Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-19 / 242. szám, csütörtök

6 I ÚJ SZÓ REGIO - HIRDETES 1995. október 19. EG EG Falufejlesztés nagy léptekkel Az egegi községi hivatal az elmúlt egy esztendő alatt több lépést tett annak érdekében, hogy kielégítse a lakosság igényeit: tehát épüljön meg a víz- és gázvezeték, illetve lépést tartson a fejlődéssel és csökkentse a munkanélküliséget. A falu ügyes-bajos gondjairól Príboj Mária polgármester asszonyt kérdeztük. - Valóban igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy orvosoljuk problémáinkat; a lakosság érdekeit szem előtt tartva végezzük munkánkat. Egy esztendeje kezdtük építeni a gázvezetéket, hiszen nagy igény előzte meg lépésünket. A község 220 háztartásából 180-an rákapcsolódnak a vezetékre. Azt hiszem ez nem rossz arány. Jelenleg már a kivitelezés végéhez közeledünk - bízom benne, hogy október végén már gázzal fűthetnek otthonaikban lakosaink. Amint átadtuk a gázvezetéket rendeltetésének, nekifogunk a vízvezeték megépítésének. Köztudottan a falu kútjaiban nincs ivóvíz. Sikerült azonban Egeg határában, a szövetkezet egykori kútjában ivóvízforrásra lelnünk. Ebben a vízben kicsit több a mangán és a vas, de ez nem jelent akadályt, mivel ezt megfelelő tisztítóberendezéssel el lehet távolítani. m Ebből adódik a kérdés: ha megépül a vízvezetékhálózat, kötelező a szennyvize/folyót is megépíteni? - Igen, ezzel tisztában vagyunk. Egyelőre még nem tudom, miből építjük majd meg a csatornahálózatot, hiszen óriási pénzösszegeket emésztenek fel a különböző tisztítóberendezések. Tudatosítom, mit vállalunk, de neki kell fognunk. • Milyen arányú a munkanélküliség a faluban? - Jelenleg 14,5% körül mozog. Mi ezen úgy próbálunk segíteni, mint bárhol máshol, közhasznú munkákra alkalmazunk közülük néhányat, jelenleg 15-öt. Segítenek a közmuvesítési munkálatoknál, rendbehozzák közterületeinket, karbantartják épületeinket. Megtesszük, ami erőnkből, lehetőségeinkből és energiánkból telik. (turczi) KIRALYHELMEC Vasrúddal és fakaróval gyilkoltak Mint arról már hírt adtunk, a kassai rendőrség lezárta a július 29-én Királyhelmecen történt tragikus bűncselekmény vizsgálatát, melynek a 73 éves Tóth Jolán esett áldozatául. A királyhelmeci Kossuth utcában az időtöltés megszokott formája általában a semmittevés volt. A két 9 éves srác, L. Vilmos és K. Zsolt megunva az „idillikus" hangulatot - egy ötfős gyermekcsapattal elhatározta, hogy elmennek almáért a közeli elhagyatott, bekerítetlen kertbe. Itt határozták el, hogy pénzszerzés céljából „meglátogatják" az egyedül élő tulajdonost. Vasrudat és fakarót ragadtak, s a filmekből látott rajtaütésszerű akcióval behatoltak a Jolán néni házába. Előbb szép szóval, később ütlegelés közben pénzének átadására kényszerítették. A csupán nyugdíjából élő idős asszonynál mindössze 500 koronát találtak, majd félholtra verve otthagyták. A többnyire romák lakta Kossuth Utcában a blokkházak között nem nehéz a tájékozódás, mindenki mindenkit ismer. A két- és háromszintes házak ablakában kíváncsi fejek bukkannak elő. Az egyik emeleti lakás ablakában K. Zsolt édesanyja jelenik meg. Az idegen érkezésére összese^ reglett nagy család aprajanagyja ott szorong a 3x4 méteres helyiségben. Valamennyien egyszerre sajnálkoznak a történteken; az is kiderült, hogy Zsolt nővére, K. Erika is ott volt, amikor a csapat almáért ment a néni kertjébe. - Zsolti nem is volt bent Jolán néninél, csak a Vili meg egy másik nagyfiú. Zsoltit ők rángatták bele, mert féltek. Az öcsém azért vállalta magára, mert engem akartak elvinni. Rám fogták, hogy én is ott voltam, s azt akarták, hogy én vállaljam a tett elkövetését meséli a 13 éves kislány, miközben az édesanyja szekrényről szekrényre mutogatja a gyilkossággal vádolt gyermek katonás rendben összerakott holmijait, ruháit, kedvenc tárgyait, igazolásul, hogy nem volt ráutalva az idős asszony pénzére, hiszen otthon mindene megvolt. Ő volt a nemrég elhunyt apa szemefénye. - Nyolc gyermekem van, négy lány és négy fiú, a legidősebb 35 éves, Zsolti a legfiatalabb. Eddig soha nem volt rendőrkézen. (!) A lelkét is odaadná a másikért. Belerángatták a barátok, de biztosan nem ő volt, ezt merem állítani, mert én őt nem úgy neveltem - mondja az édesanyja, s ezt sűrű fejbólintásokkal a többiek is igazolják. - Nem is akart almáért menni, de a barátok rászedték, most meg ráfogtak mindent. Olyan félénk, hogy még a kutyától is fél, akkor, hogy gyilkolt volna - mondja K. Veron/ka. Szerinte volt ott még egy nagyobb fiú is, aki azt mondta, hogy az öregasszonynak sok pénze van, de a gyermekek nem hajlandók erről beszélni, mert félnek tőle. A 35 éves L. Zsuzsanna, K. Vilmos édesanyja szűkszavúan ismeri be, hogy a fia is bement az idős asszonyhoz, pedig nem volt pénzre szüksége. Az ő nyolcezer koronás jövedelme (szociális segély, a két gyerek utáni családi pótlék) elegendő a megélhetésükhöz. A két kiskorú osztályfőnökének véleménye megegyezik a pszichiátriai vizsgálat eredményével. - Visszahúzódók voltak, de olykor agresszívan viselkedtek, és áltatában eléggé rendetlenül jelentek meg az osztályban. Tanulmányi előmenetelük még itt, a kisegítő osztályban is nagyon gyenge volt, vagyis szellemileg erősen elmaradott gyerekekről van szó. Tény, hogy az egyedül élő idős asszony gyilkosság áldozata lett. Hogy tulajdonképpen mi történt július 29-én Jolán néni lakásán, azt csak a két kiskorú tudná megmondani. De vallomásuk összefüggéstelen. A rendőrségi és a pszichiátriai vizsgálat, valamint a helyszínen tartózkodó gyerekek elmondása alapján megállapítható, hogy ők követ(het)ték el a gyilkosságot, mert társaik szerint náluk volt a vasrúd és a fakaró. Csak azt hallották, hogy bentről segítségért kiáltanak és dulakodás folyik. Bár az egész ügy csak ártatlan gyermekcsínyként indult, Jolán néni két nappal később belehalt sérüléseibe. A tizedik esztendejükbe lépő fiúk jelenleg szigorú őrizet mellett a szellemileg sérült gyermekek kassai intézetében várják a bírósági döntést... (kat) Komárom Csallóközaranyos CSALLOKOZARANYOS Eke és csoroszlya Csallóközaranyoson az elmúlt hét végén emlékműveket avattak, felszentelték a református templomot, Kóczán Mórról nevezték el a helyi szabadidőközpontot. És eközben visszapillantottak a múltba. A település első okleveles említése 1094-ből származik: Auareus locus, azaz Aranyos hely áll a feljegyzésekben. De minden valószínűség szerint korábban is laktak ezen a vidéken, amiről a föld mélyéből előkerült régészeti leletek (kő- és bronzszerszámok, fegyverek) tanúskodnak. A község nevét a Duna aranyat hozó fövényéről kapta, lakói aranymosással foglalkoztak. Valódi településsé a magyarok formálták, s máig magyar ajkúak élnek a faluban. Pusztított itt a tatár és a török, gyakoriak voltak a nagy tüzek és árvizek. És mindezt átvészelte a közösség, mert mindig erős akaratú emberek alkották. A korábban mezőgazdasági község 1945 után felzárkózott az iparosodó falvak mögé. Szombaton felszentelt új zászlaján és címerében viszont az eke és a csoroszlya, vagyis a földművelés legősibb eszközei is megtalálhatók. Vasárnap Csallóközaranyoson a református hívek is ünnepeltek, felszentelték felújított templomukat. Ifj. Erdélyi Pál lelkész második éve szolgál a faluban, és ő jár az ekeli gyülekezetbe is: - Félmillió koronába került a felújítás. A hívők adakozásából, községi támogatásból és külföldi segélyekből gyűjtöttünk rá. Gyülekezetünkben már tavaly is megünnepeltük a templom alapításának 200. évfordulóját. Az épület helyén egykoron sövénytemplom állt. Többnyire reformátusok lakták a falut. Még a második világháború alatt is ezerszázan lehettek. Sajnos, a kitelepítés és az utána következő negyven esztendő nagyon rosszul hatott a község lelki fejlődésére. Az utóbbi időben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy újra gyarapszik a gyülekezet, de ez még korántsem éri el az egykori magas lélekszámot. Q. mészáros) Mint ismeretes, a múlt hét végén tartották meg Nagyabonyban a Bihari ünnepélyt és prímástalálkozót, amelyen megemlékeztek az 1764ben itt született híres cigányprímásról, zeneszerzőről, Bihari Jánosról. Az ünnepély egyik legfiatalabb résztvevője a képünkön látható 12 éves dunaszerdahelyi Vontszemű Enikő volt (Prikler László felvétele) ERSEKUJVAR Csak szponzorokkal? Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a Csemadok háza tájáról. Komoly gondokkal küszködik országos és helyi szinten egyaránt. Nem kivétel az érsekújvári területi választmány sem, amely a Június 1-jei elbocsátásokat követően egyszemélyes intézményként működik. A hivatal munkáját, a rendezvények szervezésével járó tennivalókat Dániel Erzsébet titkár látja el. Tőle kérdeztük, hogy ebben az áldatlan állapotban miképp sikerül talpon maradnia a szervezetnek. - Nagyon nehezen, miután ebben az évben egy fillér állami támogatást sem kaptunk. Ennek ellenére örömmel jegyzem meg, hogy idén több nagyszabású rendezvényünk volt, mint a korábbi évek során. Ez főleg a szponzorok támogatásának köszönhető. Egyébként erre az utolsó negyedévre már nem sok rendezvényt terveztünk. Novemberben szeretnénk megvalósítani a polgármesterek és népművelők járási találkozóját. Társrendezőként segítünk Szimőn a Jedlik Ányos Tudományos Konferencia szervezésében. Ezenkívül van egy dédelgetett álmom: középiskolás vers- és prózamondók továbbképzése. Ebben a pénztelenségben pillanatnyilag gondot jelent a Csemadok-iroda bérleti díjának kifizetése. Olyan ötlet is felmerült, hogy esetleg vidékre költöznénk, számos ajánlatot kaptunk, ám mi úgy gondoljuk, amíg lehet, a központban maradunk. Mint már említettem, állami támogatást nem kaptunk, abból a mintegy 30 ezer koronából gazdálkodunk, amely a tagdíjakból befolyt. Szomorú, de így van, rendezvényeink szervezésében csak szponzorok segítségére számíthatunk. • Figyelve a belpolitikai történéseket úgy tűnik, a helyzet egyre kilátástalanabb. Ön szerint ebből hogyan lehet kijutni? - Rövid távon szponzorok, vállalkozók támogatását tartom a megoldásnak. Hosszú távon pedig azt, hogy az állami költségvetésből kapjuk meg azt az összeget, amely létezésünkhöz, kultúránk fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges. Véleményem szerint az állami támogatásra joggal tartunk igényt. Jó ötletnek tartom a Csemadok megmentésére tett felhívást, amely vállalkozókat, polgármestereket is megszólít. Mártöbb olyan jelzést kaptam, hogy vállalkozók támogatnák működésünket, ha garanciát kapnának, hogy az adóból befolyt összeg valóban a szlovákiai magyarság kultúráját szolgálná. (kamoncza) AGROBANKA CL A CSEH ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZTI FIZETÉSEK továbbra is gyorsan és problémamentesen A klíringelszámolás megszüntetésével továbbra is vállaljuk a Cseh és Szlovák Köztársaság ügyfeleinek kölcsönös számlafizetését. 1995. október 10-től a fizetés cseh koronában (CZK) történik. Bankunk az árfolyamot minden nap közzéteszi. A FIZETÉS GYORSASÁGA: O Ha a fizető és az átvevő is az AGROBANKA ügyfele, a pénzösszeget cseh koronában másnap a számlára írjuk. @ Ha a bank ügyfele cseh koronában fizet olyan személynek, aki nem ügyfele Csehországban az Agrobanknak, a fizetés három nappal tovább tart, mint előzőleg, a klíringelszámolás idején. Konvertibilis valutában a fizetés átfutási ideje 5 nap. ILLETÉKEK: Illetékek a Cseh Köztársaságban cseh koronában: - a bank ügyfelei kereskedelmi fizetések után 0,5% (legalább 50, legfeljebb 500 szlovák korona) - a bank ügyfelei nem kereskedelmi átutalások után 10 000 szlovák koronáig: 50 szl. korona - más bankok ügyfelei 1% (legalább 100, legfeljebb 500 szlovák korona) Fizetések Csehországba más pénznemben: Minden ügyfél 1% (legalább 300, legfeljebb 2 000 szlovák korona) Fizetések Csehországból bármilyen pénznemben: - a bank szlovákiai ügyfeleinek illetékszámítás nélkül - más bankok ügyfeleinek 0,5% (legalább 100, legfeljebb 1 000 szlovák korona) szlovák vagy cseh koronában történő fizetéseknél. Más pénznem esetében illetékmentesen. AZ AGROBANKA PRAHA Rt. Szlovákiai Bankjában hamarosan cseh koronában vezetett folyószámlát nyithat. AZ AGROBANKA PRAHA RT. SZLOVÁKIAI BANKJA: Banská Bystrica, Bratislava, Dolný Kubín, Hriňová, Humenné, Košice, Levice, Pohorelá, Puchov, Rimavská Sobota, Ružomberok, Sliač, Snina, Veľký Krtíš, Žiar nad Hronom