Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-17 / 240. szám, kedd

\Äi

iu szó KÜLFÖLD 1995. október 17. A rekordok pápája A Vatikánban minden különösebb rendezvény nélkül, egyszerű munkaszüneti nappal ünnepelték tegnap azt, hogy 17 évvel ezelőtt, 1968. október 16-án választották meg pápává Karol Wojtyla lengyel bíborost, Krakkó akkori érsekét. Az új pápa II. János Pál néven lépett az egyházfői trónra. II. János Pál „a rekordok pápájaként" is fog szerepelni az egyháztörténetében. 17 év alatt 188 apostoli utat tett a Vatikánon kivül: 120-at Olaszországban, 68-at Itália határain túl. Több mint egymillió kilométert utazott. 12 enciklikát, 30 apostoli levelet, 8 apostoli buzdítást írt. 8 apostoli intézményi rendelkezést hozott. 731 boldogot és 272 szentet avatott. 137 új bíborost nevezett ki. AUSZTRIA Levélbombák robbantak Két levélbomba robbant tegnap a déli órákban AlsóAusztriában. Az egyiket Maria Loleynek címezték, aki rendkívül sokat tett a menekültekért, a másikat pedig egy perzsa orvosnak. Mindkét esetben a címzett kezében robbant a küldemény, súlyos sérüléseket okozva. Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a stronsdorfi orvos levelét St. Pöltenben postázták, s rajta feladóként egy pénzügyi tanácsadó iroda neve szerepelt. Maria Loley a poysdorfi postán vette át a levelet, a feladóról a hatóságok még nem közöltek semmit. Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke határozottan elítélte a merényleteket, s annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan megtalálják a tetteseket, s vége lesz a terrorhullámnak. Tegnap tanuként jelent meg az 1993 decemberi levélbombasorozat kapcsán folyó per bírósági tárgyalásán Helmut Zilk volt bécsi polgármester — akinek egyik kezét megcsonkította annak idején egy levélbomba — és Madeleine Petrovic, a Zöldek szóvivője, aki nem nyitotta ki a neki szánt gyanús küldeményt. Mindkét politikus arról számolt bé, hogy azóta is többször megfenyegették őket, sőt a szóvivőnővel hétfő hajnalban egy ismeretlen telefonáló közölte: ha vallomást tesz, akkor újabb bombát küldenek neki. Zilk a parlamenti rendkívüli ülésének egybehívását szorgalmazta. AGUSTA-UGY A belga kormány is belebukhat MTI-hír Willy Claes meghallgatási lehetőséget kért a belga parlament csütörtöki plenáris ülésén, jelentette be a NATO brüsszeli szóvivője. A törvényhozás ezen a napon határoz majd afelől, hogy elfogadja-e a semmitőszéki főügyész indítványát, és megszavazza-e a NATO jelenlegi főtitkára mentelmi jogának felfüggesztését, Illetve ügyének a bíróság elé utalását az Agusta-botrányban játszott szerepe miatt. Willy Claes NATO-főtitkár vád alá helyezésének kérdése könnyen válságba sodorhatja Jean-Luc Dehaene kormányát is, állapították meg a tegnap reggeli belga lapok. Mint a La Libre Belgique és a Le Soir is utal rá, a levegőben lógnak olyan elképzelések, hogy — különösen flamand oldalon —a koalíció fő erejét alkotó keresztényszocialisták szívesen „lecserélnék" szocialista partnereiket. Jelenleg flamand-vallon konzervatív-szocialista négypárti koalíció kormányoz Belgiumban. A Flamand Szocialista Párthoz tartozó Claes is célzott erre egy hétvégi nyilatkozatában. Mint fogalmazott, nem kerülte el a figyelmét, hogy a parlamenti pártviszonyok alapján felállt különbizottság A parlament ad hoc bizottsága szombaton olyan ajánlást fogadott el, amely javasolja a plenáris ülésnek Claes „kiadását" és vád alá helyezését. Claes a hétvégén még nem volt bizonyos abban, hogy élni fog-e az ilyen esetekben biztosított felszólalás lehetőségével. Mint jelezte, előbb konzultálni kívánt a belga politikai élet, valamint az atlanti szövetség vezető képviselőivel. A főtitkár továbbra is hangoztatja ártatlanságát. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a szombati bizottsági döntés mögött elsősorban politikai megfontolás — egyfajta belpolitikai indíttatású „leszámolás" - húzódik meg. f la ma nd-keresztényszocialista tagja történetesen. Értesülések szerint itt különösen nagy a tábora egy ókonzervatív-liberális váltásnak. Annyi bizonyos, hog Claes politikailag „feltűnően egyedül maradt" - állapítja meg a Le Soir. Fő támaszai, a koalíciós tag flamand szocialisták ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy nyíltan kiálljanak mellette. A januárban újabb fordulatot vett Agusta-botrány szinte teljes egészében rájuk irányította a figyelmet, miután a párt pénztárosa elismerte, hogy a helikoptervásárlási ügylet részeként az olasz cég képviselői 1989-ben valóban eljuttattak hozzájuk mintegy 50 millió franknyi „ajándékot". Az alig négy hónappal későbbi parlamenti választásokon ezek után mindenki a párt ellehetetlenülésére számított, ám a szavazók reakciója a sajtókampányra éppen ellentétes volt: a flamand szocialisták még néhány plusz mandátumot nyertek is. BUDAPEST-PRAGA Kulturális megállapodás MTI-hír Magyar-cseh kulturális és oktatásügyi megállapodást írt alá tegnap Prágában Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatási miniszter, valamint cseh vendéglátója ivan Pilip oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter. Fodor Gábor a délelőtt folyamán érkezett Prágába, kétnapos munkalátogatásra. A kormányközi megállapodás az 1995-97-es évekre szól, s rögzíti a két tárca tervezett együttműködésének legfontosabb pontjait, illetve területeit. A dokumentum alapján a jövőben rendszeressé válik a magyarországi és csehországi egyetemisták és főiskolások, illetve a felsőfokú oktatási intézmények pedagógusainak cseréje, amely a rendszerváltás óta, tehát a nyolcvanas évek végétől igencsak akadozott. Ezzel összefügduális képzésre. Fodor és Pilip ezekről a kérdésekről, illetve a két tárca együttműködésének további, más lehetőségeiről rövid eszmecserét is folytattak. Mindketten hangsúlyozták, hogy Budapest és Prága egyaránt fontosnak tartja a kétoldalú kulturális és oktatásügyi együttműködés rendszeresítését és fejlesztését. A miniszter hétfőn este a prágai Magyar Kulturális Központban részt vett Mészöly Miklós A pillangó magányossága című esszékötetének napokban megjelent, csehországi kiadásának bemutatásán. A szerző mellett az esten ott volt Pavel Tigrid cseh kulturális miniszter is. Mészöly esszékötetét cseh nyelven a Kalligram könyvkiadó adta ki. Clinton a háborús bűnökről Bili Clinton elnök szorgalmazta, hogy az ENSZ hozzon létre állandó törvényszéket a háborús és az emberiségellenes bűnök kivizsgálására. A nácik ellen lefolytatott nürnbergi törvényszéki eljárások ötvenedik évfordulójáról megemlékező beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok töretlenül támogatja azok felelősségre vonását, akik háborús bűnöket követtek el a volt Jugoszláviában és Ruandában. Leszögezte, hogy tévednek azok, akik úgy hiszik, hogy a boszniai békével esetleg felmentést nyerhetnek az etnikai tisztogatásokért felelős személyek. „Béke kell ahhoz, hogy az igazság győzedelmeskedjen, de ha egyszer a béke létrejött, az igazságnak érvényesülnie kell" — mondta Clinton Connecticut államban elhangzott beszédében. Véleménye szerint a jugoszláviai és a ruandai háborús bűnök elkövetőinek törvényszék elé állításával a világ egyértelmű üzenetet küldhet azoknak, akik a háború leple alatt hajtanak végre kegyetlenségeket, és úgy vélik, hogy ezzel az ürüggyel mentesülhetnek cselekedetük következményei alól. Javasolta, hogy a humanitárius törvények megszegőinek felelősségre vonására hozzanak létre állandó törvényszéket. Közölte: a volt Jugoszláviában elkövetett atrocitásokért 43 személy ellen indítottak vizsgálatot. Aláhúzta azt is, hogy perbe fogásuk nem lehet alku tárgya a boszniai béketárgyalásokon. MTI VILÁGHÍRADO Robotrepülőgépek: a Fehér Ház szigorít A Fehér Ház utasította a védelmi minisztériumot, hogy kérjen előzetes engedélyt minden egyes boszniai cirkálórakéta indításhoz — írta a Newsweek legfrissebb számában. A Clinton-kormány elvben engedélyezte manőverező robotrepülőgépek boszniai alkalmazását. Ám szeptember 10-én a Fehér Ház konkrét jóváhagyása nélkül lőtték ki e cirkálórakétákat Banja Luka városára. A Pentagon kénytelen volt megváltoztatni a manőverező robotrepülőgépek bevetésének procedúráját: ezentúl minden egyes indításhoz a civil vezetés jóváhagyása szükséges. Boszniában első ízben alkalmazták e modern fegyvereket. Amerika: Újságíróhalálok Az Amerikaközi Újságíró-szövetség (SIP) pénzalapot hoz létre, amelyből a kontinensen elkövetett újságíró-gyilkosságok kivizsgálását kívánja támogatni — jelentette be az argentin Raúl Kraiselburg jelenlegi elnök és holnap hivatalba lépő utódja, az amerikai David Lawrence a szervezet Caracasban zajló éves közgyűlésén. A félmilliárd dolláros alaptőkével induló alap a tettesek felelősségre vonását és a biztonsági intézkedések javítását hivatott támogatni. Az elmúlt öt évben 153 újságírót gyilkoltak meg Amerikában, a legtöbbet Brazíliában, Mexikóban, Kolumbiában és Guatemalában. Az idén eddig hét erőszakos halálesetről tudnak a szakmában, ebből négyet Brazíliában, kettőt Kolumbiában, egyet Mexikóban követtek el. A SIP különösen sérelmesnek tartja, hogy a tettesek az esetek jelentős részében büntetlenek maradtak. Összetűzés Szöulban Radikális diákok törtek be tegnap Szöulban a Demokratikus Liberális párt (DLP) székházába, és követelték két, bűnösnek tartott, volt tábornok-elnök felelősségre vonását. A koreai egyetemi diáktanács 13 tagja tartotta megszállva a székház hatodik emeletét, mígnem a rohamrendőrök véget vetettek a tiltakozó akciónak. Az utcán többszáz társuk dobott molotovkoktélt a rendőrségi rohamkocsikra, de az összetűzésnek a hírek szerint nem volt komolyabb sérültje. A nyár óta rendszeresek a diákmegmozdulások a dél-koreai fővárosban, a radikális fiatalok Cson Tu Hvan és Ro Te Vu volt államfők bíróság elé állítását követelik a kvangzsui megmozdulás erőszakos leveréséért, amelynek 200, mások szerint több ezer halálos áldozata volt 1980 májusában. Járványveszély fenyeget Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) arra figyelmeztet, hogy új, és újból feltámadt betegségek miatt a világot fokozott járványveszély fenyegeti. Csupán a legutóbbi húsz évben 29 féle új betegség lépett fel, közölte Washingtonban az Egészségügyi Világszervezet képviselője. Ajárványveszély különösen nagy a túlzsúfolt nagyvárosokban. Terjed a járvány az egyre szaporodó utazások, az elhanyagolt egészségügyi szolgáltatások, és az emberek közömbössége miatt is. Ezt a veszélyt jobb figyelőszolgálattal és ellátással, valamint új nemzeti és regionális tudományos központok létesítésével lehetne megakadályozni. A leggyakrabban fellépő hat kór a világszervezet szerint a tuberkolózis, a diftéria, a kolera, a dengue-láz, a sárgaláz és a pestis. Alagútvonat: fegyveres őrizet Hivatalos tájékoztatás híján tegnap Londonban a találgatásoké volt a főszerep annak kiderítésében: miért őrzik vasárnap óta különleges, felfegyerzett alakulatok a brit és a francia partokat összekötő tengeralatti vasúti alagút kenti bejáratát. A legelterjedtebb értesülés szerint a brit titkosszolgálat figyelmeztetést kapott Párizstól: algériai terroristák valamiképp az alagúton keresztül próbálnak brit területről francia földre lépni. A kenti grófság rendőrségének kapitánya a The Daily Telegraphnak elmondta: a fokozott rendőri készültség nem azt jelenti, hogy maga a vasútvonal lenne veszélyeztetve a terroristáktól. A vezető brit napilap hétfői száma emlékeztet: a francia belügyminiszter éppen vasárnap, az algériai iszlám terror újabb jelentkezése után rendelte el a biztonsági intézkedések rendkívüli megszigorítását. Narkókereskedő elfogása Mexikóban A mexikói rendőrség elfogta és letartóztatta az Öböl-kartell néven hírhedtté vált nemzetközi kábítószercsempész- és kereskedőhálózat egyik vezetőjét, jelentette a Reuter. A főügyészség bejelentése szerint Jósé Adolfo de la Garza a szervezet ötödik legmagasabb rangú embere volt, és a Kolumbiától az Egyesült Államokig húzódó csempészhálózat mexikói összekötőjeként töltött be kulcsszerepet. Letartóztatására egy hajnali razzia révén kerítettek sort Monterrey városában. SZAVAZAS VALASZTASI LEHETOSEG NÉLKÜL Szaddám marad az úr a háznál Szaddám Húszéin iraki elnök a szavazatok 99,96 százalékát nyerte el a hatalmának meghosszabbításáról tartott vasárnapi népszavazáson — jelentette tegnap az AFP. izzat Ibrahimnak, a választási bizottság elnökének közlése szerint a részvételi arány 99,05 százalékos volt. A szavazásra jogosult 8 402 321 állampolgárból 8357 56O-an járultak az urnákhoz, és közülük 8 348 700-an támogatták az iraki elnök mandátumának hét évvel történő meghosszabbítását. Az érvénytelen és a „nem,, szavazatok arányát nem hozta nyilvánosságra. „Ez nem az ellenzék nagy napja volt" — állapította meg a vasárnapi iraki „elnökválasztás" eredményét kommentálva a londoni rádió. A BBC hétfői beszámolója szerint összesen 52 „nem" szavazatot találtak a számlálóbiztosok a több millió „igen" tengerében. Az elemzés hangsúlyozta: a Szaddám Húszéin országlását gyakorlatilag 100 százalékosan támogató szavazattömeg nyilvánvalóan nem csalás eredménye, hiszen a hátárokon belül valóban nincs semmiféle összefogott, néven nevezhető komoly ellenzéke a bagdadi diktátornak. Húszéin a jelek szerint mára teljesen eltiporta az Öböl-háború után életre kapott ellenzéki mozgalmakat, s „igen sikeres,, manőverekkel betonozta be magát a hatalomba — hangzott a londoni kommentár. A BBC szerint Szaddám Húszéin két közvetlen fegyvertársának komoly vihart kavart nyári dezertálása nemhogy uralkodói válságot nem tükröz, de egyenesen annak tudható be, hogy a disszidens tábornokok az államfő hatalmának minden korábbi mértéken túli burjánzása miatt érezték forrónak a talajt a lábuk alatt. A londoni rádió megállapítása szerint_az iraki nép elhiszi, hogy szenvedéseit a Nyugat összeesküvése zúdította a nyakába, s egységfrontba tömörül a világgal szembeszálló elnöke mögött, figyelmen kívül hagyva, hogy Huszeinnek lettek volna törvényes lehetőségei a szankciók falának áttörésére. Londoni vélemények szerint a voksolás megrendezésének legkisebb tétjét az jelentette, hogy a jövőben is Szaddám Húszéin lesz-e az iraki elnök. A The Independent című vezető napilap megállapítja: Húszéin egyrészt saját lázongó, hatalomra törő, véres kezű fiának, Udajnak, másrészt a nyári dezertálások után már a rezsimet temető külföldi ellenzéknek kívánta egyértelműen megüzenni, ki is az úr a háznál. MTI Minden zsák megtalálja a maga foltját, s ez a mondás érvényes Vlagyimir Zsirinovszkijra és Szaddam Husszeinre is. Az orosz ultranacionalisták vezére meghívott vendégként Bagdadban tartózkodott a népszavazás idején. Képünkön kedélyesen társalog az iraki elnökkel, akinek pár perccel korábban adta át személyes ajándékát. gésben kiemelten kezeli a megállapodás a Csehországban magyar és a Magyarországon cseh nyelvet oktató pedagógusok, tudományos munkatársak rendszeres továbbképzését a partnerország megfelelő intézményeiben, lehetőséget teremt a nyári nyelvtanfolyamokon való részvételre, illetve rendezi az állami ösztöndíjak kérdését is. A felek megegyeztek abban, hogy minden évben kilenc hónapos időtartamra három ösztöndíjat biztosítanak a másik országban való posztgra-