Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-03 / 228. szám, kedd

12) ÚJ SZÓ MOZAIK 1995. szeptember 28. FÜLEK Lesz vagy nem lesz magánóvoda? Amikor 1995. április 28-án a füleki Virág utcai óvoda alkal­mazottai megkapták a felmondást, már egyértelműnek tűnt, hogy kétéves huzavona után a losonci tanügyi hivatal mégiscsak megszünteti az intézményt. Valóban így történt, s bár az óvodát bezárták, György Mária, Szvorák Gabriella és Klára Vršanská, a megszüntetett óvoda pedagógusai a minap szülői értekezletet hívtak össze. A miértre az óvónőktől kértem választ. - A felmondás után azonnal megfogalmazódott bennünk a gondolat: egyetlen lehetőség marad a magyar óvoda további üzemeltetésére és a szakmánk további gyakorlására: ha magán­óvodát nyitunk. Az elmúlt tan­évet úgy fejeztük be, hogy meg­ígértük a szülőknek, amennyi­ben a magánóvoda nyitásával kapcsolatosan elérünk konkrét eredményeket, tájékoztatjuk őket. Az egykori „tanítványaink" közül sokan még ma sem járnak óvodába, tulajdonképpen ezért láttuk szükségesnek a szülők összehívását. • Sikerül megnyitni ebben az évben a magánóvodát? - Sajnos, nem, pedig mi azon­nal megtettük ez irányba a lépé­seket. A törvény szerint a loson­ci tanügyi hivatalnak át kellett volna adnia nekünk az épületet és a berendezési tárgyakat. Kér­vényeztük a bérleti szerződés megkötését, kidolgoztuk a neve­lési koncepciót, összegyűjtöttük a szükséges iratokat, és kértük az iskolaügyi minisztériumot a magánóvoda létrehozásának engedélyezésére. A törvény sze­rint a kérvényeket a folyó év má­jus 15-ig kell elküldeni a minisz­tériumba. Mi a határidő után tet­tük ezt, ezért kértük, hogy tegye­nek kivételt, mivel az idő rövid­sége miatt nem tudtuk a határ­időig elintézni a szükséges ira­tokat. Postafordultával megkap­tuk a választ: nem tesznek kivé­telt. • A Virág utcai épületre a lo­sonci tanügyi hivataltól megkapták a beleegyezést? - Mivel kérvényünkre hetven napig nem kaptunk választ, fel­hívtuk telefonon a tanügyi hiva­tal igazgatóját, és arra kértük, fo­gadjon bennünket. Többször próbáltunk időpontot egyeztetni vele, de nem talált időt a foga­dásunkra. Összebeszéltünk a szülőkkel, és elhatároztuk, hogy egy fogadónapon bejelentés nélkül felkeressük az igazgató urat. így is cselekedtünk, s bár az igazgató úr kissé megrótt bennünket, amiért nem jeleztük érkezésünket, szívélyesen foga­dott. Elmondta, a Virág utcai épület bérbeadását bonyolítja a bürokratikus ügyintézés, többek között a minisztériumi beleegye­zés stb. Helyette javasolta a Daxner utcai óvoda egyik szár­nyának a bérbevételét. Az aján­latát elfogadtuk, és mivel az épület nem a tanügyi hivatal tu­lajdona, még egyszerűbbnek is tűnt a bérleti szerződés elintézé­se. Nem tévedtünk: a városhá­zán a polgármester úr azonnal hajlandó volt megkötni velünk a szerződést. Tulajdonképpen még szerencse is, hogy az épü­let a város tulajdona, mivel az­óta sokan meg akarták torpe­dózni a magánóvoda létesítését, és ha Fejes Lajos polgármester nem áll egyértelműen az ügy mellé, bizony hiába lett volna minden fáradozásunk. - Tehát végül is sikerült? - Reménykedünk. A miniszté­riumban elpanaszoltuk gondja­inkat, ezeket az óvodák működ­tetésével megbízott osztály ve­zetője megértette, de elmondta, segíteni nem tud, mert a törvény valóban nem tesz kivételt azok­kal, akik lekésték a május 15-i határidőt. Mivel időközben meg­tudtuk, hogy a losonci tanügyi hivatal valamennyi elbocsájtott pedagógusát visszavette, kivé­telt csak mi hárman képezünk, felkerestük a hivatal személyze­ti osztályának a vezetőjét. A hölgy közölte: mi külső munka­erők vagyunk, ezért bennünket nem vehet vissza. Csupán átme­neti időszakra szerettünk volna elhelyezkedni, mert januárban újra kérvényezni fogjuk a magán­óvoda megnyitását. • A Virág utcai óvoda beren­dezéseit megkapták? - Nem. Sőt a tanügyi hivatal illetékesei személyesen jöttek el figyelmeztetni bennünket, hogy amennyiben megpróbáljuk meg­akadályozni a berendezések el­hurcolását, gondolkodás nélkül mozgósítják a rendőrséget. A hűtőtől kezdve a szőnyegig min­dent elvittek: sok mindent kap­tak a helyi iskolák is. Mi ismétel­ten megmagyaráztuk a tanügyi hivatal dolgozóinak, nem ké­rünk mást, csak válaszolják meg írásban a kérvényünket. A hivatal nemleges választ ne­künk írásban nem adott, mert nem a törvény szerint járt el, és az eljárása jogilag támadható. Persze csak akkor, ha tudnánk bizonyítani. FARKAS OTTÓ CSICSER Gázavatás Négy Ung-vidéki település ­Vaján, Mokcsamogyorós, Fekete­mező és Csicser - közel három éve döntött a földgáz bevezeté­séről. A kivitelezési munkálato­kat a tőketerebesi Inico Kft.-re bízták. Három faluban már ko­rábban átadták a gázvezetéket, Csicserben, anyagi okokból, csak most készülnek az avatásra. Varga Imre polgármester el­mondta, a kivitelező cégekkel kö­tött szerződés szerint október 15-ig kellene átadni a gázvezeté­ket, de ez sokkal korábban meg­történik, mert a munkálatok a megfelelő ütemben haladnak, s már csak a külső nagy nyomású fővezeték és a községi gerincve­zeték összekapcsolása, valamint annak nyomáspróbája van hátra. A gázvezetékre eddig 180 család csatlakozott, de további lakások bekötésére is lehetőség nyílik. A megvalósítás közel 12 millió ko­ronába került. Egyébként a nagy nyomású vezetékre a települé­sek közösen átadóállomást épí­tettek, amelyhez a csicseriek ed­dig 235 ezer koronával járultak hozzá, a többit a gázfogyasztás arányában rendezik. (katócs) TORNALJA A fiatalok már felfedezték Pedig nem csak az ő részükre készült a közelmúltban Tor­naija központjában megnyitott fitness centrum. Csak hát az idősebbek talán egy kicsit kényelmesebbek, és ahogy a központ vezetője mondja, mintha szégyenlőseb­bek is lennének. Viszont őket is foglalkoztatja a dolog, ezt jelzi, hogy a korábban születettek korosztályából is többen érdeklődtek már, de tornászni és a szaunába fel­frissülni inkább akkor jönnének, amikor ott csend van. Közvetlenül a nyitás után nem könnyű ilyen pillanatokat találni, ami szintén bizonyítja, hogy jó ötlet volt a köz­pont létrehozása. - Már több mint egy éve ter­veztük a barátaimmal, hogy kia­lakítunk egy kis konditermet, de nem találtunk a városban erre megfelelő helyiséget - kezdi mesélni a tornaijai Big Bull fit­ness centrum történetét annak fiatal vezetője, Rebej Adrián. Az idei év elején találtunk megér­tésre a város vezetőinél. Ők jó­nak tartották elképzeléseinket, és elfogadható feltételek mel­lettfelkínálták céljaink megvaló­sítására a művelődési ház alag­sorának egy részét. Ez év febru­árjától azután hozzáláttunk a szükséges átalakításhoz. A munkák nagy részét augusztu­sig el is végeztük, majd szep­tember 4-én megnyitottuk fit­ness centrumunkat, benne a body building teremmel, szau­nával és a masszázshelyiséggel. A centrum legnagyobb, test­építő, erősítő eszközökkel, súly­zókkal jól felszerelt helyiségé­nek egyik sarkában beszélge­tünk, ahol egy kis bár is van, a polcokon üdítők, izomerősítők sorakoznak. - Én, valamint a bárt is ve­zető barátom szakmai taná­csokkal is tudjuk segíteni a tor­nászókat - folytatja Rebej Adri­án -, mert testépítő tanfolya­mot végeztünk, és mi is évek óta tornászunk. A masszázsaszta­lon is szakember, az édes­anyám tevékenykedik, aki hosszú évek óta egészségügyi nővérként végez hasonló mun­kát. Az ide látogató, egyelőre ti­zen- és huszonévesek szívesen kihasználják a szauna nyújtotta lehetőségeket is. Bár a fitness centrum meg­nyitása óta csak néhány hét telt el, mégis megkérdeztem, mennyire elégedettek és mik a további terveik. - Örülünk, hogy az eredetileg tervezett kis konditeremből a valóságban egy nagyobb, komo­lyabb létesítmény lett. Úgy tűnik, elképzelésünk bevált, és szép látogatottság mellett működünk. Jelenleg a délutáni óráktól már annyian jönnek, hogy alig férünk el. A közel­jövőben szeretnénk beindítani a szoláriumot is. Szívesen fo­gadjuk azokat a fiatal, de idősebb érdeklődőket is, akik tenni akarnak egészségükért, állóképességük megőrzéséért. AMBRUS FERENC >nyo ° ... yr-^Njí Nyitra ° .R.szomL \ Cs,cse r Párkány NYITRA Botrány a templomban Nyitra lakosainak közel két százaléka magyar nemzetiségű, ta­lán mondanom sem kell, hogy magyar iskolája nincs, de nem volt már az első köztársaság idején sem. Azt, hogy a magyarok­nál mennyire erős az identitástudatuk, bizonyítja a Magyar Ko­alícióra leadott 707 szavazat, valamint az is, hogy néhány szülő a távolabbi Nagycéténybe, magyar iskolába járatja gyermekét. A nyitrai magyarok lelki meg­nyugvást anyanyelvükön heten­ként egy alkalommal, a ference­sektemplomában keresnek. Sze­keres István főtisztelendő atya el­halálozása után a magyar misé­ket Anton Martinik atya, zsérei es­peres úr szolgálja. Ő szlovák nem­zetiségű, de magyar ajkú híveinek magyarul prédikál. Történt azonban szeptember gyaroknak csak ez az egyetlen ­a ferencesek templomában ­magyar szentmise adatott meg. Természetesen a misén részt vevő hívők sem hagyták annyiban a dolgot s kellő tisztelettel kérték a rendbontót, hogy távozzon, ám még akkor sem volt hajlandó a vi­tát abbahagyni, amikor valaki rendőrrel fenyegetőzött. Végül a hívők közül valaki azt tanácsolta, A ferencesek temploma Nyitrán 24-én, hogy a magyar szentmi­sén, a prédikáció alatt egy ember szembetűnően az oltár, illetve a prédikáló lelkiatya irányába in­dult. Bizonyos távolságot betartva a lelkiatyától, de annál határozot­tabban - a hívők megdöbbenésé­re - megszólalt. Természetesen szlovákul, és felháborodottan kérdezte, hogy mi történik a nyit­rai templomban, micsoda dolog az, hogy magyarul miséznek, amit ő nem ért! Az esperes úr idősebb, nagyon higgadt természetű lelkipásztor, és megpróbálta elmagyarázni, hogy a magyar mise előtt és után szlovák misék vannak, amelyeket a szlovák anyanyelvű hívő katoli­kusok látogatnak. A nyitrai ma­(A szerző felvétele) hogy az atya folytassa a prédiká­ciót, a hívatlan vendég pedig biz­tosan elúnja a provokálást és tá­vozik. Úgy is lett: a provokátor gondolt egyet, vagy hirtelen meg­szomjazott, és sarkonfordulva tá­vozott. A történet után elgondolkod­tam és elszomorodtam, mert mi várható, ha majd megszületik a diszkrimináló nyelvtörvény, hi­szen a nyelvőrök, a „hazafiak­nak" tartott nacionalisták már a templomban sem hagynak békét a magyar hívőknek. Rendőröket állítsunk a templom elé, vagy verőlegényeket fogadjunk fel, hogy a szentmise zavartalanul, a hívők anyanyelvén folyhasson? MOTESIKY ÁRPÁD NAGYKÜRTÖS így is lehet! Nagykürtösön a körzeti mun­kaügyi hivatalban járva az egyik irodában gyermekjátékokra let­tem figyelmes. Csodálkozáso­mat látva Gabul Ágnes szak­előadó kérdezés nélkül szolgált magyarázattal: - Munkát ke­reső fiatal anyukák is megfor­dulnak nálunk, és vannak, akik magukkal hozzák a gyermekü­ket is. Néha hosszasan kell vá­rakozniuk a folyosón, amíg sor­ra kerülnek. A gyerekek nagyon unják a tétlen várakozást, és amikor az anyuka következik sorra, a kicsi már nyughatatlan, nyűgös. Ez folytatódik bent az irodában is, egyszóval zavarják az ügyintézést. Ezért úgy gon­doltam, veszek néhány játékot: babákat, autókat. Belépés után a gyerek kezébe adom, aki szépen eljátszadozik, én pedig nyugodtan tárgyalhatok az ügy­féllel. A példát máshol is követhet­nék. (bodzsár) Szeptember 22-én újabb emléktáblával lett gazdagabb Jólé­szen a gömöri humanista jogász, Cházár András (1745-1816) szülőháza. Az első emléktáblát e ház falán századunk elején, 1902-ben helyezték el: akkor volt éppen száz éve, hogy meg­kezdte működését Vácott az ország első - Cházár András által alapított - siketnéma-intézete. A mostani táblaavatásra pedig abból az alkalomból került sor, hogy Vác és Jólész község adott otthont annak a többnapos ünnepségsorozatnak, melyet Chá­zár András születésének 250. évfordulójának tiszteletére szer­veztek magyarországi és szlovákiai iskolaügyi, alapítványi, ön­kormányzati és állami intézmények. AMBRUS FERENC MEDVESHIDEGKUT Kulturális seregszemlék Két járási kulturális rendez­vény színhelye volt szombaton Medveshidegkút. A zenés dél­után első részében a Rima­szombati járás felnőtt-folklór­és népzenei csoportjai mutat­koztak be. Az estébe nyúló má­sodik részben népdal- és nóta­énekesek léptek fel. Mint arról Polgári László, a Csemadok Ri­maszombati Területi Választ­mányának elnöke tájékozta­tott, sokáig bizonytalanság övezte a Tavaszi szél országos seregszemlének a megrende­zését. Mivel mára bizonyossá vált, hogy az országos megmé­rettetés elmarad, fellépési le­hetőséget kerestek a járásban működő csoportoknak. Remek szereplési lehetőség volt a Blaha Lujza Nótaest, amelyet először rendezett meg a Csemadok TV, karöltve a medveshidegkúti alapszerve­zettel és a helyi önkormányzat­tal. Ez nem verseny volt, hanem bemutató jellegű, ám hogy a versenyláz meglegyen, közön­ségdíjat írtak ki. A nézők szava­zatai alapján állították össze a „népszerűségi listát", amely­nek első három helyezettje tár­gyi jutalomban részesült. Sza­bó Mária egyházasbásti énekes lett az első. A második helyen Lendvay Ágnes rimaszombati, a harmadikon Horváth Aranka medveshidegkúti énekes vég­zett. Medveshidegkút tulajdon­képpen jutalomból kapta a se­regszemle rendezésének jogát. A medveshidegkúti csoportok gyakran szerepelnek külön­böző rendezvényeken, ők azok, akik mindig utaznak, mert az utóbi időben a községben járá­si kulturális rendezvényt nem szerveztek. Medveshidegkút most remek házigazdának bizo­nyult. (farkas) PÁRKÁNY Kevés a pénz a műemlékekre Párkány körzetében a bé­nyi, az ipolykiskeszi és a szőgyéni templom, a bélai kastély a hozzá tartozó temp­lommal, valamint a kisgyar­mati vízimalom tartozik az is­mertebb és nem utolsósor­ban anyagi támogatásra szo­ruló műemlékek közé. A Pár­kányi Körzeti Hivatal illeté­kes osztálya, ahol a műem­lékvédelemmel kapcsolatos ügyeket is intézik, erre az év­re a kevesebbnél is keve­sebb pénzt tudott előterem­teni a műemlékek állagának megőrzésére. Az idei esz­tendőben csak az imént em­lített vízimalom tetőszerke­zetének a megmentésére tudtak kibokszolni 100 ezer koronát. Az egész malom fel­újítása 12 millió koronát venne igénybe. (bodzsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom