Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-17 / 240. szám, kedd

2340 I Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. október 12. Horn Gyula fogadja... (Folytatás az 1. oldalról) ben többek között azt is felvetet­tem, üdvös lenne, ha tudná fo­gadni a Magyar Koalíció képvi­selőit. • Horn Gyula személyesen válaszolt Önnek? - A miniszterelnök úr szemé­lyi tanácsadója hívott fei telefo­non. • Koalíciós partnereivel már egyeztettek ebben a kérdés­ben? - Egyelőre ők is ugyanannyit tudnak róla, mint én. A Koalíciós Tanács keddi ülésén (azaz ma ­a szerk megj.) vitatjuk meg a kérdést. (gaál) RÖVIDEN Október 23-án Vyhnében ke­rülne sor a szociális partnerek közös tanácskozására, hogy ezúttal is megvitassák a kormány gazdasági és szociális elépzelé­seit - jelentette ki Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes, az ér­dekegyeztető tanács elnöke teg­napi rádiónyilatkozatában. Szlovákia Szociáldemokrata Pártjának elnöki tisztségébe egyhangúan támogatták Ivan La­luhát a párt privigyei és garam­szentkereszti területi konferenci­ájának küldöttei. Az e hónap ele­jén tartott konferencia dönté­séről Ľubomír Kohút, a párt privi­gyei területi bizottságának elnö­ke tegnap tájékoztatta a sajtóiro­dát, megerősítve az erről szóló korábbi, nem hivatalos értesülé­seket. Ivan Laluha - Jaroslav Volf és Marta Černá mellett - a párt harmadik elnökjelöltje. Egy személy töltse be Csintalan Sándor megítélése szerint az MSZP-n belül nincs po­litikai többsége annak az elkép­zelésnek, hogy válasszák szét a miniszterelnöki-pártelnöki tiszt­séget; ezzel a gondolattal a tag­ság mintegy egynegyede értene egyet. Horn Gyula leváltását a kormányfői posztról pedig a szo­cialisták mintegy tíz százaléka tartaná kívánatosnak. Az MSZP ügyvezető alelnöke minderről a párt tegnapi sajtóbeszélgetésén ejtett szót. Csintalan hozzátette: ő személyesen ellenezné a két poszt különválasztását, mivel úgy véli, hogy nem lehet kettős hatalmat létrehozni a pártban. Megítélése szerint egyébként ezt az érvet egyre többen megértik az MSZP soraiban. MTI II. kiadás Lapzárta: 22.15 MAGYAR-DAN ESZMECSERE Előtérben a kisebbségi kérdések U] Szó-információ Dušan Slobodníknak, a szlo­vák parlament külügyi bizottsága elnökének meghívására tegnap kétnapos látogatásra Szlovákiá­ba érkezett a dán parlament (Fol­keting) öttagú delegációja, Helle Degnnek, a dán törvényhozás kül­ügyi bizottsága elnökének a veze­tésével. A Dán Szociáldemokrata Párt, a VENSTRE Liberális Párt, a Konzervatív Néppárt és a Píros­zöld Szövetség - Közös Jelölés képviselőiből álló küldöttség elsőként Slobodníkkal és Marián Andellel, a szlovák törvényhozás alelnökével folytatott megbeszé­lést, majd a Magyar Koalíció dele­gációjával találkozott. Bauer Edit, Csáky Pál és Duka Zólyomi Árpád-a vendégek kéré­sére beszámolt a Magyar Koalíció létrehozásának körülményeiről és a pártközi együttműködés szerkezetéről. - Beszéltünk a szlovákiai de­mokrácia problémáiról is ­mondta Duka Zólyomi Árpád. A magyar képviselők ennek kap­csán rámutattak a parlamenti demokrácia hiányára és értékel­ték a kormány kisebbségekkel szembeni magatartását is. - El­mondtuk, hogy elégedetlenek va­gyunk az itteni nemzetiségi politi­kával, amely a legutóbbi kor­mányprogram óta rendkívül rest­riktív. Súlyos problémaként jelöl­tük meg a készülő nyelvtörvényt, valamint a kultúra és az oktatás területén foganatosított intézke­déseket - tette hozzá. Bár Duka Zólyominak meggyőződése, hogy a hatalmi erők képviselői dezinformációnak nevezik majd a magyar küldött­ség állításait, a megbeszélés je­lentőségét ez - megítélése sze­rint - nem csorbítja. A dán képvi­selők ugyanis a hazai gyakorlat­ból kiindulva kiváló viszonyítási alappal rendelkeznek. - Szá­munkra nagyon fontos volt ez a találkozó, hiszen köztudott, hogy Dániában kiválóan megoldották a német kisebbség jogbiztonsá­gát, s így sok ország számára mo­dellként szolgálnak - vélekedett az Együttélés alelnöke, (horváth) EGYÜTTES ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG ALAKULT A cél: szakmai tanácsadás Uj Szó-tudósitás Tegnap tartotta alakuló ülését Pozsonyban a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt Koalíciós Tanácsának Közös Önkormányzati Bizottsága. - A három pán Koalíciós Ta­nácsában ez év június 7-én szü­letett döntés a Közös Önkor­mányzati Bizottság létrehozásá­ról. Az alakuló ülésen elfogadott alapelvek szerint a testületnek minden pán, illetve mozgalom részéről öt-öt tagja van.Gyakorla­tilag egy szakmai tanácsadó tes­tületről van szó, amely segíti a Magyar Koalíció tevékenységét - tájékoztatott Kvarda József, az Együttélés önkormányzati alel­nöke. A Koalíciós Tanács az Együtt­lásában történtekről, és állást foglalnak a kérdésekben. A Kö­zös Önkormányzati Tanács ülés­vezetői tisztségét a pártok ön­kormányzati tanácsai által meg­bízott személyek a rotációs elv szerint töltik be. A legközelebbi, novemberben sorra kerülő ülésen a közös köz­ségi hivatalok kérdése, az ön­kormányzatok jogkörei - külö­nös tekintettel az iskolaügyi kér­désekre -, a ma létező, illetve a létrehozandó területi egységek etnikai összetétele, a közigazga­tás eddigi reformjával és a terü­leti felosztással kapcsolatos el­képzelések elemzése, a horizon­tális integráció, valamint a köz­ségek irányába történő pénze­losztás problémaköre kerül megvitatásra. (gaál) AZ MPP ES A DP TARGYALASAI Közös kezdeményezés Uj Szó-hír A Demokrata Párt és a Magyar Polgári Párt vezetői tegnap meg­egyeztek abban, hogy beindítják az ellenzéki pártok tervbe vett ta­nácskozását, amelyen kidolgoz­zák egy saját közigazgatási beosz­tásról szóló törvény alapelveit. Az ötlet három héttel ezelőtt, az MPP és a Kereszténydemokrata Moz­galom vezetőinek tárgyalásán vetődött fel, a többi ellenzéki párt pedig áldását adta rá. Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy október 15-éig megal­kotják az alapelveket, a megvalósí­tás várat magára. Ezen kíván vál­toztatni a DP és az MPP oly mó­don, hogy önkormányzati szak­értői péntekig közös álláspontot alakítanak ki a témában, és sür­getni fogják a többi párt csatlako­zását - Ez egy komoly munka kez­detét jelentené az ellenzéki pártok között, amely túlmutathatna eddi­gi parlamenti tevékenységünkön. Eddig a kormány lépéseire reagál­tunk, ezután kezdeményezően léphetünk fel - nyilatkozta A. Nagy László. A pártközi tanácskozás témáit ismertetve elmondta azt is, hogy Peter Osuskýtói, a DP elnökétől tá­jékoztatást kapott a Polgári Intézet (SKOI) és a DP egyesülő kong­resszusának előkészületeiről. Nagy jelentőséget tulajdonított az információnak, hogy az elfogadás­ra kerülő politikai pártprogram dek­larálja a magyar politikai erőkkel való együttműködést, és hangsúlyt helyez az MPP-vel való kapcsola­tok elmélyítésére. (horváth) Paskai bíboros elhagyta a kórházat Jó egészségi állapotban teg­nap a kora délutáni órákban el­hagyta az esztergomi kórházat Paskai László bíboros-prímás, az Esztergom-budapesti Főegy­házmegye érseke, aki szeptem­ber 30-án szívrohamot kapott. A 68 éves főpap távozása előtt meleg szavakkal köszönte meg a Vaszary Kolos Kórház dol­gozóinak gondos munkáját, va­lamint a hívők, politikusok és tisztelői jókívánságait. A bíboros egy ideig az eszter­gomi prímási palotában pihen, majd egészsége további javítá­sa érdekében szanatóriumban kezelik. Moszkvában Boszniáról (Folytatás az 1. oldalról) például a horvát-muzulmán föde­rációt a szerb területektől elvá­lasztó határ egyes szakaszainak kijelölésében, illetve a jövendőbe­li békemegállapodás betartására hivatott nemzetközi erők létreho­zásának ügyében. Zárt ajtók mögötti tanácsko­zást tartott tegnap Párizsban Her vé de Charette francia külügymi­niszter, valamint Richard Holbro­oke, a jugoszláviai válság ügyei­ben közvetítő amerikai külügyi ál­lamtitkár-helyettes. Az összejöve­telről — amelyen részt vett az Eu­rópai Unió jugoszláviai megbízott­ja, Carl Bildt, valamint néhány meg nem nevezett amerikai tá­bornok is — nem hoztak nyilvá­nosságra részleteket. Franciaország annak idején kezdeményező szerepet játszott a boszniai válsággal kapcsolatos nagyhatalmi álláspontok össze­hangolásában, az úgynevezett „összekötő csoport,, létrehozásá­ban, illetve a különböző rendezé­si elképzelések kidolgozásában. Bár az elmúlt hónapok amerikai diplomáciai offenzívája háttérbe szorította Párizst, Washington ügyes politikával, a válságot lezá­ró majdani békekonferencia pári­zsi helyszínének „jóváhagyásá­val" kiengesztelte a francia veze­tést. Azóta a Juppé-kormányzat újult erővel látott neki a békete­remtésnek: de Charette a hét vé­gén Zágrábban és Szarajevóban járt, hogy az összes érintett felet rávegye a néhány napja kezdődött tűzszünet betartására, Charles Miliőn védelmi miniszter pedig egy napokban adott lapin­terjújában bejelentette, hogy Pá­rizs kész 7500, vagy még több ka­tonát adni az amerikai vezetéssel felállítandó nemzetközi béke­erőbe. Karadzsics vádolja a NATO-t Radovan Karadzsics, az egyol­dalúan kikiáltott boszniai Szerb Köztársaság elnöke Banja Luké­ban elismerte, hogy a NATO bea­vatkozása következtében erői hátrányba kerültek. „A NATO, a horvát hadsereg és a gyorsalkal­mazású erők beavatkozása, vala­mint a horvát-muszlim erők sza­kadatlan offenzívéi aránytalansá­got idéztek elő az erőviszonyok­ban" — jelentette ki Karadzsics a boszniai szerb „parlament" ülé­sén. Az AFP szerint Karadzsics el­marasztalta a boszniai szerb erők „bizonyos egységeit" is, amelyek „harc nélkül adták föl állásaikat," és úgy vélte, hogy Banja Luka tér­ségének védelme csak Kljuc eles­te után szilárdult meg. Manojlo Milovanovic boszniai szerb vezérkari főnök azt fejteget­te, hogy a boszniai Szerb Köztár­saságot a következő három pon­ton kell megvédeni: Nyugat-Bosz­nia (vagyis Banja Luka térségé­ben), a brckói korridor, valamint Trnovo (amely lehetővé teszi a Szarajevót a kelet-boszniai musz­lim enklávéval, Gorazdéval össze­kötő országút ellenőrzését). „E három pont bármelyikének el­vesztése a (boszniai szerb) állam vesztét jelentené", vélte a tábor­nok. Boszniai szerb tábornokok leváltása A boszniai szerb parlament teg­nap leváltott tisztségéből több tá­bornokot, és megalakította azt a tárgyaló küldöttséget, amely ha­marosan Belgrádba utazik, hogy találkozzon Szlobodan Milosevics szerb elnökkel. Boszniai szerb források szerint Milan Gvero, Zdravko Tolimir, Djordje Djukic és Grujo Boric tá­bornokokat azért váltották le, mert a képviselők őket tették fe­lelőssé az utóbbi napokban el­szenvedett súlyos szerb veresé­gekért. A parlamenti ülés első napján, vasárnap már lemondott Dusán Kozics, a boszniai szerb kormányfő. Belgrádi értesülések szerint a képviselők egy része nem volt elé­gedett a parlament határozatai­val, mivel sokan Radovan Kara­dzsics lemondatását is szerették volna elérni. Elcsitulóban a harcok A boszniai tűzszünet tegnapra virradóra megszilárdult, jelentet­te a DPA. Az ország nyugati ré­szén lévő válságövezetekben — amelyekben az elmúlt héten a fegyvernyugvás életbe lépése után is heves harcok folytak, — a szarajevói rádió közlése szerint a szembenálló felek csak szórvá­nyos harcokat folytattak, és rövid tűzpárbajokat vívtak. A boszniai hadsereg parancsnoksága Szara­jevóban a muzulmán-horvát szö­vetségesek nyugat-boszniai of fenzíváját már vasárnap befeje­zettnek nyilvánította. Horn Belgrádba és Zágrábba látogat Horn Gyula holnap Zágrábba, majd Belgrádba látogat. Ezt maga a miniszterelnök jelentette be tegnap az Országgyűlés plenáris ülésének kezdetekor. Mint mond­ta: Magyarország, mint az érintett államok szomszédja és az EBESZ soros elnöke, mindent elkövet, hogy a befejező szakaszához ér­kezett délszláv válság mielőbb vé get érjen. A miniszterelnök kije­lentette azt is, hogy Magyaror­szág érzékenyen reagál minden olyan törekvésre, amely az etni­kai összetétel megváltoztatására irányul, ezeket ellenzi, s ennek maga is hangot fogadni. Az elmúlt napokban Magyaror­szág konzultált nyugat-európai partnereivel, amelyek egyetértet­tek a miniszterelnök horvátorszá­gi és szerbiai útjával. KÜLÜGYI ALLASFOGLALAS Mi lesz a nagykövetekkel? TA SR-hír Mária Klímovának, a külügymi­nisztérium személyzeti osztálya igazgatójának az október 12-i nagygyűlésen elhangzott kijelen­tésével kapcsolatban Juraj Mate­jovský, a külügyminisztérium szó­vivője több tömegtájékoztatási eszköz kérésére az alábbiakat közölte: A szlovák külügyminisztérium rendszeresen és nem ad hoc mó­don oldja meg a perszonális poli­tikai és az ezzel összefüggő sze­mélyi kérdéseket. A nagykövetek és más diplo­maták visszahívásával kapcso­latos kérdésekben még nem döntöttünk - tartalmazza a szó­vivői nyilatkozat, továbbá leszö­gezi, hogy a külügyminisztérium javaslatait a kormány elé ter­jesztik jóváhagyás céljából, s a kabinet tesz majd ajánlatot a köztársasági elnöknek a nagykö­vetek visszahívására vagy kine­vezésére. A Szlovák Köztársaság diplo­máciai szolgálata viszonylag rövid ideje, nem egész három éve léte­zik. Természetes, hogy pozitív és negatív tényezők egyaránt meg­nyilvánulnak működésében. Ez a helyzet rendszerjellegű intézke­déseket követel, tehát személyi változásokat is. A külügyminiszté­rium személyi politikája a szlovák külpolitika fő irányainak meg­erősítésére szolgál, és a tárca már huzamosabb ideje dolgozik a diplomáciai szolgálat elemzésén. Az állásfoglalás végezetül le­szögezi, hogy a jelenlegi nagykö­vetek közül néhányan még a volt szövetségi állam idején kerültek tisztségükbe, illetve már a szoká­sosnál huzamosabb ideje látják el a nagyköveti posztot. Ilyen megvilágításban kell megmagya­rázni a személyzeti osztály ve­zetőjének kijelentéseit is. Mindenki elmondhatja véleményét TA SR-hír Rudi V. de Ceuster, az Európai Sajtóügy­nökségek Szövetségének főtitkára reagált Dušan Kieimannak, a TA SR vezérigazgató­jának levelére, melyben tiltakozását fejez­te ki Johann Fritznek, a bécsi IPI igazgató­jának a szövetség szeptemberi zürichi közgyűlésén mondott szavai miatt. Johann Fritz e tanácskozáson elmarasztalta a szlo­vák sajtóügynökség munkáját, és negatí­van értékelte a szlovákiai sajtószabadsá­got is. A szövetség főtitkára levelében leszöge­zi, hogy sem ő maga, sem pedig Walter Richtberg, a szövetség elnöke nem értett egyet Johann Fritz minden kijelentésével. Ugyanakkor leszögezi: a szövetségben mindenkinek joga van elmondania vélemé­nyét, és arra is joga van mindenkinek, hogy ne értsen vele egyet. Ez azonban senkit sem mentesít abbéli kötelessége alól, hogy véleménynyilvánítás előtt ellenőrizze a té­nyeket - tartalmazza a válaszlevél. KISEBBSEGI VALASZTASOK MAGYARORSZAGON A cigányok élnek a lehetőséggel Az ország 183 településén 199 he­lyi kisebbségi önkormányzati vá­lasztást tartanak november 19-én. A 13 magyarországi nemzeti és et­nikai kisebbség közül a legtöbb ér­vényes választási kezdeményezést a cigányok (116) és a németek (41), a legkevesebbet a románok, a ruszinok és a szlovének (l-l) tet­ték. A szerbek és ukránok ezúttal nem éltek a lehetőséggel. Többek között ez is elhangzott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal ve­zetőjének tegnapi budapesti sajtó­tájékoztatóján. MTI-hír Hegyesiné Orsós Eva címzetes állam­titkár, a hivatal elnöke elmondta: a Ma­gyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségekért Közalapítvány kuratóriuma a közelmúltban megtartotta alakuló ülé­sét. Az alapítvány kuratóriumi titkári tisz­tére 17-en nyújtottak be pályázatot, kö­zülük — öt jelölt személyes meghallgatá­sa után — október 24-én választják meg a titkárt. Hegyesiné Orsós Éva hangsú­lyozta: a közalapítvány pénzügyi helyze­tének áttekintését követően a kuratóri­umnak mielőbb döntést kell hoznia a ki­írandó pályázati felhívásokról. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi közösségeit szervező, öntudatukat erősítő, az anya­nyelv és kultúra megőrzését és kutatá­sát, a kisebbségek és a magyarság bé­kés együttélését, egymás kultúrájának megismerését elősegítő programok mel­lett a közalapítvány támogathatja a ki­sebbségi írott sajtót, illetve helyi elektro­nikus médiát, a kisebbségi közéleti szak­emberek idegennyelv-tanulását, a ki­sebbséghez tartozó fiatalok továbbtanu­lását, a kisebbségek anyaországbeli be­mutatkozását, valamint a kisebbségi ál­talános iskolákat is. Beszámolt arról is, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, illetve a Pénz­ügyminisztérium között megkezdődött az egyeztetés az országos és a helyi ki­sebbségi önkormányzatok vagyonhoz juttatásának feltételeiről. élés részéről Kvarda Józsefet, az MKDM részéről Finta Rezsőt, Nyitragerencsér polgármesterét, az MPP részéről pedig Angyal Bélát, Gúta alpolgármesterét bízta meg a Közös Önkormány­zati Bizottság működési szabály­zatának kidolgozásával. Tegnap a felek megállapodtak abban, hogy havonta összeülnek, és át­tekintik a közigazgatás reformjá­val kapcsolatos problémakörö­ket. Tájékozódnak a Koalíciós Tanács önkormányzati témakör­rel kapcsolatos döntéseiről és határozatairól, valamint a Szlo­vákiai Városok és Falvak Társu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom