Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-14 / 238. szám, szombat

2324 I ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. október 12. A nyelvtörvényről jövő héten Bár a gazdasági fellendülés pozitív hatását egyre inkább érzi a lakosság, a szociális szféra el­marad a bruttó hazai összter­mék • gyarapodása mögött ­mondotta Vladimír Mečiar kor­mányfő tegnap esti rádióinterjú­jában. Jövőre a helyzetet nehezí­ti, hogy minden eddiginél na­gyobb összeget, 33 milliárd ko­ronát kell külföldi adósságtör­lesztésre fordítani. A korona szi­lárd, s a polgárnak nem kell fél nie, hogy elértéktelenedik mun­kája,- tette hozzá. A nyelvtör­vényről azt mondta, hogy nem kisebbségellenes, s a kormány nemzetiségi tanácsa jövő héten vitatja meg. RÖVIDEN Vladimír Mečiar kormányfő bejelentette: mintegy 100 millió korona nagyságrendben ked­vező kamatozású kölcsönöket nyújtanak a főiskolásoknak és egyetemistáknak. Ausztria pozsonyi nagykövet­ségének új épületét tegnap ad­ták át a Ventúr utcában. Jelen volt Maximilian Pammer osztrák nagykövet, Ivan Gašparovič, a azrovem-paiTu i i m í l ei nuflt j— mint számos más magao langu vendég. Együtt élünk itt címmel nagy­szabású gálaműsort rendezett Dunaszerdahelyen a regionális kulturális központ, a Matica slo­venská és a Csemadok. Stanis­lav Bajaník szerint a rendezvény példaképül szolgálhat egész Szlovákia számára. Nagy Ernő, a Csemadok képviseletében rá­mutatott, hogy gyakrabban kelle­ne ilyen műsort rendezni.TA SR Határnyitás Kalondán? (Folytatás az 1. oldalról) kelőhely megnyitásának időpont­ját egyeztették, és megállapod­tak abban, ha az elkövetkező időszakban nem merülnek fel akadályok, 1996. január l-jén át­adják a forgalomnak. Amennyi­ben a hátralévő idő kevésnek bi­zonyulna a határnyitás előkészíté­séhez, akkor március l-jével he­lyezik üzembe. A határnyitás leg­végső határidejét 1996. május 1­jében határozták meg az orszá­gos vámhatóságok képviselői. To­vábbá megállapodtak abban, hogy mindkét fél szorgalmazni fogja, hogy a Kalonda-lpolytar­nóc határátkelőhely nemzetközi jelleget kapjon. (farkas) ITELETHIRDETES ROZSNYON Tóth Sándor elvesztette a pert Tegnap már a délelőtti órákban - kilenc órára hívták be a érin­tetteket - ismertetni kellett volna a Rozsnyói Járási Bírósá­gon annak a hét eleji pernek az eredményét, amely az idén ta­vasszal leváltott Tóth Sándor iskolaigazgató és a rozsnyói tan­ügyi hivatal között zajlott. Ez azonban csak délután történt meg, mivel Tóth Sándort felkérték: a bíróságnak adja le az 1991-es kinevezésekor született iskolatanácsi javaslatot. E kérdésnek a felszólított nagyon rövid időn belül, még a dél­előtt folyamán eleget tett. A tegnap délutáni ítélethirdetés so­rán dr. Jarmila Dušáková Tóth Sándort vesztesnek nyilvánítot­ta, mivel az 1991-es iskolaigazgatói kinevezésén nyolc nappal korábbi dátum volt, mint az iskolatanács ajánlásán. gondolkodnom rajta, de az igaz­gatókinevezés során nem tartot­ták be az előírásokat, és nekem ezeket figyelembe kellett venni. • Ezek szerint ön úgy ítéli meg, hogy Tóth Sándor közel négy éven át törvénytelenül volt a rozsnyói magyar iskola igazgatója? Uj Szó-tudósítás • Nem gondolja, hogy - fino­man szólva - furcsa ez az íté­let? - kérdeztem dr. Dušáko­vától. - Nagyon nehezen hoztam meg az ítéletet, sokat kellett - Ezt így nem mondanám, de akkor nem volt minden rend­ben, és nekem ezzel foglalkoz­nom kellett. • Az ügyben nem az idei, ápri­lis 3-ai igazgatóleváltás jogos­ságát kellett elbírálnia? - Ezzel sem volt minden rend­ben, mert ehhez sincs meg az is­kolatanács előzetes vélemé­nye... • Bizony nincs, mert senki sem közölte velük a pedagó­gustalálkozó előtt, hogy utá­na következik a bosszúállás, s ezt kérik véleményezni... - A legjobb, ha megvárjuk az írásbeli válaszomat, s különben azt hiszem, nem történt nagy baj, mert lehet az ügyben fellebbezni, és Kassán valamiképpen dönte­nek majd. AMBRUS FERENC SME - TEGNAP CSÖKKENTETT PELDANYSZAMBAN A papír volt a ludas Új Szó-Információ - Nem kell benne politikai hátteret keresni - ezekkel a sza­verkkal reagált Meszlénvi litván, o Komáiul ni Nyomda Kft. igaz­gatója lapunk kérdésére, vajon miért nem lehetett tegnap a standokon SME-t kapni. Több ol­vasónk kérdezte tőlünk: vajon ismét valamiféle „sötét erők" húzódnak meg e mögött? A nyomda igazgatójától meg­tudtuk, hogy minden a papír mi­attvolt - a nyomdagép nem arra az újságpapír-minőségre volt be­állítva, amelyet a SME szállított. Számtalanszor elszakadt, ami miatt a gyártást többször hosszabb időre meg kellett állí­tani. így a tervezett 70 ezer pél­dány helyett csak 35 ezerre fu­totta idejükből. S ezt a példány­számot is csak annak köszön­hetően lehetett elkészíteni, hogy végül is nem a SME-s pap­írra nyomtatták ki a tegnapi szá­mot, hanem jobb minőségű finn papírra, olyanra, amilyenre a Va­sárnapot. Meszlényi reményet fejezte ki: a gépészeknek sikerült a nyomdagépet úgy beállítani, hogy ezentúl a gyengébb minőségű újságpapírt is „sze­resse", hogy ismét 70 ezer pél­dányszámban jusson el a lap az olvasókhoz. G. A. Az idei Fábry-díjat... (Folytatás az 1. oldalról) Az idei Fábry Napokat levél­ben köszöntötte Tabajdi Csaba, a Magyar Köztársaság Miniszter­elnöki Hivatala kisebbségi ügyekben illetékes politikai ál­lamtitkára, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának nevében pe­dig Sunyovszky Szilvia személye­sen. Ezt követően Interkulturális kapcsolatok a Kárpát-medencé­ben címmel nemzetközi szemi­nárium kezdődött. Annak beve­zető előadását Csepeli György, a budapesti Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem szociológus taná­ra tartotta - elemezve a kultúra és identitás alakulását, szerepét az említett régióban, valamint az itt élő népek és nemzetek köl­csönös függőségét. Marián Gaj­dos, a Szlovák Tudományos Aka­démia Kassai Társadalomtudo­mányi Intézetének munkatársa az etnikai identitás és naciona­lizmus kapcsolatáról, jeleiről be­szélt - rámutatva a különböző nemzetiségű népek szolidaritá­sának fontosságára. Dupka György Multikulturális kapcsola­tok Kárpátalján címmel tartott előadást, Csirák Csaba az erdé­lyi kulturális kölcsönhatásokról szólt. Veres László Miskolcról a kultúra és regionalitás összefüg­géseiről tartott előadást. Grésen Gertrúd a kelet-szlovákiai német kultúra hagyományairól. Ľubica Babotová,.a ruszin-uk­rán kultúra helyzetéről számolt be, a roma kultúra hagyománya­iról pedig Anna Koptová készí­tett erre a szemináriumra össze­foglalót. A rendezvény ma a szlovákiai magyar kultúra helyzetének elemzésével folytatódik. (gazdag) Simon-Júda Párkányban Ú] Szó-tudósítás Hétszáz árus 10 ezer négyzet­méteren ragyogó napsütésben kí­nálja portékáját, mindehhez egy mexikói csoport jóvoltából pergő ritmusú zene „társul". Röviden így jellemezhető a legnagyobb múlt­tal rendelkező hazai vásár első napja. A hétvégén immár 449. al­kalommal rendezik meg a párká­nyi Simon-Júdát, melyen most is, mint ahogy azt a korábbi évek so­rán megszokhattuk, szinte min­den kapható, ami szem-szájnak ingere. Ruhaneműk, cipők, tisztí­tószerek, kozmetikai cikkek, ház­tartási gépek, élelmiszerek, játé­kok, televíziók, videók széles ská­lájából választhatnak a vásárra lá­togatók, azaz kb. 100 ezer ember. Ennyi látogatóra számít Oravec Já­nos, Párkány polgármestere. Az élelmesebb árusok már hétfőn hajnalban elfoglalták a számukra, legkedvezőbb helye­ket. Bár mint mondták, a tapasz­talat az, hogy egyre többen kíván­csiak a vásárra, de már jóval ke­vesebben vásárolnak. Szerintük a helyzet évről évre rosszabb. A vásárra látogatókat nemcsak áruk tömkelege, hanem kulturá­lis műsor is várta tegnap délután. Délután három órakor a városhá­za előtt felállított szabadtéri szín­padon mutatkoztak be a Párkány­ban működő amatőr művészeti csoportok. A vásár ugyan még holnap délután két óráig tart, a rendezők már a jövőre gondol­nak. Ekkor kerül sor ugyanis a 450. Simon-Júda vásárra, ame­lyet a polgármester szavai szerint szeretnének különböző kísérő rendezvényekkel tarkítva emléke­zetessé tenni. KAMONCZA MÁRTA Boszniában megsértik a tűzszünetet MTI-hírek Az ENSZ-képviselők zágrábi je­lentése szerint Boszniában a 36. tűzszünet kihirdetése után szin­te minden frontszakaszon har­cok dúlnak. Mindössze két órán át hallgattak a fegyverek csütör­tökön, azután újult erővel lángol­tak fel a harcok. Több száz detonációt észlel­tek Nyugat-Boszniában - Sanski Most, Bosanska Krupa és Bo­sanska Otoka körzetében -, kö­zölte tegnap Chris Vernon, az ENSZ-erők szarajevói szóvivője. Sanski Most elvesztését meg­erősítette a boszniai szerb had­sereg is. Banja Lukában meg nem erősített hírek szerint áram­szünet van, mert a várost ellátó erőmű muzulmán kézre jutott. A városból érkező hírek szerint ka­tasztrofális a helyzet: az utóbbi napokban érkezett több tízezer menekült az utcákon lakik, egyre súlyosabbá válik az élelmiszerhi­ány, s már kenyeret is alig lehet szerezni. A Banja Lukától mint­egy ötven kilométerre északnyu­gatra fekvő Prijedorban sem jobb a helyzet, a muzulmán-hor­váterők betörésétől tartó polgári személyek között egyre nagyobb pánik uralkodik, s a hadsereg to­vábbra sem engedi, hogy újabb polgárok hagyják el a várost. A délszláv válság megoldásán fáradozó amerikai küldöttség ve­zetője, Richard Holbrooke közöl­te: a boszniai és a szerbiai elnök kilátásba helyezte, hogy mindad­dig nem hagyja el az Egyesült Ál­lamokban október végén kezdődő tárgyalások helyszínét, amíg nem jutnak megállapodás­ra. Az Izetbegovic bosnyák, Milo­sevics szerb és Tudjman horvát elnök részvételével kezdődő tár­gyalásokra valahol az Egyesült Államok keleti partvidékén fog sor kerülni, a nyilvánosság teljes kizárásával. Holbrooke világossá tette, a boszniai tűzszünet meg­sértése nem fogja félbeszakítani a megbeszéléseket. Kérdésekre válaszolva elismerte, hogy az USA keveset tehet a harcok új­bóli fellángolása ellen, de hoz­záfűzte: azzal valamennyi félnek tisztában kell lennie, hogy a fegy­vernyugvás felrúgása esetén a NATO légicsapásokkal fog köz­belépni. Rotblat a Nobel-békedíjas Joseph Rotblat, a leszerelést tá­mogató Pugwash Konferencia el­nöke és mozgalma nyerte el idén a Nobel-békedíjat - közölte tegnap a norvég Nobel-bizottság. 50 évvel a hirosimai atombomba felrob­bantása után az oslói testület a Pugwash mozgalomnak az atom­fegyverek csökkentése és felszá­molása területén elért eredménye­it kívánta elismerni. A Pugwash mozgalom 40 évvel ezelőtt szüle­tett: 1955. július 9-én tizenegy vi­lághírű tudós felhívást intézett a földkerekség tudósaihoz, hogy emeljék fel szavukat a békéért, a nukleáris fegyverkezés korlátozá­sáért. A díjkiosztás kínos helyzet­be hozta a francia vezetést, az idei Nobel-békedíjat ugyanis a francia atomkísérletek ellenzői Párizs bí­rálataként értékelték. MTI Feloszlott az osztrák... (Folytatás az 1. oldalról) fel a felszólalók listájára, így a honatyák csak az esti órákban szavaztak a parlament feloszlatá­sáról. Tegnap délután ugyancsak ülést tartott mindkét kormányzó koalíciós párt elnöksége. Franz Vranitzky kancellár, az SPÖ elnö­ke sajtókonferencián bírálta Schüssel néppárti alkancellárt, aki nem foglalt határozottan ál­lást a Haider szabadságpárti poli­tikussal köthető néppárti koalíció ellen. Vranitzky úgy vélte: a vá­lasztókat tájékoztatni kell arról, hogy „aki Schüsseit választja, az egyben Haidert is választja". Az SPÖ azt is eldöntötte egyébként, hogy a választási kampány alatt nem foglalkozik azzal, ki lehet később a koalíciós partnere. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, FORMÁNEK ERNŐ 72. életévében elhunyt. Végső búcsút október 16-án, 15 órakor veszünk tőle a dunaszerdahelyi temetőben. A gyászoló család V-3041 INTERJÚ SIDÓ ZOLTÁNNAL Örülnénk, ha nem kellene jogvédelemmel foglalkoznunk • Először történt a Fábry-díj történetében, hogy nem egyén, hanem szervezet kap­ta, ráadásul nem publicisztikai vagy irodalmi munkásságért, hanem ... Miért is? - kérdez­zük Sidó Zoltántól, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövet­ségének elnökétől. Fábry Zoltán gazdag életművében jelentős helyet ka­pott az anyanyelvű iskolát támo­gató, nyelvmentő publicisztika, amellyel szövetségünk teljes mértékben azonosul. Azt hiszem, ezt az azonosulást értékelte a Csemadok Országos Választmá­nyának Elnöksége úgy, hogy mél­tónaktalálta a pedagógusszövet­séget a Fábry-díjra. • Ötéves munkásságukra visszatekintve, mit tart a leg­fontosabbnak? - Szövetségünk elsősorban szakmai tevékenységet végez, de érdekvédelmi szolgálatot is felvállal. 1993-ban, az ún. alter­natív oktatás bevezetése ellen til­takozandó, 45 ezer aláírást gyűjtöttünk és adtunk át a szlo­vák parlament elnökének. A kö­vetkező év szeptemberében nyílt levelet intéztünk az oktatási mi­niszterhez , amelyben először fo­galmaztuk meg, hogy amennyi­ben a hatalom a szülők elutasító álláspontját figyelmen kívül hagy­va lépéseket tesz a kétnyelvű ok­tatás bevezetésére, a szövetség polgári engedetlenségi mozgal­mat indít. Idén tavasszal, amikor a tanügyi hivatalok a szülők köré­ben végzett névtelen felméréssel próbálták igazolni célkitűzésük helyességét, s az ankétból azt szerették volna kihozni, mintha a szülők maguk kérték volna a két­nyelvű oktatás bevezetését, a szövetség volt az, amely a pozso­nyi rádió magyar adása és az Új Szó segítségével megakadályoz­ta ezt. A kormány oktatási és kul­turális politikája ellen tiltakozó komáromi nagygyűlés, melyet a Csemadokkal és a magyar pár­tok egyértelmű támogatásával szerveztünk, sok ezer embert mozgósított, bizonyítva, hogy a szlovákiai magyarság döntő többségének véleményét képvi­seljük. Június 29-én egész sor megmozdulást szerveztünk, szeptember 4-én néma tünteté­seket, és ajánlásunkra szeptem­ber 5-én a szülők engedetlenség­gel válaszoltak az igazgatólevál­tásokra és az oktatási hatóságok lépéseire. Úgy érzem, nem akár­milyen eredmény, hogy egy civil, pártsemleges szervezet javasla­tára országszerte a tanulók több mint 70 százaléka távol maradt az iskolától. Azt hiszem, ezt az ér­dekvédelmi tevékenységet díjaz­ta a Csemadok a Fábry-díj odaíté­lésével. • A pedagógusszövetséggel nem rokonszenvezők gyakran hangoztatják, hogy a szakmai aspektusok nem kapnak meg­felelő hangsúlyt. - Nem tudom osztani ezt a vé­leményt, mert a szövetség rend­szeres szakmai tevékenységet végez. Elég, ha csak a deáki nyá­ri egyetemre gondolunk, vagy azokra a nyári magyarországi és erdélyi rendezvényekre, ame­lyekre a mi közreműködésünkkel jutnak el pedagógusaink. Területi választmányaink számos mód­szertani napot rendeztek, az MKDM-mel közösen Pedagógiai Progressio címmel kitűnő előadá­sokat szerveztünk, hozzájárul­tunk a Szkabela-Bóna szlovák­nyelv-oktatási módszer megis­mertetéséhez és népszerűsítésé­hez, hogy csak a legfontosabba­kat említsem. Mindez iskoláink szakmai épülését szolgálja. Igaz, hogy ez a kevésbé látványos munka nem kap olyan tág teret a sajtóban, mint teszem azt a rozs­nyói Czabán Samu Napok, ame­lyek úgyszintén szakmai napok­nak indultak, de az oktatási tárca dolgozóinak magatartása miatta szakmai aspektusok háttérbe szorultak és a politikum került előtérbe. Többek között ezért is tűnhet úgy egyes kívülállóknak, akik szövetségünket főleg csak a médiákból ismerik, hogy tevé­kenységünk csupán a jogvéde­lemre korlátozódik. • Az oktatásügyi hivatalok gyakran jogsértő ténykedése arra a felismerésre vezetett sokakat, hogy jogi úton kell vé­dekezni a támadások ellen. Ebben tud hatékony segítsé­get nyújtani a szövetség? - Segíteni úgy tudunk, hogy is­mert jogászainkat kérjük fel a bajba jutottak jogvédelmére. így segítettünk Tóth Sándornak, a jogtalanul leváltott rozsnyói isko­laigazgatónak is, aki bírósághoz fordult ügyével. A hatékony jog­védelemhez arra van szükség, hogy tagságunk, alapszervezete­ink, területi választmányaink ál­landó kapcsolatban legyenek a szövetség irodájával. Az SZMPSZ-nek mindpssze másfél függetlenített munkatársa van, mindenki más társadalmi mun­kában dolgozik. • Ön személyesen mit kíván a szövetségnek? Én a magam részéről azt, hogy minél keve­sebbet kelljen foglalkoznia jogvédelemmel, és annál töb­bet tisztán szakmai kérdések­kel. - Talán soha nem volt olyan szoros kapcsolat a szülők, isko­lák és szövetségünk között, mint az idén. Ha valamit kívánni sze­retnék, hát azt, hogy ez a kap­csolat továbbra is ilyen marad­jon, és hogy mégjobban tudjunk dolgozni egymással egymásért, az anyanyelvű oktatás színvona­lánakjavításáért. -vk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom