Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-21 / 218. szám, csütörtök

KÜLFÖLD 1995. szeptember 21. GROZNIJ Merénylet Lobov ellen Szerb aknatelepítés a magyar határnál MTI-hír Szerb aknák telepítését figyelték meg a magyar határőrök Dráva­szabolccsal szemben, a szerbek által megszállt krajinai területen. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője tegnap arról tájékozta­tott, hogy kedden a szerbek mindössze 4 méterre a magyar határ­tól, harminc méter hosszan gyalogsági aknákat telepítettek. Ugyan­csak kedden nehézfegyverektől származó lövéseket észleltek a ha­tárőrök Eszék térségéből. A szóvivő elmondta, hogy az aknásított te­rület mellett, magyar oldalon számos figyelmezető táblát helyeztek el, nehogy magyar állampolgárok véletlenül megsérüljenek. Lelkipásztort kapnak a magyarországi szlovákok MTI-tudósítás Ismeretlen tettesek robbantásos merényletet hajtottak végre tegnap reggel GroznIJban Oleg Lobov, csecsenföldi el­nöki megbízott, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára ellen. Lobovnak, illetve a kíséretében lévő Moszkva-barát csecsen vezetés két tagjának nem esett bántódása. Könnyebben megsérült viszont az ideiglenes kormányzat helyettes vezetője, és annak testőre. Az első jelentések szerint a politikusokat szállító gépkocsik­ból álló menetoszlop a grozniji repülőtérről tartott a csecsen fővárosba. Az Interfax szemta­núk vallomása alapján azt jelen­tette, hogy helyi idő szerint nem sokkal kilenc óra előtt történt a robbanás, éppen akkor, amikor a Lobovot és kíséretét szállító FRANCIA HADITENGERESZET Titkos információkat loptak el [jp öjszó ENSZ-KÖZGYŰLÉS Jubileumi ülésszak Kedden nyílt meg a világszer­vezet New York-i székházában az ENSZ-közgyűlés jubileumi ­ötvenedik - ülésszaka. A száz­nyolcvanöttagú fórum elnökévé közfelkiáltással Diogo Freitas do Amaral volt portugál miniszterel­nök-helyettest választották. Az ünnepi megemlékezések előre­láthatólag október harmadik he­tében érik el a csúcspontjukat, amikor az ENSZ megalakulásá­nak ötvenedik évfordulója alkal­mából rendezendő jubileumi ülésen több mint százötven ál­lam- és kormányfő szólal majd fel. Az ülésszak politikai kérdé­sekkel foglalkozó általános vitá­ja a szokásoknak megfelelően a jövő hétfőn - egy héttel a nyitás után- kezdődik. MTI NÉHÁNY SORBAN A francia tengerészet két von­tatóhajója tegnap reggel megkezdte a Calais közelében homokpadra futott, angol zászló alatt közlekedő „Stena Challen­ger" komphajó mentését. A ha­jón 172 utas és 73 főnyi sze­mélyzet tartózkodott: hírek sze­rint egyikük sem sérült meg, s a komp kapitánya nem is látta szükségesnek kimenekítésüket. A komptársaság londoni szó­vivője tegnap cáfolta, hogy a megfeneklett hajó balesetét motorhiba okozta volna. Az ille­tékes szerint kizárólag a Csator­nán végigsöprő szélvihar tehető felelőssé a Stena Challenger zá­tonyra futásáért; a hajó egyetlen pillanatra sem maradt energia nélkül. M exikó nyugati partjai men­tén eddig 91 halottat húztak ki a vízből, miután az Is­mael hurrikán a vártnál koráb­ban söpört végig a térségen, tra­gikusan megtréfálva a halászo­kat. A mentés már ötödik napja szakadatlanul folytatódik, heli­kopterek és búvárok bevetésé­vel. 150 halászt élve sikerült ki­menekíteni, de még mindig le­hetnek holttestek a vízben. A vi­har kezdete óta több ezren fedél nélkül maradtak. I zraeli harci helikopterek teg­nap hajnalban támadták az Irán-barát Hezbollah lázadóinak állásait az Izrael által megszállt dél-libanoni biztonsági övezettől északra, Dzsabal Szafi környé­kén - közölte az izraeli hadse­reg szóvivője Jeruzsálemben. A támadás előtt egy nappal a Hez­bollah gerillái által telepített po­kolgép robbant a biztonsági öve- < zeten belül, és megölt egy izrae­li katonát, kettőt pedig könnyeb­ben megsebesített. MTI-hí r Rendkívül fontos katonai titka kat loptak el ismeretlenek a fran­cia haditengerészettől: az il­letőknek sikerült behatolniuk az egyik katonai támaszpont számí­tógéprendszerébe, s így hozzáju­tottak a francia hadihajók útvo­nalterveihez, valamint a francia és a szövetséges (például ameri­kai) tengeralattjárók akusztikai azonosító kódjaihoz - írta tegnapi számában a Le Canard Enchainé című francia hetilap. A hírt kato­nai illetékesek is megerősítették, közölve: az ügyben a marseille-i ügyészség nyomozást kezdett. A lap szerint a kínos eset még július elején történt: ekkor fedez­ték fel a behatolás nyomait a francia haditengerészeti akció­csoport (FAN) touloni vezérkará­nál. Az akciócsoport a hadászati tengeralattjárók után a francia haditengerészet második legfon­tosabb különítménye: feladata az ország érdekeinek védelme a világ bármely pontján, s ennek megfelelően a csoporthoz tarto­július 30-i csecsen-orosz kato­nai megállapodásban foglalt, a csecsen nehézfegyverek leadá­sára szabott határidővel, amely tegnap járt le. Előzőleg a szövetségi erők és a csecsenek kölcsönösen a má­sik felet vádolták a megállapo­dás felrúgásával, illetve soroza­tos megsértésével. Orosz részről kilátásba helyezték, hogy erőszakot alkalmaznak a cse­csen fegyveresek leszerelésére, ha azok nem adják le határidőre fegyvereiket, illetve az orosz ka­tonákat csak a teljes leszerelés után vonják ki. A csecsenek vi­szont azzal vádolták az orosz erőket, hogy azok folytatják a la­kott települések bombázását. zik mindkét francia repülőgép­hordozó (a Foch és a Clémence­au), valamint 4 légvédelmi és 5 tengerelattjáró-elhárító fregatt, 16 szállítóhajó és két tankhajó. Ráadásul a tettesek nem pusztán a francia hajók adatai­hoz jutottak hozzá, hiszen a NA­TO-tagok katonai együttműködé­se keretében a franciák rendel­keztek a szövetségesek tenger­alattjáróinak akusztikai kódjai­val is - nem véletlen, hogy az eset hatalmas haragot keltett az amerikaiaknál. Román tézisek Az RMDSZ számára eljött a szükséges önelemzés ideje - írja a legnagyobb példányszámú ro­máh napilap, az Evenimentul Zi­lei annak a vezércikksorozatnak a második részében, amelyet az oktatási törvény elleni Japán" til­takozásra szólító RMDSZ-felhí­vásnak a román sajtó által jelen­tett kudarca kapcsán kezdett. Ion Cristoiu főszerkesztő tézisei: az RMDSZ január óta új politikát kezdett, ameiy két elemre épüi: a végsőkig való radikalizálódásra és arra, hogy teljes mértékben a külső tényezőre számít. A tanügyi tiltakozás kudarca a legújabb az új politikából a szövetségre kö­vetkező katasztrófasorozatban. E változás gyakorlati következ­ményei az okfejtés szerint: a cé­lok terén az RMDSZ eljutott az et­nikai kritériumú autonómia „ab­szurd követeléséig", az eszközök terén áttért a kihívó nyilatkoza­tokra, a polgári engedetlenség­gel való fenyegetőzésre, a nem­zetközi szervezeteknél indított panaszkampányra. MTI MTI-hír Évtizedek óta először lesz szlovák nyelvű mise azokon a magyarországi településeken, ahol szlovák nemzetiségű katoli­kusok élnek. Szombaton kezdi meg ma­gyarországi szolgálatát Pavol Zafko atya, a szlovák nemzeti­ségű hívek lelkipásztora. A bé­kásmegyeri Boldog Özséb plébá­niatemplomban 11 órától tar­tandó szentmisén Ján Sokol nagyszombati érsek mutatja be a híveknek az atyát; Pávol Zat'ko eddig Selmecbányán dolgozott, most három évre nevezték ki. Magyarországon tizenegy me­gyében élnek szlovákok, 116 te­lepülésen - a szlovákok kéthar­mada evangélikus, egyharmada katolikus. Utóbbiak 40 települé­sen élnek - tájékoztatott a Ma­gyarországi Szlovákok Keresz­tény Egyesületének elnöke. A hívők régi kérése teljesül azzal, hogy mostantól szlovákul mi­séző katolikus papéi köztük. Bili Clinton amerikai elnök kedden a helybéli serif társaságában sétált a floridai Jacksonville-ben, a bűnözők egyik paradicsomában. A város a közelmúltban kapott kormánytámogatást a rendőri rendszer kiépíté­sére. TA SR/EPA-felvétel A pápa befejezte afrikai körútját Tegnap befejezte afrikai körútját II. János Pál pápa. A szent­atya a nairobi repülőtéren tartott rövid búcsúztatási szertar­tást követően Kenya fővárosából a délelőtti órákban repült vissza Rómába. A pápa búcsúbeszédében a keresztények és a muzulmánok közötti megértés fontosságáról szólt. „Azért imádkozom, hogy a keresztények és a mohamedánok között folytatódjék a kölcsönös megismerés és tisztelet folyamata, s ily módon valamennyi hívő együtt munkálkodhassék a társa­dalom üdvére,, - fohászkodott II. János Pál pápa mielőtt fel­szállt a Róma felé induló repülőgépre. A római katolikus egy­ház feje mostani, 11. afrikai körútja sorári Kamerunba, Dél­Afrikába és Kenyába látogatott el. Ez volt egyébként a szenta­tya 67. külföldi útja. Greenpeace-aktivisták őrizetben A francia hatóságok kedden feltartóztatták a Greenpeace környezetvédelmi szervezet két emberét. A Greenpeace szó­vivője a Reuternak elmondta, hogy a két őrizetbe vett aktivis­ta, egy belga férfi és egy új-zélandi nő a Fangataufa zátony fú­rótornyához kívánta kötni magát a következő robbantás meg­akadályozása végett. A nemzetközi szervezet úgy tudja, hogy a bármelyik pillanatban végrehajtható második francia rob­bantásnak ez a korallzátony lesz a színhelye. Azt is gyanítják, hogy ez elsőnél jóval nagyobb, legalább 150 kilótonnás erejű kísérletre kerül majd sor. Izrael lezárta a Gáza-övezetet Izrael tegnapra virradóra meghatározatlan időre lezárta a Gáza-övezetet - közölte Jeruzsálemben az izraeli hadsereg. Az intézkedés okáról nem adtak tájékoztatást. A hadsereg egyik szóvivője elmondta, hogy a palesztinok csak külön en­gedéllyel utazhatnak be a zsidó államba. Az AFP jelentésében emlékeztet arra, hogy néhány héttel ezelőtt az izraeli hatósá­gok szintén lezárták a Gáza-övezetet, miután tudomásukra ju­tott, hogy szélsőséges palesztinok Tel-Aviv központjában ter­veznek pokolgépes merényletet. MTI MAGYARORSZAG A püspöki kar elnöke ismét Seregély István Ismét Seregély Istvánt vá­lasztotta elnökéül a Magyar Katolikus Püspöki Kar ked­den megkezdett rendes őszi konferenciáján. A titkos sza­vazás eredményeként mind a püspöki kar elnöke, mind pedig az alelnök és az állan­dó tanács tagjai is a koráb­ban ezeket a tisztségeket betöltő vallási vezetők ma­radtak. A püspökkari ve­zetők megválasztása öt éve vált szabállyá - a Szentszék kérésére, az egyházi élet de­mokratizálódása jegyében. Addig a katolikus püspöki kar elnöki funkcióját a min­denkori esztergomi érsek, az egyházi hierarchia első szá­mú főpapja töltötte be. Az első választáson Seregély István egri érseket választot­ta a püspöki kar elnökének. A tegnapi titkos szavazá­son ismét Seregély István lett az elnök. Megújították to­vábbá Gyulay Endre szeged­csanádi megyés püspök alel­nöki mandátumát is. Az el­nökség állandó tanácsának továbbra is tagja Paskai László, bíboros prímás, to­vábbá Ternyák Csaba püs­pökkari titkár, akinek a man­dátuma csak két év múlva jár le. A „régi-új" elnök Seregély István, egri érsek március­ban volt 64; éves. (MH) OROSZ HAGYOMANYOS HADERŐK NATO-ajánlat Moszkvának Hivatalos washingtoni források keddi kiszivárogtatása sze­rint a NATO kidolgozta azt a kompromisszumos ajánlatot, amely módot adna Oroszországnak, hogy a zűrzavaros kau­kázusi térségben több harckocsit, páncélozott harc­Járművet és tüzérségi üteget állomásoztasson, mint amennyit az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról 1990-ben megkötött egyezmény (CFE) en­gedélyez számára a szárnyvidékeken. kaukázusi zónában, de keve­sebbet, mint amennyit jelenleg ott állomásoztat. Állítólag szó van arról is, hogy a megoldás érdekében átrajzolnák az érin­tett két orosz katonai körzet ha­tárait. MTI-hír A javaslatot a héten fogják a moszkvai kormány elé terjesz­teni azokon a tárgyalásokon, amelyeket a soron következő Clinton-Jelcin csúcstalálkozó előkészületeként Annapolisban és Washingtonban folytat majd egymással Strobe Talbott ame­rikai és Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettes. A NATO-indítvány értelmében Moszkva ugyan a szerződésben rögzített szintnél több fegyvert és felszerelést tarthat majd a Washingtoni kormánytisztvi­selők már a múlt héten jelez­ték: kompromisszumos ajánlat készül a bécsi szerződés ügyé­ben, miután a NATO-államok kénytelen-kelletlen belenyu­godtak, hogy Oroszország a no­vember 17-i határidőre nem fogja teljesíteni a rá háruló fegyverzetkorlátozási kötele­zettségeket az északi és a déli szárnyon. Az amerikai kormány vezetésével a szövetség min­denképpen szeretné megmen­teni az egyezményt, ugyanak­kor hajlik azokra az orosz ér­veknek az elfogadására is, hogy az öt évvel ezelőtt elhatá­rozott korlátozások nem tükrö­zik hűen a hidegháború megszűnte és a szovjet rend­szerfelbomlása utáni realitáso­kat. A NATO kezdetben arra próbálta rábírni Moszkvát, hogy először hajtja végre a szerződésben előírt csökkenté­seket, és a kiigazító módosítá­sokra csak a jövő évi felülvizs­gálat során kerüljön sor. Az orosz kormány azonban nem fogadta el az indítványt, és azt követelte, hogy az egész déli szárnyvidéket vegyék ki az egyezmény hatálya alól. Az Amerikai Fegyverel­lenőrzési és Leszerelési Hivatal (ACDA) adatai szerint Oroszor­szág jelenleg 3000 harckocsit, 5500 páncélozott harc­járművet és 3000 üteget állo­másoztat az északi és a déli pe­remvidékeken. A CFE-egyez­mény alapján november 17-ig a harckocsik számát 1300-ra, a páncélozott harcjárművekét ugyancsak 1300-ra, az ütege­két pedig 1700-ra kellene csök­kentenie. „A NATO által jóváhagyott kompromisszumos javaslat re­mélhetőleg megfelel majd az orosz igényeknek" - közölte John Holum, az ACDA igazgató­ja. Rámutatva az 1990-es szerződés jelentőségére ki­emelte: a korlátozások nyomán negyvenötezer - köztük tízezer orosz - fegyver került vagy ke­rül majd megsemmisítésre. gépkocsioszlop áthaladt a hí­don. Az ITAR-TASZSZ szerint egy álló gépkocsiba rejtették a robbanószerkezetet, ezt azon­ban később cáfolták. Az orosz nemzetbiztonsági tanács meg­erősítette, hogy a hídon helyez­ték el a pokolgépet. A merénylet helyszínét a belügyi alakulatok lezárták. Megfigyelők emlékez­tetnek arra, hogy a terrorakció egybeesett a rendezést célzó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom