Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-11 / 210. szám, hétfő

2 \ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. szeptember 11. RÖVIDEN Ján Sokol érsek szombaton ünnepi szentmisén szentelte fel a vereknyei templomot. A Pozsonyhoz tartozó városrész új templomának megnyitóján részt vett Peter Kresánek főpolgármester is. Az új templomban szlovák és magyar nyelven tartanak majd szentmiséket. Érsekújváron, a városi hivatal, az idegenforgalmi hivatal, valamint a Matica slovenská és a Csemadok szervezésében az elmúlt hétvégén már harmadik alkalommal tartották meg a hagyományos szüreti ünnepséget amelynek keretében korabeli kosztümökbe öltözött felvonulók is szórakoztatták a látogatókat Vladimír Meciar és MichaI Kovác egyidejű lemondását követelik a Republikánusok. A párt elnökségének kassai tanácskozása után kiadott állásfoglalás szerint lemondásuk után új választásokat kellene kiírni a köztársassági elnök személyét illetően, aki megválasztása után nevezné ki az új kormányfőt. Három izraeli művészegyüttes fellépésével folytatódtak Pozsonyban a Jeruzsálem Napjai elnevezésű kulturális napok. A ruzinovi művelődési házban a Jeruzsálemi folklóregyüttes népdalokat és néptáncokat mutatott be, a Klarisszák koncerttermében a Karizma együttes, a Fekete varjú klubban pedig a Trick Question dzsesszzenekar lépett fel. TA SR Borisz Jelcin orosz elnök tegnap egyhetes szabadságra a fekete-tengeri Szocsiba utazott. Az államfő előzőleg Csernomirgyin kormányfővel találkozva megvitatta a folyó bel- és külpolitikai ügyeket, így áttekintették a délszláv válsággal kapcsolatos kérdéseket is. Jelcin a szabadsága alatt is foglalkozik államügyekkel. MTI Tapasztalatért Romániába Eva Slavkovská oktatási és Ivan Hudec kulturális miniszter a Romániai Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására Romániába utazott. A két pozsonyi tárcavezető elsődleges célja képet nyerni a román oktatásügy tapasztalatairól és a kulturális intézményekről. Hudec állítólag a vajdasági szlovákok képviselőivel is találkozik, s útban hazafelé megáll majd Békéscsabán, ahol a magyarországi szlovákok képviselőivel a külföldi szlovákokra vonatkozó törvénytervezetet vitatja meg. -Ú1. kiadás Lapzárta: 20.30 Nem titok már a bankszámla sem (Folytatás az 1. oldalról) tehát augusztus 31-én a biztosító pozsonyi kirendeltsége éppen költözött, a Roznavská utcából a Pluhová utcai új irodahelyiségekbe, s a négy gépkocsi a 8.00 és 13.00 óra közötti időszakban bizonyíthatóan e két helyszín között ingázott. Minden, a gépkocsik mozgásával kapcsolatos dokumentációt egyébként eljuttattak az illetékes pozsonyi szervekhez. A helyettes asszony egyúttal kizárta annak a lehetőségét, hogy az említett órákban a gépkocsikat magáncélokra használhatták volna fel. A vezérigazgató szeptember 8-án, 16 óra körül megjelent a pozsonyi rendőrparancsnokságon, ahol a vizsgálótiszt tájékoztatta őt arról, hogy a sajtóban a biztosító gépkocsijainak rendszámait közölték.Ő pedig az említett tényekről adott tájékoztatást. Valószínű hogy e héten is kapcsolatban lesz a nyomozó hatósággal. Melichárková valótlannak nevezte azokat a híreket is, miszerint Jaroslav Svéchota volt belügyminiszter-helyettesnek köze van ehhez a biztosítóhoz. TA SR Templomszentelo UJ Szó-hír Ezernél többen vettek részt tegnap délután Ajnácskőn azon az ünnepi szertartáson, amelyen dr. Gyulai Endre, Szeged-Csanád megyéspüspöke megszentelte a község új, Kísboldogasszonynak nevezett templomát. Az ünnepi szertartáson részt vettek az alkotók; festőművészek, szobrászok, valamint az épület tervezője, Nóvák István, Ybl-díjas szegedi tervező. Megjelent továbbá Vágyai Éva Szeged polgármestere, Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete és Bauer Győző, a Csemadok OV elnöke. Ünnepi beszédet Karl Schwarzenberg gróf és Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke mondott. A szentmisén a rimaszombati katolikus kórus és az ajnácskői férfi énekkar is szerepelt. (farkas) A rendőri fellépés '89-et idézte A belpolitikai helyzet elemzésével és a közelgő IV. közgyűlés előkészületeivel foglalkozott szombaton a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt Központi Tanácsa. Amint az Miroslav Spejl, a párt alelnöke megállapította, a köztársasági elnök által visszaadott, és újólag jóváhagyott törvények alkotmányellenesek, ezért csatlakozik ahhoz a képviselői kezdeményezéshez, amely az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. A párt elnöksége határozottan tiltakozott a parlament épülete előtt a civil katonai szolgálatot szabályozó törvény módosítása ellen tüntetőkkel szembeni rendőri eljárás miatt. Véleménye szerint a rendőrség némely tagjai szemmel láthatóan megsértették az előírásokat, fellépésük az 1989-res események emlékét idézték. A párt 4. kongresszusára október 21-22-én Trencsénteplicben kerül sor. Bányásznap Az elmúlt hétvégén országszerte tartott bányásznapi ünnepségek keretében Privigyére, a FelsőNyítrai Bányaüzembe látogatott Ivan Gas

parovic, a parlament elnöke. Találkozott a bánya vezetőivel, akik tájékoztatták őt a cég jelenlegi helyzetéről. Gasparovic elégedettségét fejezte ki azzal, hogy sikerült stabilizálni a szénfejtést és a vállalat gazdasági helyzetét, sőt az átlagbérek emelésére is sor került. ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a bányaüzem privatizálását, amelyre véleménye szerint minél hamarabb sort kell keríteni. A Rozsnyói járásban a Slovmag Lubeník másfél évvel a privatizáció után európai színvonalú vállalattá fejlődött, termékeinek 90 .százalékát exportálja, állapították meg az ottani bányásznapi ünnepség szónokai. A mintegy 300 bányászt foglalkoztató üzem, amely tavaly megkapta az ISO 9000 nemzetközi minőségvédjegy használati jogát, az idén több mint 150 millió koronát szán a fejlesztésre. Bombázásokkal a béke felé? (Folytatás az 1. oldalról) de csak addig vár, amíg a békefolyamat eredményekkel kecsegtet. A horvát diplomácia egyébként nem titkolja csalódását amiatt, hogy csak Boszniát érintő kérdésekben született megállapodás, Horvátország, illetve Kelet-Szlavónia kimaradt a csomagból. Nyilvánvaló, hogy Belgrád nem akarja Boszniával egy csomagban rendezni a krajinai kérdést, állítja Granic s ezzel magyarázza, hogy a jugoszláv delegáció csak bizonyos kiegészítő magyarázattal lett volna hajlandó elfogadni a dokumentum tervezetének azt a részét, amely Horvátország részeként említi Kelet-Szlavóniát. Világszerte óvatos derűlátással tekintenek a genfi megállapodásra. Nyugati diplomaták első, talán történelmi lépésnek tekintik a 12 pontot tartalmazó okmányt, de egyszersmind figyelmeztetnek, hogy a béke felé vezető úton még következnek majd veszélyes kanyarok. Ilyen értelemben talán az angol sajtó a legszókimondóbb: Bosznia esetében a térképhistória, illetve a határvonalak kijelölése nélkül semmiféle megegyezés nem jelent sokat. Carl Bildt, az EU közvetítője szerint a soron következő két-három hét lesz a döntő, amikor bebizonyosodik, hogy a genfi megállapodás valóban a békéhez vezete. Bildt szintén jelentős lépésnek tekinti a megállapodást, de a svéd diplomata is figyelmeztet, hogy nem szabad lebecsülni azt, ami ezután következik. Tapasztalatból tudjuk, mondta Bildt, hogy a területi kérdések roppant fájdalmasak lehetnek, de az alkotmányos berendezést is meg kell majd alapozni. Washingtoni körök pont ezeken a kérdéseken rágódnak: mit jelent a központi kormányzat szuverenitásának elismerése olyan területeken, ahol ennek a központi hatalomnak nincs szinte semmiféle joga ellenőrzést gyakorolni? Milyen kapcsolatokat létesíthetnek a boszniai szerbek Szerbiával? A föderációt vagy konföderációt a megállapodás meg sem említi, de azt igen, hogy ez a kapcsolat olyan lehet, amilyent a horvát-muzulmán föderáció létesít Horvátországgal. Azt jelentené ez a megfogalmazás, hogy Zágráb és Szarajevó washingtoni egyezménye is semmisnek tekinthető? A kérdések sokaságára kétségkívül a Bildt által emlegetett kéthárom hét alatt legalább részben választ kapunk. Most a szerbek szerint az a legfontosabb kérdés, a genfi megállapodás ellenére miértfolytatja a NATO a bombázásokat Boszniában. A válasz egyszerű, maga Richard Holbrooke (s utána mások is) közölte még a múlt héten, hogy a légitámadásoknak a tárgyalásokhoz semmi köze. A NATO addig folytatja az akciót, amíg a szerbek eleget nem tesznek az ultimátumnak, amely azt követeli tőlük, hogy vontassák ki a nehézfegyvereket a Szarajevó körül meghúzott húsz kilométeres gyűrűből. Erre mind ez idáig nem került sor, ám ENSZmegfigyelők azt állítják, hogy szombaton is nagy mozgolódás volt a szerb táborban. Legalább húsz kamionból álló menetoszlopot láttak, de állítólag, ezek nem a védett zónából kifelé haladtak. A NATO magas tisztségviselője, Trevor Murray ezek után szombaton bejelentette, hogy az atlanti légierő, nemhogy abba hagyná, de kiterjeszti a légicsapásokat újabb célpontokra, például hidakra is. Murray szerint nagy veszélyt jelent, hogy a boszniai szerbek légvédelmének egyes részei még üzemképesek, ezért a NATO egyre keményebben támad. A szóvivő szerint a bombázás nem okozott jelentős kárt a lakosságnak, de beismeri, hogy a hidak bombázása kétségkívül érinti a civileket is. Az eddigiek során a harci gépek 2500 berepülést végeztek, s legalább 50 százalékban légicsapást hajtottak végre. Az akciókban 270 angol, francia, német, olasz, spanyol, amerikai és holland repülőgép vett részt. Szombaton ismét a lukavicai kaszárnya volt a repülőgépek célpontja. A szerbek azt állítják, hogy Szarajevó Blazsunev külvárosi negyedében a gyorshadtest ágyúi pénteken egy szerb kórházat is eltaláltak. A támadás során a Tanjug hírügynökség szerint 10 személy meghalt, 22 megsebesült. Myriam Souchacki ENSZ-szóvivő közölte, hogy a nemzetközi megfigyelők csak tegnap délután kaptak engedélyt a szerbektől, hogy a helyszínre látogathatnak. Bildt közvetítő azt reméli, hogy a bombatámadásoknak néhány nap múlva véget vetnek, ám maga sem tudja mire alapozza ezt az optimizmust. Talán arra, hogy londoni hivatalos körökből kiszivárgott, a boszniai békekonferenciát legfeljebb két héten belül megszervezik. Ezt egyébként Igor Ivanov, az orosz külügyminiszter helyettese, a genfi értekezlet orosz résztvevője is megerősítette. Ivanov Genfből érkezett Belgrádba, ahol négy órás eszmecserét folytatott Miloseviccsel. Nyilatkozatában közölte, a Jelcin által indítványozott csúcskonferenciát minél előbb meg kell tartani, s a házigazda valószínűleg Moszkva lesz. GYARMATI JÓZSEF A MOSZKVAI DIPLOMACIA BALKANI KUDARCAERT A duma Kozirevet okolja MTI-hír Az orosz törvényhozás határozatban követelte szombaton Jelcin elnöktől, hogy kérje az ENSZ BT összehívását „a NATO felelősségének megállapítására a boszniai békés lakosság tömeges halálát okozó agresszió miatt". A határozatot 258 honatya támogatta, ketten ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. via elleni szankciók orosz felmondására, illetve a Horvátország elleni büntető intézkedésekre vonatkozó, a duma által a múlt hónapban elfogadott törvényt. A határozat szerint az orosz, az ukrán és a fehérorosz honatyáknak együttes ülésen kellene a balkáni rendezést célzó ajánlásokat kidolgozni. Ugyancsak kérték a képviselők, hogy Jelcin szólaljon fel a balkáni válság kapcsán az orosz parlament együttes ülésén az orosz külpolitikáról és a nemzeti érdekekről. A duma ugyancsak követelte, hogy az elnök vizsgálja felül a NATO Békepartnerség elnevezésű programjában való orosz részvételt. Sürgette Andrej Kozirev külügyminiszter leváltását az általa vezetett minisztérium által elkövetett „súlyos hibákért, amelyek az orosz diplomácia megalázó balkáni fiaskójához és az ország lejáratásához vezettek". Szorgalmazták a honatyák, hogy Jelcin haladéktalanul írja alá a JugoszláA indulatok fűtötte ülésen a képviselők hevesen támadták a Nyugatot és a NATO-t a boszniai bombázások miatt, illetve a balkáni orosz külpolitikát. Vlagyimir Lukin, a liberális Jabloko egyik vezetője azzal vádolta az orosz kormányt, hogy hiányzik balkáni politikájából a koncepció, s ezért az események orosz befolyásolásának lehetősége a nullával egyenlő Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője orosz önkéntesek Szerbiába küldése mellett foglalt állást. A szélsőjobb vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij Kozirev bűntetőjogi felelősségre vonását követelte. Sürgette a katonai együttműködést a szerbekkel, így az orosz flotta adriai állomásoztatását, de leszavazták őt. A MAJDANI KÖTVÉNYTULAJDONOSOK FIGYELMÉBE A kötvényhez nem kell vagyonjegykönyv TA SR Jelentés A szlovák parlament nemrégiben újra elfogadta a köztársasági elnök által visszaadott úgynevezett privatizációs törvényt, amely többek között az eddigi vagyonjegyes formát felváltja a vagyonalap által kibocsátandó államkötvényekkel. A kötvényekkel való további ügymenet alapvető tudnivalóiról a az elkövetkező napokban minden jövőbeni kötvénytulajdonost levélben fog értesíteni a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Vagyonalap, tájékoztatott Jozef Magula pénzügyminisztériumi államtitkár. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a tárca által elvégzett ellenőrzések során kide-_ rült, egyes befektetési alapok a vagyonjegyes privatizáció 2. hullámába bejegyzett vagyonjegykönyvek ellenértékét behajtandó, vélhetően a megkötött szerződések értelmében a polgárok értékpapírszámlájáról már átutaltattak részvényeket a saját számlájukra. Most viszont újra kérik a polgároktól a vagyonjegykönyvért és a bélyegért általuk kifizetett összeg megtérítését is. Ezzel összefüggésben a pénzügyminisztériumi államtitkár újra hangsúlyozta, hogy a kötvények megszerzéséért az állampolgároknak nem kell semmiféle lépést tenniük. Nem lesz szükségük a vagyonjegykönyvre sem, hiszen a kötvényeket a vagyonjegyes privatizáció központjában nyilvántartott regisztrációs lapok alapján juttatják el a számukra. Felhívta a lakosok figyelmét arra is, hogy az idén áprilisban megküldött számlakivonaton értékpapírjaik állását gondosan ellenőrizzék. A napi sajtóban közzétett árfolyamok alapján saját maguk is ki tudják számítani értékpapírjaik árát, s ezzel elejét vehetik, hogy elhiggyék különböző alapok és magánszemélyek nem teljesen korrekt adásvételi ajánlatait. Magyarorszag a minta BONNI KORMANYVELEMENY A bonni kormány Magyarországot kívánja mintává tenni a Németországba áttelepülni szándékozó német nemzetiségiek problémáinak helyi megoldására — jelentette kl Horst Waffenschmidt, a német belügyminisztérium államtitkára a Welt am Sonntag című lapnak. MTI-hír A vasárnapi újságnak az államtitkár elmondta, hogy ma kezdődő budapesti tárgyalásain a magyarországi németeknek nyújtandó segítségről kíván tárgyalni. Megbeszéléseket folytat a német nemzetiség önkormányzatával is, amely az első ilyen jellegű testület Kelet-Európában. Waffenschmidt szerint Magyarország lehet a minta arra, hogy pénzügyi támogatással miként lehet a kelet-európai német népcsoportokat hazájukban maradásra ösztönözni Magyarországon jelenleg kereken 200 ezer német él és a bonni kormány az elmúlt években számos területen nyújtott nekik segítséget; így a Németországba áttelepülők száma az utóbbi időben évi ötven főre csökkent. A magyarországi németek érdekében a bonni belügyminisztérium az elmúlt négy évben összesen 9,5 millió márkával segítette kulturális intézmények, kórházak, oktatási intézmények létesítését és működtetését. Emellett a külügyminisztérium segítette a német kultúra magyarországi terjesztését. Waffenschmidt elmondta a lapnak, hogy az idei 135 millió márkával szemben a bonni kormány jövőre 150 millió márkával kívánja támogatni a kelet-európai országokban élő mintegy 400 ezer fős németséget. Beszámolt arról is, hogy míg 1989-ben és 1990-ben évente majdnem 400 ezer ember települt át a térségből az NSZK-ba, a következő négy évben évi átlagban 200 ezer, az idén eddig 100 ezer KeletEurópából érkezett német nemzetiségű kért letelepedési engedélyt.