Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-09 / 209. szám, szombat

[6[

ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1995. szeptember 16. ROVATVEZETO: DR. PALHAZY BELA „Nyár" jeligére: - Ha valami nehezet emelek, vagy például futás után olyan feszültséget, sőt fájdalmat érzek a bal vékonyomban, egészen a herezacskóm bal felében. A vizelettel nincs baj, kivizsgáltattam. Mit javasol, mit kell tennem, mert ez nagyon kellemetlen? - A leírt tünetek lehetnek egészen egyszerűen csak annak a jelei, hogy levélírónk edzettségi állapota nem megfelelő, és minden nagyobb erőkifejtés után így észleli a fáradtságot. Nincs a Földön olyan ember, akinek a teste teljes mértékben szimmetrikus lenne, így a gyengébb oldalának izmai, inai, ízületei túlterhelődhetnek, és ilyenkor fájhatnak. Próbáljon meg levélírónk testnevelő-testépítő szakemberrel megbeszélni egy olyan testépítő programot, melynek segítségével korrigálni fogja tudni ezt a kellemetlenséget. Idő és kitartás kérdése az egész. No meg az elszántságé! Mielőtt azonban belekezd, kérjen még egy vizsgálatot is valamelyik tapasztalt sebészorvosnál. Van ugyanis egy kis esélye arra, hogy a leírt tüne. tek a hasfal egy konkrét részének a gyengeségéből származnak, és ez kezdődő herezacskósérvet is jelenthet. Ami egy egyszerű műtéttel - csak ezzel! megoldható, és örökre megszabadítja e tünetektől. „Aggódó gyerekek és feleség" jeligére: - Az édesapámnak már évek óta aranyere van. Nagyon kellemetlen dolog, de valahogy mindig megoldotta az ezzel kapcsolatos gondokat. Az utóbbi hónapokban azonban annyira erős vérzése van, hogy néhány napig édesanyám Violetta-betéteit kellett használnia! Sajnos, semmivel sem tudjuk rávenni őt, hogy menjen el orvoshoz! Mindig azt mondja, ő senkinek nem fogja mutogatni az alsó felét. Elhiszem, hogy ez egy férfinek nagyon kellemetlen lehet, de a helyzet tovább nem maradhat így. Kérem, írja meg, mi az az aranyér, mennyire súlyos, milyen következményei lehetnek, ha nem kezelik. - Az emberi szervezet érrendszere két ellentétes feladatot ellátó részből, az artériák (ütőerek) és vénák (vivőerek) rendszeréből áll. A vénák fala jóval egyszerűbb felépítésű, és a szó fizikai értelmében gyengébb. Ebből következik, hogy sérülékenyebb is. A nagy megterhelés vagy a teherbíró képesség - ez alatt az erek falának teherbíró képességét értem - mértékét meghaladó váratlan erőkifejtés sokszor oda vezet, hogy a vénák fala meglazul, és ezen a helyen kidudorodik. A visszérrel küszködők tudják, hogy ezek a dudorok sokszor akár gyöngyfüzérszerűen helyezkedhetnek el a véna mentén, és nemcsak tapintásra, nyomásra, ütésbe érzékenyebbek, hanem bizony sokszor be is gyulladnak, és rfiem ritkán el is pattanhatnak. Az aranyeret a visszerek egy fajtájának is felfoghatjuk azzal a kiegészítéssel, hogy itt nagyobb szerepet kap a vénát körülvevő, a bölcsőjét képző, rögzítő szerepet is betöltő kötőszövet minősége is. Aranyérről akkor beszélünk, ha az előbb említett dudor vagy dudorok a végbélnyílás környékén jelentkeznek. Két csoportra oszthatók, belső és külső aranyérre, annak függvényében, hogy a záróizom belső vagy külső részén helyezkednek-e el. Az aranyérrel kapcsolatos életvitelre és gyakorlati, házi kezelésére most nem térek ki, mert a levélírónk által említett állapot ezen már túlhaladott, és csak a gyors orvosi segítség jöhet számításba, amit több okból is mielőbb ajánlok igénybe venni! Először is a több hónapig tartó erős vérzés életveszélyes állapotot alakíthat ki. Nemegy olyan visszeres beteget láttam, akinek az életét a súlyos és idült vérveszteség után csak a gyors vérátömlesztés mentette meg! Az állandóan gyulladt állapotban leledző aranyér más módon is veszélyezteti a beteg életét. A gyulladás helyén ugyanis egy idő után vérrög keletkezik, ami további komplikációk forrásává válhat. Ezek taglalása egy külön fejezetet igényelne, elégedjünk itt meg annyival, hogy a beteg életébe kerülhet! Mindenképpen gondolni kell azonban még arra is, hogy ilyen komoly, csillapíthatatlan és gyorsan vissza-visszatérő „végbélvérzés" mögött, az aranyér mellett, más súlyos kórisme is meglapulhat. Sok beteget láttam már sírni, amikor sok szenvedés és tortúra után rájött, hogy a lehetséges orvosi ellátás szemszögéből bizony az állapota már gyógyíthatatlan, a közeli vég elkerülhetetlen. A struccpolitika mögött nagyon sok minden meghúzódhat, de ebben az esetben a „szégyenkezés" nagyon rossz tanácsadó. Gondoljon csak a beteg arra, hogy a vastagbélrák tekintetében (a végbél a vastagbél része!) Szlovákia ma már hivatalosan is világelső a nemzetközi statisztikák szerint! „G. J." jeligére: - Azt szeretném megkérdezni, létezik-e olyan nemi betegség, amelyet so/ia senki nem kezel, semmilyen gyógyszert sem fogyaszt az illető, mégis teljesen tünetmentes, senkit sem fertőz meg, pedig aktív nemi életet él. Van-e olyan nemi betegség, amit méheltávolítással gyógyítanak? A falunkban ugyanis azt pletykálják, hogy a feleségem már 30 éve ilyen betegségben szenved, és hogy a méhét is ezért kellett eltávolítani. Sok a tudatlan ember a faluban, ő pedig az igazát nem tudja velük szemben megvédeni. - Levélírónk megállapítása nagyon pontos, a pletykát valóban az emberi butaság fokmérőjeként is lehet és kell értékelni! Más kérdés, hogy úgy, mint a féltékenység esetében, nehéz védekezni ellene. Egyszerűen nem kell róla tudomást venni, s ehhez lelkierőt saját igazunk tudata adhat. Megnyugtathatom levélírónkat, hogy nincs olyan nemi betegség, amelyet az orvostudomány a méh eltávolításával kezel. Fiatalkori méheltávolítást csak nagyon súlyos méhkárosodás, gondos mérlegelés után végeznek, hiszen ez egy ereje teljében levő nő esetében mindig tragédiát jelent. A méhkárosodás leggyakoribb okai a miómák, a daganatok, s egyes esetekben a nehéz, roncsolással (a szülőutak roncsolásával!) járó szülés. Természetesen szóba kerülhet az orvosi műhiba is. A falu butasággal terhelt pletykahordozóinak tudatosítaniuk kellene, hogy az ilyen sorscsapással „megáldott" nőnek inkább lelki vigaszra és támogatásra lenne szüksége, nem pedig kiközösítésre! Amennyiben az orvosi műhibát és az azzal járó kártérítést szakember állapította meg, az igényt hivatalos, bírósági úton érvényesíteni lehet. Ugyanez vonatkozik az orvosi titoktartás megsértéséből eredő károkra, akár orvos, akár az egészségügyi személyzet vagy a hozzájuk közel álló személy követte is azt el. Más kérdés, hogy az igény és jog érvényesítése nem egyszerű, hanem buktatókkal teli út, és jó ügyvéd segítsége nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Gyakran megfeledkeznek az emberek arról is, hogy főleg pénzbeli kártérítések esetén törvényes határidők is léteznek arra vonatkozóan, meddig lehet az igényt benyújtani. De ezt ne a postára, hanem az annak megfelelő hivatalos helyre adja! „Ikrek" jeligére: - A barátom érdekében fordulok Önhöz tanácsért. Ő egy örökmozgó típus, nagyon szereti és űzi is a s portot. Fut, tornászik, és karateedzésekre járt. Sajnos, ezt most abba kellett hagynia, mert derékfájdalmai jelentkeztek. Sokszor le sem tud hajolni, ha valamit fel kell emelnie a földről, muszáj leguggolnia. Aludni csak fájdalomcsillapítóval tud, és reggel már korán ki kell ugornia az ágyból. Orvosnál volt, aki injekciókat, masszázst és sugarakat rendelt neki. Mindez eredménytelen maradt, és amikor ezt elmondta az orvosának, az kijelentette, hogy nem lehet rajta segíteni! Hogy az egészet csak bebeszéli magának! Mi viszont észrevettük, ha a bal lábát felemeli, a bal csípője olyan furcsán kifordul. Ezt még senkinél sem láttam, és ez is aggaszt. Mit tegyünk, hiszen az biztosan nem jó megoldás, hogy állandóan gyógyszereket kelljen szednie? - Bizony nem! Sajnos, a levélből nem világos, milyen a szakképzettsége a fiú orvosának, aki ezt a meghökkentő kijelentést tette, de feltételezem, hogy nem ortopéd szakorvosról van szó, és ha igen, akkor esetleg egy egészen kezdőről. Egy röntgenfelvétel és egy vizsgálat alapján sem lehet mindig halálpontosan kizárni a fájdalom és a mozgáskorlátozottság okát, ezt minden valamirevaló szakorvos tudja. Aktív sportoló esetében pedig ajánlatos esetleg egy sportorvosi vizsgálat is, mert szerepet játszhatnak olyan tényezők, melyeket a legjobb ortopéd szakorvos sem ismerhet! Ezért van külön sportorvosuk például az úszóknak és mondjuk a tornászoknak, és ezért találták ki a sportkórház intézményét is! Szerintem a fiút olyan jó ortopéd szakorvosnak kell kivizsgálnia, aki jártas a karatéban is, vagy olyan sportorvosnak, akinek hobbija az ortopédia. Pozsonyban tudunk ilyenekről, amennyiben levélírónk igényli, szívesen közvetítek a fiúnak egy alapos vizsgálatot. „Következmények" jeligére: - A nagyfiam a katonaságnál balesetet szenvedett. Többek között égési sebei is voltak másodfokon, egy a fejbőrön. Gyakorlatilag mindent szerencsésen átvészelt, kigyógyult, csak a fején maradt vissza egy 5x5 cm-es sima folt, ahol már nem nő a haja. Pedig a bőre ott szép fehér, sima és csillogó! Kezelte már több bőrorvos is, használt mindenféle hajnövesztő szereket, de sikertelenül! Azt veszem észre, hogy ez a fiamnak pszichés problémát is jelent. Azt hallottam, hogy végeznek ilyen esetben hajátültetést is. Kérem, hol végzik ezt, és mibe kerülne? - A magasabb fokú égési sebek a szőr és a hajtüszők teljes pusztulásával járnak, ebben az esetben a hajnövesztő szerek nem segítenek. Van azonban mindig egy átmeneti zóna, ahol ezek a tüszők csak részlegesen sérültek, vagy egyszerűen mintegy „sokkos" állapotba kerültek, és itt mindent meg kell tenni az újraélesztésük érdekében. A hajnövesztő szerek legtöbbje javítja a bőr vérellátását, segíti az erek regenerálódását, és bőven tartalmaz vitamint, amit be kell dörzsölni a fejbőrbe. Véleményem szerint ez nem sokat ér, a szervezet megnövelt vitaminellátásának biztosítása nélkül! Többszörösére kell tehát a helyi kezeléssel párhuzamosan emelni a béta-karotin, az E-vitamin és a Bvitaminok fogyasztását, melegen ajánlom a huzamosabb lecitinfogyasztást. Konkrét esetet (és címet) tudok mondani, amikor a kemoterápia által elpusztított hajkorona egészen dúsan, gyönyörűen regenerálódott a GOLDEN YACCA-kúra alatt. A teljesen elégett hajhagymákat azonban ilyen módon regenerálni nem lehet. Évek óta próbálkoznak ezért különböző orvoskozmetikai és plasztikai eljárásokkal, a hajtüszők átültetésével. Az eredmények felemásak, ezért nagyon fontos a helyes betegkiválasztás, helyes eljárás megállapítása. Ezt tapasztalt szakembernek kell megállapítania. A kozmetikai célokból végzett plasztikai műtétek nem tartoznak az olcsó mulatságok közé, de még mindig érvényes az a törvény, hogy amennyiben a hiányosság tartós és súlyos pszichés problémák forrása, a betegbiztosító terhére is el lehet őket végezni. A test megégésével járó sebesülések egy határon túl - mint ebben az esetben is mindig lelki sérüléssel is járnak. S ehhez kapcsolódnak aztán a másodlagos lelki problémák. Ha tehát levélírónk igénybe veszi a pszichiáter segítségét is, valószínűleg nem lesz szüksége nagy anyagi áldozatra a probléma végső rendezése érdekében. D. Tibor, Ipolynyék: - A szerencsétlenek közül a szerencsésebbek közé tartozom, mert hosszas várakozás után felvettek és megműtöttek a pozsonyi szívkórházban. Külön szerencse, hogy az egyik legjobb szakorvos végezte a műtétet, szívkoszorúér-átültetést, ami jól sikerült, és most aránylag jól érzem magam. Mivel még csak 51 éves vagyok, azt szeretném kérdezni, hogy mi a teendőm, mi a legfontosabb, amit egy ilyen műtét után a betegnek be kell tartania. - Gratulálok a jól sikerült műtéthez, és tulajdonképpen örülök a kérdésnek, mert mindannyiunknak - túlélésünk érdekében - nagy szüksége van a szemléletváltásra! Kár, hogy nem 25-30 évvel ezelőtt „találkoztunk", amikor levélírónk az első lépéseket tette meg a szívműtéthez vezető úton! Örülök, hogy testileg-lelkileg jól érzi magát, a leírt vérnyomás- és pulzusértékek, amennyiben kiegyensúlyozottak, jónak mondhatók. Ami a gyógyszerek kiválasztását és adagolását illeti, ezt mindenképpen a kezelő szakorvossal kell folyamatosan konzultálni, mert az adagolásnak testreszabottnak kell lennie. Ebben esetleg annyit tudok segíteni, hogy ha 3-5 hónaponként el tud Pozsonyba jönni, konzultálni tudunk egy jó szívspecialistával. Vele kell kidolgozni a fizikai terhelés programját is, mert a testi semmittevés biztosan nem hasznos! Ami pedig az életmód más oldalait illeti, hadd szolgáljak egy történelmi példával. Amikor Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas tudós, közel az ötvenhez észrevette magán a szívkoszorúérzavarok első jeleit, rögtön életmódotváltoztatott, és többek között fokozatosan megemelte a Cvitamin fogyasztását napi 18 ezer (!!) milligrammra. Panaszai elmúltak, és 93 évesen halt meg. Levélírónknak azt ajánlom, fogyasszon napi 4-5 ezret (csak ún. Timed Release készítményt!), sok béta-karotint, végezzen rendszeresen tisztító kúrákat, és száműzze étkezéséből az állati eredetű zsiradékokat! Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Megkurtítják az özvegyi nyugdíjat? H. E.: A férjem tavaly szeptemberben halt meg, 58 éves korában. Két gyermekünk van. A fiatalabbik még középiskolás. A férjem halála után majd 1500 korona özvegyi nyugdíjat ítéltek meg nekem, ami viszont eddig sem volt igen elég a napi kiadások fedezésére. Munkába kellett lépnem, hogy az özvegyi nyugdíj mellett valamilyen módon pótolni tudjam azt a jövedelmet, amelyet a férjem halálaival elvesztettünk. A keresetem alig haladja meg a minimális munkabér összegét. Nemrég megtudtam, hogy az özvegyi nyugdíjat elveszik tőlem, ha továbbra is dolgozni akarok. Igaz ez? Az özvegyi nyugdíj elvben csak az elhunyt férj halála napjától számított egy évig jár (lásd a társadalombiztosítási törvény 46. §-ának első bekezdését). Az említett egy év eltelte után csak a törvényben tételesen meghatározott esetekben folyósítható az özvegyi nyugdíj. így az özvegyi nyugdíj további (egy évet meghaladó időszakra szóló) folyósítása akkor jön számításba, ha az özvegy rokkant, vagy legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodik, esetleg legalább három gyermeket nevelt, fel, vagy két gyermeket nevelt, és ugyanakkor betöltötte a 45. életévét, vagy ha már az ötvenedik életévét is betöltötte stb. Röviden: nagyon sok kivétel létezik, ám ha ön két gyermeket nevelt fel, és a 45. életévét már betöltötte, akkor az özvegyi nyugdíját legfeljebb csökkenteni lehet, de nem szabad öntől megvonni az özvegyi nyugdíj iránti jogigényt. Egyelőre viszont még ez a veszély sem fenyegeti önt, hiszen ha középiskolás, azaz ellátatlan gyermekekről gondoskodik, akkor nem rövidíthetik a nyugdíját. Ez inkább majd csak akkor jön számításba, ha a gyermeke befejezi a középiskolát, esetleg a főiskolát, munkába áll, egyszóval nem szorul eltartásra. Ilyen esetben az özvegyi nyugdíját annak az összegnek a felével fogják csökkenteni, amellyel az özvegyi nyugdíj és az utóbbi rendszerint egy évben elért havi átlagkereset összege meghaladja a havi kétezer koronát (lásd a társadalombiztosítási törvény 48. §-át). Nem tudom, hogy az említett szabály mennyire érthető, mennyire fordítható le a hétköznapi gyakorlatba. Ennek ellenére próbáljuk meg a levelében említett esettel kapcsolatban értelmezni a már idézett rendelkezést. Ön említést tesz arról, hogy Reklamálás a havi nyugdíja megközelítőleg 1500 korona, és a havi munkabére „a minimális munkabért alig meghaladó összeg". Tételezzük fel, hogy az átlagos havi munkabére 2500 korona (ön azt említi a levelében, hogy a keresete alig haladja meg a minimális munkabért, amely jelenleg 2450 korona; ezért indulhatunk ki abból, hogy a havi átlagjövedelme 2500 korona), és fogadjuk el, hogy a jelenlegi özvegyi nyugdíja 1500 korona. Az említett rendelkezés értelmében a két összeget össze kell vonni; 2500 plusz 1500 korona az összesen négyezer. Ez a jövedelem kétezer koronával haladja meg azt a kétezer koronányi jövedelmet, öszszeget, amelynél az özvegyi nyugdíj még nem csökkenthető, de amelyet meghaladva már a 2000 koronát meghaladó részösszeg felével rövidíthető. Az özvegyi nyugdíját az említett kétezer koronát meghaladó összeg felével, azaz ezer koronával rövidítenék, és így az 1500 koronás özvegyi nyugdíjából csak ötszáz koronát kapna. Említést tehetünk ezzel kapcsolatban egy másik olvasónk leveléről, aki szintén csak néhány koronával kap a minimális bérnél magasabb összeget (tételezzük fel, hogy a havi átlagkeresete 2500 korona), az özvegyi nyugdíja viszont csak 1300 korona. Ebben az esetben a kétezer koronát meghaladó összeg 1800 korona. Éppen ezért az 1300 koronás özvegyi nyugdíját a kétezer koronát meghaladó összeg (1800) korona felével, azaz 900 koronával fogják „megrövidíteni", mérsékelni vagy csökkenteni, következésképpen az özvegyi nyugdíja 1300-900=400 korona lenne. Őszintén reméljük, hogy a fenti válasz kielégítő magyarázattal szolgál az özvegyi nyugdíjak kurtításával kapcsolatos további kérdéseket illetően is. G. É.: Nem zaklatnám önöket, ha nem kényszerítettek volna rá engem. Három gyermekem van. A volt férjem nem fizet tartásdíjat, mert állítólag nem talál magának munkát. Én ezzel a magyarázattal nem vehetek a cipőboltban semmit a gyerekeimnek. Az viszont már valahol mégiscsak otrombaság, hogy a 600 koronás, másfél hónappal ezelőtt vásárolt, egyáltalán nem márkás cipővel kapcsolatos reklamálást csak azért nem fogadják el tőlem, mert az eladók nézete szerint „esős időben nem kell annyit taposni a pocsolyákban, hogy leváljon a cipő talpa". Reklamálhatom ezt valahol? Mi a követendő eljárás ilyen esetekben? A reklamálási lehetőségeket, illetve a vásárlói jogok érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ami a követendő eljárást illeti, az adott esetben alighanem a vállalat igazgatóságához, központjához vagy végső mentsvárként a bírósághoz kellene fordulnia. A Polgári Törvénykönyv ezzel kapcsolatban leszögezett néhány általánosan érvényes rendelkezést, de van egynéhány olyan speciális szabálya is, amelyek csak az üzlethelyiségekben vásárolt árukra vonatkoznak. A reklamálásra vonatkozó általános szabályt a Polgári Törvénykönyv 599. §-ának első bekezdése tartalmazza, amelynek értelmében a vevő, a vásárló az áru hibáival kapcsolatban felmerült jogait csak akkor érvényesítheti a bíróságon, ha ezeket a hibákat (mondjuk a cipő esetében) legkésőbb hat hónapon belül felrótta az eladónak. A Polgári Törvénykönyvnek ugyanakkor külön rendelkezései is vannak az üzlethelyiségekben történő vásárlásokat illetően (lásd a Polgári Törvénykönyv 612. és következő paragrafusait). A már eladottáruval kapcsolatos konkrét felelősségi kérdéseket a Polgári Törvénykönyv 619. és következő paragrafusai szabályozzák. Itt gyakorlatilag megismétlik azt az általános szabályt, amelynek értelmében az eladó hat hónapig, magyarán fél évig tartozik nagyon is kézzelfogható felelősséggel azért, hogy az eladott áru olyan módon használható, mint amilyen célra azt eladták. Konkrétan egy cipővásárlással kapcsolatban egyáltalán nem mentő, a hathavi jótállási felelősséget kizáró körülmény az, ha a gyermek az újonnan megvásárolt cipőjében esetleg minden egyes pocsolyába belelép. Voltak már ilyen jellegű reklamációk, és később kiderült, hogy a temetkezési vállalatok számára (magyarán a koporsókba) előkészített cipőket árulta egy hazai vállalat - úgymond - latyakban, sárban, tavasszal, nyáron és ősszel viselhető cipőként. Éppen ezért ha a reklamálásukat az eladó nem fogadja el, alighanem ajánlatos lenne a kereskedelmi felügyelőséghez vagy a bírósághoz fordulniuk.