Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-30 / 226. szám, szombat

2208 J ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1995. szeptember 30. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Adókedvezmény nélkül K. L: Mivel még tavalyról is volt kétheti szabadságom, az idén július 31-től szeptember negyedikéig voltam szabadságon. Na­gyon meglepődtem viszont akkor, amikor szeptemberben fel­vettem a szabadság idejére járó fizetésemet, mert a szokásos havi 300 korona közlekedési adókedvezményt nem adták meg nekem. Jogos volt ez az eljárás? Előre kell bocsájtanunk, hogy az ezzel kapcsolatos jogi szabá­lyozás egyáltalán nem tekinthető egyértelműnek. A jövedelmi adó­ról szóló törvény a 6. §-a 12. be­kezdésének b/ pontja szerint az alkalmazott adóalapját havi 300 koronával kell csökkenteni a munkavégzéssel kapcsolatos ki­adások indokán, ha az érintett al­kalmazott az adott naptári hónap­ban több mint 5 naptári napon át végzett munkát. A bérelszámolójuk nyilván az említett rendelkezésből kiindulva tagadta meg azt, hogy az adó­alapját a törvény által megszabott 300 koronával csökkentse (ezt a háromszáz koronát egyébként egy átalányösszegnek tekintik, és korábban kifejezetten csak közle­kedési átalányként emlegették). Ezzel együtt azt is el kell monda­ni, hogy ennek az átalányösszeg­nek az adóalapból történő levo­nása rendszerint inkább csak egy viszonylag jelentéktelen összeget jelent a munkabér elszámolása­kor, az adóelőleg levonásakor. A bérelszámoló eljárása na­gyon is érthető, hiszen egy vérbeli hivatalnok nagyon jó érzékkel tudja felmérni a döntéseivel, az intézkedéseivel kapcsolatos koc­kázatokat, az adott esetben pe­dig konkrétan azt, hogy kisebb veszéllyel járhat, ha Önnel kerül konfliktusba, mint ha az adóhiva­tal illetékeseinek kellene számot adnia. A jövedelmi adóról szóló tör­vény vonatkozó rendelkezésénél maradva viszont el kell mondani azt, hogy az említett rendelkezés, amely szerint az említett három­száz korona összegű adóalap­csökkentés csak akkor jár, ha az alkalmazott az adott naptári hó­napban (mondjuk augusztusban) több mint öt naptári napot ledol­gozott, valóban felvethet jogértel­mezési problémákat, látszólag nehezen megoldható kérdése­ket. A bérelszámoló a könnyeb­bik, problémamentesebb utat vá­lasztva úgy vette, hogy ön augusz­tusban nem dolgozott le öt napot, mert szabadságon volt. A bérel­számoló itt azonban nem vette fi­gyelembe a szövetségi kormány máig érvényes és hatályos 233/1988. Tt. számú rendeleté­nek 55. paragrafusát, amely sze­rint munkavégzésnek kell tekinte­ni az üdülési szabadságon töltött időt is (lásd az említett paragrafus első bekezdésének b/ pontját). Az említett kormányrendelet ugyan a Munka Törvénykönyvé­nek végrehajtási rendelete, de egy országon belül csak egyféle jogrend létezhet; egy és ugyan­azon jogrenden belül pedig egy jo­gi fogalomnak (így például a mun­kavégzés, a közös háztartás, a családtag, a jövedelem, ... fogal­mának) nem lehetnek eltérő ér­telmezései. Az adójog tételesen nem határozza meg, hogy mit te­kint munkavégzésnek (nem hatá­rozza meg azt sem, hogy mit te­kint közös háztartásnak, vagy mi­lyen iskolát tekint főiskolának, esetleg középiskolának), éppen ezért az adóhivataloknak, illetve az adóhivatalokkal együttmű­ködő bérelszámolóknak is tiszte­letben kell tartaniuk a már idézett kormányrendeletnek a munka­végzésre vonatkozó rendelkezé­seit (talán már csak azért is, mert az adóhivatalok, amikor ez éppen megfelel a bevételeik növelésé­hez fűződő érdekeiknek, akkor előszeretettel hivatkoznak a pol­gári jog, az államigazgatási jog, a családi jog területén megjelent törvényekre, végrehajtási rende­letekre). Másként fogalmazva, ha a jövedelmi adóról szóló törvény, illetve ennek a törvénynek a hiva­talos Törvénytárban (Zbierka zá­konov SR) megjelent végrehajtó rendeletei a „munkavégzés" fo­galmát speciálisan csak az adó­jog területére vonatkozóan nem határozták meg, akkor a munka­végzés fogalmának meghatáro­zásakorcsakis a hatályos munka­jogból lehet kiindulni, következés­képpen el kell fogadni azt, hogy az üdülési szabadságon töltött idő munkavégzésnek minősül. Félkegyelmű bürokrácia M. J.: Szeptember elején figyelmeztetett engem a vállalat köny­velője, hogy igazolást kell hoznom arról, hogy a 9 éves fiam is­kolába jár. Amikor ezért az igazolásért elmentem az iskolába, azt mondták nekem, hogy ők ilyen igazolásokat nem szoktak ki­adni, a munkáltatómnak mutassam be a fiam születési anya­könyvi kivonatát vagy a személyi igazolványomat. A vállalat könyvelőnője ezeket az igazolásokat viszont nem hajlandó el­fogadni, mert a gazdasági igazgatóhelyettes olyan utasítást adott ki, hogy az adókedvezmény és a családi pótlék kifizetésé­hez ez az igazolás feltétlenül szükséges. Hova forduljak, fordul­hatunk, kitől kérhetünk ilyen igazolást (ez a probléma ugyanis nemcsak engem érint ebben a vállalatban)? „Öröm az élet" jeligére - 26 éve élek boldog házasság­ban, mindenki kiegyensúlyo­zottnak ismer, és én is an­nak érzem magam. Volt azonban egy kellemetlen problémám, amely 18 éve, a harmadik szülésem után je­lentkezett. Megjelentek a szájüregemben azok a ke­gyetlenül fájó, apró sebecs­kék, amit az orvosom AFTA­nak nevezett. Merem állíta­ni, hogy amit az orvostudo­mány kipróbálásra ajánlott, mindent megtettem, több­szörösen is! Az eredmény sajnos, egyenlő volt a nullá­val. A tisztulásom előtt 6-8 nappal a sebecskék kiújul­tak. Az idén februárban azonban szerencsém volt, mert találkoztam egy home­opátiához jól értő or­vosnővel, aki hosszas beszél­getés után két készítményt ajánlott, amit el is kezdtem szedni. Érdekes volt megfi­gyelnem a harcot, amit a szervezetem vívott a kórral. A sebek előjöttek, de más­napra elmúltak, és ez így hul­lámzott kb. 3 hétig. Mára már mentes vagyok ettől a problémától. Nem akartam elhamarkodottan ítélni, ezért vártam egy fél évet. Megerősíthetem, megszűnt a problémám, és minden sorstársamnak melegen ajánlom ezt az eljárást! - Az egészségügy berkeiben jelenleg ádáz harc dúl a homeo­pátia hívei és ellenzői között. Jó­magam az utóbbi hetek alatt há­rom olyan konferencián is részt vettem, ahol különben tekinté­lyes kollégák „kegyetlenül" el­marasztalták a homeopátiát. Sajnos, az érvelésükben mind­untalan az az érv tért vissza, hogy „az úgy nem működheti". Ezt viszont már ismerjük. Mikor 2 évvel ezelőtt a VRP-1 készülé­ket először bemutattam ecsetel­ve az előnyeit, akkor is azt a vá­laszt kaptam, hogy az úgy nem működhet! Mikor évtizedekkel ezelőtt a repülés úttörői a repü­lés jövőjét meghatározó dönté­seiket hozták, szintén pellengér­re állították a „levegőnél nehe­zebb elv" hittérítőit, mondván, az úgy nem működhet! Nézzük meg ma, milyen arányban része­sülnek a légiforgalomból a lég­gömbök! Nagyon köszönöm a levelet, mert a maga nemében a sok ezer közül, ami hozzám érke­zett, eddig az első. írója alapos megfigyelő, és pontosan tudja kifejezni magát. Sehol nem ol­vastam még ugyanis leírását an­nak, hogy mit érzett a beteg, mi folyt le a szervezetében a home­opátiás kezelés alatt. Örülök, és gratulálok önnek, hogy megsza­badult kellemetlen tüneteitől. Kívánom, hogy egészsége tartós legyen! Erősítése érdekében, főleg ilyen kórelőzmények után, azonban mindenképpen aján­lom - az egészséges életmód mellett - a B-vitaminok és a C-vi­tamin fogyasztásának a meg­emelését, az eddigi adagok többszörösére. Minden olyan táplálékkiegészítő is ajánlott a fogyasztásra, amelyik erősíti az immunrendszert. Sok sikert. „Reménysugár" jeligére ­25 éves lány vagyok, és a lá­bamon már évek óta nagyon csúnyák a körmeim. Több mint 10 éve, hogy gomba­fertőzést kaptam, és azóta sem tudok tőle megszaba­dulni. Először elmentem a bőrorvoshoz, de aztán, miu­tán visszatértek a tünetek, már nem mentem oda. A körmöm közben megvasta­godott, megfehéredett, meg­csunyult, amit nagyon szé­gyenek. Kellemetlen, hogy sokan nyíltan meg is kérde­zik, mi történt vele, és ne­kem magyarázkodnom kell! Emiatt már eléggé zárkózott is lettem. Zárt cipőket is kezdtem hordani, de ettől meg nyáron nagyon izzadt a lábam. Kérem, ajánljon vala­milyen orvosságot a problé­mámra! - Nagyon sajnálom, hogy el kell szomorítanom, de így látat­lanba, a körömgombásodás el­len, főleg ha már ilyen régi ke­letű és lefolyású, nem lehet biz­tos gyógyszert ajánlani. A hiba először ott történt, hogy amikor egy idő múltán visszatértek a tünetek, Ön nem tért vissza a bőrszakorvoshoz, és nélküle próbálta megoldani a gyógyí­tást. Sokkal célravezetőbb lett volna, ha a körmét laboratóriu­mi módszerek segítségével ala­posan kivizsgálják. A bőrszakor­vos az elején teljesen rutin­szerűen járt el, megpróbált - és sikeresen - az általában legjob­ban elterjedt, mondhatnánk „banális" gombafertőzésekkel szemben fellépni. Talán nem hangsúlyozta eléggé, hogy visszatérhetnek a tünetek, és akkor módosítani kell a kezelé­sen, és Ön erre nem gondolt, mert erről nem is tudhatott, s emiatt elvesztette a bizalmat a szakorvos iránt. A megoldás kulcsa azonban az olyan szak­orvosi vizsgálatban rejlik, me­lyet kiegészítenek laboratóriumi vizsgálattal. Konkrétan a kö­römdarabok alapos mikroszkó­pos vizsgálatával, hogy tisztáz­ható legyen: milyen láb- és kö­römgombásodásról is van szó. A célirányosan megválasztott gyógyszeres kezelésnek csak ez lehet az alapja. Természetesen preventív és kisegítő módsze­rekkel is lehet segíteni a gyógy­szeres kezelést és erősíteni a körmök egészségét. Köztudott, hogy az egészséges körmöknek nagy szükségük van mészre, vasra és cinkre(!). Ezeket az ele­meket szedjük rendszeresen ­az átlagos multiminerális ké­szítmény-tablettán kívül. A vita­minok közül elsősorban az összes B-, valamint az E-vitamin­ra van szükség. Az köztudott, hogy a bőr és származékai egészségében döntő szerepet játszik az A-vitamin. Ennek szükségletét napi 3 kapszula Béta-karotin fogyasztásával biz­tosítjuk. A körömgombásodás bizonyos eseteiben nem tudjuk kikerülni a körmök sebészeti el­távolítását, amit megfelelő anti­biotikumos és gombásodás el­leni szerek megfelelő adagolá­sával biztosítunk. „Nyár 1995" jeligére - 16 éves középiskolás vagyok. A fiúm, akivel egy éve járok, 17 éves. Két hónapja szexu­ális életet is élünk, és sze­retnénk védekezni, mert fé­lek a terhességtől. A ba­rátnőm szerint a legjobb vé­dekezés az óvszer. En mégis azt kérdezem, szedhetnék-e már én is fogamzásgátló tablettát. Nem fog-e nekem ártani, és hogyan juthatok hozzá. A mamám már több­ször el akart vinni az orvos­hoz, de én nem mentem. Bár a mamám nagyon rendes, azért eléggé maradi felfogá­sú, mivel már 40 éves el­múlt. Véletlenül megtudta a dolgot, és nagyon szomorú volt, mert szerinte még túl korai, s hogy inkább a tanu­lással kellene foglalkoznom. Nem szívesen beszélek ezért vele ilyen dolgokról! - Őszintén írom, hogy nagyon megtisztel a bizalmával, kedves fiatal levélírónk, mellyel ezt a ta­nácsadást az édesanyjába ve­tett bizalom elé helyezi, de „Is­ten látja lelkemet", ezúttal vala­hogy nem nagyon tudok örülni neki. Félrecsúszott valahol an­nak a generációnak a nevelése, melyben a mamák nem tudnak intim kérdésekben bizalmas ba­rátnőjük lenni a lányuknak, és használható tanácsot adni ne­kik. Az egész sajnos, összefügg szexuális kultúránk alacsony színvonalával. A szexuális élet­re való nevelést ugyanis nem a szexuális felvilágosítással kezd­jük, hanem jóval előbb! Addigra - mint ebben az esetben is - el­veszíthetjük a bizalom forrását, és tanácsunk pusztába kiáltott szó maradhat. A felnőtt generá­ciónak meg kell tanulnia elfo­gadni, hogy bizony a tizenéves fiatalok nemi életet élnek, saj­nos, - miként levélíróm eseté­ben is - teljesen tudatlanul. Meg kell tehát adni nekik a biz­tonságos szex lehetőségét. A moralizálás és a tiltás nem se­gít, mert csak titkolni fogják. Le­vélírónknak a bizalomért bizal­mat ajánlok. Vegye kicsit komo­lyan az édesanyja tapasztalata­it, nem tanácsolt semmi rosszat. Hiszen ha már megtör­téntek az első aktusok, ráadá­sul védekezés nélkül, elméleti­leg fennáll a terhesség veszé­lyed-lehetősége, és ezt csak a nőgyógyász tudja 2 hónap eltel­tével egyértelműen megvála­szolni. Ezután neki kell látni az ebből eredő feladatok megoldá­sának. Akkor majd elválik, hogy valóban olyan nagyon szeretik-e egymást a fiúval, kedves levél­író, s hogy el tudnak-e mindent rendezni és viselni úgy, hogy a kicsinek mindene meglegyen, amire szüksége van. Ez és még sok minden van benne abban a mondatban, amit a tanácsadók arra a kérdésre szoktak felelni, hogy mikor kezdjen egy fiatal szexuális életet élni. A mondat így hangzik: amikor teljes fe­lelősséggel tudja vállalni annak minden lehetséges következ­ményét. Ami a másik kérdését illeti, a barátnőjének igaza van. A gyakorlati tapasztalatok és a statisztika alapján valóban az óvszer használata a legbizton­ságosabb fogamzásgátló eljá­rás. Bár a férfiak egy része ide­genkedik tőle, más részüknél a biztonság tudata érezhetően növeli a teljesítményt. A haszná­lata egyszerű, és kis gyakorlat­tal a felhúzása szerves részévé válhat az előjátéknak, ami sok - még létező - gátat ledönthet. A választék már nálunk is iga­zán nagy, és figyeljünk nagyon oda a minőségre, mert ebben az esetben a zsugoriság nem ki­fizetődő. A fogamzásgátló tab­lettát 16 éves korban, ráadásul olyan nőnél, aki még nem szült, minden jó érzésű orvos eluta­sítja! De ezt - remélem - apró­lékosan meg fogja beszélni a szakorvossal, akihez saját ér­dekében, meghallgatva az édes­anyja tanácsát, mindenkép­pen mielőbb menjen el! „PETI" jeligére - 21 éves lány vagyok, a barátom 17. Nagyon szeretjük egy­mást! Sajnos, ő cukorbe­teg, naponta négyszer kell szúrnia magát. Aggódom érte, mert naponta sokat sportol, focizik és kerék­pározik. Amúgy a diétát tartja, de a sört megissza, és eléggé ideges termé­szetű is. Pedig mindig mondom neki, hogy a sör veszélyes, és nem tesz jót az idegeskedés sem. Ki­nek van igaza? A szexuális élet befolyásolja-e a cu­korbetegséget? Mert azt olvastam, hogy felviszi a cukrot! S ha gyerme­keikejt szeretnénk, örö­kölhetik-e ezt a betegsé­get? - A cukorbetegség örököl­hetősége nincs bizonyítva, bár tudjuk, hogy bizonyos családok­ban halmozottan fordul elő. Azt mondjuk, hogy örökölhető a haj­lam, nem maga a betegség. Na­gyon helyes, hogy a levélírónk cukorbeteg barátja nem hagyja el magát, és rendszeresen mo­zog, az egészség megtartásá­ban, sőt erősítésében ez nagyon fontos szerepet játszik. Fontos azonban, főleg, ha naponta négyszer kell szúrnia magát in­zulinnal, hogy a kalóriák pótlása folyamatos legyen, s ezek fo­gyasztásával összhangban le­gyen az inzulin adagjának a megállapítása. Feltételezem, hogy ezt alaposan megbeszélte a felügyelő szakorvossal, külön­ben megtörténhet, hogy akár a túl magasra kiugró vércukor­szint, vagy a túl alacsony miatt eszméletét vesztheti. Ebben az esetben mindennemű alkohol fogyasztása egyértelműen ká­ros, ezt meg kellene érteni a fia­talembernek. Persze a kísértés és a késztetés is nagy szokott lenni, és az ember gyarló. Ezért kísérletezték ki és dobták piacra a diabetikus sörkészítménye­ket, melyek alkoholt nem tartal­maznak, és a tökéletes sörivás illúzióját keltik. Amennyiben ezeket az alapkövetelményeket a barátja nem érti meg, kedves levélírónk, éretlennek kell őt minősítenünk, ami a korából ítélve nem is csoda. Viszont ak­kor egyértelműen várni kell az­zal a gyermekáldással, éretlen szülőnek a gyermek sokszor megoldhatatlan gondokat okoz! A szexuális aktus maga nem emeli meg jobban a vércukor­szintet, mint egy séta az egye­nes járdán 3-400 m távolságra, ettől tehát félniük nem kell. For­dítva viszont igaz, hogy az érfa­lak minőségének lerontásával a cukorbetegség kikezdheti a sze­xuális kapcsolat minőségét, ma­gát az aktust. „NT" jeligére - A leányom az első gyermekét várja, most kb. félidős terhes. Állandóan azt panaszolja, hogy nem ér­zi a gyermeket. Az ultrahan­gos vizsgálat most kimutat­ta, hogy a magzat rátapadt az anyaméhre, és beutalták őt a kórházba. Azt szeret­ném tudni, hogy mitől lehet ez, és lehet-e majd rajta segí­teni. - A helytelen táplálkozás és életmód, de legnagyobb mérték­ben az elszennyeződött környe­zet következményeképp ug­rásszerűen megszaporodtak a magzati fejlődési rendellenessé­gek. Sajnos, ezek egy része fejlődésképtelen, és már az anyaméhben elhal. Ha az ala­pos orvosi vizsgálatokkal ez be­bizonyosodik, az elhalt magza­tot el kell távolítani, mert meg­mérgezi az anya szervezetét! Ha a magzat él, azt kell az orvosi vizsgálatoknak eldönteni, élet­képes lesz-e a születés után, vagy csak feleslegesen kínozza meg és veszélyezteti az anya szervezetét a további terhesség­gel és az esedékes szüléssel. A további teendőkről rendszerint orvosi konzílium dönt. Az elmon­dottak alapján érthető, miért utalták be levélírónk lányát a kórházba. Ez az adott esetben a lehető legjobb megoldás. Per­sze annak a lehetősége is fönn­áll, hogy a magzat testhelyzete csak kissé atipikus, és az első szülésre váró kismama - mint az ilyen esetben nagyon gyakori - csak nem tudja felismerni a magzat mozdulatait. * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leve­leit. A nevet és a lakcímet ezút­tal nem szükséges feltüntetni. Az adott helyzetben ezer em­ber közül alighanem 999 ingázna tanácstalanul az iskola és a köny­velőnő, bérelszámolónő, illetve a gazdasági igazgató között. Éppen ezért inkább egy harmadik utat javasolnánk önöknek; fordulja­nak a munkáltatójuk székhelye szerint illetékes adóhivatalhoz, ott is mondják el a panaszukat, hiszen ez a hivatal figyelmeztet­heti a munkáltatójukat, hogy olyan igazolásokat követelnek, amelyeket maga az adóhivatal sem követel meg, amelyeknek megkövetelése törvénybe ütkö­zik, és amelyek valójában nem is szerezhetőek be, hiszen (mint a levelében is írja) az iskola nem hajlandó olyan igazolást kiállítani, amelynek megfogalmazására a törvény nem kötelezi. Kollektív problémák T. P.: Egy éwel ezelőtt választottak meg szakszervezeti elnöknek. Tavaly (és tudomásom szerint a korábbi években is) mi terjesztet­tük elő a kollektív szerződés tervezetét a vállalatunk vezetésé­nek. Szeptember 19-én vettem át aláírás ellenében az igazgató­ság által megfogalmazott kollektív szerződés tervezetét. Törvé­nyes eljárás az, hogy az igazgatóság fogalmazza meg a kollektív szerződést, amely a tavalyi szerződéssel ellentétben már nem szavatol az alkalmazottaknak egy héttel hosszabb szabadságot? Nemigen látunk kivetnivalót hogy a szakszervezet ne fogal­abban, hogy a kollektív mazza meg a saját követeléseit, szerződés tervezetét a munkál- és ezeket ne érvényesítse a kol­tató, a vállalat igazgatósága ter- lektív szerződés megkötéséről jeszti elő. Ez még nem jelenti azt, folyó tárgyalásokon. dr. G. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom