Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-05 / 205. szám, kedd

6J ÚJ SZÓ REGIO 1995. szeptember 5. GALANTA: UJ VALASZTASOK Mandátumvita a városrészekben Az alkotmánybíróság a PL ÚS 17/95 számú rendeletében kimondja, hogy Galánta 6., 7. és 8. számú választókörzeteiben, Hody, Javorinka és Nebojsa városrészekben érvényteleníti a tavaly novemberi választások eredményét. Az ok: a törvénnyel ellentétben - amely kimondja, hogy minden választókörzetnek legalább két mandátummal kell rendelkeznie - az említett városrészekben egymandátumos szavazókörzeteket alakítottak ki. A parlament elnökének rendelete alapján az érintett városrészekben szeptember kilencedikére új választásokat kell kiírni. Négy évig így működött Horváth Zoltán polgármestertől kaptunk magyarázatot arra, miért kerültek olyan helyzetbe, hogy új választásokat kelljen kiírni. - A dolog az 1994-es választások előkészítésével kezdődött. A városi hivatal több javaslatot készített elő, és akkor a név szerinti szavazáson min-1 denki arra voksolt, hogy Javorínkán, Hodyban és Nebojsán külön-küiön egymandátumos körzetet hozzunk létre. Természetesen akkor is tisztában voltunk vele, hogy bizonyos mértékig törvényellenes ez a megoldás, éppen azért tartottuk fontosnak a név szerinti szavazást. Úgy láttuk méltányosnak, hogy mindhárom különálló városrésznek legyen képviselője. Az azonban nem lett volna méltányos, ha például Javorinkán százhatvan választóra két képviselő jut, amikor a város más körzeteiben egy képviselő négyszáznál is több választópolgárt képvisel. A tavaly novemberi választások előtt a városban megalakult egy szlovák választási koalíció, amely kimondottan nemzeti alaponjött létre, hiszen máshogyan nem magyarázható, hogy abban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt együtt indult többek között a Demokratikus Baloldal Pártjával és a Demokratikus Unióval. Javorinkán, Hodyban és Nebojsán túlnyomó többségben szlovák nemzetiségű lakosság él, ezért mindenki természetesnek tartotta, hogy mindhárom körzet ben az említett Választási Koalíció jelöltje nyert. így lett a 30-tagú városi képviselőtestületben a Magyar Koalíciónak 16, a Választási Koalíciónak pedig 14 jelöltje. Mindjárt a választások után a DSZM helyi szervezete beadványt nyújtott az alkotmánybírósághoz, hogy érvénytelenítse a három körzet választási eredményeit, mondván, hogy az egymandátumos körzetek kialakítása törvénytelen volt. - Arra megy ki most a játék világosít fel a polgármester -, hogy ha mindhárom választókörzet kétmandátumos lenne, akkor a Választási Koalíció hat képviselőt juttathatna a képviselőtestületbe, és ezzel az előző választásokon kialakult 16:14-es arányt - vagyis a három körzet eredményeinek érvénytelenítése óta fennálló 16:ll-es arányt - a maga javára 17:16-ra változtatná. Ebben az esetben azonban a képviselő-testületben egyforma szavazattal rendelkezne a javorinkai jelölt, akire nyolcvanan voksoltak, meg a négyszáz választót képviselő városi körzet képviselője is. Ezért a városi képviselő-testület a július 29-én megtartott ülésén úgy döntött, hogy összevonja a három szavazókörzetet, és így hozza lérte a 6os számú kétmandátumú körzetet. Az összevonással még így is mindössze 749 szavazója lesz a körzetnek, ami két mandátum esetében azt jelenti, hogy egy képviselőre 374 szavazó jut. Nemcsak azért furcsa a választások eredményének kétségbevonása a nagykoalíció részéről, mert tavaly ők maguk is erre szavaztak, hanem azért is, mert már az 1990-es választások óta egymandátumú a három körzet, és ezt eddig senki nem kifogásolta. - Úgy tudom, Galántán kívül még legalább tizenhat községben létezik egymandátumos körzet - mondja a polgármester -, de sehol másutt nem támadták meg a választások eredményeit. Törvényes keretek között Galántán a Magyar Koalíció jelöltjeként tavaly novemberben megválasztott képviselők négy klubot alkotnak: a három magyar párt és mozgalom, valamint az egyik politikai szubjektumhoz sem tartozó, de a Magyar Koalíció listáján bejutott képviselők klubját. Ez utóbbi elnöke, Grell István, betű szerint idézett törvényekkel is alátámasztotta, hogy a képviselő-testület törvényesen járt el, amikor úgy döntött, hogy a három városrész szavazókörzetét összevonja: - Az SZNT 346/90 Tt. törvénye 9. paragrafusa értelmében a választókörzetek, a választókörök és a képviselőjelöltek számának meghatározása a városi képviselő-testület kizárólagos joga. Igaz, a törvény kimondja, hogy egy választókörzetben a választandó képviselők száma 2 és 12 között kell, hogy legyen, de ugyanez a törvény azt is kimondja, hogy a mandátumok számának arányosnak kell lennie a lakosok számával. Ez azt jelenti, hogy egy képviselőre megközelítőleg ugyanolyan létszámú választópolgár jusson. Ha eleget akarnánk tenni az államügyész úr javaslatának, és a három városrészben kétmandátumos körzetet hoznánk létre, ezzei megsértenénk a törvény arányosságról szóló kitételét. Ha pedig ahhoz akarnánk igazodni, hogy a város többi részében is nyolcvan választóra jusson egy képviselő, ez azt jelentené, hogy körülbelül százharminc képviselőt kellene megválasztani. Ez azonban ismét ütközne a törvénnyel, mert a jogszabály egy városban legfeljebb hatvan mandátumot engedélyez. A szeptember 9-én sorra kerülő új választásokon induló képviselőjelöltek névsorát július 31éig kellett előterjeszteni. Galántán a 6. választási körzetben a két mandátumra összesen 4 jelölt van, ketten a Választási Koalícióból, amelyben a DSZM, az ben kétmandátumú szavazókörzetek létrehozását javasolta. - A községekről szóló törvény 27. paragrafusa értelmében a képviselő-testületnek jogában áll elvetni az államügyész részéről tett törvényességi óvást, s ezt mi meg is tettük - hivatkozik a jogszabályra Grell képviselő. Ezzel azonban még nem zárult le az ügy, mivel a városatyák döntését követően a kerületi ügyész is a járási ügyészhez hasonló törvényességi óvást nyújtott be. A további lépés most ismét a képviselő-testületé... A másik fél hallgat Az objektivitás kedvéért a másik fél, a Választási Koalíció képviselőinek véleményét is szerettem volna kikérni. Helybéli ismerőseimtől tudom, hogy a nagykoalíció legnagyobb szószólója Ján Harsány, aki egyébként a tavalyi választásokon a polgármesteri posztért is ringbe szállt. Egy alkalommal sikerült is őt telefonon elérnem, de akkor azt válaszolta, hogy éppen háromhetes szabadságáról tért vissza, ezért nem ismeri a koalíció jelenlegi álláspontját, és a saját nevében nem akar nyilatkozni. SZNP, a DU, a DBP a Szlovákiai Mezőgazdasági Párt, a Mezőgazdászok Mozgalma és Szlovákia Szociáldemokrata Pártja közösen állít jelölteket, ezenkívül két független jelölt indul. A Magyar Koalíció és a Kereszténydemokrata Mozgalom nem állít jelöltet. A Választási Koalíció képviselői nem hajlandóak tudomásul venni a három körzet összevonását, ezért a július 29-i ülésen a szavazás előtt tiltakozásul kivonultak a teremből, ám ennek ellenére a testület határozatképes maradt. Nem sokkal az ülés után a járási ügyész törvényességi óvást nyújtott be az ügyben, és a három városrész(A szerző felvétele) Megígérte azonban, hogy a képviselőtársaival való konzultáció után két napon belül tájékoztat. Ezt követően egész héten hiába próbáltam őt elérni, a titkárnője mindig közölte, hogy az igazgató úrnak halaszthatatlan tárgyalása van, házon kívül tartózkodik, éppen eltávozott stb. A legutóbbi alkalommal pedig azt mondta, hogy a főnöke szabadságra utazott. Bár tíz másik képviselőtársa közül elérhettem volna valakit, de ha a fő kezdeményező nem tartja fontosnak, hogy az ügyben nyilatkozzék, ez arra utal, hogy a másik félnek nincs fontos mondanivalója. Habár, az ügy még nem zárult le... GAÁL LÁSZLÓ Reprivatizálás Rimaszombatban A rimaszombati malom, kapacitásáttekintve, Szlovákia három legnagyobb malma közé tartozik. 1979-ben adták át, kezdetben a pöstyéni állami vállalat nyitrai üzemének egyik részlegeként üzemelt. 1990-ben üzemi „rangra" emelték, egy évvel később, a mamutvállalatok szétdarabolása idején önálló állami vállalattá alakult, és besorolták a privatizálandók közé. Maradékértéke ekkor meghaladta a 67 millió koronát, de nem ezen az áron kelt el. A rimaszombati székhelyű Gömöri Malom Kft. (Gemerský mlyn s. r. o.) a felértékelt áron, 107,7 millióért jutott hozzá, és üzemeltette 1995. április 10-ig. Hogy azon a napon mi történt, arról a Gömöri Malom Kft. tulajdonosai számoltak be. - Minden előzetes bejelentés nélkül az üzembe érkezett Peter Polónyi mérnök, a Nemzeti Vagyonalap ügyvezető igazgatója, társaságában a vágmenti malmok (Považské mlyny a cestovinárne) tulajdonosaival, J. Kršekkel, Vladimír Lexával (a szlovák kormány egykori elnökhelyettese, Ivan Lexa apja) stb. Polónyi úr azonnal leváltotta az őrséget, és új őröket állított. Tőlünk, tulajdonosoktól az iroda és az üzem kulcsait elvette, a zárakat kicseréltette, majd a vágmenti malmok tulajdonosait bízta meg a malom irányításával. A szerződés fura módon nem tartalmaz időpontot: az említett kft. a malmot az eladás napjáig fogja irányítani, s a megbízott kft. előnyt élvez a malom megvásárlására. Nekünk, tulajdonosoknak havi 5 ezer koronás bruttó fizetésért olyan munkát kínáltak, amelyről előre tudták, hogy nem fogadjuk el. Az irodákba nincs bejárásunk, személyes holminkat sem tudtuk elvinni. Az Általános Hitelbankban letiltották a számlánkat. A pöstyéniek a számítógépből megszerezték az adatbázisunkat, azóta sorban meglátogatták a vevőkörünket, és - mint megtudtuk először a saját áruikat- tehát a pöstyénieket - kínálták megvételre. Félő, hogy a mgbízott kft. leépíti a malmot, és olcsón megvásárolja. Hogy milyen jogon avatkozott be a vagyonalap a Gömöri Malom Kft. munkájába? A tulajdonosok szerint az ügy háttere a malom vásárlásához vezethető vissza. A Gömöri Malom Kft. 107,7 millióértjutott hozzá, az összeg 30 százalékát egy hónapon belül kellett kifizetnie. Bankkölcsönt vettek fel, és a kért összeget törlesztették. A fennmaradó 70 százalékra szerződést kötöttek a vagyonalappal, ennek értelmében a különbséget öt éven belül fizetik ki. - A malmunk, sajnos, nem ért el olyan nyereséget, mint amilyenben kezdetkor reménykedtünk. Fizettük a banki hitelt, és fontosabbnak tartottuk kifizetni a termelőket, mint a vagyonalapnak folyamatosan törleszteni a szerződésben vállalt kötelezettségeinket. Éppen ezért kéréssel fordultunk a Nemzeti Vagyonalaphoz, hogy az öt évre szóló kötelezettségeinket hosszabbítsa meg tíz évre. Nem mi voltunk az egyedüliek, akik ilyen kérelemmel fordultunk hozzá. A mi kérelmünkre nem válaszolt, de tudjuk, hogy sok más kérésnek eleget tett. Tavaly nem fizettünk az alapnak, amely felszólított bennünket a vállalt fizetési kötelezettség betartására, és az idén újabb felszólítást kaptunk. Tudomásunk szerint a Gömöri Malom az első lukratív üzem, amelyet az alap szeretne reprivatizálni. Mi voltunk a kísérleti nyúl, rajtunk mérte fel erejét és képességét az alap. Olyan érzésünk volt, hogy szerette volna bebizonyítani: nálunk nem úgy mentek a dolgok, mint kellett volna, de semmi terhelő bizonyítékot nem találtak ellenünk. A Gömöri Malom Kft. tulajdonosai augusztus közepén beadványtjuttattak el a pozsonyi kerületi bírósághoz, amelyben hét oldalon sorolják a vagyonalap elleni vádpontokat. Perelni akarják az Általános Hitelbankot, amely betiltotta a tulajdonosok számára a számla használatát. (farkas) EGY TANULMÁNYÚT TAPASZTALATAI Gömöri körkép A kelemér-gömörszőlősi Tompa Mihály Emlékbizottság és a rimaszombati Tompa Mihály Klub már évek óta jó kapcsolatokat tartanak fenn. Kölcsönösen meghívják egymást rendezvényeikre, és számos közös programot is szerveznek. E két szervezet, valamint a Gömöri Település Szövetség és az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör képviselői a CSEMADOK Rimaszombati Területi Választmányának meghívására augusztus 11-12-én tanulmányúton és baráti találkozókon vettek részt a szlovákiai gömöri községekben. Megtekintették az egykori megyeszékhely, Sajógömör nevezetességeit, így Holló Barnabás alsóhangonyi születésű szobrászművész nevezetes alkotását, a Templom téren felállított Mátyás-szobrot. A putnokiakhoz és a pelsőciekhez hasonlóan a sajógömöriek is vallják, hogy Mátyás, az igazságos az ő szőlőhegyükön kapáltatta meg az urakat. E nevezetes kapáitatás emlékére állíttatták a gömöriek a király szobrot 1912-ben, ahol Mátyás király stílusosan kapát tart a kezében. A község másik köztéri szobra a falu szülöttének, a szép és tehetséges cigánylánynak, Czinka Pannának az emlékét őrzi, akinek tiszteletére kétévenként megrendezik a cigányprímások versenyét. Az evangélikus templom és a felújítás alatt álló Szent-lványi-, majd a Szontágh-kastély, valamint a sportlétesítmények megtekintése után a település polgármestere is fogadta a küldöttséget Ezt követően a bejei és a hanvai református templomkertben a gömöri költőóriás, Tompa Mihályémléke előtt tisztelegtek. Tompa 1846-1849 között volt bejei református lelkész, majd rövid keleméri tartózkodás után, 1851-ben a hanvai parókiára költözött, amely egyúttal lelkészi pályájának utolsó állomása volt. Itt halt meg 1868-ban, s itt is van eltemetve a templomkert temetőjében. Hanván él Igó Aladár szobrászművész, aki egyéb köztéri alkotásai mellett a gömöri Czinka Panna-szobornak is alkotója. Az egykori Gömör-Kishont vármegye ismert nevezetessége a csízi gyógyfürdő. Kloridot, jódot, nátriumot, lítiumot, brómot és egyéb vegyi elemeket tartalmazó gyógyvizét a Hygiena elnevezésű természeti ásványi forrásból nyeri. A több mint száz éves múltra visszatekintő, európai viszonylatban is jelentős gyógyfürdőben elsősorban az ízületi bántalmakat, az izmok, inak és ínszalagok krónikus és degeneratív megbetegedéseit, a gyulladásos gerincbetegségeket gyógyítják, valamint az alsó végtagok érrendszeri megbetegedéseinek és a felső légutak krónikus megbetegedéseinek kezelését végzik. Radnóton, Pósa Lajos szülőhelyén a róla elnevezett alapiskola előtt került sor szobrának megkoszorúzására. Pósa Lajos (1850-1914) gyermekverseket írt, és szerkesztette Az én újságom című gyermeklapot Ismertek a műdalai is, melyek többségét Dankó Pista zenésítette meg. A zsípi műemlék templom megtekintése után a medvesalji területek bebarangolása következett. Medvesalja az egykori Gömör-Kishont vármegye Nógráddal, határos délnyugati szegletében, a vulkanikus eredetű Medves bazaltfennsíkján fekszik. Központi települése az ún. Pogányvár alatt elterülő Ajnácskő, melynek impozáns katolikus templomát az elmúlt években építették jelentős külföldi támogatással. A tervezést szegedi építészek, a kivitelezést helybéli építőmesterek végezték. A templom felszentelésére 1995. szeptember 10-én kerül sor. Medvesalja másik települése Hidegkút, ahol lelkes lokálpatrióták által létrehozott néprajzi gyűjtemény található. A medvesalji látóutat az egyházasbásti hagyományőrzők vendégszeretete tette még emlékezetesebbé. Visszatérve a Medvesaljáról, a Turóc völgyében fekvő egykori fazekasfalu, Deresk volt a következő úticél. Itt került sor az utolsó dereski fazekasmester, Bajusz János műhelyének és munkáinak megtekintésére. Deresk a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, lakosai magyar nemzetiségűek. Az első világháborúig a cserépkészítés, a fazekasságjelentette a legfontosabb foglalkozási ágat. A jó minőségű, tűzálló gömöri anyagedények fél Magyarország háztartásaiban fellelhetők voltak. A mesterség a két világháború közötti években kezdett háttérbe szorulni, napjainkra pedig gyakorlatilag megszűnt. A gazdag program Tornaiján ért véget, ahol a résztvevők értékelték a két nap eseményeit. Jövő nyáron a mostani vendéglátók küldöttsége utazik Magyarországra. BODNÁR MÓNIKA