Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-05 / 205. szám, kedd

6J ÚJ SZÓ REGIO 1995. szeptember 5. GALANTA: UJ VALASZTASOK Mandátumvita a városrészekben Az alkotmánybíróság a PL ÚS 17/95 számú rendeletében kimondja, hogy Galánta 6., 7. és 8. számú választókörzete­iben, Hody, Javorinka és Nebojsa városrészekben érvényte­leníti a tavaly novemberi választások eredményét. Az ok: a törvénnyel ellentétben - amely kimondja, hogy minden vá­lasztókörzetnek legalább két mandátummal kell rendelkez­nie - az említett városrészekben egymandátumos szavazó­körzeteket alakítottak ki. A parlament elnökének rendele­te alapján az érintett városrészekben szeptember kilence­dikére új választásokat kell kiírni. Négy évig így működött Horváth Zoltán polgármes­tertől kaptunk magyarázatot ar­ra, miért kerültek olyan helyzet­be, hogy új választásokat kelljen kiírni. - A dolog az 1994-es vá­lasztások előkészítésével kezdődött. A városi hivatal több javaslatot készített elő, és akkor a név szerinti szavazáson min-­1 denki arra voksolt, hogy Javorín­kán, Hodyban és Nebojsán kü­lön-küiön egymandátumos kör­zetet hozzunk létre. Természete­sen akkor is tisztában voltunk vele, hogy bizonyos mértékig tör­vényellenes ez a megoldás, ép­pen azért tartottuk fontosnak a név szerinti szavazást. Úgy lát­tuk méltányosnak, hogy mindhá­rom különálló városrésznek le­gyen képviselője. Az azonban nem lett volna méltányos, ha például Javorinkán százhatvan választóra két képviselő jut, ami­kor a város más körzeteiben egy képviselő négyszáznál is több választópolgárt képvisel. A tavaly novemberi választá­sok előtt a városban megalakult egy szlovák választási koalíció, amely kimondottan nemzeti ala­ponjött létre, hiszen máshogyan nem magyarázható, hogy abban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt együtt indult többek között a Demokratikus Baloldal Pártjá­val és a Demokratikus Unióval. Javorinkán, Hodyban és Neboj­sán túlnyomó többségben szlo­vák nemzetiségű lakosság él, ezért mindenki természetesnek tartotta, hogy mindhárom körzet ben az említett Választási Koalí­ció jelöltje nyert. így lett a 30-ta­gú városi képviselőtestületben a Magyar Koalíciónak 16, a Vá­lasztási Koalíciónak pedig 14 je­löltje. Mindjárt a választások után a DSZM helyi szervezete beadványt nyújtott az alkot­mánybírósághoz, hogy érvényte­lenítse a három körzet választási eredményeit, mondván, hogy az egymandátumos körzetek kiala­kítása törvénytelen volt. - Arra megy ki most a játék ­világosít fel a polgármester -, hogy ha mindhárom választókör­zet kétmandátumos lenne, ak­kor a Választási Koalíció hat kép­viselőt juttathatna a képviselő­testületbe, és ezzel az előző vá­lasztásokon kialakult 16:14-es arányt - vagyis a három körzet eredményeinek érvényteleníté­se óta fennálló 16:ll-es arányt - a maga javára 17:16-ra változ­tatná. Ebben az esetben azon­ban a képviselő-testületben egy­forma szavazattal rendelkezne a javorinkai jelölt, akire nyolcva­nan voksoltak, meg a négyszáz választót képviselő városi körzet képviselője is. Ezért a városi kép­viselő-testület a július 29-én megtartott ülésén úgy döntött, hogy összevonja a három szava­zókörzetet, és így hozza lérte a 6­os számú kétmandátumú körze­tet. Az összevonással még így is mindössze 749 szavazója lesz a körzetnek, ami két mandátum esetében azt jelenti, hogy egy képviselőre 374 szavazó jut. Nemcsak azért furcsa a vá­lasztások eredményének két­ségbevonása a nagykoalíció ré­széről, mert tavaly ők maguk is erre szavaztak, hanem azért is, mert már az 1990-es választá­sok óta egymandátumú a három körzet, és ezt eddig senki nem kifogásolta. - Úgy tudom, Galán­tán kívül még legalább tizenhat községben létezik egymandátu­mos körzet - mondja a polgár­mester -, de sehol másutt nem támadták meg a választások eredményeit. Törvényes keretek között Galántán a Magyar Koalíció je­löltjeként tavaly novemberben megválasztott képviselők négy klubot alkotnak: a három ma­gyar párt és mozgalom, valamint az egyik politikai szubjektumhoz sem tartozó, de a Magyar Koalí­ció listáján bejutott képviselők klubját. Ez utóbbi elnöke, Grell István, betű szerint idézett törvé­nyekkel is alátámasztotta, hogy a képviselő-testület törvényesen járt el, amikor úgy döntött, hogy a három városrész szavazókör­zetét összevonja: - Az SZNT 346/90 Tt. törvé­nye 9. paragrafusa értelmében a választókörzetek, a választó­körök és a képviselőjelöltek szá­mának meghatározása a városi képviselő-testület kizárólagos jo­ga. Igaz, a törvény kimondja, hogy egy választókörzetben a vá­lasztandó képviselők száma 2 és 12 között kell, hogy legyen, de ugyanez a törvény azt is ki­mondja, hogy a mandátumok számának arányosnak kell len­nie a lakosok számával. Ez azt jelenti, hogy egy képviselőre megközelítőleg ugyanolyan lét­számú választópolgár jusson. Ha eleget akarnánk tenni az ál­lamügyész úr javaslatának, és a három városrészben kétmandá­tumos körzetet hoznánk létre, ezzei megsértenénk a törvény arányosságról szóló kitételét. Ha pedig ahhoz akarnánk igazodni, hogy a város többi részében is nyolcvan választóra jusson egy képviselő, ez azt jelentené, hogy körülbelül százharminc képvi­selőt kellene megválasztani. Ez azonban ismét ütközne a tör­vénnyel, mert a jogszabály egy városban legfeljebb hatvan mandátumot engedélyez. A szeptember 9-én sorra ke­rülő új választásokon induló kép­viselőjelöltek névsorát július 31­éig kellett előterjeszteni. Galán­tán a 6. választási körzetben a két mandátumra összesen 4 je­lölt van, ketten a Választási Koa­lícióból, amelyben a DSZM, az ben kétmandátumú szavazó­körzetek létrehozását javasolta. - A községekről szóló törvény 27. paragrafusa értelmében a képviselő-testületnek jogában áll elvetni az államügyész ré­széről tett törvényességi óvást, s ezt mi meg is tettük - hivatkozik a jogszabályra Grell képviselő. Ezzel azonban még nem zárult le az ügy, mivel a városatyák dönté­sét követően a kerületi ügyész is a járási ügyészhez hasonló tör­vényességi óvást nyújtott be. A további lépés most ismét a kép­viselő-testületé... A másik fél hallgat Az objektivitás kedvéért a má­sik fél, a Választási Koalíció kép­viselőinek véleményét is szeret­tem volna kikérni. Helybéli is­merőseimtől tudom, hogy a nagykoalíció legnagyobb szószó­lója Ján Harsány, aki egyébként a tavalyi választásokon a polgár­mesteri posztért is ringbe szállt. Egy alkalommal sikerült is őt te­lefonon elérnem, de akkor azt válaszolta, hogy éppen három­hetes szabadságáról tért vissza, ezért nem ismeri a koalíció je­lenlegi álláspontját, és a saját nevében nem akar nyilatkozni. SZNP, a DU, a DBP a Szlovákiai Mezőgazdasági Párt, a Mezőgazdászok Mozgalma és Szlovákia Szociáldemokrata Pártja közösen állít jelölteket, ezenkívül két független jelölt in­dul. A Magyar Koalíció és a Ke­reszténydemokrata Mozgalom nem állít jelöltet. A Választási Koalíció képvi­selői nem hajlandóak tudomá­sul venni a három körzet össze­vonását, ezért a július 29-i ülé­sen a szavazás előtt tiltakozá­sul kivonultak a teremből, ám ennek ellenére a testület hatá­rozatképes maradt. Nem sokkal az ülés után a járási ügyész tör­vényességi óvást nyújtott be az ügyben, és a három városrész­(A szerző felvétele) Megígérte azonban, hogy a kép­viselőtársaival való konzultáció után két napon belül tájékoztat. Ezt követően egész héten hiába próbáltam őt elérni, a titkárnője mindig közölte, hogy az igazgató úrnak halaszthatatlan tárgyalá­sa van, házon kívül tartózkodik, éppen eltávozott stb. A legutób­bi alkalommal pedig azt mondta, hogy a főnöke szabadságra uta­zott. Bár tíz másik képviselőtár­sa közül elérhettem volna vala­kit, de ha a fő kezdeményező nem tartja fontosnak, hogy az ügyben nyilatkozzék, ez arra utal, hogy a másik félnek nincs fontos mondanivalója. Habár, az ügy még nem zárult le... GAÁL LÁSZLÓ Reprivatizálás Rimaszombatban A rimaszombati malom, kapa­citásáttekintve, Szlovákia három legnagyobb malma közé tartozik. 1979-ben adták át, kezdetben a pöstyéni állami vállalat nyitrai üzemének egyik részlegeként üzemelt. 1990-ben üzemi „rang­ra" emelték, egy évvel később, a mamutvállalatok szétdarabolása idején önálló állami vállalattá alakult, és besorolták a privatizá­landók közé. Maradékértéke ek­kor meghaladta a 67 millió koro­nát, de nem ezen az áron kelt el. A rimaszombati székhelyű Gömö­ri Malom Kft. (Gemerský mlyn s. r. o.) a felértékelt áron, 107,7 milli­óért jutott hozzá, és üzemeltette 1995. április 10-ig. Hogy azon a napon mi történt, arról a Gömöri Malom Kft. tulajdonosai számol­tak be. - Minden előzetes bejelentés nélkül az üzembe érkezett Peter Polónyi mérnök, a Nemzeti Va­gyonalap ügyvezető igazgatója, társaságában a vágmenti mal­mok (Považské mlyny a cestovi­nárne) tulajdonosaival, J. Kršek­kel, Vladimír Lexával (a szlovák kormány egykori elnökhelyettese, Ivan Lexa apja) stb. Polónyi úr azonnal leváltotta az őrséget, és új őröket állított. Tőlünk, tulajdo­nosoktól az iroda és az üzem kul­csait elvette, a zárakat kicserél­tette, majd a vágmenti malmok tulajdonosait bízta meg a malom irányításával. A szerződés fura módon nem tartalmaz időpontot: az említett kft. a malmot az el­adás napjáig fogja irányítani, s a megbízott kft. előnyt élvez a ma­lom megvásárlására. Nekünk, tu­lajdonosoknak havi 5 ezer koro­nás bruttó fizetésért olyan mun­kát kínáltak, amelyről előre tud­ták, hogy nem fogadjuk el. Az iro­dákba nincs bejárásunk, sze­mélyes holminkat sem tudtuk el­vinni. Az Általános Hitelbankban letiltották a számlánkat. A pöstyé­niek a számítógépből megszerez­ték az adatbázisunkat, azóta sor­ban meglátogatták a vevőkörün­ket, és - mint megtudtuk ­először a saját áruikat- tehát a pöstyénieket - kínálták megvétel­re. Félő, hogy a mgbízott kft. le­építi a malmot, és olcsón megvá­sárolja. Hogy milyen jogon avatkozott be a vagyonalap a Gömöri Malom Kft. munkájába? A tulajdonosok szerint az ügy háttere a malom vásárlásához vezethető vissza. A Gömöri Malom Kft. 107,7 millió­értjutott hozzá, az összeg 30 szá­zalékát egy hónapon belül kellett kifizetnie. Bankkölcsönt vettek fel, és a kért összeget törlesztet­ték. A fennmaradó 70 százalékra szerződést kötöttek a vagyon­alappal, ennek értelmében a kü­lönbséget öt éven belül fizetik ki. - A malmunk, sajnos, nem ért el olyan nyereséget, mint ami­lyenben kezdetkor reményked­tünk. Fizettük a banki hitelt, és fontosabbnak tartottuk kifizetni a termelőket, mint a vagyonalap­nak folyamatosan törleszteni a szerződésben vállalt kötelezett­ségeinket. Éppen ezért kéréssel fordultunk a Nemzeti Vagyona­laphoz, hogy az öt évre szóló köte­lezettségeinket hosszabbítsa meg tíz évre. Nem mi voltunk az egyedüliek, akik ilyen kérelem­mel fordultunk hozzá. A mi kérel­münkre nem válaszolt, de tudjuk, hogy sok más kérésnek eleget tett. Tavaly nem fizettünk az alap­nak, amely felszólított bennünket a vállalt fizetési kötelezettség be­tartására, és az idén újabb felszó­lítást kaptunk. Tudomásunk sze­rint a Gömöri Malom az első luk­ratív üzem, amelyet az alap sze­retne reprivatizálni. Mi voltunk a kísérleti nyúl, rajtunk mérte fel erejét és képességét az alap. Olyan érzésünk volt, hogy szeret­te volna bebizonyítani: nálunk nem úgy mentek a dolgok, mint kellett volna, de semmi terhelő bi­zonyítékot nem találtak ellenünk. A Gömöri Malom Kft. tulajdono­sai augusztus közepén bead­ványtjuttattak el a pozsonyi kerü­leti bírósághoz, amelyben hét ol­dalon sorolják a vagyonalap elleni vádpontokat. Perelni akarják az Általános Hitelbankot, amely be­tiltotta a tulajdonosok számára a számla használatát. (farkas) EGY TANULMÁNYÚT TAPASZTALATAI Gömöri körkép A kelemér-gömörszőlősi Tompa Mihály Emlékbizottság és a rima­szombati Tompa Mihály Klub már évek óta jó kapcsolatokat tartanak fenn. Kölcsönösen meg­hívják egymást rendezvényeikre, és számos közös programot is szerveznek. E két szervezet, vala­mint a Gömöri Település Szövet­ség és az ózdi Lajos Árpád Honis­mereti Kör képviselői a CSEMA­DOK Rimaszombati Területi Vá­lasztmányának meghívására au­gusztus 11-12-én tanulmányú­ton és baráti találkozókon vettek részt a szlovákiai gömöri közsé­gekben. Megtekintették az egykori megye­székhely, Sajógömör nevezetességeit, így Holló Barnabás alsóhangonyi szü­letésű szobrászművész nevezetes al­kotását, a Templom téren felállított Mátyás-szobrot. A putnokiakhoz és a pelsőciekhez hasonlóan a sajógömöri­ek is vallják, hogy Mátyás, az igazsá­gos az ő szőlőhegyükön kapáltatta meg az urakat. E nevezetes kapáitatás emlékére állíttatták a gömöriek a ki­rály szobrot 1912-ben, ahol Mátyás ki­rály stílusosan kapát tart a kezében. A község másik köztéri szobra a falu szü­löttének, a szép és tehetséges cigány­lánynak, Czinka Pannának az emlékét őrzi, akinek tiszteletére kétévenként megrendezik a cigányprímások verse­nyét. Az evangélikus templom és a fel­újítás alatt álló Szent-lványi-, majd a Szontágh-kastély, valamint a sportléte­sítmények megtekintése után a tele­pülés polgármestere is fogadta a kül­döttséget Ezt követően a bejei és a hanvai re­formátus templomkertben a gömöri költőóriás, Tompa Mihályémléke előtt tisztelegtek. Tompa 1846-1849 kö­zött volt bejei református lelkész, majd rövid keleméri tartózkodás után, 1851-ben a hanvai parókiára költö­zött, amely egyúttal lelkészi pályájá­nak utolsó állomása volt. Itt halt meg 1868-ban, s itt is van eltemetve a templomkert temetőjében. Hanván él Igó Aladár szob­rászművész, aki egyéb köztéri alkotásai mellett a gömöri Czinka Panna-szobor­nak is alkotója. Az egykori Gömör-Kishont vármegye ismert nevezetessége a csízi gyógy­fürdő. Kloridot, jódot, nátriumot, lítiumot, brómot és egyéb vegyi elemeket tartalma­zó gyógyvizét a Hygiena elnevezésű ter­mészeti ásványi forrásból nyeri. A több mint száz éves múltra visszatekintő, eu­rópai viszonylatban is jelentős gyógy­fürdőben elsősorban az ízületi bántal­makat, az izmok, inak és ínszalagok krónikus és degeneratív megbetegedé­seit, a gyulladásos gerincbetegségeket gyógyítják, valamint az alsó végtagok ér­rendszeri megbetegedéseinek és a felső légutak krónikus megbetegedése­inek kezelését végzik. Radnóton, Pósa Lajos szülőhelyén a róla elnevezett alapiskola előtt került sor szobrának megkoszorúzására. Pó­sa Lajos (1850-1914) gyermekverse­ket írt, és szerkesztette Az én újságom című gyermeklapot Ismertek a műdalai is, melyek többségét Dankó Pista zené­sítette meg. A zsípi műemlék templom megtekin­tése után a medvesalji területek beba­rangolása következett. Medvesalja az egykori Gömör-Kis­hont vármegye Nógráddal, határos dél­nyugati szegletében, a vulkanikus ere­detű Medves bazaltfennsíkján fekszik. Központi települése az ún. Pogányvár alatt elterülő Ajnácskő, melynek impo­záns katolikus templomát az elmúlt években építették jelentős külföldi tá­mogatással. A tervezést szegedi építé­szek, a kivitelezést helybéli építőmeste­rek végezték. A templom felszentelésé­re 1995. szeptember 10-én kerül sor. Medvesalja másik települése Hideg­kút, ahol lelkes lokálpatrióták által lét­rehozott néprajzi gyűjtemény található. A medvesalji látóutat az egyházasbásti hagyományőrzők vendégszeretete tet­te még emlékezetesebbé. Visszatérve a Medvesaljáról, a Turóc völgyében fekvő egykori fazekasfalu, Deresk volt a következő úticél. Itt ke­rült sor az utolsó dereski fazekasmes­ter, Bajusz János műhelyének és mun­káinak megtekintésére. Deresk a ma­gyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, la­kosai magyar nemzetiségűek. Az első világháborúig a cserépkészítés, a faze­kasságjelentette a legfontosabb foglal­kozási ágat. A jó minőségű, tűzálló gö­möri anyagedények fél Magyarország háztartásaiban fellelhetők voltak. A mesterség a két világháború közötti években kezdett háttérbe szorulni, napjainkra pedig gyakorlatilag megszűnt. A gazdag program Tornaiján ért vé­get, ahol a résztvevők értékelték a két nap eseményeit. Jövő nyáron a mosta­ni vendéglátók küldöttsége utazik Ma­gyarországra. BODNÁR MÓNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom