Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-25 / 221. szám, hétfő

1995. szeptember 22. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ S Zó 3 | Az őrzött határ legyen a múlté Magyarnándorban a IV. Ipoly magyar-szlo­vák regionális kiállí­tás és vásár program­jaként szombaton magyar, szlovák és német üzletemberek részvételével üzlet­ember-konferenciát rendeztek. A találko­zót Göncz Árpád nyi­totta meg. MTI-hír A magyar köztársasági elnök köszöntőjében rá­mutatott: annak a nagyon fontos folyamatnak, amelynek során felismer­jük, hogy az új Európában csak nyitott határok létez­hetnek, nem első állomá­sa a magyarnándori regio­nális vásár. Ha a határok átjárhatóságának szüksé­gességét nem vesszük tu­domásul, saját magunkat zárjuk ketrecbe. Sokáig tartott, míg ehhez a felis­meréshez eljutottunk, s ez idő alatt hosszú évekbe telt egy-egy határátkelő megnyitása. Ez a kor vég­legesen akkor zárul le, amikor az Európai Unió tel­jes tagságát elnyerjük. Amint a mostani folyamat végtermékeként a határok valóban légiessé válnak, az ember otthon érezheti magát a szomszéd ország­ban is. Amint Göncz Árpád hangsúlyozta, magától ér­tetődően természetes a szlovák és magyar vállalko­zók közös bemutatkozása, hiszen a szomszéd község akkor is szomszéd, ha ket­tejüket a térképen egy pi­ros vonal választja el. Re­ményét fejezte ki, hogy az őrzött határ hamarosan a múlté lesz. Már csak azért is, mivel ezeket a tájakat közös emlékek kötik össze, az itt élő népeknek közös a történelme. \ Osztrák típusú betoncserép eladó 14 darab/m 2 8,90 korona/darab adóval együtt. TIM Hlavná 23 929 01 Dunajská Streda Tel.: 0709/52 10 69, 952 556 VK-949 EMBERI JOGOK TERSEGUNKBEN - A FREEDOM HOUSE JELENTESE A magyarok és a csehek az élen A Freedom House amerikai szervezet értékelése szerint a politikai és a polgári szabadságjogok érvényesülése tekin­tetében Magyarország és Csehország áll az élen a közép- és kelet-európai államok között. Rajtuk kívül még hat ország — Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia — kapott „teljesen szabad" minősítést, még ha alacsonyabb pontszámmal is, a többiek viszont vagy csak „részben szabadok" — mint például Románia —, vagy egyál­talán „nem szabadok". Az összes kaukázusi köztársaság az utóbbi kategóriába tartozik. Ajelentés megállapítja, hogy Ma­gyarországon 1989 óta több­pártrendszerű demokrácia érvé­nyesül, és a parlamenti választá­sokatszabad légkörben és tiszta körülmények között rendezik meg. Ugyanakkor megemlíti, hogy a pártoknak juttatott állami támogatás csökkentése miatt fennáll a veszély, hogy az ellen­zéki szervezetek a csőd szélére kerülnek. A Freedom House vé­MTI-hír A polgári és emberi jogok világ­szintű érvényesülését rendszere­sen nyomon követő New York-i szervezet Közép- és Kelet-Euró­páról készült különkiadványát — amely az elmúlt hétvégén került nyilvánosságra — az amerikai kormány külföldi segélyprogra­mokért felelős hivatala (USAID) szponzorálta. A parlamenti de­mokrácia működését, a jogállami­ság szilárdságát, a sajtószabad­ság megvalósulását és a magán­tulajdon arányát vizsgáló össze­állítás eljutott a Kongresszus Hel­sinki Bizottságához is. Romániát illetően az összeállítás a többi között megemlíti, hogy a magyarok és a cigányok különböző zaklatásoknak vannak kité­ve, a Szlovákiával foglalkozó fejezet pedig ismerteti azokat a po­zsonyi kormánydöntéseket, amelyek hátrányosan érintik a ma­gyar kisebbséget. KINAI-IRANI ATOMUZLET Közel az atombombához MTI-hír Kína olyan uránfeldolgozó berendezést adott el Iránnak, amellyel az iszlám köztársaság szinte karnyújtásnyira ke­rült saját atomfegyvere előállításához — jelentette a The Sunday Telegraph. szerint elektromágneses elven működik. A The Sunday Telegraph cikke szerint kínai mérnökök Karadzs­ban, a Teherántól mintegy 160 kilométerre fekvő, közepes vá­ros méretét öltő fő iráni atomku­tató központban építették fel a kalutron nevű szerkezetet. A lap úgy értesült: a kínai dúsító ha­sonlatos ahhoz, amelyet annak idején Irak is használt saját atomporgramjában. A brit lap szerint a kínai tech­nológia segítségével elért műszaki haladást orosz szak­értők ezrei által nyújtott képzési program egészíti ki. Az újság ál­tal megszerzett dokumentumok A vezető londoni lap értesülé­se szerint a Peking által szállí­tott felszerelés, jóllehet más technológiával, de lényegében ugyanazt teszi lehetővé Tehe­ránnak, amire az eredetileg Oroszországtól beszerezni terve­zett dúsító lett volna hivatva. Moszkva, Clinton amerikai el­nök személyes nyomására, ta­vasszal elállt annak a szerződésnek a teljesítésétől, amelynek alapján Irán orosz gyártmányú, igen korszerű gáz­centrifugát kapott volna nukleá­ris fűtőanyag előállítására. A kí­nai berendezés brit szakértők arról tanúskodnak, hogy Irán ti­zenegy atomkutató intézményé­nek zömében máris számos orosz tudós dolgozik, akiknek száma jövőre meghaladhatja a 10 ezret. A The Sunday Telegraph em­lékeztet azokra az iráni és orosz fogadalmakra, amelyek szerint az iszlám köztársaság kizárólag békés célokra kívánja felhasz­nálni a megszerzett nukleáris technológiát, ennek azonban — úgymond — homlokegyenest el­lentmond az eddig felépített lé­tesítmények jellege. A lap sze­rint mindemellett Rafszandzsa­ni iráni elnök egyik vezető atom­ipari tanácsadója egy bizalmas iratban nyíltan ki is fejtette, hogy Irán „maga mögött tudhatja az atombomba előállításához ve­zető út első szakaszát". MTI-hír Szigorú albán törvény Az albán parlamentben szombaton elfogadott törvény szerint nem tölthetnek be magas állami hivatalt azok a személyek, akik 1944 és 1991 között ilyen funkciót viseltek, írta az AFP. szavazatot. PieterPepa demokra­ta párti képviselő szerint Albániá­ban a kelet-európai kommunista rendszerek egyik legvadabb dik­tatúrája állt fenn, amely 5000 személy életébe került, míg 400 ezer embert bebörtönöztek, vagy családostul száműztek. A törvény hatálya kiterjed a volt kommunis­A 140 tagú parlament az 1996-os törvényhozási választá­sokra készülő demokraták 74 szavazatával heves vita után fo­gadta el a törvényt. A jelenleg el­lenzékben lévő szocialisták és szociáldemokraták nem adtak le ta párt központi bizottságának, és politikai bizottságának tagjai­ra, miniszterekre, képviselőkre, bírókra, megyei vezetőkre, a tit­kosrendőrség tagjaira, illetőleg besúgóira és a politikai perek ta­núira. Az említettek a 2002-es esztendőig nem tölthetnek be posztokat az állami szolgálat, az igazságügy és a tömegtájékozta­tás területén. A DPA szerint a tör­vény a demokratikus kormány ez ideig legátfogóbb arra irányuló kí­sérlete, hogy leszámoljanak a kommunista múlttal. Családi csúcs Az Európai Unió állam- és kormányfői másfél napra mallorcai idil­li környezetben gyűltek össze, hogy kötetlen eszmecserébe bocsát­kozzanak az európai család jövőjéről - a pénz-és munkaügyekről, a biztonságról, a bővítésről. A környezet valóban idilli volt, a légkör kissé fagyos, a „családtagok" komorak, néhányan haragosak. Hogy is lehetett volna másként, ha az elmúlt hetek, napok eseményei nyomán a nagy famíliában igencsak puskaporos hangulat alakult ki. A rossz hangulatért mindenekelőtt Waigel német pénzügyminisz­tert tették felelőssé, aki alaposan magára haragította Lamberto Di­ni olasz kormányfőt, mert útravaló gyanánt kifejtette: az eladóso­dott Olaszországnak, csakúgy mint Belgiumnak nem elég erős a va­lutája, tehát nincs helye az európai monetáris unió alapító tagjai közt. Mondani sem kell, a kijelentés és a líra árfolyamának azonna­li csökkenése miatt rendkívül dühös Dini állt Mallorcán Kohl kancel­lár elé. Major brit miniszterelnök, a maastrichti ügyek immár meg­szokott állandó bajkeverője - akinek se így, se úgy nem tetszik a monetáris unió gondolata - Kohllal ellentétben nem magyarázko­dásra használta ki az alkalmat, hanem arra, hogy ismét kétségét és elgondolkoztató kérdését fogalmazza meg. Vajon mit jelent majd a már amúgy is ideges európai pénzpiac számára, ha egyes országok­nak közös valutája lesz, másoknak nem? A kételyek, kétségek sora e kérdéssel csak tovább bővült - ami minket is érint -, elsősorban az EU keleti irányába történő kiszélesítését illetően. Mint egyesek fogalmaztak, látható, ilyen pénzügyi helyzetben a tizenötök is alig bírják a terheket, s kétséges, hogy vállalni tudnák-e még a gyenge keletiek bevonásával járó kiadásokat is. A pénzügyi unió forró témáját végül is azzal sikerült lezárni, hogy azt mindenképp létre kell hozni, a többség szerint az előirányzott 1999-ig, a maastrichti alapkritériumokat pedig érintetlenül kell hagyni. Ha a tizenötök bővítésével kapcsolatban a csúcsnyitáskor el­hangzott kétes hangok feltűnést keltettek, akkor ugyanezt elmond­hatjuk a csúcszárás utáni ellentmondásosnak tűnő hírről is, mely szerint brit noszogatásra a résztvevők lényegében egyetértettek az­zal a javaslattal, hogy a közép-európai államok tagfelvételi tárgyalá­sa Máltával és Ciprussal egyidőben kezdődjék. Erre a mallorcai ta­lálkozó elképzelései szerint az 1996 tavaszán és várhatóan 1997 őszén befejeződő kormányközi konferencia után 6 hónappal kerül­hetne sor. Helmut Kohl zárósajtóértekezletén mindenesetre ismét kiemelte a kiszélesítés fontosságát, mondván: „Sorsdöntő évek" várnak az Európai Unióra, melynek „tényleges jövője a bővítésben rejlik". Ami a német kancellárt illeti, Mallorcán is ő lépett fel a nagy csa­lád békítőjeként és szószólójaként. Nemcsak Dinit próbálta meg­nyugtatni, óvatosan közvetített az európai ügyekben kissé köntörfa­lazó, s a „sorsközösséget" semmibe vevő Chirac francia államfő, va­lamint a Párizst kíméletlenül bíráló osztrák, dán és svéd miniszter­elnök közt. Noha az atomkísérletek és főleg a francia nukleáris védőernyő kiterjesztésének párizsi ötlete Bonnt is szinte sokkolta, Kohl a német-francia tengely megőrzése érdekében most is udva­riasan tartózkodott a nyílt bírálattól. A mallorcai csúcson egy mond­hatni kompromisszumos megoldásba sikerült belekényszeríteni Jacques Chiracot - eszerint Párizs is csatlakozik a jövő májusban érvénybe lépő nemzetközi egyezményhez, amely tiltja mindenfajta atomkísérletek folytatását. Persze, ez a kompromisszum nem az a megoldás, amelyet Bécs, Koppenhága, Stockholm, a világszerte til­takozó Greenpaece-aktivisták, vagy akár azok a környezetvédők szerettek volna látni, akik a csúcs helyszínét másfél napra „birto­kukba vették". URBÁN GABRIELLA Hangsúlyosan a kisebbségekről MTI-hír Kovács László elutazott New Yorkba, az ENSZ Közgyűlés 50. ülésszakára. A magyar diplomá­cia vezetője mától részt vesz a közgyűlés munkájában, s szep­tember 28-án soros EBESZ-elnöki minőségében felszólal. A közgyűlés elsődlegesen több nemzetet érintő, globális és aktu­ális problémákkal foglalkozik. Ko­vács László elutazása előtti rádió­nyilatkozatában elmondta, hogy a Magyarországot leginkább érintő délszláv válságról kíván szólni. Ennek kapcsán pedig ar­ról, hogy milyen alapvető a térség stabilitása szempontjából a ki­sebbségijogokgarantálása. Ezen kívül szót kíván emelni az etnikai tisztogatások, valamint a törté­nelmileg kialakult etnikai arányok erőszakos megváltoztatása ellen. Eszeveszett lövöldözés Eszeveszett lövöldözésbe kez­dett tegnap a Toulontól északra fekvő Cuers francia városka köz­pontjában egy 16 éves fiú és a já­rókelők közül nyolc személyt halá­losan megsebesített. A mintegy hétezer lakosú város rendőrségé­nek közlése szerint ezenkívül hét ember súlyos sebesüléseket szenvedett. A mániákus lövöldöző ezután saját magával is végzett. Egy nappal korábban a fiú a város­tól 5 km-re fekvő szülőfalujában kalapáccsal és baseballütővel agyonverte anyját, mostohaapját és mostohatestvérét. Ezeket a gyilkosságokat csak a tegnapi bor­zalmas lövöldözés után fedezte fel a rendőrség, azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen indítéka lehetett a vérfürdőnek. Azt is csak a későbbi vizsgálat deríti ki, hogy a fiú beszá­mítható volt-e, amikor szörnyű tet­tét elkövette. Szemtanúk szerint lövödözés közben meglehetősen nyugodtnak tűnt. ČTK SZUDETANEMET KERDES „Megoldás" földeladással? A szudétanémet kérdés meg­oldható annak a földterületnek az eladásával, amely a cseh-német határvidéken a cseh állam birto­kában van, illetve lesz - jelentet­te ki szombaton Olmücban egy sajtóértekezleten Josef Lux cseh miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági miniszter. Kifejtette: ha az állam kezében lévő földterületet csak cseh ál­lampolgárságú fizikai és jogi sze­mélyeknek adnák el, akkor ezek­nek a földeknek már teljes konk­rét birtokosaik, tulajdonosaik len­nének, s ezáltal a cseh államnak már nem lenne miről tárgyalnia azokkal a szudétanémetekkel, akiket a második világháború utáni években telepítettek ki erről a vidékről. Az állami kézben lévő Cseh Nemzeti Földalap jelenleg mint­egy nyolcszáz ezer hektár földet birtokol a volt szudétanémet ha­tárvidéken, s ebből 500 ezer hek­tárt kíván a közeljövőben eladni. Lux elképzelései szerint ezt a föl­det kellene kizárólag cseh kezek­be adni, s akkor a kitelepített szu­détanémeteknek már nem lehet­nének semmiféle igényeik a cseh állammal szemben, hiszen egyko­ri birtokaik már nem lennének ál­lami tulajdonban, hanem magán­kézben. Ugyanakkor a miniszter úgy vé­li, hogy a földalapnak elővásárlási joga lenne a többi földekkel kap­csolatban is, hogy megakadályoz­za azok esetleges felvásárlását, spekulációs célokra. A kereszténydemokraták ve­zetőinek elképzeléseit a hét vé­gén mérvadó cseh politikusok vagy politikai körök még nem kommentálták. Várható azonban, hogy úgy a sajtóban, mint politikai körökben is élénk visszhangot fog kelteni, és bőségesen kom­mentálják majd. A szudétanémet kérdés ugyanis változatlanul élénken foglalkoztatja a cseh köz­véleményt, s elsősorban a német határhoz közeli területeken élő emberek tízezreit, akik attól fél­nek, hogy a sokat emlegetett cseh - német Kiegyezés számukca__ esetleg jelenlegi vagyonuk vala­miféle elvesztésével is járhat. Ezt a félelmet egyébként számos politikus és sajtótermék is, élü­kön a Rudé právóval, amely a múlt hétfőtől Právóra változtatta nevét, rendszeresen erősíti. Legutóbb augusztusban az vál­tott ki országos figyelmet, hogy a volt szudétanémetek a Prachati­cei járásban, közel a német és az osztrák határhoz apró emléktáb­lákkal, lapokkal jelölték még azo­kat a helyeket, ahol egykori háza­ik, középületeik álltak. Bár a hoz­záférhető információk szerint a táblák valóban csupán az emlé­kezést, a múlt iránti figyelem fel­keltését és megtartását kívánták szolgálni, sokan máris új német veszélyt emlegettek az ügy kap­csán. Prága és Bonn egyébként már hosszabb ideje intenzív tárgyalá­sokat folytat egy olyan közös nyi­latkozat kiadásáról, amely politi­kai szempontból lezárná a múl­tat, elsősorban az igen eltérő mó­don értékelt közelmúltat, tehát a németek helyzetét az első Csehszlovák Köztársaságban, a "második-világháború időszakát és a szudéta németek kitelepítés sét, s új alapokra helyezné a cseh-német viszonyt, Csehor­szág és Németország, együttműködését. Mindkét oldalon azonban még számos kérdésben nincs meg a megfelelő konszenzus, amelyre egy ilyen történelmi jelentőségű dokumentum kiadásához feltétle­nül szükség van. A jelenlegi cseh kormánykoalíció azt szeretné el­érni, hogy ezt a dokumentumot még neki sikerüljön megkötni a németekkel, mert ez komoly tromf lehetne a jövő nyáron ese­dékes parlamenti választások előtti kampányban. KOKES JÁNOS Orosz tévéműsor letiltása Levették az orosz közszolgálati (ORT) tévé műsoráról az egyik leg­szókimondóbb politikai magazint, a Verszii (Változatok) című műsort, amely a csecsenföldi be­avatkozás miatt korábban rend­szeresen bírálta az orosz vezetés irányvonalát. A tévé vezetése a döntést hivatalosan azzal indo­kolta, hogy lejárt-Szergej Dorenko műsorvezető szerződése, illetve alacsony volt az adás nézettsége. Jól értesült forrás szerint kife­jezetten politikai okok miatt dön­tött a tévé vezetése a műsor be­szüntetése mellett, miután egy­egy kényes politikai témát fesze­gető adás után a moszkvai veze­tés egyes tagjai éltek a pártál­lamból ismert „telefonjoggal". Hírek szerint a műsor átkerül az NTV magántévéhez. Ezen a té­véadón látható a korábban szin­tén az osztankinói csatornán su­gárzott mértékadó politikai ma­gazinműsor, az ltogi (Összegzés). MTI leménye szerint a magyar tör­vényhozás rendben betölti a sze­repét, az igazságszolgáltatás függetlensége biztosítva van, a helyi szervek pedig szintén sza­bad választások útján jönnek lét­re. Úgy ítélte meg, hogy a tör­vényhozói és végrehajtói testüle­tek nyíltan működnek, tevékeny­ségük átlátható; utalt viszont ar­ra, hogy a Budapest Bank tör­vénysértő módon, a részvénye­sek tudta nélkül kapott állami vérátömlesztést. A Freedom House visszautalt ar­ra, hogy korábbi jelentéseiben a magyar sajtót 1990 és 1992 kö­zött szabadnak minősítette, 1993-ban csak részben szabad­nak, tavaly újra szabadnak, majd az 1994-től 1995 márciu­sig terjedő időszakban ismét csak részben szabadnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom