Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)
1995-09-21 / 218. szám, csütörtök
6 | ÚJ SZÓ REGIO 1995. szeptember 21. NAGYKÜRTÖS Kevés a szükséglakás Elszegényedő világunkban a városokban lakók között egyre többen lesznek azok, akik nem tudják majd fizetni a lakbért, és előbb-utóbb szükséglakásokra szorulnak. Mikuláš Susztay mérnöktől, a városi hivatal elöljárójától azt kérdeztem, mi a helyzet ezen a téren Nagykürtösön. - Erre a célra tavalyelőtt fejeztük be - egymillió-hétszázezer korona ráfordítással - egy 12 kétszobás lakásból álló háztömb átalakítását, és ide költöztek be azok, akik nem egyenlítették ki magas lakbérhátralékukat. Minden lakásban két családot helyeztünk el, közös konyhával és szociális helyiségekkel. A villanyszámlák rendezése érdekében minden szobában felszereltünk villanyórát, a fűtést sima kályhákból minden család maga oldja meg. • Nem jelentett gondot a lakók beköltöztető se? - Nem. A korábbi lakóhelyük elé állítottuk a bútorszállítót, és annak a rendje-módja szerint beköltöztettük őket a szükséglakásokba. Még csak rendőri segédletet sem kellett igénybe venni. • Új lakóhelyükön jól kijönnek egymással a családok? - Nem érkezett hír rendbontásról. Ellenkezőleg, azt tapasztaljuk, hogy példás rendet tartanak a lakótömb környékén. • Korlátlan ideig lakhatnak a szükséglakásokban? - A lakbérüket nem fizetők érvényes bírósági határozattal kerültek ezekbe a lakásokba. A városi önkormányzat határozata értelmében azok a családok, amelyekben gyermeket nevelnek 15 éves korig, tizenkét hónapig, az elváltak, az egyedül élők pedig hat hónapig vehetik igénybe a kiutalt szükséglakást, feltéve, hogy rendszeresen fizetik a 80 korona havi lakbért. Ha ez így van, az időtartam meghosszabbítható. M Ez a 12 lakás elégnek bizonyul a lakbérüket nem fizetők elhelyezésére? - Kevés, már csak azért is, mert ebből négy lakást a lakásszövetkezet rendelkezésére bocsátottunk. A nem lakáscélokra szolgáló épületeinkben igyekszünk egyszobás vagy kisebb alapterületű lakásokat kialakítani. Ezek egy részét szükséglakásokként fogjuk fenntartani. Gondolunk azokra a fiatal családokra is, melyek összeköltözésük után kénytelenek a szüleikkel közösen lakni. A kis alapterületű lakásokat nekik szánjuk. BODZSÁR GYULA IPOLYSÁG Amikor megmozdult a föld... Mint arról lapunkban beszámoltunk, hétfőn 10 óra 26 perckor Párkánytól Ipolyságig több településen Is észlelték azt a földrengést, melynek epicentruma Nagymaros körzetében volt. Ennek kapcsán megkérdeztünk néhány Ipolysági lakost, vajon mit érzékeltek a földmozgás ideje alatt. B. Erzsébet, pedagógus: - A katedra mögött ültem, tanítottam. Arra lettem figyelmes, ' hógy meginog alattam a szék. Első alkalommal nem vettem róla tudomást, de mikor másodszor is megtörtént, félni kezdtem. Megkérdeztem a tanulókat, ők is észlelték-e. Azt felelték, igen, de biztos az emeleti jövés-menés idézte elő a morajlást. Mikor a szünetben néhány kollégám azzal a kérdéssel fordult felém, észleltem-e a földrengést, nagyon megijedtem. Bodonyi Betty, gimnáziumi diák: - Tanítási órán figyeltünk fel a jelenségre. Beleremegtek az ablakok, nem tudtuk, mi történik. Azt hittük, hogy valami teherautó ment el az épület mellett, de mint kiderült, földrengés volt. B. Lászlóné, nyugdíjas: - A kis unokámmal otthon tartózkodtam a Középső-lakótelepen. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy meginog a harmadik emeleti lakásom padlózata. Nagyon megijedtem, fölkaptam a gyereket, és lerohantam a szomszédasszonyhoz. A folyosón találkoztunk, ő már ho?zám igyekezett... K. Jenő, magánvállalkozó: - Az irodámban tartózkodtam, mikor szinte „megrugózott" alattam a talaj. Nem tudtam mire vélni, hiszen már ismertem a nehéz gépjárművek által előidézett morajlást. Nem volt kivel megbeszéljem a dolgot, így nem is tulajdonítottam a történteknek különösebb jelentőséget. P. Gyula, postai kézbesítő: - Én nem érzékeltem semmit, mivel az utcákat róttam kerékpárommal. De sok emberrel beszéltem a történtekről. Például a Középső-lakótelep egyik panelházában, ahol jórészt nyugdíjasok laknak, nagy ijedtséget okozott a földrengés. (turczi) GALABOCS Megmenteni a parkot Az Ipolyhoz közel fekvő, apró nógrádi település Galábocs. Mindössze 130 lakosa van. A környéken az a szóbeszéd járja, hogy Galábocs a világ közepe, mert ott esett le az a bizonyos aranyalma. Ennek azért annyi valóságtartalma van, hogy 1562-63-ban Hasszán Bajrám török tiszt hűbérbirtoka volt a település, és állítólag a tiszt vállpántjáról a rangot jelző aranyalma a falu kútjába pottyant. Ha már a történelmet említjük, azt is szükséges elmondani, hogy van itt egy szebb időket is látott kicsi park, sok értékes és védett fával, közepén egy tavacskával, valamint az elmúlt évtizedek során gondatlanság, hanyagság következtében teljesen tönkrement úrilakkal, amelyet 1830 táján építettek. Az épületet egy ideig a szövetkezet gabonaraktárnak használta. Jekkel Béla polgármestertől tudom, hogy ha az épületet nem is lehet megmenteni, de a körülötte lévő parkot szeretnék minél jobban helyrehozni. Jelenleg is közhasznú munkában hatan dolgoznak a park tisztításán. Egyszer már ugyan kapott a községi hivatal pénzt a park rendbetételére, de abból csak kevésre futotta, s félő, hogy anyagiak hiányában nem tudják tovább folytatni a munkát. (bodzsár) DEAKI Nem trágyáznak hagymával „A hagyma jobb gulyásba, mint trágyázásra..." címmel a Práca napilap keddi számában megjelent írásban egy magántermelő állítólag az ellen háborgott, hogy a deáki földműves-szövetkezetben száz tonna hagymát beszántanak. Felkerestük Lombos Róbertet, a szövetkezet elnökét, aki természetesen cáfolta ezt az állítást. - Tavaly körülbelül 8 hektáron termeltünk őszi hagymát, az idén több mint 25 hektáron. A tavalyi ár kilogrammonként 8 és 14 korona között volt, míg az idén 3,20 és 4 korona között vásárolják fel kilóját. Vannak szóbeli megegyezéseink a felvásárlásra, de manapság már szerződést előre senki nem ír alá. Az ár azért ilyen alacsony, mert az idén sokan termelnek hagymát, szövetkezetek és magángazdák is, habár ez utóbbiak nem jelentenek nagy konkurrenciát, hiszen legfeljebb fél hektáron termelnek. • Amennyiben, megmaradna a hagyma, van-e lehetősége a szövetkezetnek a tárolásra, esetleg a feldolgozásra? - Szerintem nem fog megmaradni, hiszen ilyen ár mellett akkora a kereslet, hogy alig győzik szedni. Felesleges ezzel foglalkozni, mert ha egy kis mennyiséget ki is kellett dobni, az nem jelentős. Igaz, hogy az üzletekben jóval magasabb a hagyma ára, mint amennyiért felvásárolják, de hát erről mi nem tehetünk, ezt nem tudjuk befolyásolni. Lehet, hogy valamelyik maszek el van keseredve, hogy olcsón vásárolják fel a hagymát, de hát a mezőgazdaságban ez már csak így van, az egyik évben jól megy valamilyen termény, a másikban gyengébben. Ez másra, például a disznóhúsra is vonatkozik. De a hagyma jobban szembeötlik, ha még a földön van. Feleslegesen próbálják felfújni ezt az ügyet. (gaál) Ipolyság Szap SZAP A Csilizközbe is eljutott a földgáz A Csilizköz falvaiban a súlyos pénzügyi helyzet ellenére a szlovák gázművek pozsonyi részlege és a Szlovák Környezetvédelmi Alap, valamint a Csilizközi Mezőgazdasági Rt. hathatós anyagi támogatásának köszönhetően rövidesen mind a hét községben befejezik a gázművesítést. Bartal Imre, Szap polgármestere nagyon elégedett a munka ütemével és minőségével. Valamennyi vállalat ünnepnapot és szabad Időt nem kímélve, példás munkát végzett a községben. A Montaprex nyékvárkonyi cég szakembereinek köszönhetően a hidegebb idő beálltáig minden igénylő lakásába bekötik a gázt. Az összköltségvetéshez a gázgyár 50 százalékkal járult hozzá, míg a környezetvédelem 3 millió koronát adományozott. Mindenütt pótolhatatlan támogatást nyújtott a Csilizközi Mezőgazdasági Rt., amely az összes földmunkát kedvezményes áron végezte. Dicséretére legyen mondva, hogy a község felé egyetlen korona adóssága sincs, pontosan törleszti az illetékeket. Fizetőképes partnernek bizonyult az Agrostav és a Jednota, ami szintén javítja a község bevételeit. A falu elöljárója nehezményezi, hogy a Hidrocentrál által kisajátított földterületek ügye mindmáig rendezetlen, így a földadóból kevés jut az önkormányzatnak. Ennek ellenére mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a legfontosabb tervek megvalósulhassanak az 570 lelket számláló község polgárai életkörülményeinek javítása érdekében. Többszöri kilincselés után elérték, hogy Nyárad és Szap egy kétszázas telefonközpontot kaphasson. Az egyik legnagyobb gond a gyenge villamosfeszültség. Nem működnek rendesen a pénztárgépek, tönkremennek a hűtőberendezések, rádiók, televíziók és egyéb háztartási gépek. Az áldatlan helyzet orvoslására megtették a szükséges lépéseket. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. Mintegy 700 ezer koronás ráfordítással, önerőből finanszírozták a községi tavak tisztítását és a nyár folyamán a szúnyogok elleni permetezésre 20 ezer koronát költöttek. A polgármester elmondta, szociális támogatást, anyagi segítséget nyújtanak a rászorult nyugdíjasoknak, és az iskolák meg az óvoda támogatásáról sem feledkeznek meg. Az idén könyvek vásárlásához 2-2 alkalommal adtak pénzt. Ami pedig az alternatív oktatást illeti, ezt egyetlen szülő sem támogatta, mivel náluk eddig is megvolt az a lehetőség, hogy aki akarta, szlovák nyelvű iskolába írathatta gyermekét. Az érdeklődés ez iránt minimális, 23 gyereknek tartanak fenn egyegy osztályt. Bartal úr az új feladatokkal kapcsolatban megjegyezte: a földmunkákat követően elsődlegesnek tartják a falu arculatának a helyreállítását, az utak, járdák és zöldövezetek rendbetételét. Ezt követően a trafóállomás építéséhez látnak hozzá, melynek tervdokumentumai most készülnek. A környezet védelme érdekében, a bősi körzet segítségével a jövő évben bevezetik az osztályozott háztartási hulladék elszállítását. KRASCSENICS GÉZA ROZSNYO Megnyílt a turisztikai információs központ Felső-Gömör, Rozsnyó és vidéke, a Gőmör-Tornai karszt és az Érchegység természeti és történelmi értékei által az ország legérdekesebb területei közé tartozik. Turisztikai és idegenforgalmi szempontból szinte ideális ez a hely, ám, hogy ennek a ma már igényes, gazdasági vállalkozásként kezelhető ágazatnak kielégítően meg is feleljen, számos olyan létesítményre, szolgáltatásra van szüksége, ami biztosítani tudná az ide érkezők sokoldalú, színvonalas ellátását. Az ebbe az irányba tett határozott lépésként értékelhető az a tény, hogy Rozsnyó város önkormányzatának határozata alapján e városban létrehozták, és a szeptember elejei rozsnyói vásár alkalmával hazai és külföldi vendégek jelenlétében ünnepélyesen átadták a turisztikai információs központot. A Rozsnyó főterén, a régi városháza épületében korszerűen berendezett irodában beszélgettem a központterveiről annak vezetőjével, Slovák Gyula mérnökkel. • Mi vezette a város elöljáróit arra, hogy létrehozzák ezt az intézményt? - Nagy szükség volt rá, hiszen nálunk eddig nem léteztek azok az információs szolgáltatások, amelyek az itteni turizmust és idegenforgalmat segítették volna. E tényből adódnak a feladataink is: az idegenforgalomban rejlő lehetőségek feltárása, a vidéki turizmus programjainak irányítása, a kapcsolatépítés a hazai és külföldi szervezetekkel és a különféle információk szolgáltatása turisták, vállalkozók, de városunk polgárai számára is. • Hányan dolgoznak a központban, és a nyári turistaszezon után mivel foglalkoznak majd? - Egyelőre ketten vagyunk, de további munkatársak felvételét is tervezzük. Az elkövetkező hónapokra részletesen kidolgozott feladataink vannak, közülük a legfontosabb, ugyanakkor a legidőigényesebb is az adatbázis kiépítése és a szlovák mellett az angol, német, valamint magyar nyelven való számítógépes feldolgozása. • A rozsnyói önkormányzat mellett ki támogatta még a központ létrejöttét? - Szlovákia gazdasági minisztériumától kaptunk egy, az információs központok számára készült speciális programot, melynek segítségével éppen most dolgozunk az adatbázisunk kiépítésén. Itt van a már másfél éve, négy ország egy-egy városának részvételével futó Quverture program, melynek keretében a PHARE anyagi támogatásában is részesült már Rozsnyó, s információs központunk is kap majd ebből pénzt. Részesei vagyunk az angol mezőgazdasági minisztérium által támogatott KNOW-HOW FOND programnak is, és az elmúlt napokban német szakemberek szintén felajánlották segítségüket. Tehát a segítőkészség, az érdeklődés megvan vidékünk iránt. Most már csak tanulnunk kell, figyelni a sok jó, hasznosítható tanácsra, és ezeket, ha lehet, itthon is alkalmazni. Nagy szükség volna arra, hogy a kormány megfelelően viszonyuljon az idegenforgalomhoz és azokhoz, akik tenni akarnak. Adókedvezményekkel, jobb feltételek mellett folyósított hitelekkel kellene segíteni azokat, akik e nehéz helyzetben lévő vidéken az idegenforgalommal, a vidéki turizmus fellendítésével akarnak foglalkozni. AMBRUS FERENC BATORFALU Ihatatlan ivóvíz Az Ipoly mentén elterülő falvak többségében rossz a kutak ivóvizének minősége. Ha ez fokozható, akkor Bátorfaluban még ennél is rosszabb. A Nagykürtösi Állami Egészségügyi intézet munkatársai két különböző helyen található kútból vettek mintát, és a laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy azok vize mind vegyi, mind biológiai szempontból Ihatatlan. - Mindez abból derült ki - zet fogyaszthatnak a gyerekek. szolgált magyarázattal Jamber Katalin, a község polgármester asszonya -, hogy mielőtt szeptember l-jén megnyitottuk az óvodát, előtte be kellett szerezni a körzeti higiénikus engedélyét is. A víz minőségén fennakadtunk. A laborvizsgálatok alapján a körzeti hivatal tisztiorvosa a lakosok egészségének védelme érdekében megtiltotta a saját vízforrásokból történő vízfogyasztást, és feladatul adta kellő mennyiségű iható víz biztosítását. Az óvodában kötelezően csak ásványviMit lehet ilyen helyzetben tenni? - A felnőtt lakosság ivóvízellátása érdekében hamarosan tárgyalni fogok a járási hivatal illetékeseivel. Persze a legkézenfekvőbb lenne a vezetékes vízhálózat mielőbbi megépítése, amihez még csak a tervek készültek el. Remélem, hogy a helyzet súlyossága miatt a besorolásnál előnyt élvezünk majd, és állami támogatást is kapunk a vízvezeték kiépítéséhez - mondotta Jamber Katalin. (bodzsár)