Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-21 / 218. szám, csütörtök

6 | ÚJ SZÓ REGIO 1995. szeptember 21. NAGYKÜRTÖS Kevés a szükséglakás Elszegényedő világunkban a városokban lakók között egyre többen lesznek azok, akik nem tudják majd fizetni a lak­bért, és előbb-utóbb szükséglakásokra szorulnak. Mikuláš Susztay mérnöktől, a városi hivatal elöljárójától azt kérdez­tem, mi a helyzet ezen a téren Nagykürtösön. - Erre a célra tavalyelőtt fe­jeztük be - egymillió-hétszáz­ezer korona ráfordítással - egy 12 kétszobás lakásból álló ház­tömb átalakítását, és ide köl­töztek be azok, akik nem egyenlítették ki magas lakbér­hátralékukat. Minden lakásban két családot helyeztünk el, kö­zös konyhával és szociális he­lyiségekkel. A villanyszámlák rendezése érdekében minden szobában felszereltünk villany­órát, a fűtést sima kályhákból minden család maga oldja meg. • Nem jelentett gondot a la­kók beköltöztető se? - Nem. A korábbi lakóhelyük elé állítottuk a bútorszállítót, és annak a rendje-módja szerint beköltöztettük őket a szükség­lakásokba. Még csak rendőri segédletet sem kellett igénybe venni. • Új lakóhelyükön jól kijön­nek egymással a családok? - Nem érkezett hír rendbon­tásról. Ellenkezőleg, azt tapasz­taljuk, hogy példás rendet tar­tanak a lakótömb környékén. • Korlátlan ideig lakhatnak a szükséglakásokban? - A lakbérüket nem fizetők érvényes bírósági határozattal kerültek ezekbe a lakásokba. A városi önkormányzat határo­zata értelmében azok a csalá­dok, amelyekben gyermeket nevelnek 15 éves korig, tizen­két hónapig, az elváltak, az egyedül élők pedig hat hóna­pig vehetik igénybe a kiutalt szükséglakást, feltéve, hogy rendszeresen fizetik a 80 ko­rona havi lakbért. Ha ez így van, az időtartam meg­hosszabbítható. M Ez a 12 lakás elégnek bi­zonyul a lakbérüket nem fi­zetők elhelyezésére? - Kevés, már csak azért is, mert ebből négy lakást a la­kásszövetkezet rendelkezésére bocsátottunk. A nem lakáscé­lokra szolgáló épületeinkben igyekszünk egyszobás vagy ki­sebb alapterületű lakásokat ki­alakítani. Ezek egy részét szük­séglakásokként fogjuk fenntar­tani. Gondolunk azokra a fiatal családokra is, melyek összeköl­tözésük után kénytelenek a szüleikkel közösen lakni. A kis alapterületű lakásokat nekik szánjuk. BODZSÁR GYULA IPOLYSÁG Amikor megmozdult a föld... Mint arról lapunkban beszámoltunk, hétfőn 10 óra 26 perckor Párkánytól Ipolyságig több településen Is észlelték azt a földrengést, melynek epicentru­ma Nagymaros körzetében volt. Ennek kapcsán megkérdeztünk néhány Ipoly­sági lakost, vajon mit érzékeltek a föld­mozgás ideje alatt. B. Erzsébet, pedagógus: - A katedra mö­gött ültem, tanítottam. Arra lettem figyelmes, ' hógy meginog alattam a szék. Első alkalom­mal nem vettem róla tudomást, de mikor má­sodszor is megtörtént, félni kezdtem. Meg­kérdeztem a tanulókat, ők is észlelték-e. Azt felelték, igen, de biztos az emeleti jövés-me­nés idézte elő a morajlást. Mikor a szünet­ben néhány kollégám azzal a kérdéssel for­dult felém, észleltem-e a földrengést, nagyon megijedtem. Bodonyi Betty, gimnáziumi diák: - Tanítá­si órán figyeltünk fel a jelenségre. Belere­megtek az ablakok, nem tudtuk, mi történik. Azt hittük, hogy valami teherautó ment el az épület mellett, de mint kiderült, földrengés volt. B. Lászlóné, nyugdíjas: - A kis unokámmal otthon tartózkodtam a Középső-lakótelepen. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy meginog a harmadik emeleti lakásom padló­zata. Nagyon megijedtem, fölkaptam a gyere­ket, és lerohantam a szomszédasszonyhoz. A folyosón találkoztunk, ő már ho?zám igyeke­zett... K. Jenő, magánvállalkozó: - Az irodámban tartózkodtam, mikor szinte „megrugózott" alattam a talaj. Nem tudtam mire vélni, hiszen már ismertem a nehéz gépjárművek által előidézett morajlást. Nem volt kivel megbe­széljem a dolgot, így nem is tulajdonítottam a történteknek különösebb jelentőséget. P. Gyula, postai kézbesítő: - Én nem érzé­keltem semmit, mivel az utcákat róttam ke­rékpárommal. De sok emberrel beszéltem a történtekről. Például a Középső-lakótelep egyik panelházában, ahol jórészt nyugdíjasok laknak, nagy ijedtséget okozott a földrengés. (turczi) GALABOCS Megmenteni a parkot Az Ipolyhoz közel fekvő, apró nógrádi település Galábocs. Mindössze 130 la­kosa van. A környéken az a szóbeszéd járja, hogy Galábocs a világ közepe, mert ott esett le az a bizonyos aranyalma. En­nek azért annyi valóságtartalma van, hogy 1562-63-ban Hasszán Bajrám tö­rök tiszt hűbérbirtoka volt a település, és állítólag a tiszt vállpántjáról a rangot jelző aranyalma a falu kútjába pottyant. Ha már a történelmet említjük, azt is szükséges elmondani, hogy van itt egy szebb időket is látott kicsi park, sok érté­kes és védett fával, közepén egy tavacs­kával, valamint az elmúlt évtizedek so­rán gondatlanság, hanyagság következ­tében teljesen tönkrement úrilakkal, amelyet 1830 táján építettek. Az épüle­tet egy ideig a szövetkezet gabonaraktár­nak használta. Jekkel Béla polgármestertől tudom, hogy ha az épületet nem is lehet meg­menteni, de a körülötte lévő parkot sze­retnék minél jobban helyrehozni. Jelen­leg is közhasznú munkában hatan dol­goznak a park tisztításán. Egyszer már ugyan kapott a községi hivatal pénzt a park rendbetételére, de abból csak ke­vésre futotta, s félő, hogy anyagiak hiá­nyában nem tudják tovább folytatni a munkát. (bodzsár) DEAKI Nem trágyáznak hagymával „A hagyma jobb gulyásba, mint trágyázásra..." címmel a Práca napi­lap keddi számában megjelent írás­ban egy magántermelő állítólag az el­len háborgott, hogy a deáki földműves-szövetkezetben száz ton­na hagymát beszántanak. Felkeres­tük Lombos Róbertet, a szövetkezet elnökét, aki természetesen cáfolta ezt az állítást. - Tavaly körülbelül 8 hektáron ter­meltünk őszi hagymát, az idén több mint 25 hektáron. A tavalyi ár kilo­grammonként 8 és 14 korona között volt, míg az idén 3,20 és 4 korona kö­zött vásárolják fel kilóját. Vannak szóbeli megegyezéseink a felvásár­lásra, de manapság már szerződést előre senki nem ír alá. Az ár azért ilyen alacsony, mert az idén sokan termelnek hagymát, szövetkezetek és magángazdák is, habár ez utóbbi­ak nem jelentenek nagy konkurrenci­át, hiszen legfeljebb fél hektáron ter­melnek. • Amennyiben, megmaradna a hagyma, van-e lehetősége a szö­vetkezetnek a tárolásra, esetleg a feldolgozásra? - Szerintem nem fog megmaradni, hiszen ilyen ár mellett akkora a keres­let, hogy alig győzik szedni. Felesle­ges ezzel foglalkozni, mert ha egy kis mennyiséget ki is kellett dobni, az nem jelentős. Igaz, hogy az üzletek­ben jóval magasabb a hagyma ára, mint amennyiért felvásárolják, de hát erről mi nem tehetünk, ezt nem tud­juk befolyásolni. Lehet, hogy valame­lyik maszek el van keseredve, hogy ol­csón vásárolják fel a hagymát, de hát a mezőgazdaságban ez már csak így van, az egyik évben jól megy valami­lyen termény, a másikban gyengéb­ben. Ez másra, például a disznóhúsra is vonatkozik. De a hagyma jobban szembeötlik, ha még a földön van. Feleslegesen próbálják felfújni ezt az ügyet. (gaál) Ipolyság Szap SZAP A Csilizközbe is eljutott a földgáz A Csilizköz falvaiban a súlyos pénzügyi helyzet ellenére a szlovák gázművek pozsonyi részlege és a Szlovák Környe­zetvédelmi Alap, valamint a Csilizközi Mezőgazdasági Rt. hathatós anyagi támogatásának köszönhetően rövidesen mind a hét községben befejezik a gázművesítést. Bartal Imre, Szap polgármestere nagyon elégedett a munka üte­mével és minőségével. Valamennyi vállalat ünnepnapot és szabad Időt nem kímélve, példás munkát végzett a köz­ségben. A Montaprex nyékvárkonyi cég szakembereinek köszön­hetően a hidegebb idő beálltáig minden igénylő lakásába bekö­tik a gázt. Az összköltségvetés­hez a gázgyár 50 százalékkal járult hozzá, míg a környezetvé­delem 3 millió koronát adomá­nyozott. Mindenütt pótolhatat­lan támogatást nyújtott a Csiliz­közi Mezőgazdasági Rt., amely az összes földmunkát kedvez­ményes áron végezte. Dicsére­tére legyen mondva, hogy a község felé egyetlen korona adóssága sincs, pontosan tör­leszti az illetékeket. Fizetőké­pes partnernek bizonyult az Ag­rostav és a Jednota, ami szin­tén javítja a község bevételeit. A falu elöljárója nehezményezi, hogy a Hidrocentrál által kisajá­tított földterületek ügye mind­máig rendezetlen, így a föld­adóból kevés jut az önkormány­zatnak. Ennek ellenére min­dent megtettek és megtesznek azért, hogy a legfontosabb ter­vek megvalósulhassanak az 570 lelket számláló község pol­gárai életkörülményeinek javí­tása érdekében. Többszöri kilincselés után el­érték, hogy Nyárad és Szap egy kétszázas telefonközpontot kaphasson. Az egyik legna­gyobb gond a gyenge villamos­feszültség. Nem működnek rendesen a pénztárgépek, tönkremennek a hűtőberende­zések, rádiók, televíziók és egyéb háztartási gépek. Az ál­datlan helyzet orvoslására megtették a szükséges lépése­ket. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak a környezetvé­delemre. Mintegy 700 ezer ko­ronás ráfordítással, önerőből fi­nanszírozták a községi tavak tisztítását és a nyár folyamán a szúnyogok elleni permetezésre 20 ezer koronát költöttek. A polgármester elmondta, szociális támogatást, anyagi segítséget nyújtanak a rászo­rult nyugdíjasoknak, és az isko­lák meg az óvoda támogatásá­ról sem feledkeznek meg. Az idén könyvek vásárlásához 2-2 alkalommal adtak pénzt. Ami pedig az alternatív oktatást ille­ti, ezt egyetlen szülő sem támo­gatta, mivel náluk eddig is meg­volt az a lehetőség, hogy aki akarta, szlovák nyelvű iskolába írathatta gyermekét. Az ér­deklődés ez iránt minimális, 2­3 gyereknek tartanak fenn egy­egy osztályt. Bartal úr az új feladatokkal kapcsolatban megjegyezte: a földmunkákat követően elsődlegesnek tartják a falu ar­culatának a helyreállítását, az utak, járdák és zöldövezetek rendbetételét. Ezt követően a trafóállomás építéséhez látnak hozzá, melynek tervdokumen­tumai most készülnek. A kör­nyezet védelme érdekében, a bősi körzet segítségével a jövő évben bevezetik az osztályozott háztartási hulladék elszállítá­sát. KRASCSENICS GÉZA ROZSNYO Megnyílt a turisztikai információs központ Felső-Gömör, Rozsnyó és vidéke, a Gőmör-Tornai karszt és az Érc­hegység természeti és történelmi értékei által az ország legérdeke­sebb területei közé tartozik. Turisztikai és idegenforgalmi szempont­ból szinte ideális ez a hely, ám, hogy ennek a ma már igényes, gaz­dasági vállalkozásként kezelhető ágazatnak kielégítően meg is felel­jen, számos olyan létesítményre, szolgáltatásra van szüksége, ami biztosítani tudná az ide érkezők sokoldalú, színvonalas ellátását. Az ebbe az irányba tett határo­zott lépésként értékelhető az a tény, hogy Rozsnyó város önkor­mányzatának határozata alap­ján e városban létrehozták, és a szeptember elejei rozsnyói vásár alkalmával hazai és külföldi ven­dégek jelenlétében ünnepélye­sen átadták a turisztikai infor­mációs központot. A Rozsnyó főterén, a régi városháza épüle­tében korszerűen berendezett irodában beszélgettem a köz­pontterveiről annak vezetőjével, Slovák Gyula mérnökkel. • Mi vezette a város elöljáróit arra, hogy létrehozzák ezt az intézményt? - Nagy szükség volt rá, hiszen nálunk eddig nem léteztek azok az információs szolgáltatások, amelyek az itteni turizmust és idegenforgalmat segítették vol­na. E tényből adódnak a felada­taink is: az idegenforgalomban rejlő lehetőségek feltárása, a vi­déki turizmus programjainak irá­nyítása, a kapcsolatépítés a ha­zai és külföldi szervezetekkel és a különféle információk szolgál­tatása turisták, vállalkozók, de városunk polgárai számára is. • Hányan dolgoznak a köz­pontban, és a nyári turistasze­zon után mivel foglalkoznak majd? - Egyelőre ketten vagyunk, de további munkatársak felvételét is tervezzük. Az elkövetkező hó­napokra részletesen kidolgozott feladataink vannak, közülük a legfontosabb, ugyanakkor a leg­időigényesebb is az adatbázis kiépítése és a szlovák mellett az angol, német, valamint magyar nyelven való számítógépes fel­dolgozása. • A rozsnyói önkormányzat mellett ki támogatta még a központ létrejöttét? - Szlovákia gazdasági minisz­tériumától kaptunk egy, az infor­mációs központok számára ké­szült speciális programot, mely­nek segítségével éppen most dolgozunk az adatbázisunk ki­építésén. Itt van a már másfél éve, négy ország egy-egy városá­nak részvételével futó Quvertu­re program, melynek keretében a PHARE anyagi támogatásában is részesült már Rozsnyó, s in­formációs központunk is kap majd ebből pénzt. Részesei va­gyunk az angol mezőgazdasági minisztérium által támogatott KNOW-HOW FOND programnak is, és az elmúlt napokban német szakemberek szintén felajánlot­ták segítségüket. Tehát a se­gítőkészség, az érdeklődés meg­van vidékünk iránt. Most már csak tanulnunk kell, figyelni a sok jó, hasznosítható tanácsra, és ezeket, ha lehet, itthon is al­kalmazni. Nagy szükség volna arra, hogy a kormány megfe­lelően viszonyuljon az idegenfor­galomhoz és azokhoz, akik tenni akarnak. Adókedvezményekkel, jobb feltételek mellett folyósított hitelekkel kellene segíteni azo­kat, akik e nehéz helyzetben lévő vidéken az idegenforgalom­mal, a vidéki turizmus fellendíté­sével akarnak foglalkozni. AMBRUS FERENC BATORFALU Ihatatlan ivóvíz Az Ipoly mentén elterülő falvak többségében rossz a ku­tak ivóvizének minősége. Ha ez fokozható, akkor Bátor­faluban még ennél is rosszabb. A Nagykürtösi Állami Egészségügyi intézet munkatársai két különböző helyen található kútból vettek mintát, és a laboratóriumi vizs­gálatok megállapították, hogy azok vize mind vegyi, mind biológiai szempontból Ihatatlan. - Mindez abból derült ki - zet fogyaszthatnak a gyerekek. szolgált magyarázattal Jamber Katalin, a község polgármester asszonya -, hogy mielőtt szep­tember l-jén megnyitottuk az óvodát, előtte be kellett szerez­ni a körzeti higiénikus engedé­lyét is. A víz minőségén fenn­akadtunk. A laborvizsgálatok alapján a körzeti hivatal tiszti­orvosa a lakosok egészségé­nek védelme érdekében meg­tiltotta a saját vízforrásokból történő vízfogyasztást, és fel­adatul adta kellő mennyiségű iható víz biztosítását. Az óvodá­ban kötelezően csak ásványvi­Mit lehet ilyen helyzetben tenni? - A felnőtt lakosság ivó­vízellátása érdekében hamaro­san tárgyalni fogok a járási hi­vatal illetékeseivel. Persze a legkézenfekvőbb lenne a veze­tékes vízhálózat mielőbbi meg­építése, amihez még csak a tervek készültek el. Remélem, hogy a helyzet súlyossága mi­att a besorolásnál előnyt élve­zünk majd, és állami támoga­tást is kapunk a vízvezeték ki­építéséhez - mondotta Jam­ber Katalin. (bodzsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom