Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-19 / 216. szám, kedd

1995. szeptember 19. KULTÚRA - HIRDETÉS ÚJ SZ Ó 7 | FELSOELEFANT: Lesz-e síremlék? Néhány éve, az egyik gímesi tábor gya­logtúrája Felsőelefántra vezetett, ahol az Edelsheim család kriptájánál döbben­ten láttuk a sírgyaiázók látogatásának nyomait. Hogy kincseket kerestek, vagy csak ferde hajlamaikat élték ki, nem tu­dom, mindenesetre a felszakított sírok, a szétszórt emberi csontok az emberi primitívség magas fokáról árulkodtak. Velünk tartott Mészáros Péter is, aki ak­kor a nyitrai Pedagógiai Főiskola diákja volt. A látvány olyan kutatásra ösztökél­te őt, melynek egyik kicsi eredménye, hogy az itteni, még menthető értékek biztonságba kerültek, a csontok pedig nyugalomba. Az idei Honismereti Kerék­pártúra alkalmával a kriptánál is talál­koztunk. Beszélgetésünkben mentési­feltáró munkájáról mondott el részlete­ket. - Felsőelefánttal, pontosab­ban az Edelsheim-Gyulai csa­láddal és kriptájukkal az 1988-as gímesi tábor után kezdtem el foglalkozni. Rend­szeresen látogatva a helyszínt, először csak leírtam az állapo­tot, majd 1991-ben egyik bará­tom tanácsára a témával je­lentkeztem az iskolai tanulmá­nyi versenyre. Az ekkor elké­szült anyag csak a leírást tar­talmazza; milyen a kripta, kik voltak ott eltemetve. De ettől a pillanattól érdekelni kezdett a család története s az is, ho­gyan lehetne a döbbenetes ál­lapoton változtatni. Két taná­romtól, Szeberényi Zoltántól és Révész Bertalantól tudtam meg, hogy az Edelsheim-Gyulai család négy lánya közül a legfi­atalabb, Ilona Horthy István­nak volt a felesége. Ő élő és közismert személy, ami könnyítette az információk megszerzését. Bár volt ben­nem félelem, hogy ezeket nem kapom meg, hiszen nehezen megközelíthető személyről van szó, diplomáciai utakon hozzájutottam a címéhez, s ír­tam neki. Nagy megelégedé­semre nagyon szívesen fogad­ta közeledésemet, és sok érté­kes információval szolgált. A Csemadok és a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásá­val egy dokumentumfilmet ké­szítettem, amely a kripták álla­potát rögzítette. Elküldtem, s hatására Ilona rábeszélte Ausztriában élő mostohatest­vérét, hogy jöjjenek el a hely­színre. Erre 1994 júniusában került sor. Ekkor a község pol­gármesterével, Jozef Dažival is találkoztunk, akivel abban álla­podtunk meg, hogy a kriptát ki­tisztítják, a csontokat összesze­dik, s azokat egy fémládába té­ve a falu templomában lévő kriptában helyezik el, továbbá hogy összeszedik azokat a táb­lákat, amelyek valamilyen feli­ratot tartalmaznak, s ezeket is elhelyezik a kriptában, mintegy szimbolikus emlékhelyet léte­sítve., Lényegében nem nagy mun­kákról van szó, s akkor abban állapodtunk meg, hogy azokat szeptember végéig elvégzik. Most, egy évvel később sajná­lattal kell megállapítanom, hogy még mindig nincs minden kész. Igaz, az akkori polgármes­tert új váltotta fel, de ő sem zár­kózott el a feladattól. - Horthy Istvánné csak ezért jött el Nyitrára, illetve Felsőele­fántra? - Ide valóban csak ezért jött el. De a rendszerváltás óta gyakran jár Budapestre. Még az Antall-kormány idején jutott eszébe valakinek, hogy ő nem mondott le a magyar állampol­gárságáról, s így jogosult a ma­gyar útlevélre. így az utazásokkal sincsenek gondjai, s találkozá­saink alapján elmondhatom, hogy élvezi is őket. - Mit sikerült megtudnod a családról? - Az Edelsheim család ma­gyarországi jelenléte a XIX. szá­zad második felére tehető. Li­pótot 1848-ban azért helyezik az országba, hogy leverje a sza­badságharcot: A vágsellyei le­véltár anyagában a család tel­jes életét végig lehet követni. Jövetele céljából arra következ­tethetnénk, hogy egy magyar­verőről van szó. Ez azonban nem igaz, ő akkor még alig 30 éves volt, s katonai feladatot hajtott végre. Igaz, ezt kö­vetően karrierje egyenesen ívelt felfelé. Később Gyulai Fe­renc fiává fogadja, s ekkor ke­rült sor a családi névegyesítés­re is: Edelsheim-Gyulai. Karri­erje azzal ért véget, hogy a Jansky-ügyben teljes mérték­ben a magyar érdekek mellett állt ki. - Bízol az eredményben? - Nagyon örülnék, ha csak egy évet késne a szerződésünk teljesítése, s a munka 1995 szeptemberében megvalósul­na. Költségeit Ilona finanszíroz­za, aki e tekintetben is nagyon megértő. Amikor említettem neki, hogy nehézségeim van­nak, azt mondta, hogy ő képes akár a legközelebbi polgármes­ter-választásokig is várni. Ez optimizmusát tükrözi, s így én is reménykedem... PUNTIGÁN JÓZSEF KISEBBSEGI NEPTANCFESZTI VAL DUNASZERDAHELYEN Szirtaki, kóló és csárdás Immár negyedik alkalommal rendezik meg szeptember 21-e és 23-a közt a dunaszerdahelyi Nemzetközi Kisebbségi Folklórfesztivált, ezúttal magyarországi bolgár, horvát, gö­rög és német tánccsoportok, illetve vendéglátóként a Csal­lóközi Dal- és Táncegyüttes, vendégként pedig a pozsonyi Gymník tánccsoport részvételével. A fesztivál szervezőjé­vel, Oláh Attilával, a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes művé­szeti vezetőjével a szervezés nehézségeiről beszélgettünk. - A nemzetiségi fesztivál öt­lete Brandl Ferenctől, a Csalló­közi előző vezetőjétől szárma­zik, a korábbi három fesztivál megrendezésének gondjai az ő vállát nyomták. Az együttes ve­zetésén kívül ezt a feladatot is én örököltem tőle. A fesztiválra a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ és duna­szerdahelyi Regionális Kulturá­lis Központ közös rendezésé­ben kerül sor, de meg kell valla­ni, nagyon nehezen állt össze a kép. A szűkös anyagi lehetősé­gek miatt nem tudunk a meghí­vott csoportoknak útiköltséget fizetni, nem tudjuk a fellépések és a zenekarok díját állni, csak a teljes ellátást, azt is elég ne­hezen. Nehéz volt olyan csopor­tokat találni, amelyek ilyen fel­tételek mellett is vállalták a szereplést, de végül sikerült na­gyon jő nevű amatőr együttese­ket hívni. - Mi történik majd a három nap során? - A meghívottak 21-én érkez­nek, még aznap egy kis város­nézésre visszük őket Pozsony­ba. Az első fellépésre csak pén­teken délelőtt kerül sor Bősön, az alapiskolák számára, majd este Somorján mutatkoznak be a csoportok. Szombaton dél­előtt menettánc Dunaszerda­helyen, este gálaműsor a művelődési központban. Az együttesek 15-20 perces pro­dukciókkal lépnek színpadra, ezekből áll össze az egész es­tét betöltő műsor. - Szerinted péntek este kon­kurálni tud a néptánc, egy gö­rög vagy horvát csoport a Dal­lasszal? - Szerencsére, illetve gondo­lom, korábbi tapasztalatok alapján ez a somorjai kultúrház igazgatójának is eszébe jutott. Elég szomorú, hogy ilyenekkel is számolni kell egy fesztivál rendezésekor. Mindenesetre a műsor kezdési időpontját előre­hoztuk fél hétre, így senkinek sem kell attól tartania, hogy ki­marad egy rész a sorozatbóí, és elveszik a cselekmény fonala. Nem mindennap lép fel görög, horvát, német tánccsoport a Csallóközben, ezért remélem, lesz érdeklődés. - Említetted, hogy anyagi ne­hézségek miatt nehezen jött létre a fesztivál. Mennyibe ke­rül manapság egy ilyen rendez­vény? - A VMK költségvetéséből 50 ezer korona állt a rendelke­zesemre, ami sajnos, messze nem fedezte a költségeket. Szerencsére sikerült olcsó és jó szállást találni Pozsonyeperje­sen, az ifjúsági táborban. Ezen­felül az olasz pékség és az Ambropek péksüteményekkel, a Dumas és a Dunaco hússal és konzervekkel, a 1 Ďumbier sörrel, a Gasmov és a Vakov kft. anyagiakkal támogatta a feszti­vált, a dunaszerdahelyi Köny­vesház pedig ajándékkönyvet ad minden résztvevőnek. - Hagyománnyá válik a fesz­tivál? - Azt hiszem, már hagyo­mánnyá vált, s ha az anyagi le­hetőségek engedik, szeretnénk évről évre megrendezni. Jövőre szeretnénk még több és a nézők szórakoztatása érdeké­ben eddig nem látott csoportot meghívni, hogy a rendezvény igazán ismert, nemzetközi fesz­tivállá nője ki magát, amire büszke lehet egész Dunaszer­dahely. HOLOP ZSOLT Kis NYELVŐR Ne ítélkezzünk sommásan! Nemrégiben a kezembe akadt egy kézirat, melynek szerzője többek között a következőket írja: „Számos nyelvművelő van, aki írásaiban a ma érvényesnek tekinthető nyelvtudományi ismereteknek nincs birtokában, vagy ha mégis, ez nyelvművelő írásaiból nem derül ki. „A nyelvművelő nem nyelvész" kijelentés ezt summázza." Most nem az idézet tartalmi oldala érdekel minket, bár erre is érdemes volna kitérni. A summázza szó az, amin megakadt egyik lapunk szerkesztőjének szeme, s nyomban ki is javította, sommázza formára. Pedig A magyar nyelv értelmező kéziszótá­ra a sommáz igét nem is ismeri, csupán a lapunk szerkesztője által helytelenített summáz alakot tartalmazza. Igaz, a hétköte­tes értelmező szótárban szerepel a sommáz is, de csupán a summáz ige ritkán használt és régies alakváltozataként. Mind­két forma jelentése: „közlés, gondolatmenet tartalmát, lénye­gét összefoglalja, összegzi". A szó használatát jól megvilágítja a Magyar nyelvtörténeti szótár 1748-ból származó példája: Rö­vid öszve summázása a minden eddig mondattatott dolgok­nak. E szótárunk csak a summáz formát ismeri, illetve annak továbbképzett változatát, az összve-summázás szót. Fölmerül a kérdés, miért érezhette lapunk szerkesztője helytelennek a summáz alakot, ha mind e múlt századi szótá­runk, mind pedig mai értelmező szótáraink vagy kizárólago­san, vagy fő alakként ezt tüntetik föl. Aligha tévedünk, ha fel­tételezzük, hogy ebben egy másik, ugyanarra a tőre vissza­menő szavunk a ludas, a sommás, amely így, o-val használa­tos. E szó enyhén rosszalló stílusárnyalatú; ha pl. azt mond­juk, hogy egy személy sommás véleményt mondott egy másik­ról, valószínű, hogy véleménye nem volt túlságosan árnyalt, hanem meglehetősen egyoldalú, s ezáltal igazságtalan volt. Érdekes, hogy e szónak is van summás változata, de az előzőtől eltérően ez esetben épp ez a forma a ritka, régies. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, van egy másik sum­más szavunk is, amelynek ez, vagyis az u-s alakja a standard változata. Ezt a szót 1945 előtt olyan mezőgazdasági idény­munkás megnevezésére használták, aki - a napszámossal ellentétben - nem naponként kapta a fizetését, hanem egy összegben, egy „summában". S végre eljutottunk ahhoz a szóhoz, amelyből a fönt emlí­tett összes többi származik, a summa főnévhez! Erről bizo­nyára sejtik kedves olvasóink, hogy nem magyar eredetű. Va­lóban, ez a szó latin jövevényelemeink egyike, amely számos más nyelvbe bekerült, így a szlovákba is, s urna formában. Míg azonban a szlovák suma „pénzösszeg" jelentésében közhasz­nálatú szó, addig a magyar summa alakot szótáraink ugyan­ebben a jelentésben népiesnek, régiesnek minősítik. Ugyan­akkor a summá-nak van egy másik jelentése is: „összege­zés, valaminek a lényege, veleje"; ez viszont nem népies, ha­nem éppenséggel választékos stílusértékű. Ezt használta Ti­nódi Lantos Sebestyén is, amikor 1553-ban summáját írta Egervárának... A summáz ige a summa főnévnek épp e jelen­tését viszi tovább. S ez a magyarázata, miért éppen az u-s vál­tozat, vagyis a summáz a köznyelvi, nem pedig a sommáz. Szótáraink egyébként a summa szónak is ismerik - ritka, ré­gies, népies stílusú - sommá változatát. Vagyis az u-s és o-s formák közötti ingadozás gyakorlatilag az egész szócsaládra kiterjed. Bár az u-s forma az eredeti - hiszen ez a magánhang­zó található a szó eredetijében, a szintén „összeg" jelentésű summa latin szóban -, a 16. században és később is a som­ma forma volt az uralkodó. Ugyanaz a hangfejlődési tendencia nyilvánul meg benne, amely például a Halotti Beszéd pukul, pur, mund szavaiból a pokol, por, mond alakokat hozta létre. A pukul, pur, mund és hasonlók azonban teljesen kimentek a használatból, szemben a summá-val, amelyet a latin és más idegen nyelvek ismerete életben tartott, sőt: győzelemre vitt. Hogyan summázhatnánk mondanivalónkat? Nyelvi kérdé­sekben nem árt az óvatosság, jobb, ha kerüljük a sommás íté­leteket. Akár nagy, akár kicsiny az a summa, amit munkájáért a szerkesztő kap, jó, ha nem sajnálja az időt arra, hogy az ilyen, viszonylag ritkábban használatos, választékos szavak és alakváltozatok stílusértékénék utánanézzen. LANSTYÁK ISTVÁN APRÓHIRDETÉS Ma egy éve, 1994. szeptember 19-én kísértük utolsó útjára Nyitrán a párovcei temetőbe VÖRÖSNÉ dr. S i M Q Á R JÚLIA tanárnőt, aki váratlanul, búcsúszó nélkül távozott szerettei köréből. Akik a kéméndi és dunamocsi alapiskola, a nyitrai gimnázi­um volt magyar diákjai és a pedagógiai kar hallgatói közül is­merték és szerették, szenteljenek emlékének egy percet ezen a számunkra oly szomorú évfordulón. Gyászoló férje, gyermekei és unokái V-2689 III ii • A vásárúti szigeti csirkefarm eladásra kínál levágásra való csirkéket, naponta 7-től 19 órá­ig. Tel.: 0709/951 281. V-2801 • Eladó Liaz 100-as turbo, Liaz 110-es turbo, Liaz 14 tonnás pótkocsi, valamint agroliazra szerelhető trágyaszóró. Ér­deklődni a 0709/931 25-ös vagy a 938 10-es telefonszá­mon lehet. V-2807 • KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁ­ROLUNK MAGAS NAPI ÁRON, azonnal készpénzzel fizetünk. Procent Hungária Értékpapír Rt., Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Tel.: 0036/96-316 289, 0036/96-317 518, 117-es mellék. Cím: Vác, Zrínyi Miklós út 3-5. Tel.: 0036/273 190 96. VS-154/2 • • • Az NTS Rt. Nová Dedinka sá­pi udvarán 7-10 hetes kacsá­kat árul darabonként 130 ko­ronáért adóval együtt. Árusítás naponta (hétfő-péntek) 13-tól 16 óráig. Tájékoztatás a 07/914 131-es telefonszámon Kebisová mér­nöknőnél. VS-926 • • • Eladó piros Mazda 626 GLX - Kupé extra felszereléssel. 180 ezer koronáért. Tel.: 0709/92 29 21. V-2812 • Szlovák és cseh részvényeket vásárolunk. Tel.: 0709/52 88 81. V-2804 Mg • A Pozsonyi Magyar Alapiskola és Gimnázium azonnali belépés­sel felvesz angol nyelvszakos ta­nárt. Egyetemista tanárjelöltek is jelentkezhetnek. Érdeklődni lehet az iskola titkárságán tele­fonon vagy személyesen. Cím: Dunajská 13., 814 84 Bratisla­va. Tel.: 07/364 315, 368 038. VS-939 • Autóablakok kőfelcsapódás okozta sérülésének javítása. Tel.: 0709/92 26 38. V-2703 • Albérletet keresek Nyitrán. Ta­nárképző első éves fiú hallgató­ja Komáromból. Telefon: 0819/ 82 147. KN-017 • Komáromban, a Jókai u. 14­es szám alatt (a Šeko-shoppal szemben) ZORA MEDI DENT né­ven megnyílt dr. Peter Svoreň új FOGORVOSI MAGÁNREN­DELŐJE - NONSTOP elsősegély­nyújtási szolgálattal. VS-934 APR01MDETESEK FELVETELE POZSONYBAN - VOX NOVA Rt., Pribinova 25, 819 15 Bratislava Hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között KOMÁROMBAN - WIN 20, Záhradnícka 16, T. emelet jobbra Hétfőtől péntekig 9 és 13 óra között Magánszemélyektől a soros hirdetések ára: ÚJ SZÓ - I szó 7 koro­na (14 korona félkövér betűkből), fénykép közlése 80 korona; Vasár­nap - 1 szó 10 korona (félkövér betűkből 20 korona), fénykép közlése 100 korona. A jeligés hirdetések felára 20 korona, a hirdetések keze­lési költsége 10 korona. Közületi soros hirdetések ára: ÚJ SZÖ -1 szó 13 korona (25 korona félkövér betűkből); Vasárnap - I szó 18 korona (35 korona félkövér betűkből). Az árakhoz 25 százalékos hozzáadottérték-adót számlázunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom