Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-19 / 216. szám, kedd

JĽI ÚJ szó REGIO 1995. szeptember 19. Iskolabusz Kassán A A kassai Magyar Tannyelvű Alapiskolának egy régi sajátossá­ga, hogy nincs belőle több a ne­gyedmillió lakosú városban. A szülők egy csoportja évekkel ezelőtt ugyan tett kísérletet arra, hogy a Tóháton és más külső lakó­telepeken is nyíljon legalább egy­egy magyar osztály az alsó tagoza­tos gyerekek számára, ám ez a terv kútba esett. Az ottani magyar kisiskolások továbbra is a belváro­si, egyetlen magyar iskolába kény­telenek járni - reggelente tömött buszokon, villamosokon teszik mega 6-10 kilométert oda-vissza. Az iskola vezetősége egy időben erre a célra egy külön iskolabuszt szeretett volna üzemeltetni, de ab­ból sem lett semmi. Az anyagiak mindig megakadályozták a terv megvalósítását. Most viszont a ré­gi álom már részben valóság. Tud­niillik az oktatási intézmény külön­böző alapítványoknak köszön­hetően (például Rákóczi Szövet­ség) 70 ezer koronáért megrendel­te ezt a szolgálatot a városi tömeg­közlekedési vállalatnál. Erkölcsileg támogatja e megadást a városi önkormányzat is. így szeptember elejétől a város külső lakótelepe­iről külön autóbusz szállítja regge­lente „második otthonukba" az említett iskola kisdiákjait. Reiter Géza igazgató és a tantestület az érintett szülőkkel most azon fára­doznak, hogy a reggeli járat menet­rendjét minél jobban összehangol­ják az órarenddel. (gazdag) Vásárok és zsebmetszők Tájainkon tavasztól őszig alig múlik el hétvége anélkül, hogy egyik-másik városunkban vagy na­gyobb településeinken ne tartaná­nak ilyen-olyan alkalomból vásárt. Ezeknek a hagyományokat éb­resztőjobbára kétnapos vásárok­nak közös vonásuk, hogy az áru­sok szinte mindenütt ugyanazt a portékát kínálják, a gyerekek min­denütt egyforma izgalommal vár­ják a körhintások és a mutatvá­nyosok érkezését, a zsebmetszők pedig mindenütt lecsapnak az ér­téktárgyaikat vagy pénztárcájukat feltűnő helyen tartó feledékeny és könnyelmű emberekre. Pedig a rendezők minden vásárban han­gosbeszélőn többször is figyel­meztetik a vásárlókat, hogy ügyel­jenek pénztárcájukra, mert ellen­kező esetben könnyen a „zsebe­sek" áldozataivá válhatnak. Hogy az emberek egy része mennyire nem veszi figyelembe a jóindulatú figyelmeztetéseket, bizonyítja az is, hogy a Nagykürtösön megtar­tott bányásznapi vásárban nem­csak az árusok, hanem a zseb­metszők is jó bevételre tettek szert. Mint kiderült, több mint 20 ezer koronát tulajdonítottak el a pénztárcájukra kellőképpen nem ügyelő embertársaiktól, (bodzsár) Vízvezeték építése akár saját erőforrásból? Az Érsekújvári járás kis tele­pülései közé tartozik a Párkány vonzáskörzetében található, az alig valamivel több mint 400 lé­lekszámú Bajta. Polgármestere, Czidor Tibor már a második megbízatási időszakban intézi a község ügyes-bajos dolgait. • Polgármester úr, az elmúlt időszakban milyen eredmé­nyek születtek a községfej­lesztés területén? - Eget rengető sikerekről ugyan nem tudok beszámolni, ám szívesen megemlíteném a két évvel ezelőtt létesített sze­métlerakatot, amely tudomá­som szerint a járás területén az egyetlen olyan hulladéktároló, amely minden szempontból megfelel a környezetvédelmi kö­vetelményeknek. Ez a több mint 3 millió koronát igénylő beruhá­zás részben állami dotációból, részben saját pénzforrásból, il­letve bankhitelből valósult meg. Az építkezés irányítását saját magamra vállaltam, s arra töre­kedtem, hogy minél ésszerűbben használjuk ki a rendelkezésünkre álló erőforrá­sokat. Ezt csak azért említem, mert ezáltal 1 millió koronát si­került a kiadásokból megtakarí­tani. • Úgy tudom, a lakosság elle­nezte, hogy szemétlerakat épüljön a község határá­ban. Miért? - Szerintem azért, mert min­denféle mendemondák kerin­genek az ilyen létesítményekről. Mielőtt azonban hozzáfogtunk volna a hulladéktároló építésé­hez, megfelelő felvilágosító munkával és érvekkel sikerült meggyőzni a kétkedőket a lera­kat biztonságos üzemelteté­séről. Sőt közvélemény-kutatást is tartottunk róla a községben, s ennek alapján kezdtünk az épít­kezéshez. • A kutak ivóvizének minősé­ge ezen a vidéken sem kifo­gástalan. Tervezik-e vízve­zeték építését? - Való igaz, hogy rossz a ku­tak vizének minősége, jó volna minél előbb a vezeték megépíté­se. A szomszédos Leléd község­gel közösen készítettük el a víz­vezeték terveit, s ha a Környe­zetvédelmi Alaptól kapunk hoz­zá pénzt, akkor jövőre megkezd­hetjük a fővezeték építését. A pénzügyi támogatást illetően nem vagyok túlzottan derűlátó, ezért azt fontolgatjuk, hogy Baj­ta község akár egyedül is, saját erőforrásból megépíti a vezeté­ket saját vízforrásból. A koráb­ban végzett fúrások során kitűnő minőségű ivóvízforrások­ra bukkantunk a falu határában. • És jelenleg mi épül a köz­ségben? - A helyi utak és járdák javítá­sán kívül most folyik a templom belső és külső tatarozása is. Terveink szerint még idén sze­retnénk rendbe tenni a ravatalo­zó környékét. Czidor Tibor valóban szívén vi­seli a falu sorsát. A transzformá­ció idején sokat segített az em­bereknek a tulajdonjog vissza­szerzésében, nem kis utánajá­rásba került az ingatlan-nyilván­tartás és a telekkönyvek rende­zése. Persze, kudarcok is érik az embert. Ezzel kapcsolatban a polgármester úr a következőket mondotta: - Jó ügy érdekében szívesen fárad az ember, de előfordulnak bosszantó esetek, melyeknek intézése feleslegesen sok ener­giát igényel. Akad itt a faluban például néhány renitenskedő fi­atal, akik már eddig is sok bor­sot törtek az orrunk alá. Köz­reműködésükkel történt az ifjú­sági klub 15 ezer korona értékű berendezésének az összetöré­se. Hiába zártuk be a klubot, amely egy régebbi épületben ka­pott helyet, ezek a fiatalok a mennyezeten rést ütve behatol­tak az épületbe. Az sem ritka­ság, hogy csak úgy heccből be­törik a családi házak ablaküve­gét. Vagy egy alkalommal ka­kast dobtak az egyik kútba. Előbb azonban kicsavarták a nyakát. A lakosok joggal panasz­kodtak a rendetlenkedő, rend­bontó fiatalokra. Szóltunk a rendőröknek, hogy szedjék ránc­ba őket, de eddig nem sok ered­ményét látjuk közreműködésük­nek - mondja beszélgetésünk végén Czidor Tibor, Bajta község polgármestere. BODZSÁR GYULA Mindent a vendégért... A hatályos nyelv­törvénynek aligha, a készülőnek annál inkább megfelel a fenti cégtábla. Hogy a feltüntetett két vezetéknév közül vajon melyik szere­pel a magát hirdető komáromi Figaró­utód születési bizo­nyítványában, azt minden bizonnyal épp az érintett tart­ja a legkevésbé fon­tosnak. De ha már mindenáron „páci­ensei" kedvében szeretne járni, ajánl­juk figyelmébe, hogy a német ajkú vendégeket se ke­rülje el a figyelme, nevét eképpen is ír­ja ki: Josef Reit­schaani. Kép és szöveg: -kd­Szüreti ünnepségek A több mint két évszázaddal ezelőtt abbamaradt hagyo­mányt, a szüreti ünnepségeket igyekeztek feleleveníteni a Lo­sonc melletti Vilke községben. Pénteken szlovák-magyar közös szentmisén Stanislav Vávra plé­bános megáldotta az idei ter­mést. Délután a szabadtéri szín­padon a Metalinda együttes koncertezett, ezután a helyi ma­gyar és szlovák iskola tanulói adtak műsort, majd a detvai Podpolanec népi együttes szó­rakoztatta a közönséget. A pén­teki nap népmulatsággal zárult. Szombaton kirakodóvásárt rendeztek, a délutáni futball­mérkőzést követően pedig a fü­leki Zsákszín ház mutatta be Al­fonso Paso: Hiszi, nem hiszi című komédiáját. Este a mo­dern zenét kedvelők szórakoz­hattak a vilkei szabadtéri szín­padon. (kas) Kassa i Rozsnyó „ Tőketerebes ^ ( Losonc i Nagykürtös o ^„^„t * /oy V Pozsony Qa|ánt a ' Léva / \ J o f "T \ É.újvár f Vilke I D. szerdahely • ­Fülek D. szerdahely • ­Komárom \ Bajta FÜLEK Szakkörök és azokon túl Nagy népszerűségnek örvend Füleken a Mágnes szabad­időközpont, amelynek közeli őse, az Úttörőház bizony az el­múlt öt év során nagy átalakulá­son ment át. Legnehezebb fel­adatnak számított megnyerni a város lakosságának bizalmát: annak az árán is, hogy az állan­dó látogatók bizonyos tagsági il­letéket fizetnek a központnak. Különböző szakköröket működtetünk - tájékoztatott a szabadidőközpont tevékenysé­géről Varga Norbert vezető. - Jól felszerelt számítógépes terem­mel rendelkezünk, van kony­hánk, műhelyeink, amelyekben alkalomszerűen foglalkozhatunk különböző kézművességgel: agyagozással, gyöngyfűzéssel stb. A konyhánkban főzőkör működik, legforgalmasabb azon­ban az edzőtermünk. Ebben dél­előttönként általában a szabad­napos határőrök, rendőrök tor­násznak, és persze mindazok, akik igénylik az effajta mozgást. A gyerekek tanítás után járnak hozzánk; nemcsak egészséges, sportos gyerekek, hanem moz­gássérültek is. Hárman vagyunk a központban mint alkalmazot­tak, rajtam kívül Gordos Melinda és Alžbeta Vargicová foglalkozik a résztvevőkkel. Külsős ve­zetőink is vannak, ilyen formá­ban működik például a tudo­mány felé tekingető számítás­technikai körünk is. A vezető továbbá elmondta, hogy a szabadidőközpont lénye­gében a járási tanügyi hivatal irá­nyítása alá tartozik, így sok eset-, ben nem dönthet arról, milyen köröket indít szeptember köze­pén. Általában azok a körök kezdhetik meg tevékenységei­ket, amelyekben az érdeklődők létszáma eléri a 15 főt. Mivel egyre inkább az önellátás irányá­ba terelődik a tevékenységük, nyáron minden szerdán autó­buszt indítottak Losoncra, a Ker­ko üzem uszodájába. - Füleken nincs lehetőség fü­rödni, a városból egyébként is sokan utaznak Losoncra, az uszodába. Amennyiben velünk jön, kevesebbet fizet, mintha az autóbusz-közlekedés járatával utazna: arról nem beszélve, hogy mi az uszoda előtt parkolunk le. Minden ülőhely foglalt az autó­buszban, olyan nagy az ér­deklődés iránta, hasonlóképpen télen, amikor szombatonként sí­elni visszük az érdeklődőket ­magyarázta Varga Norbert. A fiatalember májusban a fe­leségével, Kornéliával Füleken Játszóházat alakított. A Vigadó­banjárnak össze, s a gyerekeket megismertetik a népmesékkel, a népdalokkal, a népi táncok­kal, a népi gyermekjátékokkal, a népviselettel stb. A fülekpüspö­ki Palóc táncegyüttes tagjai be­mutatták a gyerekeknek, ho­gyan kell népi táncokat táncolni, a medveshidegkúti éneklőcso­port népdalokra tanította a Ját­szóház tagjait, akik minden al­kalommal összegyűltek vagy öt­venen. A népviseletről videofil­meket tekintenek meg, és köz­ben gyakorolják a népi táncok lépéseit. - Tulajdonképpen azzal a szándékkal alakítottuk meg a Játszóházat, hogy idővel egy gyermek-tánccsoportot hozzunk létre - folytatta Varga Norbert. ­Úgy látszik, az elképzelésünk ha­marosan megvalósul, a gyere­keknek megtetszett a népi kultú­ra. Remélhetőleg a gyer­mektánccsoportunk még az idén színpadra lép. (farkas) Éjszakai járatok Dunaszerdahelyről Az elmúlt években a duna­szerdahelyi vállalatok gazdasági nehézségeik miatt sorban állí­tották le a többműszakos terme­lést. Ez egyebek mellett, azzal is járt, hogy az autóbusz-közleke­dési vállalat (SAD) kihasználat­lanság miatt leállította az ehhez kötődő esti járatokat. Az elmúlt időszakban azonban újra igény mutatkozott ezek iránt, így a kör­nyékbeli önkormányzatok kez­deményezésére megindult a tárgyalás az illetékesek között. A 17,3 százalékos munkanél­küliséggel küzdő Dunaszerda­helyijárásban az év elején jelent meg egy új, komoly munkaadó. Az egykori Tesla csarnokaiban a Mercedes gépkocsik számára kábelhálózatokat gyártó Schütt Kft. alkalmazottainak száma az elmúlt hónapok során már hét­százra nőtt, és a létszám tovább emelkedik. A termelés viszont két műszakos, és mivel az alkal­mazottak mintegy kétharmada a környékbeli falvakból jár be, ez sokak számára komoly gon­dot okoz. Pedig Pőthe László, a Schütt Kft. vezérigazgatója elé­gedett a munkájukkal, hiszen néhány hónap alatt felvették a nyugati partner által diktált tem­pót, és teljesítik a színvonalat is. Ma már az egyes vonalak mel­lett összeszokott kollektívák dol­goznak, ami meglátszik a telje­sítményükön és a jövedelmükön is. A vezérigazgató szerint egyébként eddig legjobb tapasz­talataik a tallósiakkal, nádszegi­ekkel, patasiakkal, padányiak­kal és a csilizradványiakkal vannak. Sajnálja viszont, hogy voltak olyanok, akiknek szintén ment a munka, de éppen a bejá­rási problémák miatt kénysze­rültek távozásra. A meglehetősen reménytelen falusi munkanélküliség enyhíté­sének lehetőségére a környék­beli polgármesterek is azonnal reagáltak, és keresték a beuta­zási problémák megoldását. Ezek különösen három vonalon váltak égetővé. A tallósin a leg­aktívabb az eperjesi Godó Sán­dor, a nádszegin a vásárúti Ko­vács Ferenc, a csillizközin pedig a csilizradványi Takács Ferenc. Kovács Ferenc szerint egy hó­napja szaporodtak meg az ezzel kapcsolatos panaszok, mivel az emberek jobb híján saját gépko­csijukkal járnak be munkába, ami hosszabb távon nem jelent megoldást. Véleménye szerint akkor is be kell indítani az esti járatot, ha esetleg a községi hi­vatalnak is hozzá kell járulnia a költségekhez. De azt is lehetsé­gesnek tartja, hogy az SAD vala­melyik útba eső faluból szárma­zó sofőrt kihasználva csökkent­se ezt az összeget, hiszen Vásár­úton is ott parkol esténként két-három busz. Csóka Károly, az SAD duna­szerdahelyi üzemének igazgató­ja egyáltalán nem zárkózik el a javaslat elől. A tallósi vonalat például azóta meg is oldották, igaz, ott csak a menetrendet kel­lett kissé átalakítani, és az útvo­nalon fekvő községi hivatalok­kal is megtudtak egyezni a hoz­zájárulás mértékében. Az SAD számára ugyanis nem jelent gondot a kapacitás biztosítása, de mivel ehhez nem kap állami hozzájárulást, biztosítaniuk kell a kilométerenkénti 13 koronás összköltségük megtérülését. Ez más szóval annyit jelent, hogy kilométerenként húsz utasra van szükségük. Sőt jelenleg az sem teljesen tisztázott, hogy miből gazdálkodhatnak jövőre. Az utazási kedvezmények eltör­lése sem jelentett számukra je­lentős többletbevételt. Az idei év első hét hónapjában a bevéte­lük kilométerenként átlagosan 12,55 korona volt, júliusban, vagyis az emelés utáni első hó­napban - igaz, a szabadságolá­sok idején - ez 12,65 koronára Veszteglő autóbuszok a pályaudvar parkolójában. Vajon mikor indul­nak el újra? Prikler László felvétele emelkedett. Az igazgató szerint az ezzel kapcsolatos kérdéseket egy tárgyaláson kell tisztázni. A korábbi tapasztalatok alapján például azt javasolja, hogy a Schüttben a műszakokat szer­vezzék úgy, hogy egy-egy vona­lon mondjuk csak a páros hete­ken kelljen éjszakai járatot üze­meltetni. A nyári szabadságolások le­telte után valószínűleg ezen a héten sor kerül a tárgyalásra, amelyen az érintettek megold­hatják a járatok problémáját. Már csak azért is, mert állítólag több más dunaszerdahelyi üzemben is felmerült a második műszak beindításának le­hetősége. (tuba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom