Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-04 / 204. szám, hétfő

1995. szeptember 4. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJSZ

Ó 3 I CSEHORSZÁGI PRIVATIZÁCIÓ Václav Klaus elutasítja a bír

ál

atok

at Prágai tudósítónktól Václav Klaus cseh kormányfő nem ért egyet és elutasítja azokat a bírálatokat, melyek szerint Csehországban a jelenleg zajló privatizációs folyamat nem teremtett optimális tulajdonosi szerkezetet. Klaus szerint akik ezt állítják, nem értették meg a „klasszikus privatizáció", illetve a mostani „átalakítási privatizáció" közötti lényeges különbségeket. A kormányfő e kérdésekről szombaton beszélt Prágában, amikor megnyitotta a befolyásos Európai Gazdasági Szövetség 10. kongresszusát, melynek központi témáját a kelet-európai privatizáció és gazdasági átalakítás képezték. Klaus hangsúlyozta, a mostani privatizációnak nem az volt az elsődleges célja, hogy egy teljesen átalakított tulajdonosi szerkezetet teremtsen, hanem, hogy beindítsa ezt a jóval hosszabb távú folyamatot. A vagyonjegyes privatizáció bírálói ugyanis azt állítják, hogy ez a módszer igen nagyszámú tulajdonost teremtett, ami szinte lehetetlenné teszi a vállalatok ellenőrzését és irányítását. A másik fő megjegyzés az, hogy egy ilyenfajta tulajdonosi szerkezetnél az állam tulajdonképpen megőrizte befolyását, továbbra is kezében maradt a vagyon, melyet most a beruházási alapok segítségével kezel. A miniszterelnök leszögezte, a jelenlegi privatizációnál alapvető fontosságú volt a gyorsaság, a régi szerkezet lebontása, amely beindította egy új tulajdonosi szerkezet kialakításának folyamatát. Szerinte a másik cél pedig az volt, hogy az ország lehetőleg kikerülje azokat a problémákat, melyekkel ma a nyugati országok gazdasága küszködik. Klaus annak a véleményének adott hangot, hogy a nyugati országokban túl sok a kormányzati beavatkozás a gazdaságba, a szociális ügyekbe, s megjegyezte, szerinte inkább a piac spontán rendteremtő erejében kellene megbízni. KOKES JÁNOS Mintegy 3 ezer ember tüntetett szombaton Papeetében, Francia Polinézia közigazgatási székhelyén a csendes-óceáni francia nukleáris robbantási kísérletek tervezett végrehajtása ellen Felvonultak Auszrtráliábói, Új-Zélandról és Japánból érkezett tüntetők is. A város központjában pedig belga, német, osztrák, dán és amerikai parlamenti képviselők beszédeikben bírálták Franciaország atompolitikáját. Közben A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom újabb hajója érkezett meg a Mururoa-korallzátony térségébe, ahol a francia haderő az elkövetkező hónapokban 7 vagy 8 robbantási kísérletet akar végrehajtani. A francia haditengerészet pénteken és szombaton a mozgalom két hajóját már feltartóztatta a korallzátony köré vont tilalmi zónán belül, majd egy, a kísérleti tereptől 700 kilométerre lévő kikötőbe vontatta őket. TASR/EPA felvétele SZEKELYUDVARHELYI NAGYGYŰLÉS: Megbékélést, de jogokkal Több mint 20 ezerre becsülte a nagy számban jelenlévő romániai sajtó a szombat délutáni székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlésen részt vevő tömeget, amely magyar feliratos táblákkal hirdette, hogy a romániai magyarság által lakott mely területet képvisel. Gyakorlatilag nincs magyarlakta romániai földrajzi egység, amely ne küldött volna képviselőt, hogy kifejezze ragaszkodását az anyanyelven tanulás természetes jogához. MTI-hír A nagygyűlésen felszólaló romániai magyar civil szerveződések képviselői egyöntetűen aláhúzták a tanügyi törvény diszkriminatív és asszimilációt elősegítő jellegét. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke szerint a román-magyar viszonyOROSZORSZÁG ban a helyzet valóban megérett a megbékélésre, de ez csak olyan körülmények között jöhet létre, amennyiben a jelenlegi román hatalom nem kíván elfogadtatni jogkorlátozó törvényeket a romániai magyarság rovására. Hangsúlyozta, ezt a törvényt nem hajlandó elfogadni a romániai magyarság. A nagygyűlés végén felolvasott és elfogadott Kiáltvány megértést kér a román többségtől az anyanyelv iránti ragaszkodás miatt, és hangsúlyozza, hogy e megértés nélkül a többségi jogegyenlőség is veszélybe kerül, majd rámutat: a romániai magyarság törvénykezdeményezését félmillió támogató aláírás ellenére semmibe vették, a mostani törvényt a magyarság akarata ellenére elfogadták, az erdélyi magyarság követeli a teljes körű anyanyelvű oktatást, a kultúra autonómiáját, a nemzeti önazonosságot megőrző intézmények alapításának lehetőségét. Választási kampánykezdet Moszkvában választási kampánykezdettel felérő pártkongresszus-dömpinggel köszöntött be a hét végén a politikai ősz. A hatalom pártjának is nevezett, a kormánytagok mellett a helyi vezetőket, vállalatigazgatókat tömörítő, Csernomirgyin kormányfő alakította, Házunk, Oroszország (NDR) nevű választási párt kongresszusán elfogadta a választási programot. A reformjelszavak mellett az új tulajdonosi rétegre tekintve egyebek közt fellép a jelenlegi tulajdonrendszer megtartása, illetve a tulajdon újrafelosztása ellen. Az NDR-ből kivált, Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettes vezette Orosz. Egység és Egyetértés Pártja (PRESZ) jelszavát átvéve Csernomirgyin népszavazást javasolt a föld magántulajdonáról, külpolitikai téren pedig a Szerbia elleni szankciók feloldásának követelése áll a programban. Hírek szerint ugyancsak Csernomirgyinék választói körére is pályázik az orosz nemzeti eszmét előtérbe állító, egykor a nemzetbiztonsági tanács élén állt Jurij Szkokov vezette Orosz Közösségek Kongresszusa (KRO). Választási listáján második helyen szerepel Alekszandr Lebegy tábornok, a Moldovában állomásozó 14. hadsereg nemrég leváltott nyakas parancsnoka. A KRO igyekszik az orosz ortodox egyház politikai képviselőjeként feltűnni, s erről állítólag már tárgyaltak is a párt képviselői magával II. Alekszij pátriárkával. Szkokov tanácsadója egyébként nem más, mint a politikától eddig magát gondosan távoltartó orosz író, Alek szandr Szolzsenyicin. A reformpárti Grigorij Javlinszkij vezette Jabloko a politikus programbeszéde alapján vezetés bírálatára építi programját, a szélsőségesen nacionalista Zsirinovszkij a korábbi nyilatkozataihoz képest valamivel visszafogottabb volt, mint mondta, többpárti demokráciaként, vegyesgazdaságú országként képzelik el Oroszországot, amelynek Európában stratégiai szövetségese Németország. A Vaszilij Lipickij vezette Orosz Szociáldemokrata Szövetség szintén tanácskozik. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy e párt színeiben indul harcba decemberben a képviselői mandátumért Gorbacsov volt szovjet elnök. MTI MAGYARORSZAG Diplomaták a koalíció mellett? A NATO-országok budapesti nagykövetségein állítólag diszkrét nyomással a koalíció fenntartására ösztökéli az MSZP-t és az SZDSZ-t mert attól tartanak, hogy szakításuk esetén néhány hónap múltán a kisgazdák kerülhetnének hatalomra. A Színes Vasárnap című lap szerint a nyugati diplomaták vigyáznak arra, hogy megőrizzék a be nem avatkozás látszatát, de beszélgetések során értésre adták: a koalíció fennmaradásában érdekeltek. A Magyar Rádió 16 óra című műsorában szombaton megszólaló Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke és Magyar Bálint SZDSZ-es ügyvivő is azt érzékeltette, hogy a két párt inkább a koalíció fenntartására törekszik. A be szélgetés során Csintalan úgy vélekedett: a meglévő kormányzati struktúrán belül is megoldást lehet találni arra, hogyan koordinálják a jelenleginél összehangoltabban a kormányzat gazdaságpolitikai tevékenységét. Egyetértett azzal, hogy azok a nyilatkozatok, amelyek „joggal ideges kollégáik", Bokros Lajos, Nagy Sándor, részéről elhangzottak, nem könnyítik meg a közvélemény helyzetét. A közvélemény a nyilatkozatok alap ján úgy érzékelheti, valamiféle személyi, hatalmi harc folyik. Erről azonban szó sincs a kormányzati struktúra átalakítása kapcsán. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője kijelentette: véget kell vetni annak a folyamatnak, hogy a kormányzat a működési zavarokra új pozíciók megteremtésével akar válaszolni. Szerinte nyilvánvalóvá vált, egyfajta osztozkodás folyik az MSZP-n belül. Kuncze Gábor belügyminiszter egy sajtóbeszélgetésen fejtette ki: bizonyos kérdésekben az álláspontok közeledtek egymáshoz, a feladat hogy megteremtsék a jövő heti egyeztető tárgyalás feltételrendszerét A hét elején kezdődő koalíciós egyeztető tárgyalásokon véleménye szerint a vitás kérdések megfelelő önmérséklettel rendezhetők, a lehetséges megoldás nem feltétlenül a koalíciós együttműködés megszakítása. MTI MAII;: K

ét orosz és egy német űrhajóssal a fedélzetén útnak indult a Szojuz TM-22-es orosz űrhajó, amely 2 nap alatt ér el a Mir űrállomásra. Az űrhajósok felváltják az állomáson dolgozó két orosz kozmonautát, majd októberben fogadják az újabb amerikai űrrepülőgépet. J

eruzsálem jövője, Krisztus születése kétezer éves évfordulójának megünneplése Jeruzsálemben és Betlehemben, valamint az izraeli-palesztin béketárgyalások voltak Jasszer Arafat és II. János Pál pápa szombati találkozójának témái a szentatya castelgandolfói nyári rezidenciáján. Arafat Cernobbióban találkozott Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel is, aki közölte: még ebben a hónapban aláírják a szerződést a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről. Ó

nálló nemzeti ortodox egyházba kell tömörülnie Ukrajna minden görögkeleti hívőjének. A moszkvai patriarchátus fennhatóságát elismerő pra voszláv egyháznak meg kell szüntetnie külső függőségét áll a kijevi központú Ukrán Ortodox Egyház hét végi felhívásában. A kijevi patriarchátus már több alkalommal sürgette az egységes ukrán pravoszláv egyház létrehozását - természetesen a moszkvai központnak való alárendeltség teljes elvágásával. F

olytatódnak a tiltakozó akciók a kínai hatóságok jogsértései ellen a Peking mellett rendezett nem hivatalos női világtalálkozón. Az atomrobbantásokat ellenző, különböző szervezetekhez tartozó nők tegnap felvonulást rendeztek a nukleáris kísérletek ellen, más résztvevők a kínai hatóságok erőszakos fellépése ellen emelték fel szavukat. W

aldemar Pawlak volt kormányfőt választotta hivatalos elnökjelöltjévé szombaton a lengyel Parasztpárt. E

gyesült Államokban élő kubai emigránsok hajóraja indult szombaton Floridából a szigetországfelé, hogy a tüntetők a kubai partok előtt felvonulva tiltakozzanak Castro politikája el len. A flottila azonban visszafordult, mert az egyik hajó elsüllyedt, s egy utas megfulladt. S

zeptembertől drágult a parkolás Budapesten: a különböző díjövezetek szerint a városban 50-200 forint parkolási díj szedhető óránként. A parkolóhelyek nagy részét üzemeltető kft. ezután több helyen kutyás őröket alkalmaz a parkolási díjbeszedők megvédésére, a gépkocsifeltörő bűnözők elriasztására. SZABAD EURÓPA RADIO: Újra a beneši dekrétumokról Hiába minden aggályoskodás és köntörfalazás: nyolcvankilenc óta újra és újra előtérbe kerülnek azok az elnöki dekrétumok, amelyek a szudétanémetek és a szlovákiai magyarok egyéni és kollektív tragédiáját okozták. Hazai magyar pártjaink többször is követelték e dokumentumok törlését, és az ebből következő kárpótlást. Tavasszal a Cseh Alkotmánybíróság utasított el ilyen érzelmű beadványt, most pedig a Kárpáti Németek Egyesülete adott ki hasonló követelményt, amelyhez azonnal csatlakozott a Magyar Polgári Párt. A szlovákiai németek kérelme és a hazai magyar párt támogatása adta az apropót a Szabad Európa szlovák adása Spektrum című népszerű műsora szerkesztőinek, hogy körbejárják ezt a ma is kényes témát Katarína Závadská, a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézetének tudch mányos munkatársa a kor realitásaiba igyekezett ágyazni a dekrétumokat, s az akkori gyakorlathoz képest ma sem lát semmi különöset, visszavonnivalót ezekben a dokumentumokban. A műsor szerkesztője véleményt kért minden parlamenti és más számottevő szlovák párttól, ám faxon csak egy válasz érkezett: Anton Hrnko, a Demokrata Unió képviseletében azt fejtette ki, hogy az elnöki dekrétumok ma már történelmi dokumentumnak tekintendők, amelyeknek visszavonásával és jogi következményeivel az ügyben vétlen, mai nemzedékeket sújtanánk. Ráadásul Csehszlovákia kettéválását követően a dekrétumok államközi dokumentumnak minősülnek, tehát Csehország és Szlovákia csak közösen, a lépéseket egyeztetve cselekedhet ebben a kérdésben. A műsorvezető arra kérte a kérdés magyar szakértőjét, Mészáros Lajost, hogy ne erkölcsi vagy érzelmi szempontok, hanem szakmai, tehát jogi érvekkel minősítse a dekrétumokat. Az ismert jogász három lényeges érvet sorolt föl: a kollektív bűnösség elvét és az ártatlanság védelmének a figyelmen kívül hagyását, továbbá a rendelkezések visszamenőleg érvényes hatályát. Mindhárom ismeretlen az európai jogrendben és ellentétes azokkal az emberjogi dokumentumokkal, amelyeket Csehszlovákia, később pedig Szlovákia is aláírt. A beneši dekrétumok ennek következtében is - figyelembe véve a csehszlovák állam jogfolytonosságát - máig alkotmányellenesek. Mészáros a továbbiakban elmondta, hogy 1945-ben a szlovákiai magyarság több mint 70 százaléka földművelésből élt, őket a restitúciós törvény értelmében kárpótolhatták. Ez nem adatott meg a tíz százaléknyi hazai magyar értelmiséginek, s nagyjából ugyanilyen százalékot kitevő iparosoknak. Szólt erkölcsi és jelképes kárpótlásról is, amely jórészt politikai akaratot és nem hatalmas pénzösszegeket feltételez. Boris Koreň szerkesztő a beszélgetés végén joggal állapította meg, hogy aki az elnöki dekrétumokról kíván szólni, az óhatatlanul darázsfészekbe nyúl, mert a téma ma is ellentétes véleményeket és indulatokat vált ki. Mégsem lehet erről hallgatni, hiszen a probléma több vonatkozásban is időszerű, s a megnyugtató megoldáshoz csak úgy jutunk közelebb, ha meghallgatjuk és mérlegeljük egymás véleményét és javaslatait. -y-f HAZANK ELSŐ JOHANNITA RENDI LOVAGJA Lovagi napok Budapesten A budapesti Bécsikapu téri evangélikus templomban szombaton angol, német és magyar szó keveredett. A Johannita Rend magyar tagozatának tagjai, a világ számos országából családostól érkeztek a péntektől vasárnapig tartó Lovagi Napokra, melyek keretében sor került hat új tiszteleti lovag elkötelezésére. A magyar tagozat két évvel ezelőtt Felvidéken is keresni kezdte azt a Rend eszmeiségének megfelelő egyént, aki méltó lenne arra, hogy elkötelezzék tiszteleti lovaggá. Választásuk a rozsnyói származású Batta Istvánra esett, aki szombat óta a Johannita Rend lovagjává vált. - A lovagi eszme kötelez. Ne a kor szelleme szerint éljenek, ne legyenek a politika kiszolgálói - figyelmeztette a leendő lovagokat a Rend Őrmestere, majd az új lovagok vállára ráterítette az éjfekete palástot, melynek mellrészét a Rend nyolcélű keresztje díszítette. Diakóniai és lelki kötelezettséget vállaltunk, s úgy mint a múltban, amikor a lovagok feladata többek között az iskolai oktatás felkarolása és a műveltség terjesztése volt, ezentúl nekem is - szűkebb hazámban, Szlovákiában - is erre kell törekednem. Annál is inkább, mert a nacionalisták mint a történelem folyamán oly sokszor, ismét támadásba lendültek, s iskoláink, kultúránk létét, tehát megmaradásunkat veszélyeztetik - nyilatkozta lapunknak a 40 éves Batta István, az Együttélés külügyi titkára, a Johannita Rend magyar tagozatának egyetlen szlovákiai lovagja. (péterfi)