Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-09 / 184. szám, szerda

LAJ ÚJ SZÓ DÉLSZLÁV DOSSZIÉ 1995. augusztus 9. Vihar-hadművelet: szelet vetett? A horvát hadsereg nem egész négy nap alatt hajtotta végre csütörtökön éjjel megindított offenzíváját, s csak bö harminc órára volt szüksége ahhoz, hogy szétverje a négy évvel ezelőtt létrehozott ún. Krajinai Szerb Köztársaság hadseregét, s megszánjon több ezer négy­zetkilométernyi területet. A horvát győzelem gyorsasága ta­lán Zágrábot is meglepte, s ka­tonai elemzők szerint a krajinai szerbek összeomlásának fő oka az volt, hogy nem tanultak a májusi, nyugat-szlavóniai ku­darcból és állva várta a táma­dásokat. A Vihar fedőnevű hadművelet első csapásai alatt szinte pillanatok alatt össze­omlott a vezénylési rendszer, s az utakat megszálló horvát erők elvágták egymástól a vé­dekező szerb egységeket. Hogy kellett-e a horvátok ka­tonai akciója és jó volt-e az időzítés, történészek és kato­nai szakértők dolga lesz majd ennek eldöntése. Egyértelmű választ lehetetlen adni most er­re a kérdésre, hiszen a világ ve­zető politikusai is megle­hetősen eltérően vélekednek a katonai akció szükségessé­géről és időpontjáról. Clinton elnök sikeres horvát offenzívá­ról beszél, amely utat nyit a dél­szláv válság tárgyalásos rende­zéséhez, más államférfiak vi­szont elmarasztalják Zágrábot az önkényes katonai akció mi­att, amely újabb tömeges me­nekülthullámot váltott ki. A sza­kadár szerb állam felszámolá­sával azonban még korántsem ért véget az Adria parti háború, sőt, megfigyelők szerint újabb felvonásokkal folytatódik. Egész oldalas összeállítá­sunkban egyrészt háttérinfor­mációkkal, eligazítást nyújtó tényekkel, számadatokkal, kommentárral próbáljuk sok ol­dalról megvilágítani a negyedik nyara dúló konfliktust, s egyút­tal felvillantani a várható továb­bi fejleményeket is. LESOIR Miért várt Milosevics? A szerbiai vezetés nem utolsósorban azért nézte ölbe tett kéz­zel a horvátországi harcokat, mert úgy vélte, azok nyomán javul­nak területszerzési esélyei Boszniában - vélte vezércikkében a Le Soir című belga napilap. Belgrád számára már Srebrenica és Ze­pa megszerzése is értékesebb, mint Krajina, sőt Bihac elvesztése, hiszen az előbbiek révén egészen a Drináig biztosítani tudják a ju­goszláv határ stabilitását. Boszniában a szerbek javára változtat a helyzeten a horvátor­szági szerbek menekülthulláma is. Az érkezők meglehetős erőutánpótlást biztosítanak a szerb hadseregnek. A menekültek letelepítése a nemrégiben elfoglalt muzulmán területeken javít­hat a szerbek jövendő tárgyalási pozícióin is, hiszen így a megsze­rezni kívánt területek lakosságának jelentős része immár szerb lesz. A cikkíró úgy véli, a nyugati diplomaták önös érdekektől vezé­relve szemet hunynak olyan, egyébként tökéletesen elítélendő cselekmények fölött, mint az etnikai tisztogatás. A nemzetközi diplomácia ugyanis reményt lát arra, hogy annyi tehetetlenkedés után a horvátországi helyzet letisztulásával ismét teret kap a poli­tikai rendezés. Ennek nyílt kimondásával vált lehetővé, hogy az et­nikai tisztogatást a megbékélés legvégső formájának álcázzák. SÚDDEUTSCHE ZEITUNG Bosznia halála van soron Miután győztes horvát zászló leng Knin és Petrinja falain, a Nyu­gatnak tágra kell nyitnia szemét, és jól oda kell figyelnie a boszniai muzulmánokra, figyelmeztetett tegnap a Süddeutsche Zeitung. Mert" Krajina visszafoglalása esetleg csak újabb felvonása egy tragédiá­nak, melynek szerzői Belgrádban és Zágrábban ülnek, és melynek vége már régóta megíródott: Bosznia mint független állam halála. A szerbek látszólag első érzékeny vereségüket szenvedték el négy év óta. De melyik szerbek? A krajinaiak? Ez biztos. A boszniaiak? Ta­lán. A szerb anyaország Slobodan Miloseviccsel az élen? Aligha. A belgrádi szerb vezető egy lépéssel közelebb kerülhet nagy céljához, amelytől 1991-ben Franjo Tudjman horvát vezetővel tartott első tit­kos találkozója óta sohasem tért el: Bosznia felosztásától a két re­gionális hatalom, Horvátország és Szerbia között. Tlll r * kraiinai szerbek? Nemcsak a horvát, hanem a világsajtó is általában „megszál­lókként" emlegette a krajinai szerbeket. A krajinákat a szer­bek már több évszázaddal ezelőtt benépesítették. E mint­egy 600 ezer főt számláló közös­ség a horvát katolikusok által kö­rülvéve mind a mai napig megőrizte etnikai és kulturális identitását (a mai napig a ciril betűket használják, nem pedig a horvátok által használt latin betűket), pravoszláv vallását. A krajinai szerbek történetének kezdete visszanyúlik 1578-ba, amikor is ún. katonai határok lé­tesültek a Habsburgok birodal­ma és az Oszmán Birodalom kö­zött. Innen származik a krajina elnevezés is, amely szélső, határ menti területet jelent. A katonai határ azt a célt szolgálta, hogy védelmezze a Habsburg birodal­mat a fokozódó török veszéllyel szemben. A törökök hódításaik során 1521-ben egészen Belgrádig el­jutottak, ezért az elkövetkező év­tizedekben állandóan emelke­m Mftöő? mint a katonai hátán, __ ' biztosító erősítésseffTUpót csá 7 szár rendeletet adott ki, amely­ben felkérte a szerbeket, hogy telepedjenek le a Száva és a Du­na között tönkretett határ menti területen. Ugyanolyan jogokat biztosított a számukra, mint az e területen már korábban letele­pedett horvát parasztoknak. Ezeknek a szerb menekülteknek az utódait nevezzük manapság krajinai szerbeknek. A szembenálló felek Katonai erőviszonyok Horvátországa mostani kato­nai akció során mintegy 115 ezer fős hadsereget mozgósí­tott. Általános mozgósítás ese­tén a hadsereg összesen negyed­millió katonával rendelkezne. A horvátországi szerbek kato­nai alakulatai 45 ezer főt szám­lálnak. Ez a katonaság azonban számíthat további néhány ezer katonára is, akik Horvátország májusi nyugat-szlavóniai offenzí­vája idején menekültek Szerbiá­ba, de Belgrád a napokban meg­kezdte kitoloncolásukat. A had­sereg létszámáttekintve Horvát­ország tehát nagyjából három­szoros fölényben van, ez azon­ban módosulhatott volna, ha a Szerbiát és Crna Gorát tömörítő Jugoszláv Szövetségi Köztársa­ság, vagy a boszniai szerbek se­gítséget nyújtanak a horvátor­szági krajinának. A horvát had­sereg birtokában 230 harckocsi és 600 tüzérségi ágyú van. A krajinai szerbek 200 harckocsi­val, 100 páncélozott járművel és mintegy 400 ágyúval vála­szolhattak. Horvátország 20 MIG 21 típusú vadászbombázó­val, 6 Galebbel és 1 Oraóval, va­lamint 16 helikopterrel rendel­kezik. A horvátországi ún. Kraji­nai Szerb Köztársaság a boszni­ai szerbek és Kis-Jugoszlávia együttesen a horvát légierővel szemben 12-szeres fölényben van. Ha a konfliktusba Belgrád is beavatkozott volna, akkor a krajinai szerbek 130 ezer fős erősítésre, továbbá 800 harcko­csi, 400 repülőgép és 700 pán­célozott jármű támogatására számíthattak volna. cupalok M soroial- tórseg vadászgép I k M uviw (ezer) veli SS-rO «5 78 1600 6 tl BOSNYÁK KORMÁNY Fölény emberanyagban, hiány nehézfegyverben Vezető: Alija Izetbegovic elnök i ^ _ ^ csapatok link soroial- tüzérség vadiizgtp hellkoplet Inat) Kló 92 K 2 140 0 5 KRAJINAI SZERBEK Horváto. egyötödéi tartják megszállva. Elutasítják, hogy tárgyaljanak reintegrációjuktól megfelelő kisebbségi jogokkal Vezeti: Milan Martics HORVÁTORSZÁG ^sorkatonaság támogatta a boszniai horvátokat GUmoc szerb települések ében Vezető: Franjo Tudjman elnök cupalok lank sorozal- tüzérség vadászgép Mikopter |un) «I6 70 330 67 190 20 25 B0SNVAK-H0RVAT AlLAMSZOVETSEG Bosznia és Horvéto. 1994 márciusában államszövetségre lépett. A bosnyák hadsereg és a horvátok kényszerű szövetségben működnek együtt Vezető: Kreslmh Zubak i ^ cupalok tank soroial- tizénég vadingép helikopter (KM) Ittí 45-M 1« 30 KO 0 0 t caapatok lank swozal- tüzérség vadászgép helikopter (ezer) velő W-50 350 0 200 A renegát üzletember, Flkret Abdíc kevés katonával rendelkezik Vezető: Flkret Abdíc i _ I* k— csapatok tank soraiét- lúzénég vadászgép htükoplet (ezer) velő 3 0 0 0 0 0 OROSZ LAPOK Három nemzetállam maradna Egyedül Oroszország követel­te szigorú intézkedések fogana­tosítását Zágráb ellen, ám javas­latával megint egyedül maradt, írta a Komszomolszkaja Pravda. Úgy véli, hogy valószínűleg iga­zak a híresztelések Belgrád és Zágráb titkos megállapodásáról. A befolyási övezeteket feloszt­va Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevics szerb ál­lamfő megtette azt, amit a jugo­szláv válság megoldásán fára­dozó nagyhatalmaknak nem si­került. Nincs Krajina, nincs konf­liktus. Nincsenek áldozatok, nincs bosszú. A Kommerszant nem tartja ki­zártnak, hogy ismét napirendre kerül Tudjman elnök rendezési terve, s Boszniát Jugoszlávia é* Horvátország között osztják el. Siker esetén a volt Jugoszlávia területén három nemzetállam alakulna ki, ami a sokéves etni­kai háború után a legjobb meg­oldásnak látszik. 1 . BANQUET / GUILDHALL * m M«jr i 999 x A The Times olyan hiteles „dokumentumot" közölt, amely alátámasztani látszik a Zágráb és Belgrád közötti, kulisszák mögött nyélbe ütött egyez­ség rendre feltámadó híreit. A londoni lapban látható Tudjman horvát el­nök személyesen felvázolt, hevenyészett térképe, amelyen Bosznia-Her­cegovina kellős közepén S alakú határvonal éktelenkedik, s ennek keleti felén a Szerbia, a nyugati oldalon a Horvátország szavak állnak. Tudjman a Bosznia felosztásának közös szándékáról tanúskodó vázlatot a második világháború európai győzelmének londoni ünnepségei során, a brit főváros­ban adott egyik fogadás étlapján alkotta - olvasható a The Timesban. Ex-Jugoszláviában elérkezett a pillanat az álarcok levételére, a tényleges szándékok megva­lósítására. A jótékonysági egyle­tek, a menekültügyi szerveze­tek szerte kürtöl h etik a vészkiál­tásokat, ám a háború gépezete - a diplomáciával a háttérben ­megy a maga útján. Horvát zászló lebeg Knin épü­letein. Zágráb ünnepli a hősö­ket. A krajinai szerb fantomál­lam megszűnt létezni. Százezer­nyi szerb menekült vágott neki­az útnak, feladva horvátországi otthonát, hogy elérje Bosznia szerblakta körzeteit. A négy éve folyó háború legnagyobb nép­vándorlása ez, akarva-akaratla­nul a fegyverekkel kikényszerí­tett etnikai tisztogatás drámai forgatókönyvének újabb megrá­zó fejezete. A világ feszülten követi Belg­rád jelzéseit. Megindulnak-e a szerb vadászgépek, a harcko­csioszlopok vagy sem, krajinai testvéreik védelmében. Hiszen pillanatnyilag még áll Kelet­Szlavónia, a baranyai három­szög, ahol tegnap a boszniai Tudjman térképe szerbek próbálták meg beugrat­ni Belgrádot, hogy mit kellene tennie. Eddig mindhiába. Nem véletlen, hogy a világ­sajtóban tartják magukat azok a találgatások, miszerint titkos horvát-szerb, azaz Tudjman-Mi­losevics megállapodás lenne a vitatott területek felosztásáról, amelyről persze a nagyhatal­maknak is van tudomása, eset­leg csendben áldásukat is ad­ták rá. A londoni The Times tegnapi számában közölt egy térképet, amelyet még májusban Tudj­man horvát elnök rajzolt volna le egy protokollebéd alkalmával ülő- és étkezőszomszédjának, Paddy Ashdown brit politikus­nak, a liberális demokraták ve­zetőjének. A jelenlegi Bosznia­Hercegovina határjelzéssel ellá­tott területet a sebtében készí­tett térképen egy S alakú vonal választja ketté, nyilak jelzik, hogy ennek egyik oldala Horvát­országhoz, a másik Szerbiához kerülne. Ez lesz tíz év múlva ­adta értésre Tudjman. Tíz év még messze van, de ­ha valóban létezik a titkos hor­vát-szerb megállapodás -, ak­kor az első lépés Bosznia lenye­léséhez az, ami most a horvát­országi krajinával történt. Tudj­man, amikor meglátogatta a „visszafoglalt" fővárost, Knint, a horvát televízióban bejelentet­te: „Ez többet jelent, mint hor­vát földek visszafoglalását, ez azt jelenti, hogy a jövő évszáza­dokra megteremtettük a horvát állam stabilitásának feltétele­it". A tekintélyes brit lap tegnapi kommentárjában mindenesetre óvja Tudjmant, nehogy hozzá­kezdjen májusi skiccének való­ra váltásához, mert a boszniai határ átléptét a külvilág már nem nézné tétlenül, hiszen „a Nagy-Horvátország sem elfo­gadhatóbb Nagy-Szerbiánál". A diplomácia mindig is szeret­te a virágnyelvet. Nincs miért meglepődni, ha a boszniai fegy­verembargó feloldásának capi­toliumi tervei miatt sarokba szo­rított Clinton-kormányzat a hor­vát offenzíva sikerét elkönyvel­ve „új lehetőséget lát a diplo­máciai erőfeszítések felújításá­ra. Furcsa érdekesség, hogy a The Washington Post két nap­pal a krajinai offenzíva megkez­dése előtt Horvát alternatíva címmel megelőlegezte, hogy kedvező fordulatot hozhatna a délszláv válságban Horvátor­szág szerepének megerősödé­se. Egyszeriben átvágná Clinton gordiuszi csomóját az amerikai képviselők döntésének megvé­tózása ügyében. A washingtoni Fehér Ház most egyetért Jelcin elnök kez­deményezésével abban, hogy Moszkvába hívja a tárgyalások felvételére Horvátország és Szerbia elnökét. De vajon miért hiányzik a meghívandók listájá­ról Bosznia-Hercegovina állami vezetője? Talán mert új helyzet van? ORTUTAY t. GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom