Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-31 / 202. szám, csütörtök

[JY) ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1995. augusztus 31. Kassa Rozsnyó Losonc Q Aw Nagykürtös o R

. Szombat Pozsony Galánta szerdahely, ^Komárom NAGYKÜRTÖS Miért nincs? Gondolom, nem helyi jelenség, de tény, hogy Nagykürtösön sem a postahivatalban, sem az újságkioszkokban már hetek óta nem kapható 100, de még 50 koronás okmánybélyeg sem. Csak 20 vagy 10 koronással tudnak szolgálni. Tudom, nem napi szükségletről van szó, ám akinek éppen nagyobb címletű okmánybélyegre - pl. útlevélkészítéshez, autóátíratáshoz vagy egyebek intézéséhez - van szüksége, egy sor felesleges bosszúságnak van kitéve. Először is végigtalpalja az okmánybélyeg-árusító helyeket 100 koronás bélyegekért, és amikor kiderül, hogy sehol sincs, újra kezdi a kisebb címletűek keresését. Ha saját magának kell felragasztania azokat az ilyen-olyan nyomtatványra, kérvényre, értelmetlenül sok időt pocsékol vele. Ha ez az ügyintéző hivatalnok dolga, biztosra vehetjük, hogy nem állja meg szó nélkül, jobb esetben rosszalló pillantásokat vet felénk, mintha mi tehetnénk róla, hogy nem kaphatók nagyobb címletű okmánybélyegek. Persze, ez a feladat neki is többletmunkát jelent, meghosszabbodik az ügyintézés ideje, természetesen az ügyfél drága idejének kárára. Tényleg, miért nincs, miért nem kapható nagy címletű okmánybélyeg? (bodzsár) Gépkocsivezetők vizsgája egészségügyből Általános tapasztalat, hogy mind a hivatásos, mind az amatőr gépkocsivezetők elsősegély-nyújtási ismereteiben jócskán akadnak még fehér foltok. Amint azt a Szlovák Vöröskereszt nagykürtösi területi egyesületének titkárságán Eva Prepelicová területi nővértől megtudtam, törvényből adódó kötelesség az elsősegély-nyújtási oktatás a gépkocsivezetői tanfolyamokon. Ez késztette őket arra, hogy az „autóiskolák" tulajdonosaival együttműködve járási viszonylatban megszervezzék a leendő gépkocsivezetők részére az elsősegély-nyújtási oktatást, amely három óra elméleti és négy óra gyakorlati részből áll. Ezután a hallgatók 25 kérdésből álló vizsgán mérettetnek meg. B. GY. HIDASKURT 750 éves község A Szent Vendel-szobrot 1800-ban állították fel A Galántai járásban lévő, 1600 lakosú, 89 százalékban magyar ajkú Hidaskürt nem sokban különbözik a környező falvaktól. Itt is mindennapi gondokkal küzd az önkormányzat. Más falvakhoz hasonlóan náluk is a fő feladat most a gázművesítés befejezése, utána következhet a hulladéktározó és víztisztító állomás építése. A csatornázás anyagi okok miatt csak a távoli jövő terveibe fér bele. A földműves-szövetkezet itt is gondokkal küszködik, emellett vannak jól jövedelmező magánvállalatok, és négy éve a magángazdálkodók szövetsége is megalakult. Van eredményesen működö sportklub, nagyon jó nevű vadásztársaság, és nem szabad kifelejteni a sorból a magán-szaktanintézetet, amely már öt éve sikeresen dolgozik azon, hogy az ország különböző részeiből érkező magyar diákoknak szakmát adjon a kezébe. Hidaskürt szeptember elsejétől harmadikáig születésnapját ünnepli: a faluról szóló első írásos emlék megjelenésének 750. évfordulója alkalmából rendeznek a faluban háromnapos ünnepségsorozatot. - Ezerkétszáznegyvenötben, a nyéki határjárásról készített oklevélben említik először Kürtöt mint községet - tudtam meg Rózsár Tibor polgármestertől, aki az ünnepségsorozat programjáról is tájékoztatott. Az ünnepség szeptember elsején, pénteken délelőtt fél tízkor Hidaskürt és Csallóközkürt diákcsapatának futballmérkőzésével kezdődik. Őket követi az ificsapatok találkozója, délután pedig a polgármesterek kupájáért folyik serlegmérkőzés Hidaskürt, Csallóközkürt, valamint Kürt község felnőttcsapatai között. Szombaton reggel nyolckor a helyi lőtéren agyaggalamb-lövészettei kezdődik a nap. Hidaskürt ebben a sportágban nem akármilyen eredményekkel dicsekedhet: a 19 éves Varga Erik személyében ifjúsági világ-, illetve felnőtt Európa-bajnokot mondhat magáénak a falu. Volt kitől tanulnia Eriknek, hiszen a hetvenes éveiben járó nagyapja is vérbeli vadász, édesapja pedig világversenyeken is kitűnő helyezéseket ért el a sportágban. Délben a helyi Fényes vendéglőben a háború után kitelepített egykori kürtieket fogadják a mostani lakosok. Délután négykora helyi művelődési házban Huszár Lóránt tart előadást a falu történetéről. Huszár Lórántot szintén 1947-ben telepítették ki Magyarországra, jelenleg Balatonlellén él, és nyugdíjba vonulása óta intenzíven foglalkozik szülőfaluja történetével. Az ő szerkesztésében jelenik meg a Hidaskürtöt bemutató könyvecske is a 750 éves évfordulóra. Az előadás után kerül sor a helyi önkormányzat okleveleinek átadására. Este nyolckor kezdődik a kultúrműsor, amelyben a csallóközkürti menyecskekórus, valamint magyarországi vendégművészek is fellépnek. Vasárnap fél tizenegykor istentisztelettel folytatódik az ünnepségsorozat. Ennek keretében kerül sor az első világháborúban elesett hősök emléktáblájának, valamint az osszáriumnak a megáldására. Az 1795ben létesített osszáriumot, vagyis a csontkamrát 1981-ben a vízvezeték-építés során tárták fel a plébánia udvarán. Délután negyed négykor a temetőben koszorúzzák meg a II. világháborúban elesettek emlékművét. - Nem szabad kihagyni a helyi esperesplébános, Józan Lajos nevét, aki nyolcvankét éves kora ellenére rendkívül aktívan kiveszi a részét az előkészületekből - figyelmeztet a polgármester. - A plébános úr nagyon szép, versbe szedett ünnepi beszédet készített, amelyben külön megszólítja a szlovák lakosokat is, nehogy úgy érezzék, hogy a magyar lakosok akarják kisajátítani maguknak ezt az ünnepet. (gaál) 4 falu legrégebbi műemléke a templom (A szerző felvételei) TALLOS A polgármester elégedett Az 1850 lakost számláló Tallóson a jóváhagyott költségvetés minél hatékonyabb felhasználására, maximális takarékosságra és a kitűzött feladatok teljesítésére törekednek. A pénzből korábban sem futotta mindenre, ezért egyes célok megvalósítását a mostani megbízatási időszakra halasztották. Ilyen a vízvezeték építése, melyet még 1991ben kezdeményeztek 14,5 milliós beruházással, de az árváltozások következtében ez az összeg legalább 25 millió koronára növekedett - tájékoztatott Komrhl Tibor polgármester. Elmondta: a tervidőszak végéig kell befejezni a víz- és gázvezeték építését. Az utóbbi 8 millió koronát igényel. A tervezett ütemben halad a vízvezeték építése. A szűkös költségvetésből évente jut a nyugdíjasok, tömegszervezetek, természetvédők és az egyház anyagi támogatására is. Persze, a legfontosabbról, az iskola segítéséről sem feledkeznek meg. A községi hivatal az előző és a mostani megbízatási időszakban is megfelelő feltételeket teremtett a vállalkozók és a vállalkozni szándékozók számára ahhoz, hogy a lakosság által igényelt szolgáltatásokat nyújtsák. A kisprivatizációt követően javult a helyzet, de a vállalkozási szférát ért kedvezőtlen törvények után egyre többen adják vissza iparengedélyüket. Fő állásban 10-12 személy folytat mezőgazdasági tevékenységet. A munkanélküliség igen magas, elérte a 25-26 százalékot. Közhasznú munka keretében mindössze 9 személynek biztosíthatnak munkalehetőséget. A polgármester azt is elmondta, hogy a májusi népszavazáson a lakosság döntő többsége voksolt a falu eredeti magyar nevének visszaállítása mellett. Komrhl úr elégedett a képviselő-testület tevékenységével. A lakosság az Együttélés, az MKDM és az MPP jelöltjeit juttatta a testületbe és az önkormányzatba. A tervidőszak végéig valamennyi utcába eljut a víz és a gáz. KRASCSENICS GÉZA TŐKETEREBES Megoldódtak a vízgondok Tőketerebes évek óta tartó ivóvízgondjait végérvényesen sikerült megoldani. Homonna, Varannó, Eperjes, Kassa és Nagymihály után Tőketerebest is a Varannó melletti Starina víztározó látja majd el ivóvízzel. A Kelet-szlovákiai Víz- és Csatornaműveknek egy évig tartó megfeszített munkával a minap sikerült a Varannó és Tőketerebes közötti vízvezeték építését befejezni. A vezeték, amelynek építése 50 millió korona beruházást igényelt és amellyel ezt a járást is a kelet-szlovákiai ivóvízrendszerre kapcsolták, másodpercenként 50 liter jó minőségű ivóvízzel látja el a járási székhelyet és környékét. A félig állami pénzen épült vízvezetéket fertőtlenítés és próbaüzemeltetés után a napokban adják át. Egyébként a Starina víztározó másodpercenkénti ezer literes kapacitásának csaknem 75 százalékát a kelet-szlovákiai ivóvízrendszer hasznosítja. (katócs) Hidaskürt Taiiós KASSA Költözik a magisztrátus és a könyvtár A minap Rudolf Schuster kassai főpolgármester írásos egyezséget kötött Ivan Hudec kulturális miniszterrel arról, hogy a Fő utca 59. száma alatt álló Bocatius Városi Könyvtár épületébe a tatarozás után beköltözik, visszatér a magisztrátus, a könyvtár pedig a város egy más épületébe hurcolkodik. A városatyák továbbra is azzal érveltek, hogy a magisztrátusnak a belvárosban lenne a helye, és nem az újvárosban álló „fehér házban". A másik fél pedig azzal védekezett, hogy a könyvtár számára ugyan szűkös, ám úgy-ahogy mégis megfelelő épületből nem költözhet még rosszabb helyre. Az új polgármester egy ideig nem foglalkozott az épület további sorsával. Most azonban hivatalosan is kinyilvánította

( hogy elődei elképzelésében volt fantázia, volt ráció. Az ő kézjegyével is ellátott szerződésben az áll, hogy a könyvtárat fenntartó kulturális minisztérium átengedi az épületet a városnak, s ezért a város 50 évre szimbolikus összegért bérbe adja a könyvtárnak, pontosabban a minisztériumnak a Hviezdoslav utcai objektumot. GAZDAG JÓZSEF A rendszerváltás óta többször is napirendre került Kassán a szóban forgó épület sorsa, ugyanis az 1780-ban épült klasszicista stílusú épület 1927ig városháza volt, azóta pedig napjainkig könyvtárként szolgál, s a városatyák most jobbnak látnák, ha ismét ott lenne a városvezetők hivatala. Egy ideig úgy tűnt, ennek a tervnek a megvalósítása kemény dió lesz. Tudniillik egy 1991-ben elfogadott törvény szerint csak akkor lenne rá joga a városnak, ha az épület a negyvenes évek végén még városháza lett volna. Akkor viszont már régen könyvtár volt. Tavaly a szakemberek megállapították, hogy a Hviezdoslav utcai épületben csak 88 ezer könyv férne el a jelenlegi székházban található 250 ezerből, a Tajovský utcában ajánlott házban pedig még annál is kevesebb... (A szerző felvétele) BERETKE Templomátadás és emlékműavatás Szent István napján adták át Beretkén a felújított református templomot. A Sajó-parti kis községből sokan gyűltek össze, de eljöttek a környező településekről is, hogy részt vehessenek a felújított templom átadásán és a vasárnap délelőtti istentiszteleten. A megtelt beretkei kis templomban az ünnepi istentiszteletet Mikó Jenő, a szlovákiai reformátusok püspöke tartotta, s szólt a hívekhez Varga Béla rimaszombati református esperes is. Fazekas Ágnes, tornaijai lelfóésznő, aki Beretkén is szolgálja a helyi református közösséget, megköszönte mindazoknak az adakozóknak, segítőknek a támogatását, akik révén többéves felújítás után ismét van hol összejönniük a beretkei híveknek. A lelkésznő külön elismeréssel szólt a község polgármesternője, Giczei Anna támogatásáról is. A beretkei ünnepélyes templomátadás alkalmával került sor Palcsó Attila teológushallgató kibocsájtására, akit a szlovákiai református egyház vezetője Berzétére helyezett szolgálatba. A templomavató után került sor Beretkén a temetőkertben felállított emléktábla ünnepélyes leleplezésére. Ennek elkészítésével a helybéliek annak a tizenhat polgártársuknak állítottak emléket, akik az I. és a II. világháború szörnyű pusztításai során vesztették életüket. Az emléktábla elhelyezésének a kezdeményezője a helyi önkormányzat és község polgármesternője volt, akik biztosították ennek anyagi kereteit is. (ambrus)