Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-30 / 201. szám, szerda

1968 | ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. augusztus 24. Tárgyalások a Magas-Tátrában (Folytatás az 1. oldalról) ták meg, hogy a megbeszélések­re tegnap 'mégis sor kerül. Annyi azonbán mégis kiszivárgott, hogy a két ország kormányfője a szlovákiai oktatási törvényről, a szlovák-magyar alapszerződés pozsonyi parlamenti jóváhagyá­sának késlekedéséről és a Kö­zép-európai Szabadkereskedel­RÖVIDEN Michal Kováč köztársasági elnök hétfőn Augustín Marián Húskának, a parlament alelnö­kének aláírásával levelet kapott a parlament elnökétől, amely­ben az felkéri az államfőt, hogy még a törvényhozásban való előadása előtt terjessze a képvi­selők elé a köztársaság helyze­téről szóló jelentését. Vladimír Štefko elnöki szóvivő cáfolta Gašparovičnak a vasárnapi Rá­diožurnálban hangoztatott állí­tását,'miszerint Michal Kováč a jelentés tartalmát megvitatta volna a parlamenti ellenzék kép­viselőivel. Borisz Jelcin orosz elnök le­velet küldött Michal Kaváč ál­lamfőnek a szlovák nemzeti fel­kelés 51. évfordulója alkalmá­ból. A Szabad Európa Rádió örömmel fogadta a hírt, hogy ­noha csak egy esztendőre ­megkapta a sugárzási enge­délyt. A SZER hétfői állásfoglalá­sa ugyanakkor leszögezi, nem igaz, hogy műsorai szlovákelle­nesek lennének. uiuaKuzw'ífva'riní községi hivatal azon döntése ellen, hogy a La­dislav Pfliegelről, az ejtőernyős brigád 2. csoportjának parancs­nokáról elnevezett utcát Dr. Jo­zef Tisóról nevezik el. Gašparovič parlamenti elnök hétfőn New York-ba utazott, az Interparlamentáris Unió rendkí­vüli ülésére, melyet az ENSZ székhelyén augusztus 29-étől szeptember 2-áig tartanak. Fo­gadja őt Butrosz Gáli ENSZ-főtit­kár is. Ismét betörtek az IFI-be Ú] Szó-hír A hétvégén ismét betörtek az IFI-be. A Csemadok pozsonyi szék­házában lévő szerkesztőségből egy számítógépes nyomtatót tulaj­donított el az ismeretlen tettes. A keletkezett kár 10 ezer korona. II. kiadás Lapzárta: 22.15 mi Egyezmény," a CEFTA szep­temberi brünni tanácskozásáról tárgyalt. A már említett magyar külügyi szóvivő, Szentiványi Gábor sze­rint a nem hivatalos, informális­nak minősített találkozó még csak szűk körűnek sem tekint­hető, mivel a kormányfőket csu­pán egy-két munkatársuk segíti. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a két politikus minden ed­digi találkozója hozott valami­lyen eredményt: a két ország aláírta az Európa Tanács kisebb­ségvédelmi keretegyezményét, létrejött az alapszerződés, sike­rült biztosítani a Szigetköz víz­pótlását, és két határátkelő is megnyílt. Az sznf sem elég nemzeti... TA SR-hír Mellbevágónak és a kulturá­latlanság megnyilvánulásának nevezte Peter Weiss azt a tényt, hogy a szlovák nemzeti felkelés 51. évfordulója tiszteletére a De­mokratikus Baloldal Pártja által és a szlovák államfő védnöksége alatt rendezett ünnepi hangver­senyen a szlovák kormánytagjai nem vettek részt. Weiss szerint távolmaradásuk nem más, mint tiszteletlenség az sznf-fel, illetve azokkal szemben, akik életüket áldozták a felkelés harcaiban. A kormány tagjai így elmulasztot­ták az alkalmat, hogy találkozza­nak a pozsonyi és prágai diplo­máciai testületek képviselőivel, és ez protokolláris szempontból is szokatlan. Weiss csodálkozá­sát fejezte ki, amiért sem a hangversenyen, sem a tegnapi, a pozsonyi sznf-téri ünnepsége­ken nem jelent meg a Szlovák Televízió stábja. „A televízió ve­zetése számára már az sznf sem elég nemzeti, hogy a kamerák megörökítsék a felkelés évfordu­lójának ünnepségeit" - tette hozzá Peter Weiss. Biľakot Pozsonyban hallgatják ki? A csehországi, Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Doku­mentáló Hivatal a közeljövőben felkéri a pozsonyi bűnügyi ha­tóságokat, idézzék be és hallgassák ki Vasil Biľakot, valamint néhány más volt szlovákiai párttisztségviselőt, akiknek vallo­mása fontos lehet a megindított prágai hazaárulásI ügyben. Mint már közöltük, az említett hivatal hazaárulással .vádolt akik 1968-ban önkéntesen köz­reműködtek a szovjetekkel Csehszlovákia megszállásában. Elsőként a múlt pénteken Jozef Lenártot hallgatták ki, aki jelen­leg Prágában él. Tekintettel Csehszlovákia szétesésére, az ügynek szlovák állampolgárságú vádlottja jelen­leg nincs. Tanúként azonban be­idézték Biľakot, aki főszerepet játszott a megszállókkal való együttműködésben, illetve több más szlovák állampolgárt is, de ezek a cseh hatóságok előtt nem jelentek meg. Ennek kap­csán jelentette be tegnap a hi­vatal szóvivője, Tomáš Tornof, hogy Prága felkéri majd Po­zsonyt: a szlovák hatóságok i icnigdbscm ki az emiiten szeme­lyeket. Pontos neveket azonban nem közölt. A nagy érdeklődéssel kísért ügynek eddig hivatalosan 11 vádlottja van. Tornof szerint rövi­desen mintegy 7-8 volt magas rangú katonatiszt is vád alá ke­rül. A hivatal december végéig szeretné lezárni a kihallgatáso­kat, s aztán a jegyzőkönyveket átadnák a bíróságoknak. Ha a bíróság bűnösnek találná a vád­lottakat, azok 12-15 évi börtön­büntetést, de akár életfogytig­lani is kaphatnak. A vádlottaktól az ügy lezárásáig elveszik útle­veleiket, nehogy esetleg külföld­re menekülhessenek, (kokes) Ľupták kontra bírák TA SR-hír Ľudovít Bradáč, a Szlovákiai Bírák Társulásának elnöke nyílt levélben kifogásolta Ján Ľupták­nak, a parlament alelnökének augusztus 17-én, a Szlovák Te­levízióban tett kijelentését, mi­szerint „a társadalom hibája volt, és az ma is, hogy a gazda­ság átalakítása során a bírák függetlenek". Bradáč követeli, hogy ezt a kormány és a parlament vezetői is ítéljék el. A KDM állásfoglalása az ügyről a következő: „hihetetlen, hogy annak a pártnak az elnö­ke, amely a kormányba igazság­ügy-minisztert is jelölt, a szabad társadalom alapjait támadja". Szarajevó ismét gyászban (Folytatás az 1. oldalról) és a muzulmán félnek egyaránt vannak hadállásaik, Alexander Ivanko szóvivő szerint azonban ezt a kérdéses pontot a szerbek uralják, s alapos a gyanú, hogy a merénylet a rovásukra írható. A szerb tábor, élen Kara­dzsiccsal és Mladics generális­sal azonnal cáfolta, hogy a gyil­kos lövedéket a szerbek lőtték ki. Ezúttal is azt állítják, hogy a muzulmánok sajátjaikat áldoz­ták fel (mint mindig a sorsdöntő fordulópontokon), azzal a szán­dékkal, hogy a szerbek ellen hangolják a világ közvélemé­nyét. Emlékeztetnek arra, hogy azonos eset történt tavaly feb­ruár 5-én, amikor a Merkala pi­acra kilőtt gránátok 68 ember életét oltották ki. Az UNPROFOR tegnap, a vizs­gálat után kiadott közleménye már egyértelműen azt állítja, „minden gyanún felül áll, hogy a gyilkos gránátot (megállapí­tották ugyanis, hogy az áldoza­tok legnagyobb részének életét egy 120 milliméteres tüzérségi lövedék okozta) a szerb fél lőtte ki". Az ENSZ szóvivője kijelen­tette, hogy brutális támadást hajtottak végre a város azon ré­sze ellen, amelynek nincs stra­tégiai jelentősége. Ray Vincent, az ENSZ szaraje­vói képviselője közölte továbbá, hogy latolgatják a megfelelő el­lencsapást, amely nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a NATO légiereje válaszol a szerbeknek. A NATO déli szárnyának nápolyi parancsnoksága ezt azonnal nio BciűaíLei.te, miután az UNP­ROFOR megnevezte a felelőse­ket. Ugyanakkor a békeerők zágrábi főparancsnoksága beje­lentette, hogy Bemard Janvier tábornok, az ENSZ jugoszláviai alakulatainak legfelsőbb pa­rancsnoka megszakítja évi sza­badságát, s azonnal visszatér a délszláv térségbe. Zágrábi ENSZ-források szintén a NATO légiereje és a gyorshadtest be­vetését emlegetik. Karadzsicsék elfogadták a béketervet Az újabb szarajevói vérontás várható volt, már annak alapján is, hogy a bosnyák válság ren­dezése ismét fordulóponthoz érkezett. A boszniai szerb parla­ment 12 órás vita után elfogad­ta az amerikai békekezdemé­nyezést. Fordulat történt tehát a szerb diplomáciai stratégiá­ban, a keményvonalas szerb ve­zetés üdvözli az amerikai kez­deményezést, annak ellenére, hogy részleteiben még nem is­merik a tervet. Maga Kara­dzsics is úgy nyilatkozott az ülés előtt, hogy ez eddig az egyetlen terv, amely figyelembe veszi a minimális szerb érdekeket, és kijelentette, hogy „közel van a tartós és igazságos béke". A terv aláírója valószínűleg Mom­csilo Krajisnik, a parlament el­nöke lesz, akinek a kezében fut­nak össze a szálak. Krajisnik az utóbbi napokban kétszer járt Genfben, s találkozott Carl Bildt európai megbízottal, találkoz­nia kellett volna a szarajevói kormány képviselőivel, azon­ban a merénylet miatt ezt a ta­lálkozót elhalasztották. A fordulatról Belgrádban döntöttek? Krajisnik a parlamentben be­1 számolt a Bildttel folytatott tár­gyalásokról, de valószínűleg másról is. Jól értesült belgrádi források szerint ugyanis a szerb fordulatot Belgrádban beszél­ték meg. Vasárnap, mint utólag kiderült, Belgrádban, Szlobo­dan Milosevics szerb elnöknél járt a teljes bnoszniai szerb ve­zetés. Karadzsics, Krajisnik és Mladics tábornok, ezt meg­előzően (a múlt héten) Banja Lukában és Bijeljinában látták Rad milo Bogdanovicsot, a szerb hatalmi párt egyik legbe­folyásosabb emberét, Milose­vics közeli munkatársát. Minde­zek a jelek arra utalnak (ezt dip­lomáciai források is megerősí­tették), hogy ismét helyreáll a szerb politikai egység. Egyrészt JäeigrájcLés-Ealô közeledik egy­máshoz, másrészt sikerült áthi­dalni a Karadzsics-Mladics el­lentéteket, vagyis a boszniai szerbek politikai és katonai csúcsvezetése közötti szakadé­kot. Krajisnik azt állítja, hogy genfi tárgyalásai során Bildttel semmi konkrét dolgot nem be­szélt meg, de mégis derűlátó. Bejelentette, hogy a szerb fél új platformot készít a tárgyalások­ra, de nem mond le a szerb nép stratégiai érdekeiről. Krajisnik szerint Bosznia területi felosztá­sával kapcsolatban a szerb fél­nek az az álláspontja, hogy két olyan államot kell létrehozni, amelyek a terület nagyságát és az infrastruktúrát tekintve (szerb szóhasználattal élve „mennyiségi és minőségi" szempontból is) egyaránt élet­képes legyen. A szerb tábor a béketárgyalásokon egységes ál­lásponttal lép fel, ezt a boszniai szerb parlament határozatba is foglalta, kiemelve, hogy a tár­gyalásokon „a boszniai Szerb Köztársaság és a JSZK küldött­sége egyaránt képviseli a szer­beket és egyeztetik álláspontja­ikat." Ezek után Izetbegovic muzul­mán elnökön és a szarajevói kormányzaton múlik az ameri­kai terv sikere. Silajdzic bos­nyák kormányfő a szarajevói merénylet után kijelentette, hogy a tárgyalások nem folytat­ják mindaddig, amíg nem tisz­tázzák, mi a NATO szerepe, s meddig ül még ölbe tett kézzel az észak-atlanti haderő, miköz­ben a szarajevóiakat tömege­sen gyilkolják. Az amerikai dip­lomáciára hárul a feladat, hogy Izetbegovicot meggyőzze, s ez most hatványozottan nehéz lesz, tekintettel az újabb tömeg­mészárlásra. A muzulmán el­nök máris hajlamos lenne fel­függeszteni minden tárgyalást. Tegnap egyébként ismét Párizs­ba várták, ahol Chirac francia elnökkel volt megbeszélt talál­kozója, azonban a merénylet ezeket a terveket is megboly­gatta. Párizsban van Holbrooke amerikai államtitkár-helyettes, az amerikai delegáció élén részt vesz a nemzetközi össze­kötő csoport ülésén, majd on­nan Belgrádba utazik. Ugyan­csak Belgrádba készült Jaszusi Akasi ENSZ-főmegbízott is. A diplomácia tehát teljes gőzzel üzemel, s alighanem csupán napok kérdése, hogy a délszláv válságban bekövetkezzen a sorsdöntő fordulat. Hogy az kedvező lesz-e vagy sem, majd elválik. GYARMATI JÓZSEF Válaszcsapás várható Hivatalos washingtoni források tegnapi közlése szerint a boszniai szerbeket felelőssé tevő ENSZ-nyilatkozattal elhárult az akadály a szarajevói aknatámadás katonai eszközökkel történő megtorlása előtt. A CNN hírtelevízió külügyminisztéri­umi tudósítója úgy értesült, hogy az ellencsapást nagy való­színűséggel a gyorsbevetésű erőkhöz tartozó francia tüzérsé­gi ágyúkból fogják mérni, ha sor kerül a válaszadásra. Tájékoztatása szerint kormányforrásokból megerősítették azt is, hogy az Egyesült Államok eltökélten a katonai megtor­lás mellett van, annak ellenére, hogy a boszniai szerb parla­ment üdvözölte az új amerikai diplomáciai kezdeményezést. Washington álláspontja az, hogy a NATO és az ENSZ hitele is kockán forog a válaszadással. MTI Hosszúra nyúlt eszmecsere AZ SZDSZ ELLENZI A KABINET BŐVÍTÉSÉT Horn: Az MSZP egyedül is kormányozna (Folytatás az 1. oldalról) - Az előzmények a pozsonyi magyar nagykövetség augusztus 19-ei, Magyar­ország nemzeti ünnepe alkalmából adott fogadásé hoz kötődnek, ahol Bugár Bélát és engem megszólított az államfő. Miközben amerikai utunk tapasztalatai­ról beszélgettünk, közöltem vele: rosszul esett nekünk, hogy közvetett informáci­ókra támaszkodva elítélte megnyilatko­zásainkat, és nem ismerkedett meg személyes értékelésünkkel. Az elnök er­re felvetette, ha megkésve is, valósítsuk meg az elmaradt beszélgetést. Hétfői ta­lálkozónkon így az USA-ban tett látoga­tás mellett többek között a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetéről és az ál­lamnyelvről szóló törvény előkészülete­iről is szó volt. • Az USA-ban szerzett tapasztalataik mennyiben mutatnak hasonlóságot? - Közöltem az államfővel, hogy hozzá hasonlóan mi is megragadtunk minden lehetőséget a Szlovákiáról kialakult kép javítása érdekében. Beszélgetésünkből kitűnt: az államfő ugyanazt tapasztalta Amerikában, mint mi, sőt néhol súlyo­sabb vádakkal is szembesülnie kellett, mint nekünk. Tisztázódtak tehát azok a félreértések, amelyek az USA-ból való hazatérésünk után alakultak ki a köztár­sasági elnök és a Magyar Koalíció kö­zött. • A szlovákiai magyar iskolaüggyel összefüggésben mire hívták fel az ál­lamfő figyelmét? - Nemcsak az aktuális történésekről, igya lévai járásbeli iskolaigazgatók levál­tásáról tájékoztattuk, hanem felvázoltuk előtte Ágcsernyőtől Pozsonyig a szlováki­ai magyar óvodák és iskolák helyzetét. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy a magyar igazgatók eltávolítása egy átfogó terv ré­sze. A szlovák nemzetiségű és anya­nyelvű tanítókat, tanárokat „ejtőernyősökként" vetik be a magyar is­kolákba, ahol az egységes tanári karokat kell felbomlasztaniuk. Hangot adtunk fé­lelmünknek, hogy az iskolaügyi kormány­zat részéről egy tudatos feszültség szító folyamat zajlik, amely nemcsak a szlová­kiai magyarság identitását és alapvető érdekeit veszélyezteti, hanem Szlovákia belpolitikai stabilitását is. • Az előkészületben lévő nyelvtörvény ugyancsak potenciális veszélyként ér­tékelhető. Mit tehet az államfő e ve­szélyelhárítása érdekében? - A köztársasági elnököt megkértük: végeztesse el a nyelvtörvény alapelvei­nek, illetve tervezetének szakmai elem­zését, hasonlíttassa össze az alkot­mánnyal és az érvényes nemzetközi do­kumentumokkal, mely pontokban ellen­kezik velük. Az alkotmányba ütköző ré­szekre magunk is felhívtuk a figyelmét, miként arra is, hogy elfogadása esetén milyen drámai folyamatok indulhatnak be a hétköznapi életben. Arra kértük az elnököt: amennyiben az eléje tárt elem­zés megerősíti az általunk vázolt veszé­lyek eshetőségét, vétózza meg a tör­vényt. Természetesen számolnunk kell azzal is, hogy a kormánykoalíciós több­ség ebben az esetben változtatás nélkül másodszor is megszavazhatja a jogsza­bályt. Erre az eshetőségre vonatkozott második kérésünk: támogasson ben­nünket annak a harminc aláírásnak az összegyűjtésében, amelynek birtokában szükség esetén alkotmánybírósághoz fordulhatunk majd ezzel a jogszabállyal. Az államfő erre ígéretet tett. HORVÁTH GABRIELLA MTI-hírek A szocialista párt 54 százalékos parla­menti többségével egyedül is folytatná a kormányzást, ha magára marad. Ezt Horn Gyula miniszterelnök jelentette ki tegnap a Napkeltének adott tv-interjú­jában. A kormányfő szerint ez a több­ség elegendő, de az MSZP fenn akarja tartani a koalíciót, és reméli, hogy eb­ben meg tud állapodni partnerével. Kifejtette: a kormányátalakításra töb­bek között azért van szükség, hogy a jövőben elsősorban a nagy átfogó tár­sadalompolitikai kérdésekkel foglal­kozhasson, és a miniszterelnöknek ne kelljen olyan kisebb ügyekkel foglal­koznia, amelyek nem az ő feladatához tartoznak. Nagy Sándor gazdasági mi­niszterré jelölésével kapcsolatban Horn Gyula azt mondta, hogy a jövőben is Bokros Lajos marad a gazdasági ka­binet vezetője. A kormányfő annak a reményének adott hangot, hogy sikerül meggyőznie az SZDSZ-t. Szerinte a sza­baddemokraták súlya nem csökken a koalícióban, hiszen olyan nagy terüle­tek tartoznak hozzájuk, minta kultúra, az oktatás, a tudomány, az egyházak, a közlekedés, a hírközlés, a vízgazdálko­dás, az egész önkormányzat felügyele­te, valamint a fegyveres erők egy je­lentős része. Az SZDSZ álláspontjában nincs válto­zás, a szabaddemokraták elképzelhe­tetlennek tartják új tisztségek létreho­zását a kormányban. Az MSZP részéről tapasztalt megnyilatkozásokat olyan, immár negyedszer ismétlődő ultimá­tumként értékelik, amelynek ezúttal nem kívánnak engedni. Pető Iván párt­elnök szerint ha az MSZP mégis ra­gaszkodik elképzeléseihez, amit ulti­mátumnak minősített, akkor ez a koalí­ció végét jelentheti. Az MSZP ÉS AZ SZDSZ egyeztető tár­gyalásainak első fordulóját ma délután tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom