Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-01 / 177. szám, kedd

1995. augusztus 1. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 3 I A Vatra felhívása Magyarországhoz MTI-tudósítás A Vatra Romaneasca nevű szélsőséges romániai kulturális szervezet felkérte a magyar hatóságokat, hogy vessenek gátat „a Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásoknak". Ez volt az egyik következtetése annak az országos igazgatótanácsi ülésnek, amelyre a múlt hét végén került sor Marosvásárhelyen, a szervezet székvárosában. Az értekezletet azután tartották, hogy Ion Iliescu román elnök fogadta a Vatra vezetőségének küldöttségét, amely megosztotta vele a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. A vita során a Vatra 7 pontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmet az RMDSZ tevékenységének „törvénytélen" jellegére, a „Románia-ellenes magyar sovinizmusra". Ilyen értelemben hangzott el az a felhívás is, amelyben a Vatra kinyilvánította: jő néven venné, ha a magyar hatóságok fellépnének minden, a Magyar Köztársaság területén zajló románellenes megnyilvánulással szemben. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban a Vatra álláspontja az, hogy figyelembe kell vennie a legfontosabb román érdekeket, a lehető legvilágosabb megfogalmazásokat használja, hogy ne adhasson lehetőséget utólagos vitatott értelmezésre. A Vatra vezető tanácsa aggodalommal kíséri az RMDSZ által kilátásba helyezett, az oktatási törvény elleni fellépéseket, s arra szólítja fel a román illetékeseket, intézkedjenek, nehogy ezen akciók során a román tanárokat és diákokat „elzavarják" bizonyos iskolákból 1995 szeptemberétől. Az igazgatótanács ülésével egy időben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra „Junimea" nevezetű ifjúsági szervezete is. Adósságtörlesztés Még az idén mintegy 150 millió amerikai dollár értékű orosz fegyverzethez, illetve alkatrészekhez jut a magyar honvédség és a határőrség a korábban Magyarországgal szemben felhalmozódott orosz adósság törlesztéseként. Erről az elmúlt héten egy Moszkvában járt magyar szakértői delegáció eredményes tárgyalásain született megállapodás. A Honvédelmi Minisztérium katonai főosztályának vezetője elmondta: a már létrejött konkrét egyezség 132 millió dollár értékű hadi felszerelés ez évi szállítására vonatkozik, de még az ősszel további 18 millió dollár értékben várható egyezménykötés. A magyar honvédség így még ebben az esztendőben többek között 97 darab BTR-80 típusú páncélozott szállító harcjárműhöz, 20 darab rakétapáncéltörő-indítóállványhoz jut rakétákkal együtt. Ezenkívül hajtóművek érkeznek a MIG-29-es vadászgépekhez, valamint repülőtéri berendezések is. Oroszország a még fennálló 900 millió dolláros adósságából 320 millió dollárt törleszt hadifelszerelések szállításával. Ebből 240 millió dollárnyi eszköz jut a hadseregnek, és 80 millió a határőrségnek. Az idén még nem kihasznált keretet minden bizonnyal 1996-ban törleszti az orosz partner. MTI Az embargóoldás ellen Bili Clinton amerikai elnök megerősítette, hogy elutasítja az ENSZ boszniai fegyverembargójának egyoldalú feloldását. „Ez egy rossz időpontban tett, rossz lépés lenne" - írta Clinton a Newsweek legfrissebb számában megjelent cikkében. „Bár csábító a lehetőség, hogy eleget tegyünk a szenátus követelményeinek, és megszüntessük a fegyverszállítási tilalmat, az Egyesült Államok számára azonban ez súlyos következményekkel járna" - figyelmeztetett az amerikai elnök. Clinton hangsúlyozta: az ENSZ-t kell olyan helyzetbe hozni, hogy boszniai védett övezeteit jobban megtudja oltalmazni a szerb támadásokkal szemben. A Newsweek felmérése szerint az amerikaiak véleménye megoszlik az embargót illetően. A megkérdezettek 38 százaléka támogatta a fegyverszállítási tilalom feloldását, 40 százalékuk ellenezte, míg 20 százalék nem tudott határozott választ adni a kérdésre. MTI A Betlehemtől nyugatra levő G ivat Hogadan dombon gyors munkába fogott több száz izraeli telepes, hogy az izraeli hadsereg rendelete ellenére, amely a térség kiürítésére szólít fel, mielőbb megépítsék új „lakótelepüket". Izraeli katonák és rendőrök tegnap már erőszakkal eltávolították azt a több száz izraeli telepest, akik illegális kolóniaépítésbe kezdtek Al-Kaderban, a Ciszjordánia déli részén, az Efrátra néző palesztin faluban. A rendfenntartó erők - köztük több lovasrendőr - körülvették a települést, és erőszakkal elhurcolták a telepeseket. A betelepülők közül többen a sziklákba kapaszkodtak, és nacionalista dalokat énekeltek, a rendőröknek és a katonáknak végül erőszakkal kellett a teherautókra hurcolniuk őket. Nem sokkal korábban a rendfenntartó erők leromboltak több engedély nélkül felállított sátrat és öt faházat. Egyezség után újabb harcok (Folytatás az 1. oldalról) tartozik hatáskörébe. Az orosz felső- és alsóház képviselői idén áprilisban fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy vizsgálja meg három elnöki és egy kormányrendelet alkotmányosságát. Beadványukban a honatyák arra hivatkoztak, hogy a csecsenföldi háborút lehetővé tévő elnöki és kormányrendeletek több ponton is sértik az orosz alaptörvényt és a nemzetközi normákat. A tegnap délután kihirdetett ítélet értelmében alkotmányosnak bizonyult Borisz Jelcin elnök 1994. december 9-én hozott rendelete, amely „A Csecsen Köztársaságban és az oszét-ingus válságövezetben tevékenykedő törvénytelen fegyveres alakulatok felszámolására irányuló intézkedésekről" szól. Elutasította viszont a testület Jelcin elnök hírhedtté vált titkos rendeletének elbírálását. Az 1994. november 30-án aláírt ukáz „a törvényesség és a rend Csecsenföldön történő helyreállítását célzó intézkedéseket" tartalmázza. Az alkotmánybírák többségében törvényesnek minősítették a kormány 1994. december 9én elfogadott rendeletét is, amely az állambiztonság védelmét, az orosz területi egység helyreállítását, a törvényesség betartását, az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartását és a törvénytelenül felfegyverkezett csecsen alakulatok leszerelését tűzte ki célul. A testület szerint a rendelet néhány pontja viszont ellentmond az alkotmánynak. Csecsen fegyveresek orosz katonákra támadtak Csecsen orvlövészek vasárnap éjjel összesen 20 alkalommal tüzet nyitottak orosz katonákra Groznijban - közölte tegnap az csecsenföldi orosz egyesített erők parancsnoksága. A csecsen főváros különböző helyein, de leginkább annak Sztaropromiszlov nevű kerületében csecsen orvlövészek orosz ellenőrzési pontokra lőttek. Egy orosz katona megsebesült. Az oroszok 16 alkalommal viszonozták a támadást, ügy tűnik tehát, igaza van Emil Painnak, az orosz elnöki elemző szolgálat szakértőjének, aki kijelentette: a katonai megállapodás aláírása még nem jelenti, hogy a béke beköszöntött Csecsenföldön. CSEHORSZÁG Valutafelmutatási kötelezettség A külföldi turistáknak szeptember elsejétől az ellenőrző szervek felkérésére igazolniuk kell majd, hogy a rendeleteknek megfelelő pénzügyi fedezettel érkeztek. Ez derült ki a cseh belügyminisztérium június 16-ai rendeletéből, amely szerint a felnőtt külföldieknek legalább 7 ezer koronának megfelelő valutát, a 15 évnél fiatalabb gyermekeknek 3,5 ezer koronát kell felmutatniuk a cseh határon - figyelmeztetett tegnap a belügyminisztérium illetékese. Az új szabály vonatkozik a magán-meghívólevél alapján Csehországba utazó külföldiekre is. Azoktól a külföldiektől, akik nem tesznek eleget az új beutazási szabályoknak, megtagadják a belépést. CTK KOZVELEMENY-KUTATAS Ukrán-orosz államiság MTI-hír Az ukrán főváros lakosságának kétharmada azt szeretné, hogy Ukrajna és Oroszország egyesüljön, vagy pedig a függetlenség megtartása mellett szűnjenek meg a határok a két állam között. Ez derül ki a Ukraine Sociology Service ukrán közvélemény-kutatási intézet felméréséből, amelynek eredményét az Unian hírszolgálat ismertette tegnap. Majdnem minden negyedik kijevi (a megkérdezettek 23 százaléka) úgy véli, hogy a két szláv államot újra egyesíteni kell egymással. A fővárosi lakosok közel fele (47 százalék) pedig szívesen venné, ha Ukrajna független maradna, viszont eltűnnének a határok, megszűnne a határ- és vámellenőrzés. Az Oroszországba történő beolvadást vagy pedig a fehérorosz mintára zajló újraintegrálódást támogatók szerint a közeledés javítana az ukrán gazdaság helyzetén. Egy másik típusú érvelés a két ország történelmikulturális egységére hivatkozik. A megkérdezetteknek kevesebb mint egyötöde (18 százaléka) kívánt olyan ukrán függetlenséget, amely esetében Oroszországot bármely más országhoz hasonlóan kezelnék, nem tűnnének el sem a határok, sem a vámok, sem a beutazási engedélyek. A kijevieknek ez az integrációt teljes egészében elutasító csoportja úgy vélekedik: a függetlenség elvesztésével veszélybe kerülhet az ukrán kultúra újjászületése. Mások pedig azért nem kívánják az Oroszországhoz való közeledést, mert nem akarnak részt venni az orosz hadsereg csecsenföldi és közép-ázsiai akcióiban. TEGNAP OLVASTUK FRANTIŠEK MIKLOSKO: Szlovákia nem Felvidék A múlt héten Debrecenben zajlott a Magyarok Világszövetsége által szervezett találkozó, amelyet a nyelvháború elleni tiltakozásként hívtak össze. A SME munkatársai František Mikloškót, a KDM alelnökét kérdezték: CSECSENFOLD Visszatérés a kiindulóponthoz Úgy tűnik, mintha a csecsen válság kapcsán Moszkva és Groznij visszatérne a kiindulóponthoz, s a háború semmire sem szolgált volna - írta tegnapi számában a Le Figaro című francia napilap, az előző nap aláírt orosz-csecsen katonai megállapodást értékelve. LE FIGARO • Hogyan értékeli a találkozót és Duray Miklós felszólalását? - Duray Miklós felszólalása militáns volt. Oly módon nevezett meg dolgokat, ahogy azok nem felelnek meg a valóságnak. Neki szüksége van kiélezett helyzetekre. Politikája ezért veszélyes. Az egész találkozó egyébként militáns, és nem hangneme nem volt megfelelő. A helyzet ugyanis nem olyan rossz, hogy össze kellene hívni a világszövetséget, s nem méltó módon felszólalni rajta. Szlovákia nem Felvidék. • Véleménye szerint a „magyarkérdés" Európa számára veszélyes? - A magyarkérdés jelenleg még nem veszélyes. Békeidőben a Szlovákia és Magyarország között fennálló vitás kisebbségi kérdések békés úton megoldhatók. A magyarkérdés csak a nagy geopolitikai változások idején, 1918ban és 1938-ban vált veszélyessé. Napjainkban, amikor a magyarokkal kapcsolatos nemzetiségi politikánkat alakítjuk, figyelembe kell vennünk: még nem tudjuk, hogyan végződik a háború Jugoszláviában, mi történhet az egykori Szovjetunióban, és nem állíthatjuk, hogy akaratunk ellenére nem keveredünk-e bele a nagy világproblémák sodrásába, az erőviszonyok átalakulásába. Akkor a magyarkérdés újra felszínre kerül, és nagyon veszélyes lesz. • A kormányfő állítólag felkínálta Romániának, hogy addig megállítja a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálását, míg a román-magyar szerződést alá nem írják. Egyetért ezzel? - A kormányfő eddig két hivatalos látogatáson vett részt - Ukrajnában és Romániában járt. A többi útjára, sem Olaszországba, sem Spanyolországba, sem pedig Brüsszelbe nem az adott ország kormányfőjének meghívására került sor. Nincs külpolitikai koncepciója. Vladimír Mečiar Debrecent is kihasználta a román partnereivel való tárgyalásokon, akiknek jóval komolyabb problémáik vannak az ottani magyar kisebbséggel, mint nekünk, s akik jóval határozottabbak velük szemben, mint mi. De semmi sem történik ellenszolgáltatás nélkül. Ez azt jelenti, ha a szlovák és a román fél kijelenti, hogy közösen lépnek fel, nekünk fog kelleni alkalmazkodnunk a magyar kisebbséggel szemben foganatosított román lépésekhez. PETER TÓTH, ĽUBOMÍR LINTNER A csecseneket katonailag legyőzték, de továbbra is képesek az ellenállásra, s a bugyonnovszki túszszedés bebizonyította, hogy Dudajev csecsen elnök reményvesztett emberei Oroszország területén is végre tudnak hajtani terrorakciókat. Márpedig öt hónappal a törvényhozási választások előtt a kormány - amelynek vezetője maga is részt vesz a kampányban - nem engedheti meg újabb merényletek kockázatát. A „háborús pártot" felszámolták, a Viktor Csernomirgyin vezette „galambok" pedig elszánták magukat a béke helyreállítására. Csakhogy ez a béke törékeny marad majd, mert Moszkva ugyan háttérbe szorította a héjákat, de nem számolta fel a háború okait írja a francia lap. Három év alatt, azaz 1991-től 1994 végéig Oroszország számtalan alkalommal próbálta meg függetlenségpárti álláspontjának módosítására bírni Dzsohar Dudajev csecsen elnököt - ám hiába. S a katonai beavatkozás sem változtatta meg ezt az embert, aki - bár jól ismerte az orosz harckocsik rombolóerejét - nem habozott egy egész népet feláldozni országa szuverenitásának elvéért. Akkor pedig a Kreml ugyan miben reménykedik, miként akar diplomáciai megoldásra jutni a csecsen elnökkel? S ha Moszkvának érdekében áll is a probléma halogatása, Dzsohar Dudajev érdeke ennek éppen ellenkezője - olvasható a Le Figaro tudósítójának cikkében. Havazott Tűzröldön Az évszazad havazásaként emlegetik a leesett hótómeget az argentínai Tuzfoldón, ahol az elmúlt napokban a hómérseklet elérte o mínusz 21.7 Celsius-fokot. A meteresnól is magasabb ho gyakorlatilag elzárta a külvilágtól Rio Gaikigas es Rio Grande varosokat. A tegnap reggeli rádiójelentés szerint -i Aavazás folytatódik, és ujabb hideghullám varható az Antarktisz felöl. Buenos Airesben Is fáznak, a tegnap reggeli hómerseklet 4 fok volt. am hoerzetkent mínusz 4 Celsius-fokotjelentettek, s ez már ugyancsak hideg a del-amerikal ország fovárosi lakosainak. MTI