Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-22 / 195. szám, kedd

1898 | ÚJSZÓ GAZDASÁG 1995. augusztus 1910. Chicagói visszhangok Az Egyesült Államokban szokatlan „standing ovation" követte Mi­chal Kováč beszédét az amerikai jogászkamara (ABA) idei chicagói konferenciáján, melynek keretében, mint ismeretes, a szlovák köz­társasági elnököt díjjal tüntették ki a jogállam megteremtése érde­kében kifejtett tevékenységéért. Az „állótaps" otthon elmaradt, he­lyette belpolitikai vihar, kellemetlen jegyzékcsere és a kormányber­kekből zúdított bírálat várta az államfőt, mert kimondta: bizonyos amerikai körökben aggodalom tapasztalható, hogy Szlovákia a de­mokrácia építésében elmarad a többi kelet-európai reformország mögött. Ez az aggodalom tükröződött az elmúlt napokban az ameri­kai sajtóban megjelent, tagadhatatlanul elmarasztaló cikkekben is, amelyeket a pozsonyi külügyminisztérium államtitkára féligazsá­gokból összeállított tákolmányoknak nevezett. Viszont - ismét Jo­zef Šesták szavai szerint - „pozitív" volt az amerikai válaszjegyzék, amelyben a miniszterelnök szerint még „tapsoltak is a kormány­nak". Mi lehet az „amerikai" igazság? Erről kértünk véleményt dr. Ludik Zoltán ügyvédtől, a chicagói konferencia egyik szlovákiai részt­vevőjétől. Az Egyesült Államok nagyon bízik abban, hogy Kelet-Európának sikerül végrehajtania a politikai, gazdasági reformot, és a térség tel­jes mértékben integrálódni tud majd. Kétségtelen azonban, hogy Szlovákiával kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható. Módom­ban állt kerekasztal-tárgyalásokon részt venni amerikai jogászok­kal, ügyvédekkel, akik - akár tetszik, akár nem - döntő mértékben befolyásolják a beruházókat, vállalkozókat. Bár rendkívül diplomati­kusak, nem kívánnak beavatkozni, netán megsérteni valakit, meg­kérdőjelezik a szlovákiai reformfolyamatot fékező, a privatizációt lassító döntéseket, kétségeket támasztanak bennük a parlamenti demokráciával nem teljesen összhangban álló lépések, és persze, a verbális kijelentések a végrehajtó hatalom részéről. Ezek a kétsé­gek fogalmazódnak meg egyértelműen az amerikai sajtóban. Washingtoni vélemény szerint a kelet-európai országok többsé­gében jelentkező „gyermekbetegségek" egy ideig és egy bizonyos határig tolerálhatok. Ezen túl hátrányuk származhat belőle, konkrét esetben - mondják - Szlovákiának is, olyan értelemben, hogy ki­marad az integráció első hullámából. Ha tovább visszük az ameri­kai gondolatot, kiérezhető az aggodalom: nyugati elfordulás esetén Szlovákia vajon nem veszi-e majd kelet felé irányát Épp ezért hiva­talos helyeken is nagyon óvatosak a kritikákkal, nehogy egy ilyen el­lenkező hatást váltsanak ki. Véleményem szerint minden bizonnyal ez az óvatosság tükröződik a sokat emlegetett amerikai válaszjegy­zékben. Persze, tudatosítani kell: a diplomáciai szótárban másképp kell olvasni, mint a szókimondó sajtóban. (ug) HATARFORGALOM Magyar-osztrák megállapodások Több hónapos intenzív tárgyalássorozat zárult le tegnap, amikor Kuncze Gábor magyar és Caspar Einem osztrák bel­ügyminiszter az ausztriai Fertőmeggyesen több megállapo­dást írt alá a határforgalom könnyítéséről. ben legjobb esetben is csak 1997-től tudja teljesíteni. A megállapodás szerint 6 sá­von történik az ellenőrzés: külön sávban kelhetnek át az EU és az Európai Gazdasági Térség ál­lampolgárai, a magyar állampol­gárok és velük együtt mindazok, akik sem Ausztriában sem Ma­gyarországon nem vízumkötele­sek, illetve harmadik országok polgárai. Külön megállapodás módosítja a vasúti útlevélel­lenőrzést: ezt a jövőben mozgó vonaton végzik. A két miniszter szóbeli jegyzékeket is kicserélt. Ezek egyike az eddig csak ma­gyar és osztrák állampolgárok számára nyitvatartó határát­kelők igénybevételét minden EU-polgárra kiterjeszti. MTI-hír Az új megegyezések megte­remtik a lehetőséget arra, hogy a magyar-osztrák határon, min­denekelőtt a Hegyeshalom-Nic­kelsdorf-i átkelőhelyen a két or­szág polgárai a külön sávoknak köszönhetően gyorsabban jus­sanak át. E sávok létesítéséről is rendelekzik a most rögzített egyezmények közül a legfonto­sabb, amely lényegében egy 1993-as megállapodást igazít hozzá az új körülményekhez. Ez utóbbiak annak következmé­nyei, hogy Ausztria csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve aláír­ta a Schengeni Egyezményt, igaz, annak előírásait a műszaki feltételek miatt teljes egészük­Veszélyes tervszerű betelepítés (Folytatás az 1. oldalról) az etnikailag vegyes (tehát érzé­keny területű) Vajdaságban a történtek ellenére mindmáig az együttélésnek szép példáit tud­juk felmutatni, de most éppen azokat az embereket telepítik ide, akik bosszúvágytól fűtve ér­keznek s nehezen tudják elvisel­ni a másságot. Ez a fő ok. Amel­lett a Vajdaság Szerbiának legsűrűbben lakott területe, a munkanélküliség viszont itt jó­val nagyobb fokú. Gyanítjuk to­vábbá, és félünk attól, hogy ez szervezett idetelepítés, része annak a tervnek, amelynek célja méginkább kisebbségi helyzet­be szorítani az itt élő magyarsá­got. Egyszóval: határozottabb fel­lépést várunk. Példának is mon­dom, nem én találtam ki, a vaj­dasági ember fogalmaz így, pon­tosabban kérdez: amikor az amerikai Kongresszus tiltakozik a Koszovóba való betelepítés el­len, miért nem teszi meg ezt a magyar kormány a Vajdaság esetében? - A magyar kormány ez ügy­ben a minap nyilatkozatot tett közzé... - Igen, ez egyfajta megnyilat­kozás, amely helyénvaló. De nem idejekorán történt. Sokkal hamarabb kellett voina, amikor a menekültáradat elindult és első hullámai becsapódtak a Vajdaságba. - A krajinai szerbek tömeges érkezése milyen mértékben kö­zelíti most egymás felé a két vaj­dasági magyar érdekvédelmi szervezetet? - Nagyon szeretném, ha ez a közeledés megtörténne. Nem csak én, személyesen, hanem a VMSZ elnöksége is. Üzenetünk (legutóbbi ülésünk nyilatkoza­ta): ha eddig nem is tudtunk szót érteni számos különböző kérdésben, ez most elkerülhe­tetlen a Vajdaságban élő ma­gyarság alapvető sorsát megha­tározó ügyekben. Ezekben együttesen kell fellépnünk. Kez­deményezésünket eljuttattuk a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségének vezetőségé­hez, s abban javasoljuk, közö­sen értékeljük az előállt helyze­tet, a várható következménye­ket, s a megoldás érdekében együtt fogalmazzuk meg cselek­vési feladatainkat. Tartok azon­ban attól, hogy a VMDK ismét akadályokat gördít majd, s ért­hetetlen feltételekhez köti az együttműködést. - Végül: mi a véleménye ar­ról, hogy a magyar miniszterel­nök kilátásba helyezte a vízum­kényszer bevezetését az egyes szomszédos országokkal szem­ben? - A határon túli magyarságot is érintő kérdésekről nem tár­gyalhatnak nélkülünk. A vízum­kényszer témaköre egyébként az illetékes bizottsághoz került vissza átdolgozásra, ha elkészül a munkaanyag, vonjanak be bennünket is annak megvitatá­sába. Mondjuk el akkor mi, me­lyik állam sújt bennünket job­ban. Vajon az a Szerbia, amelyet hazánknak kell neveznünk, s amely minden alkalommal negy­ven dináros (kb. húsz márka) ha­tárátlépési illeték befizetésére kötelez bennünket, vagy az anyaország, amely vízumkény­szert akar bevezetni... SINKOVITS PÉTER Zászlót bontott a Magyar Egységért Mozgalom Kész tények elé állították a Magyar Egységért Mozgalom kezdeményezői leendő tagjai­kat, mikor az egyesület alakuló ülésére és alapszabályzatának kidolgozására Ceglédre érkező, mintegy háromszáz meghívott előtt szombaton Réti Miklós be­jelentette: „A mozgalom mega­lakult, ügyvezető elnöknek Pozs­gay Imrét választottuk. Néhány hónapon belül kidolgozzuk prog­ramunkat és véglegesítjük az alapító okirat szövegét" Pozsgay Imre ügyvezető el­nök, a Népszavának adott inter­jújában szólt a mozgalom céljai­ról: pártoktól és politikai hova­tartozástól független, egyesületi formában működő szervezetet kívánnak alakítani, „egységbe kovácsolni a nemzet érdekében tenni akaró honpolgárokat". A mozgalomhoz - melynek el­nökségébe többek közt Murányi Lászlót, Réti Miklóst, Tőkés Lászlót, Duray Miklóst jelölte Pozsgay - már az alakuló ülé­sen tíz társadalmi szervezet je­lentette be csatlakozási szándé­kát. A mozgalom első összejöve­tele alkalmából tartott sajtótájé­koztatón részt vett Tőkés László nagyváradi püspök is, aki arról beszélt, hogy Szent István ünne­pe különösen alkalmas a nem­zetet egységbe tömörítő mozga­lom elindítására, annál is in­kább, mert az európai integráció csak úgy képzelhető el, ha „sa­ját házunk táján megindul az egységesülési folyamat". M. M. Mit tervezett Szaddám? MTI- és TXT-hír Szaddám Húszéin iraki elnök azt tervezte, hogy még ebben a hónapban megszállja Kuvaitot és Szaúd-Arábiát, ám a táma­dást lefújta, amikor két veje Jordániába szökött át - ezt Hú­széin Kamei Haszan tábornok, az iraki államfő egyik elmenekült veje jelentette ki az amerikai AP hírügynökségnek adott exkluzív interjúban. Haszan állítása sze­rint maga is részt vett a kor­mány, illetve a Forradalmi Kor­mányzótanács azon ülésein, amelyeken az invázió terveit ki­dolgozták. Az AP megjegyzi, hogy Haszan szavait fenntartással kell fogad­ni. Mint az iraki ellenzékhez nemrégiben átpártolt politikus­nak ugyanis egyfelől érdekében áll effajta híresztelésekkel tá­madni az iraki vezetést. Másfelől viszont az a tény, hogy Haszan ennyire magas beosztásban szolgált a kormányban (többek között a titkos fegyverkezési programokért felelős ipari mi­niszter volt), növeli szavainak hi­telét. Haszan szerint közléseit tá­masztja alá az is, hogy - miként azt nyugati megfigyelők is tanúsít­hatják - Bagdad az utóbbi hetek­benjelentős létszámú csapatokat vont össze Kuvait határához kö­zel, Baszra környékén. Haszan ugyanakkor - a nyugati várakozá­sokkal ellentétben - az interjúban nem szolgált részletekkel Irak tit­kos fegyverkezési programjairól. Csupán annyit mondott, hogy a Huszein-rezsim lényegében már felfedte a Nyugatnak fegyverkezé­sének valamennyi jelentős titkát. A tegnapi jelentések szerint Barszan Ibrahim Takriti, Szad­dám egyik féltestvére is csatlako­zott Haszan tábornokhoz. Takriti, aki iraki ENSZ-nagykövet Genf­ben állítólag nem akar visszatérni Bagdadba. GREENPEACE Tiltakozó flotta Több mint húsz hajóból álló tiltakozó flotta indult el a Csendes-óceánnak abba a térségébe, ahol a francia hadsereg atomrobbantási kísérleteket kíván végre­hajtani. MTI-Jelentés A Greenpeace elnevezésű nemzetközi környezetvédő moz­galom, amely már a Mont-Blanc­ra is tiltakozókat küldött, most négy hajót indított a földalatti robbantások helyszínéül szolgáló Mururoa korallzátonyhoz. Au­gusztus végére már mintegy 30 hajó lesz a térségben, hogy tilta­kozzon a kísérletek felújítása el­len, köztük számos új-zélandi magánjacht és az új-zélandi hadi­tengerészet egyik hajója. Párizs, mint ismeretes, június­ban jelentette be, hogy szeptem­ber elejétől nyolc kísérleti nukleá­ris robbantást hajt végre a Csen­des-óceánon. A bejelentés a Gre­enpeace és a környező államok heves tiltakozását váltotta ki. A környezetvédők azt is tervbe vet­ték, hogy a Mururoa korallzá­tonyt körülvevő tilalmi övezetbe is küldenek tiltakozó hajókat. KASMÍR Újabb emberrablások MTI-hír Kasmíri szeparatisták vasár­nap megállítottak egy buszt, amely indiai bevonulókat szállí­tott, és elraboltak hét kiskatonát - jelentette az AP. Az egyik elra­bolt személy holttestét később megtalálták, a többi hat sorsa egyelőre ismeretlen. Az incidens Szrinagartől 14 kilométerre tör­tént. Az AP ironikusan állapítja meg, hogy miközben öt külföldi elrablá­sa miatt a világ szeme már hóna­pok óta Kasmírra szegeződik, a jóformán mindennapos gyakori­sággal elkövetett helyi emberrab­lásokat igen ritkán kürtölik világ­gá. Katonák ekkora csoportjának elrablására mindazonáltal még ezen a környéken sem volt példa. Az amerikai hírügynökség azt is közölte: az egyébként egyetlen mohamedán többségű indiai tag­állam hindu kormányzója, Krisna Rao bejelentette, hogy mégsem tervezik a négy elrabolt nyugati turista fegyveres kimenekítését. Nem sokkal korábban Rao még úgy nyilatkozott, hogy végső eset­ben erővel hozza ki a két brit, az amerikai és a német túszt a sza­kadárok fogságából. A túsz­szedők viszont közölték: a kato­nai készülődés legcsekélyebb je­lére megölik rabjaikat. Bombay neve ezentúl: Mumbai Bombay az indiaiak számára felhőkarcolókat és filmcsillagokat jelent - a nyugatiak a nyomor és a zsúfoltság városának tartják. A név azonban rövide­sen nem jelent már semmit. A 12 millió lakosú nyüzsgő metropolisnak, India pénzügyi fővárosá­nak és a világ harmadik legnagyobb filmipari köz­pontjának nevét ugyanis hivatalosan Mumbaira változtatták - jelentette az AP. A hindu istennő nevének kiválasztása a nemzeti büszkeséget jelzi és azokra az időkre emlékeztet, amikor India még nem állt a brit hódítók uralma alatt. Vannak azonban, akik a város kozmopolita jel­legének meggyalázását látják a névváltoztatásban és a muzulmán kisebbség arculcsapásának tekintik azt. A névváltoztatást egy hindu jobboldali párt ren­delte el, amely márciusban győzött a Maharashtra államban (amelynek területén Bombay fekszik) tar­tottválasztásokon. Maga a névváltoztatás tulajdon­képpen csak az angol nyelvet érinti, az állam terüle­tén beszélt nyelven mindig is Mumbaiként emleget­ték. Az olyan intézmények, minti a repülőtér, a vasútál­lomás és a postahivatal azonban egyelőre továbbra is a Bombay nevet használják. MTI-Panoráma Guernica-reprodukció Boszniáért A boszniai békéért küzdő spanyol társaság mintegy száz tagja szomba­ton hozzálátott, hogy a délnyugat-spa­nyolországi Mérida egyik terén meg­fesse Pablo Picasso világhírű alkotásá­nak, a „Guernica" reprodukcióját. A társaság egyik tagja elmondta az AFP tudósítójának: a kezdeményezésnek az a célja, hogy „emlékeztessen a pol­gárháború alatti spanyolországi viszo­nyokra és kapcsolatba hozza azokat az egykori Jugoszláviában jelenleg folyó konfliktussal". Guernica városa, mint ismeretes, el­pusztult a spanyol polgárháború alatt. A „Békét Boszniában" elnevezésű társaság tagjai minden szombaton folytatják a festést, egészen október 7­ig. Azon a napon összeillesztik Picasso alkotása reprodukciójának nyolc ré­szét és állandó jelleggel kifüggesztik a festményt Mérida egyik terén. MTI-Panoráma Indiában a híres Agra város közelében vasárnap történt vasúti szerencsétlenség következtében legke­vesebb 350 személy halt meg, további 400-an megsebesültek. TASR/AP-telvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom