Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-16 / 190. szám, szerda

1995. augusztus 11. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 1861 j VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkabérmegtérítés a szabadság idejére K. F.: Júliusban két hétig szabadságon voltam. Augusztusban vettem fel a munkabéremet a szabadság idejére járó fizetéssel együtt. Nagyon meg voltam lepődve, hogy a szabadság Idejére csak az alapbérem arányos részét fizették ki, és nem vették figyelembe, hogy a havi munkabérem a túlórák miatt mindig meghaladja a munkaszerződés szerinti alapbéremet. Amikor erre rákérdeztem, a bérelszámolónő azt mondta, hogy azért nem fizették ki nekem a szabadság idejére az átlagot, mert új törvény Jött, amely szerint ez csak kollektív szerződés alapján lehetséges. Nálunk nincs szakszervezet, így kollektív szerződésünk sincs. Valóban bele kell nyugodnunk abba, hogy ha a szakszervezet nem áll ki mellettünk, akkor mindig csak a minimumot kapjuk? Itt valójában két kérdésről van szó. Az első a szabadság idejére járó munkabér-megtérítés, a második pedig a munkavállalói jogok hatékony védelme. Ami az első kérdést illeti, a Munka Törvénykönyve 110b §ának első bekezdése szerint a munkavállalónak a szabadsága idejére az átlagos keresete összegében jár munkabérmegtérítés és járnak az esetleges természetbeni járandóságok (termékek, szolgáltatások stb. lásd a munkabérről szóló 1/1992 Tt. számú törvény 13. g-át) is. Az átlagos kereset fogalmát a munkabérről szóló törvény 17. §-a határozza meg, mégpedig úgy, hogy ezt a munkáltató a- meghatározó időszakban elért bruttó munkabérből és a meghatározó időben ledolgozott munkanapokból (órákból) számítja ki. A fent említett rendelkezések úgynevezett kógens (teljes mértékben kötelező) szabályok, eltérni ezektől nem lehet mondjuk még egy (a munkavállalók jogait tekintve hátrányos) kollektív szerződéssel sem. Mivel kógens rendelkezésekről van szó, nem szükséges megismételni ezeket egy kollektív szerződésben. Egyben azt is el kell mondani, hogy ezzel kapcsolatban új törvény egyáltalán nem született, szó sincs arról, hogy kollektív szerződésben kellene rögzíteni azt, hogy a munkavállalók a szabadságuk idejére ne csak az alapbérük arányos részét kapják meg. A kollektív szerződés a szabadságokkal kapcsolatban egyelőre csak arról rendelkezhet, hogy a munkavállalóknak egy héttel hosszabb szabadság jár. Ami a munkavállalók jogainak hatékony védelmét illeti, ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell elmondani, hogy a lehető leghatékonyabb védelem az, amikor a munkavállaló saját maga fordul bírósághoz. Közismert viszont az, hogy a munkavállalók félnek a főnökeiktől, nem akarnak velük ujjat húzni, és éppen ezért nagyon sok esetben hajlandóak lemondani alapvető jogaikról is. Ha viszont az adott munkahelyen létezik egy valóban működő szakszervezet, akkor az alkalmazottnak alapvetően elég lenne ehhez fordulniuk, illetve meghatalmazást adniuk ahhoz, hogy a szakszervezet képviselje őket egy esetleges bírósági perben is. DR. G. D. VízőR A termés megmentéséről van szó A múlt hét első felében csak az ország dél-nyugati részén hullott számottevő csapadék (Pozsony-lvánkán például 60 milliméternyit mértek), az ország többi részén alig esett. A hét másik fele az egész ország területén napos volt, a növények vízigénye lényegesen nőtt. A Pozsony-lvánkai és a szenckirályfai meteorológiai állomások körzetén kívül mindenütt éjjel-nappal öntözni kell az egyes terményeket. Különösen a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát, a gyümölcsösöket és a szőlőskerteket. Vizet igényelnek az évelő takarmányok és a tarlókeverékek is. Felhívjuk a figyelmet, hogy ott, ahol nem tudnak mindent az adott terminusban megöntözni, azokat a terményeket, táblákat részesítsék előnyben, amelyeken a növények jobb állapotban vannak, nem gyomosodtak el, ezek ugyanis jobban hasznosítják a kijuttatott vizet. A termés megmentéséről van szó, ezért jó lenne, ha a földművesek intenzíven kihasználnák az öntözési lehetőségeket. Vízgazdálkodási Kutatóintézet KELET-SZLAVÓNIA Támadás egy-két hónapon belül? MTI-hír Horvátország legfeljebb egykét hónappal halaszthatja el a Kelet-Szlavónia elleni támadást - véli a Feral Tribune című független horvátországi hetilap katonai szakértője, Kari Gorinsek vezérezredes. „Amennyiben a horvát vezetés úgy ítéli meg, hogy a katonai, stratégiai helyzet nem érett még meg az offenzívára, akkor szó lehet a halasztásról, azonban ez semmiképpen sem lehet hosszabb egy-két hónapnál" - idézte a belgrádi Politika a horvát katonai szakértőt, aki szerint mindenképpen az ősz beállta előtt kell megindítani az újabb akciót, mivel az esős időszakban nem érvényesülhet annyira a horvát hadsereg fölénye. A Politika arról is beszámolt, hogy a horvát parlament alelnöke, Vladimír Seks bejelentette: meg kell változtatni a horvát alkotmányt, amely különleges jogokat ad a Knin és Glina környékén élő szerbeknek. A krajinai területek elleni horvát támadást, s a szerbek menekülését követő nyilatkozatában a politikus közölte: rövid időn belül új népszámlálást kell tartani, hogy kiderüljön a kisebbségekhez tartozó polgárok pontos száma. Délszláv válság - magyar álláspont Keleti György magyar honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség tegnap megtartott feladatszabó értekezletén hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja a délszláv válsággal kapcsolatban az, hogy a konfliktusban résztvevők közül senkinek nem biztosít előnyöket, és minden körülmény között semleges kíván maradni. Ugyanakkor leszögezte: a határ közelében olyan események történtek, amelyek Magyarország biztonsága szempontjából nem hagyhatók figyelmen kívül. Szükségessé vált bizonyos megelőző lépések megtétele, de katonai átcsoportosítás nem történt, és nem helyezték magasabb harckészültségbe a Magyar Honvédséget. Keleti elmondta még, hogy a honvédség létszámát a jelenlegi 89 ezer 175 főről 1998 végére 60 ezerre csökkentik, a tervek szerint megváltozik a behívás és a kiképzés rendje, összefüggésben azzal, hogy a fegyveres sorkatonai szolgálat tartama 12 hónapról 9-re csökken. Arányosan csökken majd a polgári szolgálat ideje is. Vajdasági magyar politikusok levele a szerb parlament elnökéhez A hatalmas számú menekültről az elmúlt években elszegényedett vajdasági lakosság nem tud gondoskodni, még aggasztóbb azonban, hogy a menekültek betelepítésével a tartomány etnikai összetételét Is megváltoztatják, amit a nemzetközi egyezmények Is tiltanak - hangsúlyozta Kasza József szabadkai polgármester, valamint Körmendi Ferenc és Szecsei Mihály parlamenti képviselő, a szerb parlament elnökéhez küldött levélben. MTI-tudósítás A Magyar Szó által ismertetett levélben a vajdasági magyar politikusok hangsúlyozzák: „Arról is tudomásunk van, hogy a menekültek a vajdasági településelevél arra is felhívja a figyelmet, hogy a Vajdaság aránytalanul nagy terhet vállal, hiszen a legutóbbi hullámban érkezett mintegy 130 ezer embernek közel fele tartózkodik jelenleg a tartomány területén. „Mindezért követeljük, hogy a Vajdaság őslakosságát védjék meg az erőszaktól, s csak annyi menekültet telepítsenek le a térségben, amennyit a tartomány nagysága és teherbíró képessége lehetővé tesz" - áll a levélben. SZEPTEMBER 7-8-AN: Határ menti találkozó Burgenland, Pozsony, a Csallóköz és a Kisalföld önkormányzati vezetőinek részvételével hármas határ menti találkozót tartanak szeptember 7-én és 8án Mosonmagyaróváron. A rendezvény előkészületeiről tegnap Győrött tartott sajtótájékoztatón elhangzott: hetvennél több önkormányzatot hívtak meg, s ötven már jelezte részvételét a szakmai összejövetelre, amely alkalmat kínál a jelenlévőknek az eltérő fejlettségű demokráciákban működő önkormányzatok megismerésére, a különféle önkormányzati szolgáltatások, módszerek bemutatására. Botos Gábor, a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat elnöke emlékeztetett arra, hogy a július 7-ei osztrák-szlovák-magyar kormányfői találkozón elhangzott: a hármas határ menti együttműködésbe a térség önkormányzatait is be kell vonni. A találkozót finanszírozó Konrád Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője elmondta: demokráciafelfogásukban az önkormányzatok képezik a demokratikus lét alapját. Az alapítvány névadója a közös Európa megteremtésén munkálkodott, s Adenauer tevékenységének szellemében minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely az országhatárokon átnyúló együttműködést szolgálja. A kétnapos program keretében szó lesz a három ország önkormányzati hagyományairól, a modern önkormányzatiság kialakulásáról, az önkormányzatok vagyongazdálkodásáról, szerepükről a gazdasági vállalkozások segítésében.MTI A csecsenek készek a fegyverletételre A csecsenek készek a fegyverletételre - jelentette ki Aszlan Maszhadov vezérőrnagy csecsen vezérkari főnök, tegnapi sajtóértekezletén. „Minden harcos kész fegyverei leadására, kivéve azokat, akik a július 30-iki orosz-csecsen megállapodás alapján az önvédelmi egységekben vesznek részt" - mondotta az AFP szerint Maszhadov. Groznijban tegnap délelőtt Anatolij Romanov altábornagy, a Csecsenföldön állomásozó szövetségi erők főparancsnoka és Aszlan Maszhadov zárt ajtók mögött tartott megbeszélést. A tegnapi tárgyalásokat megelőzően Borisz Jelcin orosz elnök rendkívüli intézkedéseket helyezett kilátásba, ha a csecsen fél kedd este 18 óráig nem ad választ az orosz kormány hétfői közleményére, vagy válasza negatív lesz. Jelcin hangsúlyozta, hogy az intézkedések között katonai lépések is szerepelni fognak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat meg van győződve arról, hogy a Soros-alapítvány 1995 áprilisában Csecsenföldön eltűnt tagja, Fred Cuny életben van. Az elhárítás szerint teljes egészében elképzelhető, hogy Cunynek köze van az amerikai titkosszolgálatokhoz és Csecsenföldön meghatározott feladatot hajt végre, Dzsohar Dudajev csecsen elnök munkatársai között van. MTI Titkos iratok tűntek el MTI- hír A Romania libera című bukaresti ellenzéki napilap tegnapi száma szerint a román kormány hivatalnokai körében valóságos riadó uralkodik, mert a kormány főtitkára, Viorel Hrebenciuc irodájából 43 titkos és szupertitkos kormányakta tűnt el, amelyekről mindjárt lajstromot is készítettek. Eszerint az iratok között található számos olyan dokumentum, jelentés, helyzetértékelés, ami a magyar-román diplomáciai kapcsolatokra, a magyar-szlovák alapszerződésre, a romániai kisebbségek helyzetére, a magyar állam és a határon túli magyar kisebbségi szervezetek közötti kapcsolatokra vonatkozik. Viorel Hrebenciuc, aki kormányfőtitkárként a romániai Nemzeti Kisebbségi Tanács koordinátora is egyben, a Romania libera szerint olyan egyént fogadott bizalmasává, aki feltehetőleg a palesztin titkosszolgálatnak is dolgozik. Egy Kamel Kader nevű, román állampolgárságot nyert palesztin fiatalemberről van szó, aki Temesváron végezte tanulmányait és a romániai palesztin diákok szervezetének vezetője volt. Szakértőként dolgozik a román kormányfőtitkár közelében. A ROMAN ALKOTMANYBIROSAG DONTESE: Jogszerű az RMDSZ oktatási törvénytervezete Formailag jogszerű a romániai magyarság törvényhozási kezdeményezése, azaz az RMDSZ saját oktatási törvénytervezete állapította meg a román alkotmánybíróság. Az alkotmánybíróság döntésére tizenegy havi vizsgálat után került sor, de ez idő alatt a megfelelő jogi keretek hiányában a dokumentumot támogató csaknem félmillió aláírás csupán egynegyedének hitelességét sikerült ellenőrizni. A megvizsgált aláírások 9 százalékánál találtak különböző rendellenességeket, így előfordult, hogy az aláíró külföldön élt vagy elhalálozott, voltak esetek, amikor családtagok írták alá helyette a támogató listát. Mindennek ellenére azonban elmondható, hogy a törvénykezdeményezés támogatásához minimálisan szükséges 250 ezer aláírás összegyűlt - szögezte le határozatában az alkotmánybíróság, elismerve, hogy a lista a területi követelményeknek is megfelel. Az alkotmánybíróság az RMDSZ oktatási törvénytervezetét a parlament szenátusa elé utalta. Hogy ezek után mi várható, arról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tájékoztatott: „Az alkotmánybírósági döntés nyomán a szenátusnak most már mindenképpen meg kell vitatnia a törvénytervezetet. Az, hogy a dokumentum mikor kerül a plénum elé, a szenátus állandó bizottságától függ. Amennyiben a szenátus, majd a képviselőház is elfogadná az RMDSZ törvénytervezetét - amelyre azonban nagyon-nagyon kevés az esély - akkor a most érvényben lévő törvény megfelelő cikkelyei helyett a mi dokumentumunk rendelkezései lépnének életbe." M H SZÖUL Tüntetés az egyesítésért Összecsapásokra került sor tegnap Szöulban a dél-koreai rendőrség egységei és a japán megszállás befejezésének 50. évfordulója alkalmából a két Korea újraegyesítéséért tüntető diákok között. Szemtanúk szerint mintegy ötezer, vasdorongokkal felfegyverkezett diák próbált meg ráfordulni a főváros egyik útjára, amely a panmindzsoni átkelőhelyhez vezet. A helyszínre kivezényelt 3000 rendőr könnygázt vetett be az Észak- és DélKorea között húzódó fegyverszüneti vonal felé tartó fiatalok feltartóztatására. Ezzel egy időben a szöuli egyetemen egy betiltott gyűlésen 20 ezer diák követelte a két Koreát elválasztó határok megnyitását, hogy északi társaikkal együtt ünnepelhessék a felszabadulás évfordulóját. MTI MAGYARORSZAGON TOVÁBB DOBALJAK A VONATOKAT Repül a nehéz kő... MTI-hír Magyarországon a vandálok folytatják a dobálási. Sportot űznek abból, hogy kővel, vagy üveggel, netán vasdarabbal eltalálják a robogó vonat ablakát, a vonaton utazókat. Nem hallottak volna arról, hogy a napokban súlyos következménye volt vagánykodásuknak? Az egyik vonaton egy kisgyermek az áldozat. Belehalt koponyasérülésébe. A másik vonaton egy fiatal lány sérült meg. Ma is élet-halál közt van, orvosaik sem tudják felépül-e valaha. nem sérült meg, csupán a vasút károsodott. Miként a MÁV vasútbiztonsági hivatalában elmondták, valakik évek óta űzik ezt a veszélyes játékot. Kik is? Csintalan gyerkőcök, vagy vásott nagyfiúk, felnőtt emberek, akik nem tudják felmérni tetteik következményeit. Az év első 7 hónapjában 232 vonatot ért találat, 1994-ben 348at, 37 utas és két vasúti dolgozó sérült meg, míg 1993ban 321 vonatot dobáltak Azóta is mindennap dobálják a vonatokat. Az utóbbi 24 órában három vonatot vettek célba. Gödnél a Vácról Budapestre tartó személyvonatot. Csak egy ablakát törték be. Balatonaligán Fonyódról a fővárosba jövő Szaxónia expresszt. Békéscsaba és Murony között a gyorsvonatot. Az előző napokon négy-négy vonat volt a célpont. Szerencsére senki meg, ebben az időszakban 29 utas és négy vasutas szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. Általában Budapest és más városok környékén repülnek a gyilkok. Kelenvölgyben például. Ott kellene résen lenniük a rendőröknek, ha tetten akarják érni a merénylőket. A vasút minden esetben tájékoztatja őket. Egyelőre nincs nyom A rendőrség továbbra sem bukkant a kődobálók nyomára. Az ügyben már több mint száz tanút kihallgattak, de egyelőre nem jutottak érdemleges információ birtokába. A rendőrség továbbra is azt feltételezi, hogy a vonatdobálók fiatalok voltak. ken üres házak után kutatnak, több erőszakos behatolás is történt, sőt - értesüléseink szerint - a menekültek és az őslakosság közötti összetűzés egy esetben halálesettel végződött". A