Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)
1995-08-15 / 189. szám, kedd
8 I ÚJ SZ Ó RIPORT SZLOVÁK KATONÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1995. augusztus 15. Beszállás, irány Fort Polk! Úgy tűnik, azért már mifelénk is fújdogál a demokrácia szele. Ez abból is sejthető, hogy míg azelőtt a repülőtéren jóformán nem is volt szabad elővenni a fényképezőgépet, most még a katonai szállítógép gyomrába is bemászhattak fotós felszerelésükkel az újságírók. Láthattuk például, hogy az amerikaiak itt sem tagadják meg magukat. A gép inkább teherszállító, amelynek első részébe üléssorokat szereltek a személyek szállítására - az ukrán kiskatonák már azokon csücsülnek -, de egy kávéautomta itt is fel van szerelve a gép falára. A berakodás simán ment, a teherautóról a néger óriás irányítása alatt egykettőre átrakták a ládákat. Nem valami súlyos berendezésekről van szó, merthogy a személyes holmijukon kívül csak kézifegyvereket vittek magukkal a gyakorlatozók. A berakodást befejezve a negyven szlovák katona - miután parolázott a vezérkari szóvivővel és a katonai attaséval - a „személyi feljárón" felmászva foglalta el helyét a gépen (6. kép). Az amerikai gép csaknem egyórás késéssel érkezett az ivánkai repülőtérre (3. kép), amit az újságírókkal együtt várakozó egyik katonatiszt azzal igyekezett magyarázni, hogy az amerikaiak más időszámításhoz igazodnak. Elég átlátszó magyarázat, már csak azért is, mert a gép nem Amerikából, hanem Kijevből érkezett, ahol a hadgyakorlat ukrán résztvevőit pakolták fel a gépre. A várakozás alatt volt idő csevegni, így aztán olyasmit is megtudhattak az újságírók, ami a mikrofonok előtt nem hangzott el. A sajtóértekezleten ugyanis csak annyit mondtak, hogy a szlovák szakasz Jozef Tuchyňa vezérezredes, vezérkari főnök kezdeményezésére vesz részt a békepartnerség COOPERATIVE NUGGET 95 nevű hadgyakorlatán. Valójában arról van szó, hogy a szervezők a hadgyakorlat résztvevői listájának összeállításánál rólunk megfeledkeztek, és csak Tuchyňa tábornok személyes közbenjárására bővítették ki a névsort Szlovákiával. Nem csoda, hogy a liptószentmiklósi katonai akadémia utolsó éves hallgatói vidámak (4. kép), hiszen a tanterv szerint hazai alakulatnál kellett volna részt venniük a nyáron gyakorlati kiképzésen, hát persze, hogy szívesebben vesznek egy amerikai „kirándulást". A kirándulást persze idézőjelbe kell tenni, hiszen éppen abban a trópusi kiképzőkörzetben vesztette életét tavaly két amerikai katona, ahová most a mieink is készülnek. A sivatagos, bozótos vidéken rendkívül kemény terep- és légköri viszonyok között látják majd el a fiktív országban „kitört zavargások" közepette ellátandó békefenntartó feladatokat. Olyannyira nem táborozásról van szó, hogy sátrat nem is visznek magukkal, a puszta földön alszanak majd a katonák. Ha éppen nem a kézifegyverükre szerelt, lézertechnikájú célzórendszert fogják próbálgatni a csillagos trópusi ég alatt. - Aztán rendben rakjátok le a fiúkat Fort Polkon - talán ezt mondja az USA pozsonyi katonai attaséja a szállítógép parancsnokának (5. kép), merthogy ő is kijött a hazájába induló kiskatonák búcsúztatására. - Csak nem gondolják, hogy az amerikaiak majd néger szolgákat hoznak magukkal? Persze, hogy a mieink fognak rakodni - válaszolta a szlovák hadsereg vezérkari szóvivője arra a kérdésre, hogy a Lousiana állambeli hadgyakorlaton részt vevő szlovák csapat málháit ki rakja majd be az amerikai óriásgép gyomrába a pozsonyi reptéren. Ezért lett aztán olyan vidám az a jelenet, amikor a hatalmas C-16-os hátsó rakodóplatója kinyílt, és mögötte egy kezeslábasba bújt fekete óriás várta a csomagokat (1. kép). Persze a kulimunkát aztán a szlovák katonák végezték. (2. kép) A Tűzoltó és a tűzoltók Napjainkban, amikor kisebbségi lapjaink egymás után jutnak a megszűnés sorsára, jó érzés hallani, hogy valamelyikük stabilizálta a helyzetét, sőt, megvan a reménye a javulásra is. Márpedig, amikor a megalakulásának hetvenedik évfordulója alkalmából Somorján rendezett ünnepség után Kalita Gábort, a Tűzoltó főszerkesztőjét a lap esélyeiről kérdeztük, nagyjából így jellemezte a helyzetet. Ennek elérése persze sok energiájukba került. 1989 után, az önkéntes tűzoltómozgalom helykeresése idején a nagy múltú lap sorsa is bizonytalanná vált. Ekkor lett volna szükségük-a segítségre, de hiába fordultak a nemzetiségek számára fenntartott alaphoz. Azt ugyan akkor még maguk a nemzetiségi képviselők osztották el, de mivel ez általuk is pártszimpátiák alapján történt, a Tábortűz hoppon maradt, (gy a kulturális minisztérium mai gyakorlata őket már nem érte meglepetésként. Kalita Gábor ugyanis büszke arra, hogy a tűzoltók hagyományosan politikamentesen építik önkéntes szervezetüket. Nemzetiségi gondjaik sincsenek, sőt, az országos vezetők kifejezetten nagyra becsülik, hogy több mint ötszáz olyan alapszervezetük van, amelyekben a magyarok alkotják a tagság zömét. Ez már tulajdonképpen kezdettől fogva így van, hiszen Gregorovič László és Voldán Béla személyében 1922-ben, a Szlovákiai Területi Tűzoltó Egylet megalakulásakor a hét egyletalapító közül kettő magyar volt, és nekik köszönhetően indulhatott meg 1925-ben a Tűzoltók Lapja. A Tűzoltó tehát a nehéz körülmények ellenére is fenn tudott maradni, és ezt annak köszönheti, hogy az SZK Önkéntes Tűzoltó Szervezete nagyon hamar felismerte, miszerint a rendelkezésére álló eszközök hasznosításával elő tudja teremteni a működéséhez szükséges pénz egy részét. így alakult meg Kaprinay László igazgató irányításával a FINEST Kft., amely egyebek mellett kiadói tevékenységgel foglalkozva gondozza a Tűzoltót és szlovák testvérlapját, a Požiarnikot Legújabb kezdeményezésükként Kaprinay László elnök és Kalita Gábor titkár vezetésével megalapították a Szent Flórián Alapítványt. Ennek egyik fő célja, hogy segítse a tűzoltószellem újraélesztését, ami például Flórián-napi ünnepségek szervezésében nyilvánulhat meg. Emellett támogatni szeretnék a tűzvédelmet, vagy akár a sérült tűzoltók családjait is. Az alapítvány vagyonának gyarapítása érdekében téglajegyek árusítását is megkezdték. Ennek szintén megvannak a hagyományai, hiszen annak idején, 1926-ban így adták össze a turócszentmártoni Tűzoltók Házához szükséges összeget. Ez még ma is működik, itt van az önkéntes tűzoltók központi iskolája. A Tűzoltó alkotógárdája, és minden önkéntes tűzoltó számára talán az a legörvendetesebb tény, hogy sikerült visszafordítaniuk az 1989 utáni kedvezőtlen folyamatokat, és ma az ország egyik legnagyobb civil szervezeteként valóban fontos társadalmi feladatokat látnak el. (tuba) Tűzoltók Lapja A „ZEMSKÁ HASIČSKÁ JEDNOTA NA SLOVENSKU" MAGYAR NYELVŰ SZAKLAPJA, Kiadóhivatal: Turčiansky Sv. Martin, Považská župa. Kiadja: I Megjelenik havonta egyszer, a hó „Zemská hasičská jednota I végével. na Slovensku". I Évi előfizetési ára 40'— Kčs. Szerkesztésért felelős: Gregorovič László. — Kéziratok nem adatnak vissza. I. évfolyam. Turčiansky Sv. Martin, 1925. január hó 25-én. 1. szám. Hetven évvel ezelőtt így indult az önkéntes tűzoltók magyar nyelvű lapja See you againl, azaz Viszlát! Két hét múlva (7. kép)
