Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-15 / 189. szám, kedd

1852 | ÚJSZÓ TANÁCSADÁS TANÁCSADÁS 1995. augusztus 12. OGYALLA: Új tisztítóállomás Épp a napokban folyik az ógyallai új szennyvíztisztító állo: más próbaüzeme. Margita Zemkovától, Ógyalla polgármesterétől megtudtuk, hogy az új szennyvíztisztító felépítését még 1993-ban kezdték el, mégpedig azért, mert a Zlatý bažant Rt. tisztítóállomása, amelyet ez idáig a város is használt, a vállalat emelkedő gyártókapacitásából kifolyólag egyre kevésbé bírta a város szennyvizének tisztítását. Egyébként az új berendezés' naponta összességében 2900 köbméter szennyvizet képes megtisztítani. A tisztítóállomást 11,764 millió koronából sikerült felépíteniük úgy, hogy a környezetvédelmi minisztérium az említett költségeket 8,5 millió koronával enyhítette. Amennyiben sikeresen végződik az új tisztító próbaüzeme, a városi hivatal szeptembertől megkezdi az állomás rendes üzemeltetését. Az ógyallai építkezéseknél maradva: a mintegy 8 ezer lelket számláló város első embere azt is elárulta, hogy jövőre szeretnék átadni az új nyugdíjaspanziót. Már javában folynak a 46 lakást tartalmazó panelépület építkezési munkálatai. Hogy jövőre kik is veszik majd birtokukba az új lakásokat, azt a legnagyobb valószínűség szerint az anyagiak fogják eldönteni, hiszen a panzió magasabb komfortjáért a nyugdíjasoknak vagy hozzátartozóiknak fizetniük kell majd. Az idén májusban megnyílt új városi konyhának is a nyugdíjasok örülhetnek a leginkább, hiszen az ő ebédjükhöz a városi hivatal a nyugdíjuk mértékétől függően hozzájárul. Az új konyha valójában az egykori szövetkezeti étkezdéből lett kialakítva oly módon, hogy a városi hivatal mintegy 150 ezer koronás ráfordítással felújította a konyhai felszerelést. igya konyha kapacitása 350 ebéd lett. Jelenleg 150en látogatják, a nyugdíjasok száma hetvenre tehető. A nem nyugdíjasok az ebéd teljes költségétfizetik, ebédenként 29 koronát. Ami az ógyallai önkormányzat jövőbeni terveit illeti, Margita Zemkovától megtudtuk, hogy már intenzíven dolgoznak az új szigetelt szeméttárolón. A jövő évben életbe lépő új környezetvédelmi törvény csakis szigetelt hulladéktárolók használatát teszi lehetővé, s ehhez természetesen az ógyallaiaknak is alkalmazkodniuk kell. A kidolgozott tervek szerint a környező községek - Naszvad, Bajcs, Imely és Martos - valamint Ógyalla összefogásával építik meg Abán az új hulladéktárolót. (ár) ROZSNYO Feléled a bányászat? A gazdag múlttal rendelkező, bányászvárosként jegyzett Rozsnyón néhány hónapja már nem üzemel egyetlen bánya sem. Pedig a föld mélye rejt még olyan kincseket, amelyekért érdemes lesz újra nyitni a tárnákat és folytatni az érc kitermelését. A szakemberek szerint a lehetősége elsősorban a Mária Bányában adott. Az elmúlt hetekben Ismét felröppent a hír: egy angol cég talán hajlandóságot mutatna arra, hogy az ország egyik leggazdagabb színesfémlelőhelyén folytassa a bányászást. A felső-gömöri bányászat egyik legjobb ismerőjéhez, Batta István nyugalmazott bányamérnökhöz fordultunk: hogyan látja a rozsnyói bányászat újraindításának esélyét? - Még a hetvenes években készítettünk egy tanulmányt, amelyben kimutattuk, hogy ha csak az ezüstöt termelnénk ki, akkor is megérné üzemeltetni a bányát. A Mária Bánya nagyon értékes föld alatti kincset rejt magában. Az, hogy megéri-e - bár én ezt nagyon szeretném -, két tényezőtől függ. Az egyik a műszaki szempont, ami elsősorban a szükséges beruházásokat jelenti. Az aknaművet kellene befejezni. Műszaki szempontból tehát nincs akadálya a munkák beindításának. Rozsnyón még megvan a megfelelő szakembergárda, ami erre képes lenne. Pontos adataink vannak arról, mekkora a föld mélyében fellelhető ércvagyon. Ebből bármikor meghatározható az is, mennyire lehet gazdaságos a mai kitermelés. Szerintem itt még negyven-ötven évig termelhető a réz-, antimon-, higany- és ezüsttartalmú vasérc. A gazdasági tényezőkhöz tartozik az is, hogy olyan vállalkozónak szabad csak kiadni a bányákat, aki hosszú távra képes tervezni, gondolkodni. Ugyanis ebből hasznot csak több év után várhat az, aki ma pénzt fektet a bányába. Fontos, hogy a tulajdonos állandóan ellenőrizze: ne csak kifosszák, hanem állandóan fejlesszék is a bányát. (ambrus) • í ' Rozsnyó \ í/^ \«_ • ( Ipolybalog Somoskő A — ? \ " - Ógyalla Dunaszerdahely ^Martos Komárom IPOLYBALOG Vetőmagból önellátóak A Nagykürtösi járás legnagyobb gabonatermelő gazdaságában, a hét falu határát egyesítő Ipolybalogi Mezőgazdasági Szövetkezetben a napokban értékelték az idei aratás eredményeit. Amint azt Csáky Tibor részlegvezetőtől megtudtam, az 1100 hektáron termesztett őszi búzából 5,5, a 270 hektárnyi tavaszi árpából 4,1 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Repcéből a vártnál több, 3,1 tonna termett hektáronként, az aratást megelőző nagy hőségek miatt gabonafélékből 0,2 tonnás hozamkiesést kellett elkönyvelniük. A betakarított termést saját raktáraikban tárolják, és vetőmagból önellátóak lesznek. (bodzsár) II. Pannon Konferencia Dunaszerdahelyen A Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiájának (WHMA) a kezdeményezésére Szlovákiában már másodízben kerül megrendezésre az orvostudományban dolgozók rangos nemzetközi fóruma, a Pannon Konferencia. Az idei, augusztus 25-26-án a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban tartandó konferencia, melynek társszervezője a Szlovákiai Diabetológusok Társasága, tulajdonképpen a két évvel ezelőtti, Komáromban megszervezett, nagyon jó visszhangra talált orvosi konferenciának a folytatása. Gombos Zoltán, a WHMA szlovákiai képviselője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Pannon Konferenciát útjára indító WHMA valójában az USA-ban bejegyzett szervezet. Olyan szakmai tömörülés, amelyet magyar származású orvosok, kutatók hoztak létre 1990-ben azzal a szándékkal, hogy Amerikában és a Kárpát-medence térségében segítsék a szakmai kapcsolatok kialakítását, és az érintetteket megismertessék a legújabb kutatási eredményekkel. A WHMA ma már 8-900 tagot számlál, s a tagok mintegy 70 százaléka beszéli a magyar nyelvet. A szervezet kétévente világkonferenciákat tart, de különféle regionális jellegű konferenciák, szakmai fórumok szervezésébe is bekapcsolódik. Szabó Sándornak, a WHMA alapító elnökének - aki mellesleg Selye János tanítványa, és Kanadában közvetlen munkatársa is volt - az érdeme, hogy a kétévente megrendezésre kerülő Pannon Konferencián a közép-kelet-európai térségben élő orvosok is megismerkedhetnek az orvostudomány legújabb eredményeivel. A dunaszerdahelyi konferencia érdekessége, hogy a szervezésbe a Szlovákiai Diabetológusok társasága is bekapcsolódik. Mégpedig úgy, hogy a konferencia első diabetes - napjának előadóit a társaság biztosítja. Ugyanakkor a diabetológusok szervezetének köszönhetően ugyancsak Dunaszerdahelyen - más-más helyszínen az ápolók és a betegek számára is lesznek haszos, diabetológiai előadások. A konferencia második napján az orvostudomány legújabb eredményeit prezentáló előadások lesznek. A dunaszerdahelyi találkozón többek között részt vesz a philadelphiai Kovách Aristid, a WHMA új elnöke, aki „A nitrogén-oxid szerepe a kardiovaszkuláris szabályozásban" címmel tart előadást, a budapesti Perner Ferenc a veseátültetésről fog szólni, de a világhírű patológus, Szabó Sándor sem fog hiányozni. A konferencia hivatalos nyelve az angol és a helyi nyelvek lesznek. A dunaszerdahelyi szakmai fórum szervezői a II. Pannon Konferencián szívesen látják a meghívóval nem rendelkező érdeklődőket is. KOSÁR DEZSŐ MARTOS: A falumúzeum látogatható A néphagyományairól, táncairól és szokásairól az ország határain túl is ismert Martos község a Nyitra és a Zsitva összefolyásánál, Komáromtól mintegy 18 kilométerre fekszik. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a községet mintegy 800, zömmel magyar református lakja. Martos földrajzilag három, egyértelműen elkülöníthető részből áll. Az egyes falurészeket folyók választják el egymástól és hidak kötik össze. Martos község földrajzi fekvése - egyetlen főút sem halad a falun keresztül - az oka elsősorban annak, hogy Martoson a népi kultúra sokkal tovább fennmaradt és jóval gazdagabb is, mint a környékbeli falvakban. A faluban ma is több, jobbára a múlt században épült ház mutatja a népi építészet leleményességét. A gyakori árvizek miatt úgy építették a házakat, hogy előbb a földbe cölöpöket vertek, majd azokat fent fagerendával összefogták, a cölöpök közti réseket pedig fűzfavesszővel befonták. A kész vázat aztán sárral körültapasztották. Ha jött az árvíz, előfordult, hogy a ház alját elmosta, az azonban nem dőlt össze, mert tartotta a váz. A házak tetejét náddal fedték be, s az elejét, portáját fűzfavesszővel fonták be. A martosi falumúzeum, mely a község központjában, az öreg Nyitra partján áll, hűen példázza a martosi népi építészetet, a ház berendezései egy középparaszti család mindennapjait elevenítik fel. A ház tisztaszobából, pitvarából és a belőle leválasztott konyharészből áll. A Martosi Községi Hivatal féltő gondoskodásának köszönhetően a falumúzeumban színgazdag, eredeti martosi berendezés várja a kíváncsi látogatókat. (os) Eladó a somoskoi vár Fülek változatos és történelmi emlékekben gazdag környéke nagy lehetőségeket nyújt természeti szépségekben gyönyörködtető kirándulásokra. A várostól néhány kilométernyire, a magyar határ közelében található az európai hírű megkövesedett lávazuhatag. Nem messze az öt-, hat-, hétszögletes orgonasípszerű bazaltkövektől fekszik Somoskő vára. Az erődítmény olyannyira az ország „szélén" fekszik, hogy közvetlen a lábánál halad el az országhatár. A vár még szlovák oldalon áll, az „udvarán" látható Petőfi-kunyhó azonban már magyar területen fekszik. Ezen a szakaszon az országhatárt drótkerítés alkotja: lakatra zárt kapuval, amelynek kulcsát a vámhatóságok őrzik. Nos, ez a vár eladó: 16,5 millió koronáért bárki megvásárolhatja. Az SZK Kulturális Minisztériuma tavaly novemberben a várral kapcsolatosan levelet küldött a füleki körzeti hivatalba, amelynek részleteiről Varga Zoltán mérnök, a hivatal pénzügyi és gazdasági előadója tájékoztatta lapunkat. - Mivel a vár tulajdonjogilag nincs rendezve, a minisztérium minket kért fel a tulajdonjogi viszony rendezésére. A telekkönyvi bejegyzésből indultunk ki. Ebben az áll, hogy a vár 1879-ben a somoskőújfalusi kompösszesszorátus (közbirtokosság) tulajdona volt. Mivel ez ma már nem létezik, egy bizonylatot állítottunk ki, amelyben igazoljuk, hogy a vár, a hozzátartozó ingatlannal együtt a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezi és a füleki körzeti hivatalhoz tartozik. Az említett bizonylat alapján a losonci kataszteri hivatalban a várra és a hozzá tartozó ingatlanra kiállították a tulajdonlapot. A terület nagysága 20 524 négyzetméter. Mivel a hivatalunknak nincs módjában a kulturális és történelmi emlékművet kellőképpen kihasználni, sem idegenforgalmi célokra megnyitni a nagyközönség előtt, ezért az 1993-ban kiadott 278-as törvény alapján kötelességünk volt felkínálni a losonci Nógrádi Múzeumnak, valamint a Műemlékvédelmi Hivatal rozsnyói regionális irodájának. Mindkét intézménytől elutasító választ kaptunk, sajnos egyikük sem tart igényt a várra. (Törvényből adódóan ezek az intézmények ingyen juthattak volna hozzá a várhoz - a szerző megj.) Mivel ezek a szervezetek nem tartottak igényt az erődítményre, felkínálom másoknak, de természetesen nem ingyen, hanem pénzért, tehát megvételre. Ahhoz, hogy árat szabjunk, felértékeltettük a várat. Március 16án megkaptuk az értékelést: a vár építészeti szempontból 16,5 millió koronát ér. Ez az összeg nem tartalmazza a vár történelmi, művészeti értékét. (A nyolcvanas években helyreállítási munkálatokat végeztek a somoskői várban, a lerombolt falak egy részét eredeti állapotába állították vissza. Nem készült el egy lerombolt bástya, amelyre az építkezés vezetője, Krúdy Gábor elkészíttette a terveket és egy alapítványt hozott létre, amely a vár rekonstrukciós munkálatainak a folytatását hivatott anyagilag támogatni. Varga Zoltán továbbá elmondta, hogy bár a vár ára szabott, alkudni azért lehet. A körzeti hivatal a hónap végéig várja a jelentkezőket, s ha addig nem akad vevő a somoskői várra, a hivatal a vár alatti településnek, Šiatorská Bukovinkának kínálja fel kölcsönben „használatra" az erődítményt. Amennyiben a falu igényt tart a várra, úgy megkaphatja (kölcsönkaphatja), ha ilyen jellegű szerződést ír alá az SZK Belügyminisztériumával. A Šiatorská Bukovinka-i önkormányzat írásban értesítette a füleki körzeti hivatalt, hogy igényt tart a várra és hajlandó bizonyos pénzösszegetfordítani a falak helyreállítási munkálataira és a lehető legrövidebb időn belül megnyitni a látogatók előtt. FARKAS OTTÓ KOMAROM: V. Selye János Napok Az idén augusztus 18-20-án kerülnek megrendezésre a jubileuminak is mondható V. Selye János Napok. Pénteken dr. Kiss László Arany balladájától a CT-ig címmel tart előadást V. László halálának valódi okáról, majd Erdélyi Zsuzsa a szakrális népköltészet archaikus rétegeiről fog beszélni. A második napon dr. Bakay Kornél a magyarság eredetéről elmélkedik, a délután folyamán pedig Halasy-Nagy Endre a honfoglalás harcászati oldalát eleveníti fel. Utána Kiss Dénes nyelvész a magyar beszédről elmélkedik. A délutáni előadások után kerül sor az ötödik emlékoszlop felavatására, melyeta dél-komáromi polgármesteri hivatal ajándékozott a Selye Napok szervezőinek. A jubileumi rendezvény utolsó napja a református templomban megtartandó ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd Varga Sándor történész az államalapító István királyról tart előadást. Az V. Selye Napok a névadó emléktáblájának megkoszorúzásával érnek véget. Bajnok István pszichiáter, a Selye Napok egyik életrekeltője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a kulturális rendezvényt részben a kényszer szülte. Mégpedig az, hogy az őrsújfalusi kempingben megrendezett ifjúsági táborok, melyek szervezésébe a Csemadok komáromi alapszervezete is bekapcsolódott, a '90-es évek elején elvesztették művelődési jellegüket. Ilyetén a Csemadok komáromi alapszervezete kiszállt a szervezői gárdából. Lévén, hogy a tervezett tábort Komáromban kívánták megvalósítani, a névadó kiválasztása nem okozott gondot. (kosár)