Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-14 / 162. szám, péntek

! 41 ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. július 12. MOSZKVA IS TITKOS DOKUMENTUMOKAT IGER Rosenbergék gyerekei szerint a CIA-iratok hamisítványok Az orosz hírszerzés üdvözölte az amerikai titkosszolgálatok hidegháborús időkből származó iratainak hét eleji közzété­telét A szervezet szóvivője nem volt viszont hajlandó meg­erősíteni az atomtitok Moszkvának való átjátszásával vá­dolt és 1953-ban kivégzett Rosenberg-házaspárra vonatko­zó iratokban foglaltak hitelességét. ve az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hideghábo­rú egyik szakaszát. Kobaladze közölte, hogy orosz részről is terveznek hasonló lépéseket. A CIA a szovjet titkosszolgálat 49 olyan kódolt jelentését tette MTI-hír Jurij Kobaladze szóvivő pozití­van értékelte az amerikai titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, amely megvilágítja a titkosszolgálatok szerepét, illet­USA:TÁMASZPONTBEZÁRÁSI HULLÁM Clinton habozás után karcsúsít Clinton elnök 79 hazai támaszpontot szándékozik bezárni, több tucatot pedig „karcsúsítani". Ez a negyedik bezárási hullám azóta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború lezá­rultával elhatározta katonai kiadásainak csökkentését. A korábbi bezárások, vagy leépítések 1988-ban, 1991-ben és 1993-ban voltak, s legkevesebb 250 bázist érintettek. MTI-hír A támaszpontbezárásokról hi vatalos bejelentés egyelőre még nem hangzott el: Clintonnak szombatig kell megküldenie a kongresszusnak döntését, ame­lyet a törvényhozásnak augusz­A JAPAN SZEKTAVEZER JÓSLATA Ősszel világvége WALESA BAJUSZA Maradt, de kurtább H uszonöt amerikai törvényho­zó levélben szólította fel Warren Christopher amerikai kül­ügyminisztert, hogy tagadják meg a vízumot Fidel Castro kubai ve­zetőtől, aki állítólag New Yorkba készül, az ENSZ fennállásának 50. évfordulóján októberben tar­tandó ünnepségekre. Az Egyesült Államoknak, az ENSZ és az USA között 1946-ban létrejött megál­lapodás értelmében, tulajdonkép­pen nem áll jogában megtagadni a beutazást, ha valaki New York­ba, kimondottan az ENSZ székhe­lyére akar ellátogatni, ám a nem­kívánatos illető mozgásának kö­rét korlátozhatja. Vita robbant ki 1988-ban, amikor az Egyesült Ál­lamok nemzetbiztonsági érdekek­re hivatkozva megtagadta a vízu­mot Jasszer Arafattól, a PFSZ ve­zetőjétől. M a délután két órára halasz­tották a csecsen-orosz bé­ketárgyalások újabb fordulóját, amely eredetileg tegnap délelőtt tíz órakor kezdődött volna a groz­niji EBESZ-képviselet épületében. Az EBESZ egyik grozniji munkatár­sa szerint a halasztás oka az, hogy a két delegáció a folytatás előtt részletesen tanulmányozni kívánja az előző véleménycseré­ken kidolgozott záródokumen­tum-tervezetet, amely egyebek között Csecsenföld jövőbeni stá­tusát is meghatározza majd. Előzőleg Iszman Imajev a csecsen tárgyalóküldöttség vezetője már jelezte, hogy ők csütörtökön sem­miképpen sem ülnek tárgyalóasz­talhoz , mert időre van szükségük az okmányok áttekintéséhez. P akisztánban fogvatartóik teg­nap szabadon engedtek két túszul ejtett német mérnököt. Kasmírban ellenben változatlanul fogva tartják a múlt héten elrabolt két angol, egy amerikai, egy né­met és egy norvég turistát. A pa­kisztáni túszok elengedéséről szóló hírt megerősítette az iszlá­mábádi német követség. A tájé­koztatás szerint mindkét mérnök jó egészségben van. Mindketten a Siemens, illetve az AEG megbí­zásából dolgoztak a törzsi viszá­lyok dúlta afgán határvidéken. A kolumbiai titkosrendőrség (DAS) leleplezett egy nemzet­közi bandát, amely heroint és ko­kaint szállított öt országba, Auszt­ráliába, Mexikóba, Olaszországba, Spanyolországba és az Egyesült Államokba - jelentette a Reuter a DAS közleménye alapján. Össze­sen 19 embert tartóztattak le, köz­tük egy katonatisztet. A Bogotától 120 kilométerre található városról elnevezett Ibague kartell tagjai nagyvárosok nemzetközi repülőte­rein keresztül juttatta külföldre a kábítószert. Azt a módszert alkal­mazták, hogy embereikkel lenye­lették az óvszerbe, illetve kis műanyagzacskókba csomagolt heroint vagy kokaint. MTI-hír Közel ezer géppisztolyt lehetne összeszerelni azokból az alkatré­szekből, amelyeket a japán rendőrség lefoglalt az Aum Sinrik­jo szekta ügyében folytatott nyo­mozás során. A „gonoszok és a jók végső harcára" készülődő szélsőséges japán szekta töme­ges fegyvergyártást folytatott: egyszerűen szétszerelték és le­másolták az Oroszországból be­szerzett AK-47 típusú Kalasnyiko­vot. Az alkatrészeket a rendőrség közeledtekor műanyagzsákokba csomagolva egy duzzasztógát melletti víztárolóba süllyesztet­ték, a fővárostól alig 100 kilomé­terre kezdődő Gumma kormány­zóságban. A szekta fő kultikus he­lyén a rendőrök néhány már összeszerelt saját gyártmányú fegyvert is találtak - írja a japán rendőrség közleményét ismertető ITAR-TASZSZ. A fegyvergyártás 1993 tavaszán kezdődött. Az első lépés program­vezérlésű esztergagépek beszerzé­se volt, majd a szekta titkos harci csoportjának vezetője két harcosa kíséretében Moszkvába utazott, és megvásárolta a mintapéldányul szolgáló géppisztolyt, amelyet al­katrészeire szedve csempésztek be Japánba. A fegyver csövét nem tudták a repülőre felvinni, ezért gondosan lemérték minden műszaki adatát, ennek alapján ké­szültek el a tervrajzok. A szektatagok elkobzott papírjai­ból kiviláglik, hogy az Aum Sinrikjo vezetője által megjósolt világvége már 1995 novemberében bekö­vetkezhet. A géppisztolyos hívek ebben az időszakban kezdték vol­na meg Tokióban a partizánhábo­rút a parlament és a miniszterelnö­ki hivatal elfoglalásával. A rendőrség azonban megneszelte a készülődést, és elkezdte a szekta ingatlanainak átkutatását. Ekkor szervezték sebtében a tokiói met­róban az öt és fél ezer embert meg­mérgező gáztámadást, hogy a nyo­mozást más irányba tereljék; az „elterelő hadművelet" azonban még inkább rájuk irányította a ha­tóságok figyelmét. közzé a Langley-ben, amelyet a 40-es években sikerült az ame­rikai titkosszolgálatnak megfej­teni. Ezek alapján jutott állító­lag az amerikai kémelhárítás a később kivégzett Julius Rosen­berg nyomára, noha csak fedőnéven, „Antenna" és „Libe­rális" néven szerepelt. A Rosenberg-házaspár gyer­mekei hamisítványnak tartják a dokumentumokat, és továbbra is szüleik rehabilitálását köve­telik. - Washingtonban már hétfőn bejelentéssel számoltak - bel­politikai indokok magyarázzák. A 132 bezárásra és „karcsúsí­tásra" kiszemelt támaszpont kö­zött van a kaliforniai McClellan légitámaszpont, Kalifornia pedig kulcsállam Clinton szempontjá­ból a jövő évi elnökválasztáson. A bezárásokkal, csökkentések­kel munkahelyek tízezrei forog­nak veszélyben, egyedül a McClellan bázison nyolcezer, a texasi Kelly légitámaszponton több mint tízezer. EURÓPA PARLAMENT Ombudsmant választottak MTI-hír Első alkalommal választott om­budsmant a strasbourgi Európai Parlament: az Európai Unió köz­vetlenül választott képviselőtestü­lete a finn Jacob Södermant bízta meg azzal a kényes feladattal, hogy a jövőben emeljen szót az eu­rópai állampolgárok védelmében, illetve az EU/EK-intézmények „hanyag vagy hibás adminisztráci­ójával,, szemben. Az 57 éves finn politikus - aki korábban hazájában is ellátott már hasonló funkciót - csak har­madik nekifutásra kapta meg a kí­vánt többséget. Az „európai ombudsman" (hiva­talos EU-nevén valójában „közve­títő,,) kinevezéséről a maastrichti szerződés intézkedett. Feladata, hogy egyének, csoportok, vagy akár saját személyes kezdemé­nyezésére panaszt emeljen az uni­ós, közösségi intézményeknél ta­pasztalt adminisztratív túlkapások (visszaélések, hanyagságok) ellen, s megoldási javaslatot is tegyen. MTI-hír Lech Walesa lengyel államfő - feltehetően az elnökválasztási kampány jegyében foiyó image­váltás okán - leborotválta baju­szát. A fotóriporterek igencsak meglepődtek, amikör az elnök megszokott férfiúi dísze nélkül jelent meg - jelentette az UPI, az elnöki hivatal egy nevének el­hallgatását kérő munkatársára hivatkozva. A borotválkozásra valószínűleg a hét végén került sor. Az - immár őszbe fordult ­bajusz 1980 óta a Szolidaritás szakszervezet vezetőjének szin­te „védjegye" volt. Az elnötfi hiva­tal munkatársa szerint az elnöki sajtóiroda nem fog közleményt kiadni „bajusz-ügyben". Az oldal zárása közben kap­tuk a varsói hírt, miszerint a len­gyel elnök mégsem vált meg ba­juszától. Az elnöki iroda azért kényszerült a közlemény kiadá­sára, mert külföldi hírügynöksé­gek világgá repítették a téves hírt, tegnap pedig a legendás bajusz sorsáért aggódó lengye­ŐTK-hír A Mladá fronta Dnes tegnapi tá­jékoztatása szerint a döntést a gazdasági verseny tisztaságára felügyelő cseh minisztérium hoz­ta, amelynek véleménye szerint a Škoda-gyár visszaélt monopolhely­zetével az autópiacon. A miniszté­rium fennállása óta ez a második legnagyobb összeg, amelyet bünte­tésként egy cégre eddig kiróttak. Technikai szerkesztőnk elvégezte a „borotvátást". Az olvasóra bíz­zuk annak eldöntését, vajon nem lett-e volna előnyösebb Walesá­nak az imidzsváltás... lek hívásaikkal szinte elárasz­tották a szerkesztőségeket. Spalinski elnöki szóvivő meg­nyugtatásul elmondta: az ál­lamfő mindössze erősen meg­kurtította a bajuszát... Az autógyár szóvivője azonban máris bejelentette, hogyfellebezni fognak a döntés ellen. A cseh sajtóiroda híre megjegy­zi: az ötmilliós bírság az első olyan eset, hogy hazai gyártót megbün­tetnek az ún. „kényelmes élet­mód" miatt. Ezt a fogalmat hasz­nálják abban az esetben, ha a mo­nopolhelyzetben lévő szállító a ha­zai piacon nem biztosítja a megfe­lelő pótalkatrész-ellátást. AZ AMNESTY INTERNATIONAL AGGODALMA Kitoloncolás nem biztonságos országokba MTI-hír Az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogi szervezet aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Párizs - mint a Le Monde című francia napilap nyilvánosságra hozta - a nyár végétől rendsze­resen s a korábbinál nagyobb számban ki akarja toloncolni az ország területén illegálisan tartózkodó külföldieket. Az első két ilyen akcióra már sor került: a francia hatóságok június közepén, illetve most hétfőn küldtek vissza egy-egy repülőnyi menekültet Romániába. A szervezet szerint a rendszeres kollektív kiutasítások módszere növeli a veszélyt, hogy egyes embereket olyan országba küldenek vissza, ahol életüket, vagy szabadságukat veszély fenyegeti. - Az az elképzelés pedig, hogy Románia biztonságos ország lenne, nem felel meg a valóságnak - teszi hozzá a közlemény, utalva a szervezet idén májusi, a romániai emberi jogokkal foglalkozó jelentésére. Bírság a Skodának A Mladá Boleslav-i Škoda autógyárnak ötmillió koronás bírsá­got kell fizetnie azért, mert nem biztosította a piac bádog-pótal­katrészekkel való ellátását, s emiatt Favorit-tulajdonosok szá­zai nem tudták megjavíttatni meghibásodott gépkocsijukat. Szó és show Jasszer Arafat már bejelentet­te: augusztus első hetében Washingtonban Izrael és a Pa­lesztin Hatóság vezetői aláírják a megállapodást a palesztin au­tonómia kiterjesztéséről a nyu­gati partra. Természetesen Clin­ton elnök, a fővédnök jelenlété­ben. Show tehát lesz - ha nem akkor, hát később. Mert kérdé­ses, nem devalválódik-e tovább az adott szó értéke abban a tér­ségben, ahol az emberélet sem drága. Emlékezzünk csak, mekkora volt az örömujjongás világszer­te, amikor az első show kereté­ben Washingtonban olyan egyezséget írt alá Jicchak Rabin és Jasszer Arafat, amely már pontosan menetrendet is tartal­mazott arra vonatkozóan, ki, mit, mikor köteles cselekedni. Amint a szép tervek végrehajtá­sára került a sor, megfeneklett az egész folyamat. Rengeteg hu­zavona után a felek egyezségre jutottak a „végső határidőt" il­letően, ám az izraeliek már né­hány nap elteltével arra kezdtek célozgatni, hogy nem történik semmi, ha július l-ig mégsem állapodnak meg, hiszen nem az időpont a lényeges, hanem ma­ga a megegyezés. Mostanság úgy tűnik, a „leg­végső időpont" július 25 addigra kell megszületnie a megegye­zésnek az autonómia kiterjesz­téséről, sőt még a megállapo­dáshoz csatolt, egyelőre titokza­tos tartalmú négy függeléknek is. Lehet, hogy így lesz. A bizako­dásra az ad okot, hogy ezúttal a palesztin fél tette a bejelentést, s nem az izraeli, amelynek a pa­lesztin területek kiürítése nem olyan sürgős. Sürgős viszont a Palesztin Ha­tóságnak, mert lassan már kép­telen kordában tartani a szélsőséges indulatokat azon a tenyérnyi területen, amelyet már magáénak tudhat. Alig telik el nap, hogy a palesztin rendőrség ne tartóztatna le né­hány szélsőségest, akik az auto­nómia ellenzői, s immár nem­csak Izrael ellen folytatják har­cukat, hanem a jelenlegi, békü­lékeny palesztin vezetést is meg akarják buktatni. Korábban csak az izraeli célpontok elleni merényletek után voltak letar­tóztatások, tudatosítva, hogy az ilyen eljárás kísértetiesen ha­sonlít a megszálló hatóságok év­tizedeken át alkalmazott mód­szereihez. Most azonban, hogy karnyújtásnyira a megegyezés, semmit sem bíznak a véletlenre. Izrael helyzete talán még ennél is kényesebb. A jelenlegi, a Munkapárt vezette balközép koalíció sorozatos szentségtö­rések elkövetése árán igyekszik teljesíteni tervét, amelynek lé­nyege, hogy területeket ad cse­rébe békéért. A gond az, hogy az érintett területeken nem­csak palesztinok élnek, hanem zsidó telepesek is - általában a makacs fajtából. Hallani sem akarnak arról, hogy elhagyják, amit eddig a magukénak tudtak - mert elhitték a Nagy-Izraelről szóló szép mesét. Lázonganak, tüntetnek, fenyegetőznek - s fenyegetőzéseiket esetenként valóra is váltják. Rabin és kabinetje két tűz kö­zé szorult, s ráadásul még a parlamenti ellenzékkel is kény­telen megküzdeni. Nablusz, Tul­Karm, Dzsennin, Ramallah, Bet­lehem - mindezekből a váro­sokból kivonulnak az izraeli ka­tonák még az őszre tervezett palesztin választások előtt. Csak a zsidó telepeket Jeruzsá­lemmel összekötő utak mentén fognak őrködni katonák. Ma á nagy kérdés: mi lesz Hebronnal. A 80 ezer arab között itt 450 zsidó telepes él, s van itt egy je­siva, vagyis hittudományi főis­kola, s annak 150 bentlakó hallgatója. Arafat a napokban békepárti zsidók csoportjával találkozott, s elmondta nekik, ígéretet kapott Rabintól arra, hogy a telepesek egyharmadát elköltöztetik, szintúgy a jesivát, amely az egyik telepen kap új otthont. Lett erre nagy felzúdulás, tün­tetések, útblokádok. A telepe­sek arra hivatkoztak, hogy a kor­mányfő megígérte nekik, senkit sem fognak kitelepíteni. A leg­harciasabbak bejelentették: ha településeik környékén meglát­nak egy palesztin rendőrt, nyomban rálőnek, még ha a leg­jobb szándékkal jelenik is meg. Peresz külügyminiszter erre ke­mény választ adott: - Ha valaki azt mondja, hogy rá a törvények nem vonatkoznak, akkor nincs helye egy olyan országban, amelyet törvényekkel irányíta­nak. Kemény szavak egy olyan or­szág vezető politikusától, amely azt hirdeti, hogy minden zsidó hazája. Egyben elismerése an­nak, hogy Hebron - és egyálta­lán az egész nyugati part - nem Izrael. S egy ilyen beismerés ­még ha közvetett is -, már meg­ér egy misét. Vagy egy politikai show-t. GÖRFÖL ZSUZSA SZÖULI ÁRUHÁZOMLÁS Több áldozat MTI-hír A szöuli hatóságok közlése szerint a két héttel ezelőtt összeomlott áruház romjai alatt az eddig feltételezett 200 helyett még mindig 405 ­nagy valószínűséggel azóta el­hunyt - személy található. Ezt jelentette a Reuter. Ha beiga­zolódik ez, a városi közigazga­tás köreiből származó feltéte­lezés, akkor a június 29-i sze­rencsétlenségnek több mint 600 áldozata lesz. Szerdán újabb 11 holttes­tet emeltek ki a romok alól, s az áldozatok száma 248-ra emelkedett. Kedden ellenben egy fiatal lányt viszonylag jő állapotban találtak meg közel ahhoz a helyhez, ahonnan va­sárnap egy fiatal férfit sikerült élve kimenteni az épület pin­céjéből. tus 15-ig kell vagy egészében el­fogadnia, vagy egészében elvet­nie. Az amerikai elnök a bezá­rásra tett javaslatot még vissza is küldheti az ajánlásokat kidol­gozó független bizottságnak, amelyet 1988-ban hoztak létre. Az amerikai elnök habozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom