Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-10 / 158. szám, hétfő

1995. július 10. KALEIDOSZKÓP ÚJSZ

Ó JĽI Egy pap, aki fiúkat szeretett (Folytatás az 1. oldalról) Nem tagadta a dolgot Bugár Árpád igazgatón látszik, mennyire megviselték az elmúlt napok eseményei. Bal kezét olykor önkéntelenül a melléhez szorítja. Feleségétől tudom, hogy nemrég épült fel egy súlyos szívinfarktusból. Kronológiai sorrendben meséli el a történteket. - Az egészre úgy derült fény, hogy néhány diák az utóbbi időben elmaradozott a hitoktatásról. Tanévkezdéskor ugyanis a gyerekeknek el kell dönteniük: hitoktatásra vagy etikai nevelésre kívannak-e járni. Amikor értesültem a diákok hiányzásáról, megkértem az illetékes osztályfőnököt, nézzen utána, miért nem látogatják az órát. A válasz mellbevágott: azért, mert a pap tapogatja és simogatja őket. Behívattam a fiúkat, és személyesen is kikérdeztem őket. Egyikőjük azt mondta: nem szeretné elmondani, miért kerüli a hitoktatást, de engedjem meg, hogy ezek után az etikai nevelést látogathassa, és így elkerülje a hiányzást. Mivel dilemmában voltam, tovább faggattam. Végül megvallotta: a lelkiatya simogatta, ő viszont nem akarja a testi érintkezést. Tovább nem faggattam. Megállapodtunk: amíg nem találunk valamilyen megoldást, igazolom a mulasztását. A másik fiú nyíltabb volt. Elmesélte, hogy a hittan után a lelkész megkérte: maradjon az osztályban, mivel valamit be kell pótolniuk. Ez másokkal is megtörtént már, így a gyerek nem furcsállotta a dolgot. Amikor egyedül maradtak, a plébános úr benyúlt a nadrágjába, és kérdezgette tőle, jó-e neki, amit csinál. Figyelmeztette: a történtekről senkinek nem beszélhet. A gyerek kényelmetlenül érezte magát, de nem tudta, miként vessen véget a kellemetlen helyzetnek. Szerencséjére valaki benyitott az osztályba, így az alkalmat kihasználva kereket oldhatott. Otthon a pap figyelmeztetése ellenére elmondta szüleinek a történteket, akik ezután nem engedték hittanra. Egyéb következménye azonban a dolognak nem volt. • Ezek szerint a szülők nem figyelmeztették önt? - Nem, engem senki nem figyelmeztetett. Csak akkor szereztem tudomást a történtekről, amikor a hiányzások okait kutattam. Megdöbbentem és zavarba jöttem, mivel újabb és újabb nevek merültek fel. Szerdán magamhoz rendeltem a plébánost, aki nem is tagadta a dolgot. Ezek után azonnali hatállyal beszüntettem működését az iskola területén, és döntésemről értesítettem egyik feljebbvalóját, a nagymegyeri plébánost. Elterveztem, hogy hétfőn tájékoztatom saját feletteseimet is, döntsék el ők, miként kell eljárni az ügyben. Az események azonban más irányt vettek, mivel június 12-én, hétfői nap volt, nyomozók jelentek meg az iskolánkban. Mint kiderült, bejelentés érkezett hozzájuk a pappal kapcsolatban, és azért jöttek, hogy kivizsgálják az esetet. Mivel ragaszkodtak a gyerekek kihallgatásához, nem szívesen ugyan, de engedélyeztem. Azzal a feltétellel, hogy a megyeri ifjúságvédelmi osztály kurátorán kívül én is jelen lehessek. Több gyereket hallgattak ki, akkor még csak egy kisfiú esete tűnt a legsúlyosabbnak. A simogatásokra - mint kiderült - a sekrestyében, a paplakban és egyéb helyeken került sor. Az iskola méhkassá változott. Az ilyesmit nem lehet titokban tartani, így tudomást szereztek róla a faluban is. Kedden a nyomozók eljöttek a papért, és bevitték a dunaszerdahelyi rendőrségre. Kihallgatták, majd hazaengedték. Az iskola előtt találkoztunk. Én elmenőfélben voltam, ő pedig kint várta a gyerekeket. Hívta őket, menjenek vele, mivel másutt tartja meg a hitoktatást. Szerdán váratlan dolog történt. Meglátogatott egy szülő, és elpanaszolta, hogy gyermeke a kihallgatások hírére bevallotta, kapcsolata volta pappal. Meghűlt bennem a vér, amikor meghallottam, hogy nemi aktusra is sor került. Azonnal értesítettem a nyomozókat: jöjjenek, mivel újabb esetre derült fény, és az édesanya vallomást szeretne tenni. Időközben további nevekről szereztünk tudomást, így a nyomozók több gyerek vallomásával távoztak. Tudja, van valami, amit máig nem tudok megfejteni. Miért csak most derült fény erre a szégyenletes esetre. A szülők állítják, nem tudtak róla, tehát hosszú ideje tartó elhallgatásokról van szó. Ha ez igaz, akkor csak arra következtethetek, hogy rossz a szülő-gyerek kapcsolat. • Hallottam a faluban olyan hangokat is, hogy jobb lett volna eltussolni az ügyet. - Ennek még a lehetősége sem fordult meg a fejemben. Nem lehet hazugságban élni. Képtelen lennék a kollégáim és a gyerekek szemébe nézni. Félelemből hallgattak Dušan Šenkáriktól, a Dunaszerdahelyi járás rendőrparancsnokától megtudom, hogy nyomozói június első hetében kaptak először jelzéseketa bűnesettel kapcsolatban. - A körülmények megvilágítását jelentősen nehezítette, hogy a gyermekek nem akartak beszélni a problémáról, ráadásul a szülők nem kívánták nyilvánosságra hozni az ügyet, és nem akarta ezt a plébánia sem. Az eset dokumentálásának megkezdése után egy héttel mégis olyan információkhozjutottunk, melyekalapján PeterV.-tjúnius 15-én előzetes letartóztatásba helyezték. Az eddig dokumentált tíz eset közül a jelenlegi bizonyítékok alapján hatnál nyilvánvaló a nemi visszaélés. Ez a szám azonban korántsem végleges, mivel eddig csak az 1995-ös évhez kapcsolódó esetekkel foglalkoztunk. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy szenvedélye már korábbi munkahelyén, egy galántai járásbeli faluban is megnyilvánult. A gyerekeket minden esetben elcsábította, s eközben különböző módszereket alkalmazott. Némelyik kisfiú esetében csak előkészületekettett, másoknál végre is hajtotta a nemi aktust. A gyerekek azért hallgattak a történtekről, mivel az illető magas beosztása és tekintélye félelemmel töltötte el őket. Más szóval: tartottak a következményektől. Kaucióról nem lehet szó Peter V. letartóztatására Dr. Piros László döntése alapján került sor. A bíró nem zárkózik el lapunk elől, ám hangsúlyozza: amíg az ügyben nem születik jogerős bírósági ítélet, bizonyos kérdésekre, az ártatlanság vélelmének elvére való tekintettel, nem válaszolhat. Bennünket elsősorban az érdekel, milyen jogszabály alapján rendelte el a letartóztatást. - A letartóztatást a Büntető Törvénykönyv 67. paragrafusa első bekezdésének b. és c. pontja értelmében rendeltem el. A b pont alkalmazásával a tanúk befolyásolása, a c pontéval pedig a bűnelkövetés folytatása elé gördítünk akadályt. A vád ebben az esetben a Büntető Törvénykönyv 242/1.2. pontja szerint nemi visszaélés, amelyért két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést lehet kiszabni. Kiderült, hogy a bűncselekmény kezdetei hosszabb időre nyúlnak vissza. A vizsgálatra való tekintettel pontosabb adatokkal nem szolgálhatok. A nemi visszaélést eddigi információink szerint 8-11 éves kisfiúkon követte el, akikkel elsősorban a hittanóra keretében fűzte szorosabbra a viszonyát. Személyes benyomásom szerint a gyanúsított nehezen tudatosította, amit elkövetett. Én, két kisgyermek édesapjaként, tettének motivációjára is rákérdeztem. Megkérdeztem tőle, miként élhetett vissza a szülők és a gyermekek bizalmával. A hitre való térítés helyett miért térített el a hittől? Erre nem tudott válaszolni. Piros bíró elismeri: pályafutása során találkozott már hasonló esetekkel, de egyik sem volt annyira megrázó, mint ez a legutóbbi. Együtt tud érezni a szülőkkel, akik abban a hiszemben küldték el gyermeküket a hittanórára, hogy nemesebb emberré váljanak, és most kiderül, milyen rosszat követtek el velük. - Érthető és jogos a felháborodásuk. Hittek, megbíztak a papjukban, aki pedig em-berileg és erkölcsileg becsapta őket. A szülők nyilván tisztában vannak azzal is, hogy a történtek tartós nyomokat hagyhatnak gyermekük fejlődésében. Az a tény, hogy ilyen körülmények között találkoztak először a szexualitással, egész életre kiható traumát okozhat számukra. A bíró értetlenkedve ingatja a fejét, amikor közlöm vele, hogy a faluban az a hír járja, a papot kaució fejében szabadlábra helyezik. A törvény betűje - mint mondja - lehetővé teszi a gyanúsítottnak, hogy a letartóztatás elrendelését követő három napon belül megtámadja az ítéletet, ám kaució nem jöhet számításba. Alkalmazására nincs mód, ha a gyanúsítottat a tanúk befolyásolásának elkerülése miatt tartóztatják le. Holnapi számunkban folytatjuk HORVÁTH GABRIELLA ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT FURCSA SZAMIZDAT. Megjelent Szlovákiában az 1989-es fordulat utáni első szamizdat. Ebben azonban nincs köszönet. A kötet azok nevét és adatait tartalmazza, akik annak idején aláírták a Demokratikus Unió választási szereplését támogató íveket, amelyek hitelességét jóváhagyta a központi választási bizottság, illetve amelyek érvényességét az alkotmánybíróság is megerősítette. A kormánykoalíció pártjainak jóvoltából mindezek ellenére már háromnegyed éve folyik az aláírási ívek körüli huzavona. Az aláírási ívek csomagját közjegyző jelenlétét mellőzve felbontották, és rendőrségi segédlettel mindent elkövetnek Mečiarék annak érdekében, hogy a DU-val rokonszenvezők megtagadják az aláírásukat. Új fejlemény, hogy a múlt héten forgalomba került egy könyv, amely az aláírási íveket „hasonmás kiadásban" tartalmazza. Azért tekinthető szamizdatnak, mert a kötet nem tartalmazza sem a kiadó nevét, sem a nyomda címét, de arról sem tájékoztat, hogy ki állította össze a kiadványt. Az egyéni adatvédelemről rendelkező jogszabályok értelmében az aláírási íveket nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni. Ezzel nyilván a kalózkiadás szervezői is tisztában voltak. A DU vezető tisztségviselői - akik bíróságra akarják adni az ügyet - egyértelműen azokra gyanakszanak, akik hónapok óta be akarják bizonyítani, hogy a Demokratikus Unió képviselői (több mint 250 ezer szavazattal) szabálytalanul kerültek be a parlamentbe. Ha figyelembe vesszük a szlovákiai hatalmi viszonyokat, előre meg lehet jósolni, hogy nem lesz könnyű dolga a bíróságnak. PÜSPÖKI VÉTÓ. Évtizedek óta gondot okoz Szlovákiában, hogy miként történjék az iskolások szexuális nevelése. A régi rendszerben a kommunista álszemérem gátolta a kérdés megoldását. A fordulat után kiderült, hogy nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a tantestületekben általában nincs alkalmas pedagógus, aki vállalni merné e kényes „tantárgy" oktátását. A probléma megoldására egy szakértőkből álló testület videofelvételt készített, amely már-már részévé is vált az iskolák segédeszköztárának. Az iskolaügyi illetékesek azonban a kazettát az egyházi hatóságoknak is megküldték. Jóváhagyás végett. A püspöki konferencia szexológiai szakértői határozott „nem"et mqndtak a segédeszköz forgalmazására. Ráadásul még az is kiderült, hogy a felvétel csehországi műhelyben készült. így előfordulhat, hogy a jövő tanévben ismét nemi felvilágosítás nélkül maradnak a kamaszkorúak. Persze, lenne egy megoldás: a helyi plébános esetleg mindenütt vállalhatná a sok vitát kiváltó tantárgy oktatását. SZAKSZERVEZETI BÖLCSESSÉG. A kormány úgy döntött, hogy nagymértékben felemelik az ingázók heti és havi bérleteinek árát. Küldetéséből következően ebbe, természetesen, a szakszervezet is beleszólt. Figyelemre méltó, hogy nem az állami költségvetésből eredő támogatás összegének megtartását szorgalmazta, hanem azt javasolta, hogy a munkaadó járuljon hozzá alkalmazottai útiköltsége egy részének fedezéséhez. Nem egészen volt átgondolt ez a javaslat. Már előre megjósolható, hogy ha a személyszállítási költséget áthárítják a munkaadókra, új alkalmazottak felvételénél (tehát a munkanélküliség csökkentése során) majd azt is messzemenően figyelembe veszik, hol lakik, milyen távolságból utazna munkába az illető. E szempont figyelembe vétele szükségszerűen azt eredményezné, hogy a nagymértékű munkanélküliséggel küzdő területeken csak tovább romlana a helyzet. TAGOSÍTÁS VAGY ÁLLAMOSÍTÁS? A szövetkezetesítés 40 esztendeje alatt senki sem tudta, hogy egy-egy családon belül miként oszlott meg a földtulajdon. A termőföld újbóli nevesítése során kiderült, hogy az eredeti tulajdon öröklése következtében rendkívüli mértékben felaprózódtak a parcellák. Ezt a problémát most tagosítással kívánja megoldani a kormány, és törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében szántóföld esetében nem lenne szabad 20 árnál kisebb parcellákat kialakítani. Erdőterületnél 50 ár lenne az alsó határ. A kormány javaslata értelmében amennyiben az örökösök nem tudnak gyorsan megegyezni a kis termőterületek további felaprózásának megakadályozásában, az így „kérdésessé" vált tulajdon az államra száll. A polgári értékrendhez ragaszkodó politikai pártok ezt államosítási törekvésnek minősítik. TÓTH MIHÁLY KÖZLEMÉNY Az IFI szerkesztősége értesíti munkatársait, barátait és a Tisztelt Olvasót, hogy mától a Csemadok OV épületébe költözött. A szerkesztőség címe ezentúl: IFI, nám. I. mája 10-12, 815 90 Bratislava. Egyben a szerkesztőség értesíti az érdeklődőket, hogy a július végére meghirdetett kéméndi IFI-sziget a szponzorok visszalépése miatt elmarad. A felkért szereplők és az esetleges érdeklődők szíves elnézését kérjük! • VÁLASZ OLVASÓINKNAK Visszaadni a végkielégítést? G. J.: A munkaviszonyom május 31-én szűnt meg, mivel létszámfölösleg miatt felmondtak nekem. Most ismét felkerestek engem, és felkínáltak egy munkakört, amelyet úgynevezett munkaviszonyon kívüli megállapodás alapján tölthetnék be. Az egyik ismerősöm azonban azt állítja, ha én vállalom a felkínált munkát, akkor vissza kell fizetnem a végkielégítést. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt munkaviszonyon kívül végzett munkáról lenne szó, míg a végkielégítést a munkaviszony megszüntetéséért kaptam. Valóban vissza kellene fizetnem a végkielégítést, ha az egykori munkáltatómnál valamilyen állást vállalok - munkaviszonyon kívül? A végkielégítésről szóló 195/1991 Tt. számú törvény 5. §-a szerint „akkor, ha az elbocsátott dolgozó a munkaviszonya megszűnését követően a kifizetett végkielégítés összege szerint meghatározott idő letelte előtt ismét „alkalmazásba" lép korábbi munkáltatójánál, köteles a végkielégítést vagy annak arányos részét visszafizetni. A végkielégítés arányos részét a meghatározott idő letelte előtt ledolgozott naptári napok száma alapján számítják ki." Itt az az alapvető probléma, hogy ha ön ismét munkába áll (mégpedig azt megelőzően, hogy letelne mondjuk az a két hónap, amelyre a végkielégítést megkapta - már ha az átlagkeresete kétszeresének összegében kapott végkielégítést), akkor a munkaviszonyon kívüli munkavégzésről szóló szerződés alapján történő „munkába járást" alkalmazásnak kell-e tekinteni vagy sem. A munkajogászok többsége szerint az ilyen nem munkaviszonyban történő foglalkoztatást is alkalmaztatásnak kell tekinteni, vagyis ha mondjuk kéthavi végkielégítést kapott és két hónap eltelte előtt térne vissza korábbi munkáltatójához (akár a korábbitól eltérő beosztásban és munkaviszonyon kívüli munkavégzésről szóló megállapodás alapján), akkor köteles lenne a végkielégítés arányos részét visszafizetni - igaz, főként csak akkor, ha ezt a munkáltatója követelné öntől. Az adott körülmények között alighanem csak ön döntheti el, hogy a korábbi munkáltatójával folytatott konkrét megbeszélései alapján vállalja-e a felkínált munkát vagy sem. (fekete)