Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-27 / 173. szám, csütörtök

1995. július 27. MINDENNAPI BUNUGYEINK ÚJ SZ

Ó 5) BORZA ERZSEBET: Én sem tudok olyan hatásosan igazat mondani, ahogy egyesek hazudnak • Hetek, sőt, hónapok óta nagy csend van Ön körül... - Ebben nincs semmi különös. Olyasmikkel foglalkozom, amihez csend és kellő egyéni összpontosítás kell. Már leadtam habilitációs munkámat a szlovákiai privatizációról, a napokban pedig tanulmányom jelenik meg az alkalmazotti részvényekről. Egyszóval dolgozom. • Azon a tél végi poprádi kongresszuson nem választották újra alelnökké. Miként ítélte meg ezt a tényt: kudarcnak, vagy a párton belüli nemzeti erők diadalának? - Ennyire nem elemeztem a történteket, nem tartom annyira lényegesnek. Egy idő után ugyanis természetes a tisztségváltás, két esztendő alatt szinte állandóan úton voltam, belefáradtam. Szükségét éreztem a más irányú munkának. A szellemi, fizikai feltöltődésnek. • Ennek viszont ellentmond az, hogy Poprád után röviddel tagja lett a Gyimesi-féle mozgalom előkészítő bizottságának. Sértődöttség vezette oda? Netán pártfeladatot teljesített, hogy a DBP ellenőrizze ezt a formálódó mozgalmat? Személyes ambíciók fűtötték? - Az első két feltevésre egyértelműen nem a válaszom. A lényeg megértéséhez tudni kell, hogy a poprádi közgyűlés előtt Varjú Jánossaí-és Paulicky Péterrel közösen beterjesztettünk a DBP Végrehajtó Bizottságára egy tanulmányt arról, hogy milyen előnyei és hátrányai lennének egy alakuló hazai magyar baloldali pártnak. Mert ilyenre szükség van, hogy hatékonyabb legyen a bérből és fizetésből élők, a szociálisan gyengébb rétegek érdekvédelme Dél-Szlovákiában. Ezt közölte a Pravda, Gyimesi György pedig gyorsan meghirdette a mozgalmát... • ...amelynek előkészítő bizottságában ön is dolgozni kezdett. - Igen, mert két hazai magyar baloldali mozgalom egymást gyengítette volna, másrészt a DBP n belül sokan még a magyar szekció gondolatának sem örültek. Ezért léptem Gyimesiék felé, egy ideig elhittem, hogy valóban hazai magyar baloldali mozgalom alakul... • Hetek múltán mégis otthagyta őket! - Valóban. Már az alapszabály kimunkálása során heves vitáink voltak. Nem voltam híve a széles spektrumú, arculatában nehezen jellemezhető mozgalomnak, márpedig Gyimesi György ilyesmiért kardoskodott. Én markáns, baloldali értékrendű pártstruktúrát óhajtottam, amely rendszeres kapcsolatban van a partnerként szóba jöhető parlamenti pártokkal, és főleg a tagsággal. Még demokratikus vitára setn nyílt lehetőség. Rájöttem arra is, hogy én képtelen vagyok olyan hatásosan igazat mondani, ahogy egyesek hazudtak. Szereztem Pozsonyban helyiséget pártirodához, erre sem tartottak jgényt. Parázs viták után Gyimesi György értésemre adta, hogy nélkülem is boldogul, én pedig levontam a kellő következtetéseket, nehogy a nevemet olyasmikkel hozzák összefüggésbe, amihez semmi közöm. • Véleményem szerint ezek után is időszerű kérdés a hazai magyar baloldali párt vagy mozgalom megalakulása. - Szerintem is. Hónapokon belül kiderül milyen mozgalom lesz, s egyáltalán lesz-e mozgalom abból, amit Gyimesi György szervez. Télre, jövő tavaszra sokan tisztábban látnak majd. • Addig ön nem politizál? - Nálam a baloldaliság származásomnál fogva talán már genetikailag is kódolt. Egész életemet Prikler László felvétele meghatározó értékrend. Én nem fél éve lettem baloldali. Számom

: ra a baloldaliság nem eszköz a politikai karrierhez. Jelenleg a Szlovákiai Béke és Emberjogi Unió elnökségi tagja vagyok, s jól érzem magam ebben a társadalmi szervezetben. SZILVÁSSY JÓZSEF TEGNAP OLVASTUK Olcsó pénz vállalkozóknak 50 millió ECU kölcsönt nyújtott a Szlovák Nemzeti Banknak az Európai Beruházási Bank az iparban, idegenforgalomban, szolgáltatásokban, illetve a környezetvédelem és az energiatakarékosság területén tevékenykedő kis- és középvállalkozók projektjeinek finanszírozására. A nemzeti bank jelenleg már realizál egy hasonló hitelt, amelyek szétosztásába bevonták az Általános Hitelbankot és a Tatra Bankát is. Štefan Pavúk, a nemzeti bank külkapcsolatok főosztályának vezetője szerint hosszú távú akcióról van szó, így ebből akár 5-8 éves lejáratú hiteleket is nyújthatnak. A döntés a vállalkozói projekt minőségétől és a hitelt nyújtó bank filozófiájától függ, de ezeket a forrásokat csak a projektben meghatározott összeg ötven százalékáig nyújtják, a többit a vállalkozónak más forrásból kell beszereznie. Ezenkívül a kezelési költségek is nagyon alacsonyak - 0,15 százalékot tesznek ki - ezért ezek a hitelek a legolcsóbbak a lehetséges források közül. A nemzeti bank az új hitelből szeptember folyamán bocsátja az első összegeket az Általános Hitelbank és a Tatra Banka rendelkezésére, a többi bank pedig ezután következik. A vállalkozók a pénzhez még az idei év során hozzájuthatnak. Práca A Zsákszínház mint „frontszínház" A füleki Zsákszínház továbbra is nagy sikerrel játssza Alfonso Paso: Hiszi, nem hiszi című komédiáját. Szlovákiában és Magyarországon, valamint Erdélyben több településen mutatkozott be a társulat, s talán az itt elért sikerek hatására kapott meghívást Budapestről és Újvidékről. - Minden meghívásnak nagyon örülünk - mondta Mázik István, a társulat vezetője, az Újvidékre küldött válasz előtt azonban egy kicsit tanakodtunk. Nem szeretnénk „frontszínházzá" válni. Mivel értesüléseink szerint Újvidéken, a városban nincsenek háborús viszonyok, úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk a meghívást. Ősszel vágunk neki az útnak és három napot töltünk a városban. (farkas) J PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI |J Új Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM tegnapi sajtótájékoztatóján cáfolták, hogy valamiképpen összefüggne a Magyar Koalíció elnökeinek múlt heti kisebb diplomáciai botrányt kavart nyilatkozata Theodore Russellnak, az USA pozsonyi nagykövetének ebédmeghívásával. Ásványi László parlamenti képviselő jelezte, hogy a koalíciós partnerek között keletkezett félreértéseket majd koalíciós tanácsülésen tisztázzák. Ám a szabadságolásokra hivatkozva nem tudta megmondani, hogy erre mikor kerül sor. Ásványi értékelte a szlovák törvényhozás fél évi munkáját is. Rámutatott arra, hogy hét plenáris ülésnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a parlament fontos gazdasági kérdésekkel kezdjen el foglalkozni. Elmarasztalóan vélekedett több elfogadott törvényről. Szigeti László képviselő visszatért Eva Slavkovská oktatási miniszter budapesti látogatására. Rámutatott a tanácskozásról kiadott ellentmondásos hírekre. Pozitívan értékelte, hogy a magyar és a szlovák fél végre megvitatta a komáromi, valamint a királyhelmeci városi egyetem kérdését. A sajtóban közöltek alapján ama véleményének adott hangot, hogy Fodor Gábor nem rendelkezik elegendő információval az alternatív oktatásról, illetve arról, milyen nyílt és burkolt eszközökkel próbálta a szlovák oktatási tárca elfogadtatni azt a szülőkkel, (gágyor) Bár A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA súlyos kifogásokat emel Eva Slavkovská oktatási miniszter működésével szemben, a parlamentben mégsem kezdeményezi majd a leváltását. Milan Ftáčnik frakcióvezető szerint ezt a lépést a kormányfőnek kellene megtennie, illetve Slavkovskának magának kellene önkritikát gyakorolnia. A DBP többek között felrója a miniszter asszonynak, hogy elhanyagolja a tanoncintézetek problémájának megoldását, közömbösséget tanúsít a tanítói fizetések kérdésében, s a kétnyelvű oktatás tekintetében nem törekszik a konszenzusra. Ftáčnik leszögezte: Slavkovská az alternatív oktatás bevezetésével olyan koncepciót kívánt szeptember elsejétől életbe léptetni, amelyet hivatalosan nem hagytak még jóvá. Robert Fico helyesebbnek tartotta volna, ha a halálbüntetés kérdésével kapcsolatos vita beindítására vonatkozó kérelem a kormány szóbeli jegyzéke helyett a szlovák parlamenti képviselők közvetítésével jutott volna el az Európa Tanácshoz. Az említett kérdéssel elmondása szerint már több ízben foglalkozott az ET parlamenti közgyűlése, minek során egyértelművé vált, hogy a tagországok döntő többsége elutasítja a halálbüntetés alkalmazását. Fico nem tartja valószínűnek, hogy szlovák kezdeményezésre megváltozhat ez az álláspont. (horváth) Tárnok község képviselő-testülete értesíti a tárnoki és a volt tárnoki lakosokat, hogy községünk megalakulásának 720. évfordulóját ünnepeljük az idén. Tisztelettel meghívunk mindenkit az 1995. július 28-án 18 órától kezdődő ünnepségre a községháza előtti térre. K-117 • •• A Csemadok érsekújvári alapszervezete és az alapszervezet szakcsoportjaként működő Kassák Lajos Ifjúsági Klub elhatárolódik a szímői Vág-parti tábortól. A találkozónak alapszervezetünk nem szervezője, tudomásunk szerint magánvállalkozói kezeményezésről van szó. Ezért tiltakozunk szervezetünk nevének felhasználása ellen. • •• A kisráskai Csemadok, a MISZ és a helyi önkormányzat 1995. július 30-án 16 órai kezdettel Kisráskán a Tasnádi Napok keretében folklórfesztivált rendez. Mindenkit szeretettel várunk. AHOGY ÉN LÁTOM 1 Hol terem a bőrfejű? Hét-nyolc esztendeje még a tájékozottabb újságolvasók is legfeljebb olyan jelenségnek tekintették a szkínhedek mozgalmát, amelynek nálunk nincs táptalaja. A televízió - a kapitalizmus embertelenségét bizonyítandó - néha ugyan beszámolt a nyugati szkínhedek viselt dolgairól, de az ilyen tudósítások alapján csak annyit tudtunk meg e szerveződésekről, hogy tagjaikra az idegengyűlölet, az egyenruha imádata, a szélsőséges jobboldali politikai erőkhöz való vonzódás jellemző. A kommunizmus utáni társadalmakban - sajnos - két-három év alatt szintén meghonosodtak. És ha alaposabban szemügyre vesszük a működésüket, ráadásul még a két háború közötti évtizedek fasiszta mozgalmainak történetére is vetünk egy pillantást, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a szkínhed-mozgalom egyáltalán nem újkeletű. A régiek és a mostaniak között csak annyi a különbség, hogy a húszas és a harmincas években nem bőrfejűeknek hívták őket, hanem „ébredő magyarokénak, Hlinka-gárdistáknak, Németországban frontharcosoknak... és így tovább. Szociálpszichológusok a megmondhatói, milyen társadalmi folyamatok hatására szerveződtek meg Norvégiától Görögországig, Spanyolországtól Finnországig. Egyes társadalomkutatók szerint az első világháború éveiben bekövetkezett értékrend-válság eredményekéntjöttek létre. És ahol igazán megszerveződtek, tehát nemcsak külsőségekben élik ki magukat (katonabakancs, terepszínű egyenruha, kopaszság), ott az jellemző rájuk, hogy szélsőjobboldali politikai szervezetekhez csapódnak, és fasiszta jelképeket használva szervezik akcióikat. Szlovákiában is mindjárt 1989 után éreztették jelenlétüket. Zsidó temetőket dúltak fel, horogkeresztet mázoltak a zsinagógák falára, néger diákokat inzultáltak stb. Noha a Büntető Törvénykönyvnek vannak paragrafusai, amelyek alkalmazásával móresre lehetne tanítani a fajgyűlölőket, a rendőrségi nyomozást követően a randalírozók rendszerint megúszták azzal, hogy a bíróság garázdaságért marasztalja el őket. Többnyire feltételesen. Tehát ugyanolyan minősítést kaptak, mint például a kocsmai verekedők. Nyilvánvaló, hogy ebben az is közrejátszott, hogy senki sem akarta rossz hírét kelteni az országnak. Ez, természetesen, csak bátorította a bőrfejűeket, főképp szervezőiket. A múlt héten förtelmes dolgok történtek Garamszentkereszten. A környék városaiból és falvai ból összeverődött szkínhedek dorongokkal felfegyverkezve a helybeli cigányokra támadtak. Feltehetően nem másért, csak a balhé kedvéért. Gyújtópalackokat dobtak az otthonaikra, és egy 18 éves fiút felgyújtottak. Félő, hogy belehal sérüléseibe. Közben kiderült, hogy hasonló eset néhány nappal korábban már máshol is előfordult. A žiari tragédiáról csak többnapos késéssel adott ki jelentést a rendőrség. Nyilván azért, hogy megvédelmezzék Szlovákia jó hírét. Európa nyugati felén is gyakran tombolnak a bőrfejűek. „Mindössze" annyi a különbség régiónk helyzete és mondjuk a németországi vagy ausztriai helyzet között, hogy amíg mifelénk (az ilyen tettek elhallgatásával, enyhébb minősítésével) senki sem lép fel erélyesen, addig Nyugaton „nevén nevezik a gyereket". Amikor Németországban a szkínek felgyújtották a török vendégmunkások házát, a szövetségi köztársaság kancellárja és belügyminisztere nyomban a helyszínre utazott, és maga Kohl miniszterelnök is részt vett az áldozatok temetésén. Olyan gesztus volt ez, amely egyértelmű üzenetet tartalmazott mind az egész társadalom, mind a bőrfejűek címére. Úgy tűnik Csehországban sem kívánnak kesztyűs kézzel bánni a fasizmussal kokettáló csőcselékkel; egy szkínhed támadás hírére (egy személy meghalt) nyomban összeült a prágai kormány. Egyre több jelből arra következtetnek a nyomozók, hogy a bőrfejűek összeszűrték a levet Sládek republikánusaival. Ez pedig már nem gyerekjáték. Szlovákiában még nincs bizonyíték arra, hogy a randalírozó fiatalok valamelyik szélsőséges párthoz kötődnének. Viszont tudjuk, hogy melyik párt írta a zászlajára az idegengyűlöletet, illetve melyik politikai erő vezető reprezentánsai kokettálnak például az antiszemitizmussal, így egyáltalán nem lepődnék meg, ha egy tisztességes és elfogulatlan nyomozás eredményeként kiderülne, hogy az egyik nemzetibb párt háza táján rokonszenvvel , viseltetnek a bőrfejűek iránt. TÓTH MIHÁLY