Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-26 / 172. szám, szerda

[13 tüsző RÉGIÓ 1995. július 26. Hívja a pápát... Ébren töltötte Losonc és vidéke a július 4-ről 5-re virradó éjszakát. „Világvégét" sejtető égzengéssel, villámlással, esővel kísérve olyan forgószél söpört végig a városon, melyhez hasonlóra a közeli-távoli múltban alig volt példa. A szél legallyazott, sok helyen derékba tört fákat, letarolt kerteke t, gallyakkal beszórt utcákat hagyott maga után. Néhány helyi lakos éjszakai élményeként maradt mega földig hajolt fák, a házak és lakótelepek ablakai résein szobáikba ömlő víz látványa és bosszúsága. Gyakorlatban kellett tapasztalnom, hogy a rendőrség és a villanytelep éjjeli ügyeletét is váratlanul érték az események. A házunkkal szemben lévő emeletes lakóház lapostetőjét a szél a szó szoros értelmében letépte, s deszkástul, piéhestül a ház előtti kiskertbe, ill. járdára „helyezte" át. Közben leszakítva az épületbe vezető háromfázisos vezetéket is, amely az út melletti fára hullva az úttest felett szabadon lógott tűzijátékszerűen ontva magából a szikrákat mindkét végén. A villanytelep éjjeli ügyeletének segélykérő telefonhívását senki sem vette fel. A rendőrségi ügyelettel sem jártunk sokkal jobban. A bejelentés tudomásul vették, tanáccsal nem tudtak szolgálni. Sem akkor, sem később, amikor autóikon járták a viharvert utcákat. A nevezett ház nem éppen jó kedvében lévő tulajdonosainak csak sokadik kísérletre sikerült megállítani az életveszélyes vezeték iránt nem sok érdeklődést tanúsító rendőrautók egyikét. „Hívják a pápát..." - szólt a „Mit tegyünk?" kérdésre a sommás válaszok egyike. Ezután már azon sem csodálkoztam, hogy az útszakasz biztosítására sem tettek különösebb intézkedéseket. így több mint két órán keresztül a háztulajdonos családja s a környékbeli házak lakói állították meg az autókat, nehogy azoknak „megrázó" élményben legyen részük. Ekkorra érkeztek meg a villanyszerelők, akik azután eltávolították a vezetéket. PUNTIGÁN JÓZSEF Losonc Nádszeg Köbölkút TATRALOMNIC Tájékoztatási iroda nyílt TA SR-hír Tegnap Tátralomnicon megnyitották a harmadik tátrai tájékoztatási irodát. Ótátrafüred és Csorba-tó után ezt is a Magas-tátrai Idegenforgalmi Társulás létesítette. A Tátrai Nemzeti Park múzeumában az érdeklődők naponta kaphatnak információkat - több nyelven - a szálláslehetőségekről, étkezési lehetőségekről és a kulturális és egyéb rendezvényekről.Tanácsot adnak arra vonatkozóan is, hogy mikor milyen gyalogtúrára induljunk, s hol lehet kísérőt kérni. Az új szolgáltatást 8-tól 16 óráig vehetik igénybe a Magas-Tátrába látogatók. Turizmusfejlesztés Mátyus István, Rozsnyó város polgármestere az elmúlt napokban Görögországban járt. Milyen eredményeket hozott ez a munkalátogatása: - A kétszázezer lakosú görögországi Patras városában jártunk Slovák Gyula mérnökkel, a közeljövőben Rozsnyón megnyíló turisztikai információs központ vezetőjével. Annak az Overtoure idegenforgalmi programnak a záróülésére hívtak meg bennünket, amelynek két éve brit és görög városok mellett Rozsnyó is tagja, közreműködője. Kollégáinknak beszámoltunk arról, mit tettünk az őszi rozsnyói találkozónk óta, és mit tervezünk vidékünkön tenni az idegenforgalom, a turizmus fellendítésének érdekében. Brian Dorantól, a Yorki Egyetem szakemberétől egy, a városunkkal és környékével foglalkozó terjedelmes anyagot kaptunk, amit az elkövetkező hetekben időszerű információkkal fogunk kiegészíteni és egy végső kidolgozásra visszaadni. Fontos tapasztalatcsere volt ez a találkozó, a programban részt vevő külföldi partnereinktől sok hasznos információt, meglátást kaptunk. Szlovákiai viszonyainkkal megismerkedve ők leginkább azt kifogásolják, hogy nálunk nincsenek a turizmussal foglalkozó törvények, és az állam nem támogatja az idegenforgalmat. (ambrus) A közhasznú munkáknak köszönhetően a Rimaszombati járásban az elmúlt két hónap alatt csaknem négy százalékkal csökkent a munkanélküliek aránya, s most 25 százalék körül „ingadozik". Igen ám, csakhát a jó időnek nemsokára vége. De mi lesz később, ha elmúlik a nyár? A felvétel Velkenyében készült, ahol hidat szélesítenek a rövid ideig foglalkoztatottak. Kép és szöveg: Farkas Ottó „Ismerd meg szülőföldedet" ...címmel rendezte mega Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya a II. Honismereti tábort Köbölkúton az ARDEA üdülőben. A cím apropóját az a tény adta, hogy gyermekeink nem eléggé ismerik szülőfalujuk, tájuk történelmét, értékeit, szépségeit, hagyományait, hisz maguk a szülők, pedagógusok is alig ismerik. A táborba pályázat alapján kerültek a gyerekek tavaly is, és ez évben is. Tavaly szülőfalujuk történelmét kutatták, ez évben pedig a szakrális emlékek feltérképezését kapták feladatul. A felhívást a járás valamennyi magyar iskolájában megkapták. Sajnálatos módon a 15 iskolából csak 3 reagált rá. Pedig a téma érdekes volt a gyerekek számára, hisz 55 dolgozat készült; forrásokból, néprajzi gyűjtés alapján, illusztrációkkal, fényképekkel, térképekkel ellátva. Több diák (köztük már középiskolások is) a tavalyi jó táborozás után ez évben is benevezett. Az elkészült munkákról csak elismeréssel szólt Liszka József néprajzkutató. A 10-15 éves diákok gazdag programmal teli hét folyamán, megismerkedtek a járás (főleg déli részének) egyházi nevezetességeivel (bényi templom, udvardi kápolna, ciglédi búcsújáróhely) a történelmi múltjával, a táj és a természet szépségeit csodálhatták Kovácspatakon és a helyi párisi pataknál. A szakrális emlékek néprajzi vonatkozásairól Liszka József tartott előadást, filmvetítéssel egybekötve. A népi mesterségekről, népi mondókákról az esztergomi múzeum néprajzosai tartottak előadást. A bényi Csókás Feri bácsi a régi kedves gyerekjátékok készítését gyakorolta a gyerekekkel. A garampáld i Szelecki Laci bácsi és a köbölkúti Racska Károly bácsi a kosárfonás művészetét mutatta be a gyerekeknek, ellátogattak a helyi keramikus, Linter Angelika műhelyébe. Az esztergomi kirándulást a bazilika megtekintése tette emlékezetessé. A legszebb az az este volt, amikor önállóan készített műsorukkal mutatkoztak be a gyerekek, de eljöttek a köbölkúti asszonyok énekelni. A helyi alapiskola tehetséges diákjai is felléptek. Kedves és megható műsort adtak az erdélyi táborozók, akik dalban mutatták be a székely nép örömét, bánatát, sorsát. Nagy élmény volt hallgatni a magyarországi diákok szavalatát, akik a Nagy László Országos Szavalóverseny díjazottjaiként vehettek részt e táborban. Ezen az esten azok a polgármesterek is részt vettek, akik segítették a tábor létrejöttét: a köbölkúti Kévács Ferenc, az udvardi Száraz József és alpolgármester Kusý Károly, a nánai Drubits László. DÁNIEL ERZSÉBET Ahol nagy számban él a cigány lakosság, nem kis gondot jelent a társadalmi beilleszkedés. Falvaink, városaink önkormányzatai jelenleg is keresik annak a módját, hogyan viszonyuljanak mindennapjaikhoz, életmódjukhoz, szokásaikhoz. A gömöri régió Szlovákiának olyan vidéke, ahol nagy számban él a cigányság. Itt, egy-egy településen számuk olykor meghaladja a helyi lakosság ötven százalékát is. Pontos lélekszámukat azonban' több oknál fogva még a népszámlálások után sem tudják kimutatni. Egy ilyen belső lélekszámlálást végeztek Rozsnyón az elmúlt hónapokban a Roma Polgári Kezdeményezés párt tagjai. Ennek alapján a város húszezer lakosa közül kb. 1900 a cigány. S éppen itt, Rozsnyón, az önkormányzat júliusi ülésén döntöttek úgy, hogy a helyi képviselő-testület mellett létrehoznak egy olyan bizottságot - afféle kis helyi cigány parlamentet -, mely a cigánylakosság problémáival foglalkozna. Történt ez elsősorban azért, hogy a cigányságot is bekapcsolják az őket érintő ügyek intézésébe. A városi törvény erejére emelkedett határozat értelmében ennek 9-11 roma polgár lesz a tagja, akik e bizottság elnökét önmaguk választják meg saját soraikból. Megkérdeztük az érintetteket, mi a véleményük a rozsnyói városatyák döntéséről? Landori Tibor, a Roma Lavuta szervezet helyi elnöke: - Egy részből jónak tartom ezt a kezdeményezést, mert ez további lehetőséget kínál arra, hogy ügyeinkről szóljunk, másrészt viszont nem, mert ez a roma parlament csak a közvetítő szerepet tudja ellátni és a Rozsnyón élő cigányok bizalmatlanok egymással szemben. Úgy képzelik, hogy saját érdekükben csak saját maguk tudnak tenni. Jozef Ferko, a Roma Polgári Kezdeményezés elnöke: - Én örülök ennek a határozatnak, de hozzáteszem, hogy ennek a megvalósítása, a bizottság munkája nehézségekbe fog ütközni. De mindezt most vállalnunk kell, mert csak így tudunk változtatni helyzetünkön. A romák közül sokan félnek attól, hogy az ilyen bizottság esetleg az izolációjukhoz vezethet. Másrészt eddig nem voltak ahhoz szokva, hogy komolyabban is beleszóljanak sorsuk irányításába, alakításába, erről lényegi döntéseket hozzanak. Pedig ezt is meg kellene tanulnunk. Nagyon fontos lesz, hogy ez a bizottság ne csak egy formálisan létező szerv legyen. Egyébként úgy érzem, itt Rozsnyón jól bánnak velünk, cigányokkal. AMBRUS FERENC ROZSNYÓ Helyi roma parlament NADSZEG Kis Bős van itt a falunkban... Juhos Ferenc a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával került Nádszeg polgármesteri székébe. Eléggé szokatlan koalíció: Szlovákia Kommunista Pártjának, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak és a Magyar Polgári Pártnak a közös jelöltjeként nyerte meg a választásokat. Azelőtt az MKDM helyi szervezetének volt az elnöke, de mivel úgy gondolta, a falu elöljárójának pártatlannak kell lennie, ezt a tisztségét átadta másnak. A csaknem 3800 lakosú, 96 százalékban magyar ajkú és csaknem színtiszta római katolikus vallású falu dolgaiban nem járatlan, hiszen az előző négy évben alpolgármesterként segítette a község ügyeinek intézését. - Prioritást élvez a községben a munkanélküliség felszámolása - feleli az önkormányzat feladatait firtató kérdésemre Juhos Ferenc. - A választások idején négyszáz munkanélküli volt a faluban, jelenleg kétszázharmincat tartunk számon. Negyven embert alkalmazunk közhasznú munkára, elég szép foglalkoztatást jelentett a nemrég alakult Enviroplast társaság üzeme, ahol műanyag használati tárgyak gyártásában huszonöt embert foglalkoztatnak, most indul be egy pozsonyiosztrák közös illetőségű cég, ahol Mercedes gépkocsikra gyártanak majd sárvédőket, itt körülbelül ötvenen kapnak munkát, negyvenen pedig már most is dolgoznak egy dunaszerdahelyi kft.-ben, ahol a gépkocsik kábelozását készítik elő. Most van alakulóban egy seprűgyár, amely szintén alkalmaz majd néhány embert, és több hasonló terv is van. Ezenkívül több embert foglalkoztatnak idényjelleggel a mintegy 850 hektáron gazdálkodó magángazdák is. • A község milyen beruházásokat tervez a közeljövőben? - A napokban kezdtünk hozzá a gázművesítési munkálatokhoz. Igaz, én a szennyvíztisztító létesítését tartottam volna előbbrevalónak, de ha már a gázvezeték volt be tervezve, ezt fejezzük be előbb. Negyvenmilliós beruházásról van szó, ez nagyon nagy megterhelés a falunak, de úgy próbálunk enyhíteni a kiadásokon, hogy a földmunkákat a szövetkezettel közösen magunk végezzük. Van még egy dolog, ami nagy fejtörést okoz az önkormányzatnak: van itt egy hatalmas, félkész épület, amely szolgáltatások házának készült még az nyolcvanas években. Ez egy akkora kolosszus - már eddig is tizenötmillió koronát beleöltek -, hogy azt szoktuk mondani: egy kis Bős van itt nálunk Nádszegen. Szeretnénk, ha valaki bérbe venné, hiszen akár egy kisebb gyárüzemet is be lehetne ott rendezni. • A kultúra terén milyen aktív a falu lakossága? - Énekkarunk most alakul újjá, a múltban nemegyszer voltak döntősök a járási versenyeken. A felnőttrezesbandát már a komáromi imanapokról is sokan ismerhetik, de utánpótlásról is gondoskodtak, van gyermekrezesbanda, az iskolán belül pedig egy gyermekkórus működik. • Milyen a nemzetiségek közötti együttélés a faluban? - A Slovenská Republika című napilap egyszer közölt egy cikket, amelyben azt bizonygatták, hogy Nádszegen el vannak nyomva a szlovákok. Ezt határozottan cáfolom. Nincs tudomásom arról, hogy a falunkban nemzetiségi probléma létezne. Van szlovák óvoda és szlovák alapiskola, és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom helyi csoportja működik a faluban. A DSZM képviselői a választásokon is indultak, de sikertelenül. Jelenleg a 21 tagú képviselő-testületben 16 MKDM-, 4 MPP- és 1 SZKPképviselő van. A választások után mindjárt az első ülésen elfogadtuk, hogy minden ülésünkre meghívjuk a DSZM legtöbb szavazatot kapott képviselőjét, valamint a romáktól is egyet - habár a népszámlálás alkalmával a faluban egyetlenegy lakos vallotta magát romának, a többiek magyarok vagy szlovákok voltak -, s ez működik is, eddig minden ülésünk százszázalékos részvétellel zajlott. Meggyőződésem, hogy ez is hozzájárul a nemzetiségek közötti békés egymás mellett éléshez Nádszegen. (gaál)