Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-04 / 154. szám, kedd

1995. július 4. KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 I TILTAKOZÁSOK LESZNEK A TANÜGYI TÖRVÉNY ELLEN Válságstábot hozott létre az RMDSZ A nemzetiségi jogokat megnyirbáló, a kisebbségek anya­nyelvű oktatásának felszámolását szolgáló román tanügyi törvény „kitervelt politikai provokáció a magyar-román alapszerződés ellen", ezért válságstábot hozott létre az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanáca (SZKT) a diszkri­mináló jogszabály elleni tiltakozó akciók kidolgozására. Mint röviden tájékoztattunk róla, Marosvásárhelyen az el­múlt hét végén tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség kolozsvári kongresszusa után ,kialakított új ,,parlament", amelynek a legfőbb politikai napirendi pont­ja az új román tanügyi tör­vénnyel, az anyanyelvű oktatás helyzetével összefüggő azonnali és távlati feladatok kijelölése volt. Az SZKT 11 tagú válságstá­bot hívott létre a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jo­gát súlyosan korlátozó tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók megszervezésére és lebonyolí­tására. A román parlamentben a múlt héten elfogadott jogsza­bályról szóló SZKT-állásfoglalás hangsúlyozza: a romániai ma­gyar nemzeti közösséget, több mint 75 esztendeje az erősza­kos asszimiláció legváltozato­sabb módszereivel próbálják fel­számolni a különböző román kormányok, s ez a szándék 1989 után sem szűnt meg, sőt az ezt képviselő szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes erők egyre nyíltabban lépnek föl. A kulturális genocídium szándékának legújabb és legsú­lyosabb bizonyítéka a parla­mentben elfogadott oktatási tör­vény, amely az anyanyelvű okta­tás szétzúzásának hatékony eszköze lesz az elkövetkező időszakban, folytatva és föl­erősítve az 1989 előtti kommu­nista diktatúra módszereit. A Ceausescu-rezsim hasonló tör­vényeinél és rendelkezéseinél is diszkriminatívabb és magyarel­lenesebb jogszabály román anyanyelvű osztályok erőszakos telepítését írja elő minden hely­ségben, megtiltja számos tan­tárgy anyanyelvű oktatását, be­leértve a teljes körű szakokta­tást is. Ily módon felszámolja a még létező magyar szakiskolá­kat és osztályokat, megszünteti a felekezeti oktatás lehetősé­gét, újból és végképp államosít­ja az egyházaktól elkobzott isko­lákat. A törvény ugyanakkor megtilt­ja önálló magyar egyetemi és főiskolai intézmények létesíté­sét. Az állásfoglalás külön is rá­mutat arra, hogy a csonkító jog­szabály oly módon rendelkezik a vizsga- és felvételi rendszerről, hogy előírásai által a magyar anyanyelvű gyerekeket román tannyelvű iskolákba kényszeríti, mert megtiltja számukra, hogy felsőoktatási intézményekbe anyanyelvükön felvételizzenek. Az állásfoglalás-tervezet vitájá­ban az ülésen felszólalók ­Tőkés László tiszteletbeli elnök, Markó Béla szövetségi elnök és mások - hangoztatták, hogy a tanügyi törvény ellentmond Bu­karest európai integrációs érde­keinek, a szomszédokkal való vi­szony javításának. Többen is „a román-magyar alapszerződés ellen kitervelt politikai provoká­cióként" értékelték a törvényt. Javaslataik nyomán ez az érté­kelés helyet kapott a felhívás­ként elfogadott állásfoglalás­ban is. (M) BUKARESTI LAPOK FIGYELMEZTETESE AZ RMDSZ-NEK: Elfogy a románok türelme Majd minden vezető román lap fő helyen foglalkozik teg­napi számában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Taná­csának határozataival. Szinte kivétel nélkül kiemelik azt a döntést, hogy a romániai magyarság szervezete minden eszközt és módszert felhasznál, hogy riadót fújjon ama helyzet miatt, amibe a nemrég elfogadott román oktatást törvény miatt került. MTI-jelentések A kiegyensúlyozottságára kényes Cronica Romana sze­rint az RMDSZ és a Funar-féle Románok Nemzeti Egység­pártja valósággal versengett a múlt hét végén abban, hogy ki használja fel gyümöl­csözőbben politikai harcához az oktatási törvényt. A lap egy­ben bő részleteket közölt az SZKT által elfogadott felhívás­ból, külön hangsúlyozva azt, hogy az RMDSZ Budapest és Európa segítségét kérte igaz­ságos ügye miatti küzdelmé­hez. Az Evenimentul Zilei, miköz­ben részletesen ismertette a román oktatási törvény elleni tiltakozásként elhangzott ja­vaslatokat, hangsúlyozta, hogy a közös fellépés igénye sokban közelítette egymáshoz a szövetség radikális és mér­sékelt erőit, és semmilyen né­zeteltérést nem lehetett fölfe­dezni a magyar vezetők között a polgári engedetlenség fon­tosságát illetően. Hasonló megállapításra ju­tott mind a na$ példányszá­mú Adevarul, mind az ellenzé­ki Romania Libera, amely megjegyezte, hogy mihelyt az oktatási törvény került szóba, a magyar politikusok egyként radikálisan léptek fel. A román kormánylap, a Vo­cea Romaniei szerint az RMDSZ politikai makacssága lassan, de biztosan radikali­zálja az amúgy hagyományo­san szelíd román tömegeket, és mostani marosvásárhelyi döntésük azt kockáztatja: „A románság türelme elfogy". ET-közvetítés alapszerződésügyben Négy jogász szakértő érke­zik július első felében Buka­restbe azzal a szándékkal, hogy segítséget nyújtsanak Romániának a Magyarország­gal kötendő alapszerződés egyeztető tárgyalásaihoz — kö­zölte tegnapi számában a leg­nagyobb példányszámú román napilap, az Adevarul. Az újság szerint az Európa Tanács által kijelölt szakértők megbízatása, hogy eloszlas­sák a román fél aggályait az 1201-es ajánlások tekinteté­ben, illetve hogy bebizonyít­sák: azok semmilyen ve­széllyel nem fenyegetik Romá­nia állami szuverenitását. A lap jelezte, hogy egyes — nem nevesített — vélemények sze­rint természetellenes egy ilyen közvetítés olyan felek között, akik nem állnak nyílt konflik­tusban egymással. Nyaranta megismétlődő jelenet a dél-francia határon: helyi farmerek ezúttal Chateaurenard mellett borítot­ták ki egy spanyol dinnyeszállító kamion rakományát. Az együttműködés az Európai Unió berkeiben sem mindig idillikus a kép tanúsága szerint, hiszen itt is csak pénzről van szó. A francia gazdák így tiltakoztak az olcsó spanyol gyümölcsök behozatala ellen. A CSECSEN VEZETE S HAJLANDÓ TÁVOZNI Lemondásért cserébe szuverenitást Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő tegnap figyelmezte­tett: a csecsenföldi rendezést célzó grozniji tárgyalások az utolsó esélyt jelentik a válság politikai rendezésére, mert több forduló ezután nem lesz. Csernomirgyin Moszkvában beszélt erről, azután, hogy a csecsen fővárosban az EBESZ képviseletén folytatott tárgyalásokon Dzsohar Dudajev el­nök képviselői a hírek szerint továbbra is ragaszkodnak a köztársaság függetlenségéhez. MTI-hír A tegnapi megbeszélések sem ígérkeztek könnyűnek. Az eszme­csere eleve késéssel kezdődött. Arkagyij Volszkij, az orosz tárgyaló­küldöttség tagja Csecsenföld déli részén járt az éjszaka, és csak reg­gel tért vissza Groznijba. Hírek sze­rint megpróbálta rávenni Dzsohar Dudajev efnököt az úgynevezett nullamegoldás elfogadására vagy a külföldre távozásra. A nullameg­oldást az orosz fél a múlt héten ja­vasolta. Lényege, hogy a Moszkva által támogatott jelenlegi csecsen vezetés tagjai és Dudajev egyaránt lemondana tisztségéről. A csecse­nek egyelőre nem adtak választ a javaslatra. A tegnapi forduló előtt az orosz küldöttség vezetője, Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi minisz­terhelyettes közölte, hogy a tárgya­lásokon várhatóan ismét napi­rendre kerül Csecsenföld jogállá­sa. Mihajlov hangsúlyozta, hogy a moszkvai álláspont szerint az orosz vezetés kész megerősíteni Csecsenföld szuverenitását az Oroszországi Föderáción belül. Ugyanakkor a terület státusának meghatározására csak a választá­sok után kerülne sor. Késő este érkezett gyorshír szerint Dzsohar Dudajev csecsen elnök kész lemondani a csecsen vezetéssel együtt, ha Moszkva el­ismeri Csecsenföld szuverenitá­sát. Ezt Arkagyij Volszkij, a grozni­ji béketárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség tagja közölte tegnap, a második forduló végez­tével tartott sajtóértekezleten. A megbeszélések után az illetéke­sek közölték: csütörtökig tárgy­alási szünetet rendeltek el, vi­szont a szakértők folytatják az egyeztetést. A hírek szerint az orosz küldöttség Moszkvába uta­zott tanácskozni. GABONABETAKARITAS IRAKBAN Hivatalnokok felügyeletével Az iraki kormány több ezer magas rangú tisztviselőt rendelt ki az el­múlt hét végén a betakarítási munkák felügyeletére. A hivatalnokok fel­adata biztosítani, hogy a betakarított gabona maradéktalanul az állami tárolóhelyekre kerüljön. Az akcióval, amelyet Izzat Ibrahim, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke rendelt el, a búza és az árpa sza­badpiaci értékesítését akarják megakadályozni. A bagdadi vezetés az Irak ellen 1990 agusztusában életbe léptetett ENSZ-szankciókat követően megtiltotta a gabona közvetlen értékesíté­sét, és a parasztokat arra kötelezte, hogy a terményt rögzített áron az ál­lamnak adják el. A virágzó feketekereskedelem visszaszorítása érdeké­ben az állami gabonafelvásárlási árakat áprilisban megháromszorozták Irakban —írja azAFP. Népszerűtlen a tagság MTI-hír Egy új népszavazáson a své­dek csaknem kétharmada az or­szág EU-tagsága ellen szavazna, holott hét hónappal korábban támogatta a belépést — derült ki egy közvélemény-kutatásból. A Sifo intézet szerint az 5300 megkérdezett 61 százaléka ne­met mondana az Európai Unió­val való svéd egyesülésre. 30 százalék továbbra is a tagság mellett állna ki. Kubai tőkecsalogató MTI-hír Kuba szabadkereskedelmi övezeteket tervez kialakítani a külföldi befektetők számára — jelentette az AP a mexikói Noti­mex hírügynökségre hivatkozva. Az övezetekben elsősorban exportra termelő összeszerelő üzemek létesülnének a havan­nai elképzelések szerint, és égetően szükséges új munkahe­lyeket teremthetnének. Számos kubai tisztségviselő elismeri, hogy a szigetországban a követ­kező hónapokban félmillió em­ber veszítheti el állását amiatt, hogy a kormány megpróbálja csökkenteni a költségvetési hi­ányt. Az első szabadkereskedelmi övezet az elképzelések szerint Mariéi kikötővárosban lenne, ahonnan 1981-ben 125 ezer kubai indult útnak csónakokon az Egyesült Államok felé. MOSZKVA Leváltások utáni esélylatolgatás A múlt hét végi, az alkotmányos válság elkerülését és a du­ma kiengesztelését célzó leváltások után Moszkvában megkezdődött az esélylatolgatás a belügyminiszter, illetve a szövetségi elhárítás új vezetőjének személyére vonatko­zóan. A bugyonnovszki túszdráma miatt leváltott Viktor Je­rin belügyminiszter feladatait megbízott miniszterként ed­digi első helyettese, Jevgenyij Abramov tátja el. Rajta kívül esélyesnek tartják Moszkvában Jerin másik helyettesét, Mihail Jegorovot is a miniszteri posztra. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy külső ember kerül a belügyi tárca élére. MTI-hír A KGB-utód Szövetségi Bizton­sági Szolgálat menesztett ve­zetője, Szergej Sztyepasin helyét szintén megbízott vezetőként első helyettese Anatolij Szafonov tölti be. Sztyepasin utódja egyelőre szintén ismeretlen. Moszkvai megfigyelők való­színűnek tartják, hogy Jelcin elnök olyan embereit ülteti majd a kulcs­posztokba, akikben teljes mérték­ben megbízik. Éppen ezért nem ki­zárt, hogy külső emberekről lehet szó. Az FSZB vezetőjének tisztsé­gére az egyik első számú váromá­nyosnak tartják Moszkvában Mi­hail Barszukov tábornokot, az el nöki biztonsági szolgálat főnökét. Ha őt neveznék ki, megfigyelők elképzelhetőnek tartják az egy év­vel ezelőtti terv felmelegítését, amelynek lényege az elhárítás~es ­az elnöki biztonsági szolgálat összevonása. Tavaly állítólag a nemzetbiztonsági tanácsban már megfogalmazódtak ilyen elképze­lések, amelyek értelmében a most leváltott Sztyepasin az egye­sített szervet vezető Barszukov helyettese lett volna csak. Ha Bar­szukov kerülne az FSZB élére, úgy ez a Jelcin környezetében az egyik legbefolyásosabb személyiség­nek tartott elnöki testőr, Alek­szandr Korzsakov befolyásának további növekedését jelentené. Barszukov ugyan formailag főnö­ke Korzsakovnak, azonban Moszkvában egyértelműen az utóbbi emberének tartják az elnö­ki biztonsági szolgálat vezetőjét. Barszukovot és Korzsakovot gye­rekeik házassága révén rokoni szálak is fűzik egymáshoz. Mind Barszukov, mind Korzsakov be­lülről és jól ismeri a KGB-utódot, mivel korábban mindketten a ^Szervezetnél" dolgoztak. Korzsa­kov a szovjet időkben Jelcin testőreként a vezetők biztonságá­ért is felelős KGB 9. alosztályának munkatársa volt. NEMET POLITIKUSOK Ki hol nyaral? CTK-hírek A legutóbbi parlamenti választásokat kísérő kampány miatt megrövidült szabadságot igyekeznek az idén bepótolni a német politikusok. Legtöbbjük nem vállalkozik távoli utazásra, inkább a közeli tengerpartok, vagy hegyek valamelyikét választotta. Helmut Kohl kancellár kisebbfajta jubileumot ülhet: huszonö­tödször nyaral ugyanis idén a Wolfgang-tó melletti St. Gilgen­ben. Attól reméli a kikapcsolódást és a felüdülést a száz kilónál jóval többet nyomó politikus, hogy nagyokat úszik a hűvös víz­ben, és kiadós túrákat tesz. Roman Herzog államfő kedvenc vá­rosában, Salzburgban tölt két kellemes hetet. Az ellenzéki szociáldemokrata vezér, Rudolf Scharping lelkes kerékpározó, és biciklitúrát tesz Dél-Franciaországban. Ellenzé­ki kollégája, a Zöldek Pártjából, Joschka Fischer Olaszországba készül. A legkevesebb kiadása valószínűleg a pénzügyminiszter Theo Waigelnek lesz, aki bajorországi üdülőjében tölti megér­demelt éves szabadságát. Ennek nem anyagi okai vannak, ha­nem egy örömteli családi esemény miatt döntöttek így. A pénz­ügyi tárca főnöke nemrég nősült újra: a közismert sízőnőt, Irén­né Epplet vette feleségül, s nemrég született meg Konstantin nevű kisfiúk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom