Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-20 / 167. szám, csütörtök

1995. július 1623. VELEMENY ÚJ SZ

Ó 24 I A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonáról szóló törvény (Folytatás a 8: oldalról) akásában vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségében olyan átalakításokat, amelyekkel a többieket aránytalan mértékben veszélyeztetné vagy zaklatná, vagy amelyekkel a ház kinézetét változtatná meg társulási jóváhagyás nélkül: ha társulás nem jön létre, ilyen esetben a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai többségének a jóváhagyására van szükség. A külön előírások /13/ rendelkezéseit ez nem érinti. 12. § (1) A házban lévő lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa és azok a személyek, akik vele közös háztartásban /14/ élnek, jogosultak a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a ház közös részei, közös berendezései, tartozékai és a telek, illetve a hozzátartozó telek használatára, ha ezek használata a házban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használatához kapcsolódik. (2) A házban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa jogosult a tulajdonát más személynek bérbe adni. A házban lévő lakás és nem lakás céljára szogáló helyiség, vagy azok részeinek bérletét és albérletét külön előírások /15/ szabályozzák. 13. § (1) A házban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonához megszüntethetetlenül kapcsolódik a ház közös részeinek, a ház közös berendezéseinek, illetve tartozékainak tulajdonjoga és a telekhez fűződő közös tulajdonjog vagy más közös jogok. (2) A ház közös részeinek, közös berendezéseinek, tartozékainak és a teleknek társtulajdonosai nem követelhetik a közös tulajdon megszüntetését a Polgári Törvénykönyv szerint. 14. § (1) A házban levő lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának joga és kötelessége, hogy a ház kezelésében részt vegyen, társtulajdonosként határozzon a ház közös részeiről ésa ház közös berendezéseiről, illetve tartozékairól és a telekről, és főként ezek üzemeltetésének, karbantartásának és javításainak módjáról. (2) A szavazás során a szavazatok többsége dönt; a tulajdonost a házban lévő minden egyes lakása és nem lakás céljára szolgáló helyisége után egy szavazat illeti meg. Ha a ház közös részeit és a ház közös berendezéseit, illetve tartozékait és a házhoz tartozó telket érintő fontos határozatról van szó, a házban levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek leszavazott tulajdonosai a bírósághoz fordulhatnak, hogy a kérdést az döntse el. . (3) Szavazategyenlőség esetében, vagy ha nincs szótöbbség vagy nem jött létre megállapodás, bármely társtulajdonos kérésére a bíróság hozza meg a döntést. (4) A házban lévő lakások vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek társtulajdonosait a szavazás során a lakásukra vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségükre eső egy szavazat illeti meg. 15. § (1) A házat, a ház közös részeit, a ház közös berendezéseit és tartozékait illető jogcselekményekből keletkezett követelések biztosítására és a házban lévő lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget érintő olyan jogcselekményekből keletkezett követelések biztosítására, amelyeket a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa tett meg, a törvényből eredően keletkezik zálogjog/16/ a lakáshoz vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséghez, mégpedig a társulás javára: ha a társulás nem jön létre, a zálogjog törvényből eredően a többi lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosainak javára keletkezik. A zálogjog keletkezését és megszüntetését az ingatlankataszterbe/II/ bejegyzik. (2) A lakáshoz vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiséghez fűződő zálogjog harmadik személy javára is létesíthető. (3) A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak a 10. § 1. bekezdésében és a 11. § 2. bekezdésében említett kötelességek teljesítésének elmulasztása folytán keletkezett követeléseit a felosztási tárgyaláson külön előírás /17a/ szerint az elosztandó vagyontömegből elégítik ki az adók és az illetékek kielégítését követően a többi követelést megelőzően. 16. § Külön rendelkezések a lakástulajdon és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonának átruházásáról (1) Azt a lakást, amelynek magánszemély a bérlője, a ház tulajdonosa (5. § 5. bekezdése) csak ennek a bérlőnek a tulajdonába ruházhatja át. Ez a rendelkezés nem érinti a ház társtulajdonosának elővételi jogát/17b/. (2) Az első bekezdés szerinti olyan lakást, amelynek bérlője több mint hat hónap idejére nem fizette meg a lakbért vagy a lakás használatával kapcsolatos szolgáltatásokért járó térítést, és ezt a tartozását nem egyenlítette ki a lakás tulajdonosának írásbeli figyelmeztetésétől számított három hónapon belül sem, a bérlet korábbi megszüntetését követően harmadik személy tulajdonába is át lehet ruházni. A lakás bérlőjének a lakás eredeti tulajdonosa pótlakást/18/ köteles biztosítani. A külön előírás /19/ rendelkezései ilyen esetben nem alkalmazhatóak. (3) Az első bekezdés szerinti olyan lakást, amelynél a bíróság egyetértett a lakásbérleti írásbeli felmondásával /20/, harmadik személy tulajdonába is át lehet ruházni, ha ez a személy a bérlőnek külön előírás szerint /18/ pótlakást nyújt. (4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét, a házban lévő lakások tulajdonosait és bérlőit elsőbbségi jog illeti meg a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a tulajdonukba történő átruházását illetően, mégpedig a következő sorrendben; másoknak, mint a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek, a házban lévő lakások tulajdonosainak és bérlőinek a nem lakás céljára szolgáló helyiséget tulajdonuk ba csak a társulás jóváhagyásával lehet átruházni; ha társulás nem jön létre, a házban lévő összes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai, valamint a házban lévő lakások bérlői többségének előzetes jóváhagyására van szükség. A szavazás során a házban levő minden egyes lakás után annak tulajdonosát és bérlőjét egy szavazat illeti meg, és a házban levő minden egyes nem lakás céljára szolgáló helyiség után, annak tulajdonosát egy szavazat illeti meg. Érvénytelen a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség átruházásáról szóló olyan szerződés, amellyel a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének, vagy a lakás tulajdonosának vagy bérlőjének elsőbbségi vételi jogát megsértették. (5) A nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a 27. § 4. bekezdése szerinti átruházása a lakásszövetkezet tulajdonából a jogi személy vagy magánszemély tulajdonába csak a társulás előzetes hozzájárulását követően történhet meg, és ha a társulás nem jön létre, akkora házban levő lakások tulajdonosai és bérlői többségének előzetes hozzájárulása szükséges. Érvénytelen a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség átruházásáról szóló olyan szerződés, amely ezt az előzetes hozzájárulást nélkülözi. (6) Az állami vagy a községi tulajdonban, illetve az állami vagy a községi részesedésű kereskedelmi társaság tulajdonában és a lakásszövetkezet tulajdonában levő garázs vagy műterem bérlőjét elsőbbségi jog illeti meg ennek a garázsnak vagy műteremnek a tulajdonába történő átruházásra. (7) A lakásnak vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a lakásszövetkezet tulajdonából történő átruházásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a ház karbantartásának és javításának finanszírozására szánt azon összegek kölcsönös elszámolását is, amelyek a tulajdonátruházás tárgyát képező lakásra vagy nem lakás célját szolgáló helyiségre esnek. A kölcsönös elszámolás alatt a felhasználatlan maradékok kiegyenlítése, valamint a házra eső hátralék kiegyenlítése értendő a házban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség leendő tulajdonosa részéről. A ház, a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség karbantartására és javítására szánt felhasználatlan eszközöket a lakásszövetkezet a házban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak üzemeltetési, karbantartási és javítási alapjába (10. §) ruházza át. Az említett eszközök felhasználására a 10. § rendelkezései vonatkoznak. (8) Ha a lakásszövetkezet vagy a község tulajdonában levő házban olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely a ház közös részeiből vagy közös berendezéseiből keletkezett az építmény használatának megváltoztatásáról szóló határozat/20a/ alapján, úgy ez a nem lakás céljára szolgáló helyiség a lakások átruházásakor a lakástulajdonosok társtulajdonába száll át. A közös tulajdoni hányad nagyságát az 5. § 1. bekezdésének b/ pontja alapján határozzák meg: hasonlóan kell eljárni azon nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében is, amelyek finanszírozásán csak a házban lévő lakások bérlői és azok jogelődjei vettek részt a tagrészeikkel. Az ilyen nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonának átruházására a 4. és 5. bek. rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az ilyen helyiségek használatáért járó bérleti díj az adott ház üzemeltetési, karbantartási és javítási alapjának (10. §) bevételét képezi. 17-§ A lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség ára és a telek ára (1) A házban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség vagy műterem árát, a tartozékok árát, a házzal beépített telek és a hozzátartozó telek árát (a továbbiakban csak „vételár") az eladó és a vásárló megállapodása (21) határozza meg. (2) A műterem megállapodás szerinti vételára, ha a műtermet a bérlő tulajdonába ruházzák át, nem haladhatja meg a 6. bekezdés, a 18. §, 18a § és 18b § szerint meghatározott vételárat. (3) A lakásnak és a telkeknek az első bekezdés szerint kölcsönös megállapodással meghatározott vételára nem haladhatja meg a 18. §, 18a § és 18b § alapján megállapított vételárat, ha a lakást az eddig bérlő tulajdonába a/ az állam, illetve a Szlovák Földalap tulajdonából, b/ a község tulajdonából, c/ az állam vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjának részvételével vagy a község részvételével alapított kereskedelmi társaság tulajdonából, d/ a c/ pontban említett kereskedelmi társaság által alapított kereskedelmi társaság tulajdonából, e/ olyan jogi vagy magánszemély tulajdonából ruházzák át, amely a lakásokat külön előírás (22) alapján szerezte tulajdonába. (4) Azokat a lakásokat, amelyek az eddigi bérlő tulajdonába történő átruházás tárgyát képezik, nem lehet külön előírás (23) szerint árverésre bocsájtani. (5) A községi tulajdonban levő házat vagy annak egy részét nem lehet a külön előírás (23a) szerint az ebben a házban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek, sem pedig harmadik személyek tulajdonába átruházni, ha a házban lévő lakás tulajdonának átruházását a bérlő kéri. (6) Ha a lakást vagy a műtermet a lakásszövetkezet tulajdonából a lakásszövetkezet olyan tagjának tulajdonába ruházzák át, aki egyben annak bérlője, a lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezetnek a lakás vételáraként a lakására eső még le nem törlesztett hitelt annak tartozékaival (a kamataival - a ford, megjegyzése) együtt köteles megfizetni. A szövetkezeti lakás tuajdonjogának átruházásával megszűnik a szövetkezet tagjának a szövetkezeti tagrész visszatérítéséhez való jogigénye. A külön előírások /7/ rendelkezéseit a jelen törvény nem érinti. (7) Ha a lakás tulajdonának átruházására a 6. bekezdés szerint kerül sor, nem alkalmazhatóak a külön előírásoknak /24/ azon rendelkezései, amelyek a. szövetkezetet az állami hozzájárulás visszatérítésére kötelezik. 18. § A lakás és a műterem vételára (1) Ha a lakást vagy a műtermet az eddig bérlő tulajdonába ruházzák át az állam (ideértve a felszámolás alatt álló vállalatokat és a Szlovák Földalapot is) tulajdonából, a község tulajdonából, a község vagy az állam, esetleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja részvételével alapított kereskedelmi társaság tulajdonából, vagy a 17. §3. bekezdésének d/ pontjában említett kereskedelmi társaság tulajdonából, vagy ha külön előírás /22/ alapján szerzett lakásokról vagy műtermekről van szó, a lakás vagy a műterem padlóterületének négyzetméterenkénti vételárát úgy állapítják meg, hogy a ház beszerzési árából levonják a/ a lakás esetében az összehasonlítható szövetkezeti lakás építésére nyújtott alapvető állami hozzájárulást a házépítésének éve szerint, b/ a lakás esetében a két százalékos, a műterem esetében a 0,5 százalékos amortizációt a ház korának minden egyes évéért, majd az így kapott összeget elosztják a házban lévő lakások és műtermek padlóterületének összegével. Ha a ház beszerzési ára nem állapítható meg, akkor azt a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma állapítja meg. (2) Az 1. bekezdés b/ pontja szerinti amortizációt a ház beszerzési árából számítják és a ház beszerzési ára 1. bekezdés szerinti csökkentésének teljes összege legfeljebb 80 százalék lehet. (3) A ház beszerzési ára a jelen törvény céljaira a könyvelésben /24a/ vezetett ár, amely figyelembe veszi az 1955. évi első általános vagyonleltározást és az 1965. évi második általános vagyonleltározást. Ha a ház beszerzési árának részét képezi nem lakás céljára szolgáló helyiség (2.§ 3. bekezdése) vagy garázs, a ház beszerzési árát szakértői átszámítással csökkentik a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagy a garázsra eső összeggel. (4) Ha a lakást vagy a műtermet az állam vagy a község tulajdonából a bérlő tulajdonába ruházzák át, a ház tulajdonosa a lakás vagy a műterem átruházásáról szóló szerződés megkötésekor köteles a vásárlónak a vételár megtérítésére az első bekezdés szerint kiszámított vételárból 30 százaléknyi levonást nyújtani. 18a § A telek vételára (1) A házzal beépített telekért és a hozzátartozó telekért magasabb vételárat, mint a kúlön előírás /24b/ alapján megállapított vételár, nem lehet a szerződésben kikötni. (2) Ha a házzal beépített telek és a hozzátartozó telek közös tulajdoni hanyadát ruházzák át annak a lakástulajdonosnak tulajdonába, aki a lakást külön előírás /24c/ alapján szerezte meg, a telek négyzetméterenkénti ára megegyezik a telek évi és négyzetméterenkénti maximális bérleti díjával a küiön előírás /24d/ szerint. (3) A község a kúlön előírás /24e/ alapján megszerzett beépített és hozzátartozó telek tulajdonjogát arra a lakástulajdonosra köteles a 2. bekezdés szerint meghatározott áron átruházni, aki a lakását a lakásszövetkezet tulajdonából szerezte meg a saját tulajdonába, ha a lakástulajdonos kéri a telek közös tulajdoni hányadának átruházását; a telek közös tulajdoni hányadának nagyságát az 5. § 1. bekezdésének b/ pontja alapján határozzák meg. 18b § (1) Ha a lakást vagy a műtermet az állam tulajdonából a bérlő tulajdonába ruházzák át és a vevő a lakás .vagy a műterem tulajdonának átruházásról szóló szerződés aláírása után készpénzben téríti meg a/ a lakás vagy a műterem vételárának legalább 15 százalékát, a fennmaradó összeget rendszeresen ismétlődő kamatmentes részletekben, a lakás vagy a műterem tulajdonának átruházásáról szóló szerződés aláírásától számított tíz éven belül kell letörlesztenie, b/ a lakás vagy a műterem vételárának legalább 70 százalékát, akkor az eladó a vételárból tíz százalékos árkedvezményt nyújt neki, és a vevő a fennmaradó összeget egy éven belül téríti meg rendszeresen ismétlődő kamatmentes részletekben. (2) Ha a lakást állami tulajdonban levő felszámolás alatt álló állami vállalat kezeléséből ruházzák át a bérlő tulajdonába, az első bekezdés rendelkezése nem alkalmazható. (3) Ha a lakást vagy a műtermet a község tulajdonából ruházzák át a bérlő tulajdonába, a község általánosan kötelező érvényű rendeletével állapítja meg a lakás, a műterem és a telek vételára kamatmentes törlesztésének módját. (4) A vásárló a lakás vagy a műterem 18. § 1. bekezdése alapján megállapított vételárának kifizetetlen részét annak teljes összegében megfizeti, ha a lakást vagy a műtermet az átruházási szerződés aláírásától számított tíz éven belül más személyre ruházza át, mint a házastársára, gyermekére, unokájára vagy szülőjére. 19. § A ház közös részeinek, közös berendezéseinek és tartozékainak tulajdonjoga (1) A ház közös részei, közös berendezései és tartozékai a házban levő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közös tulajdonában vannak, hacsak a tulajdonosok nem állapodnak meg másként. A házban lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonának átruházásával vagy átszállásával együtt száll át a ház közös részeit, közös berendezéseit és tartozékait illető közös tulajdon, valamint a telket illető társtulajdonosi vagy egyéb közös jogok, esetleg a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonával kapcsolatos tov/ábbi jogok és kötelességek. (2) Az eredeti háztulajdonos és a házban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak azon jogai és kötelességei, amelyek a ház közös részeire, közös berendezéseire, a tartozékokra, a házzal beépített telekre és a hozzátartozó telekre, és főként a dologi teherre vonatkoznak, átszállnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek új tulajdonosaira is, mégpedig a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogának a megszerzésével. 20. § A lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogának átruházása és átszállása A házban lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának jogában áll, hogy a tulajdonjogát más személyre átruházza. A tulajdonjog átruházására vagy átszállására a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. NEGYEDIK RÉSZ Közös rendelkezések 23. § A telekhez fűződő jogok (1) A házban lévő lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonához elválaszthatatlanul kapcsolódik az olyan telekhez fűződő közös tulajdonjog, amelyen a ház áll és amely a házhoz tartozik. Ha a háztulajdonosa egyben a teleknek is tulajdonosa, akkor a lakástulajdonnak a házban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosára való átruházásról szóló szerző(Folytatás a 10. oldalon)