Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-17 / 164. szám, hétfő

1995. július 1601. BELFOLD - KÜLFÖLD Ú

J SZ

Ó 1593 | Washington konkrét lépéseket tervez Új Szó-hír Washingtoni hivatalos útjuk zárónapján, pénteken, A. Nagy László és Bugár Béla pártelnökök Lee Hamilton demokrata képviselő irodájában találkoztak Michael Dusennel, a külügyi bizottság demokrata párti irodavezetőjével, és Marty Sletzinger külügyi tanácsossal. Dúsén „dörzsölt" politikusnak nevezte Vladimír Mečiart, aki nagyon jól tudja, mit kell tennie, hogy pozícióját megtartsa, viszont hatalma megtartásáért bárkivel szövetkezik. Az irodavezető elmondta, határozott amerikai fellépést sürget a szlovák kormánnyal szemben és előrejelezte: „ha tovább folytatódnak a szlovák köztársasági elnök és a Demokratikus Unió mandátumai elleni támadások, Szlovákia elfelejtheti a Partnerség a Békéért program adta lehetőségeket, sőt Amerikát is". A szlovákiai pártvezetők felhívták az amerikai tárgyalópartnerek figyelmét arra, hogy a demokráciaellenes intézkedések szerves részeként a szlovákiai magyar iskolaügy és kultúra is veszélybe került Sletzinger véleménye szerint a NATO-nak nincs szüksége egy újabb Görögországra és Törökországra, ezért udvariasan, de erőteljesen fel fogják szólítani Szlovákiát, Romániát és Magyarországot, hogy rendezzék közös ügyeiket. Egy kérdéssel kapcsolatban azonban azt is elmondta, Magyaroszágot senki sem akarja büntetni azért, mert a „környező országokban élő magyarok szenvednek". A délutáni órákban a szlovákiai magyar vezetők Bob Dole republikánus elnökjelölt - a szenátus elnöke - külügyi titkáránál, Ronald Marksnál tettek látogatást. Marks elsősorban az iránt érdeklődött, Budapestnek, Prágának, valamint az európai intézményeknek milyen befolyása van a szlovákiai politikai eseményekre. A külügyi tanácsos emellett elmondta, Dole elnökjelölt szerint Szlovákiát nem lenne szerencsés „keletebbre szorítani", ám a leendő NATO-tagoknak - így Szlovákiának is - egyformán kell gondolkozniuk a különböző kérdésekről. A pártelnökök által felvetett, a magyarokat sújtó kormányintézkedéseket végig sem hallgatva - mondván, jól ismeri azokat biztosította a szlovákiai magyar vezetőket, hogy Dole többségi vezető és szenátortársai konkrét lépéseket terveznek a szlovákiai problémák megoldására. Az esti órákban Bugár Béla és A. Nagy László elbúcsúztak útjuk szervezőitől, a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány munkatársaitól és a társrendező Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának főtitkárától, Chászár Edétől. Bugár Béla szombaton, A. Nagy László tegnap utazott haza. SZEPTEMBERBEN MOSZKVABAN Orosz—EU csúcstalálkozó MTI-tudósítás Borisz Jelcin orosz államfő és az Európai Unió vezetői szeptemberben csúcstalálkozót tartanak Moszkvában, hogy megvitassák a kétoldalú együttműködés fejlesztésének kérdéseit. Az EU-t Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke és Felipe González spanyol kormányfő, az EU soros elnöke képviseli majd. A találkozó pontos időpontját még egyeztetik - jelentette be Jurij Usakov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályvezetője. Oroszország és az EU között immár negyedszer tartanak tárgyalást az „1 plusz 2" formában. Az első 1993 novemberében . Moszkvában volt, ezután 1994 júniusában Korfu szigetén, majd decemberben Budapesten találkozott az orosz elnök az EU soros elnökével és a brüsszeli bizottság vezetőjével. Usakov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Brüsszel kapcsolataiban hamarosan jelentős élénkülés várható. együttműködési megállapodás gazdasági fejezeteinek életbe léptetését. Moszkva tervei szerint Andrej Kozirev brüsszeli útja után rögtön megkezdik az EU és Oroszország vezetői által 1994-ben, Korfuban kötött partnerségi egyezmény ratifikálását. Az eljárás várhatóan decemberben zárul le. Usakov közölte, hogy Kozirev kétnapos brüsszeli útja során az EU külügyminisztereivel és jugoszláviai különmegbízottjával, Carl Bildttel a boszniai válságról is tárgyal. Az orosz diplomácia vezetője szintén találkozik Kovács László magyar külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökével. A megbeszélésen a volt jugoszláviai köztársaságokkal kapcsolatos problémákat tekintik át. OROSZ VALASZTASOK Már zajlik is a kampány Mihail Taraszov, Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök külpolitikai tanácsadója úgy véli, hogy a „gyakorlatilag már elkezdődött választási kampány" nem gyakorol befolyást Oroszország külpolitikájára. „A kormány Borisz jelcin elnök külpolitikai irányvonalát követi, és nem szándékozik belebonyolódni a választási csatározásokba" mondta Taraszov az Interfaxnak nyilatkozva. Grigorij Javlinszkij, a reformpár4i Jabloko-frakció vezetője szerint a küszöbönálló választáson jelentős szerepet fog játszani a nemzeti kérdés. „Az egyes pártok választási sikere attól függ majd, hogy programjaikban a föderációs államszervezet kérdésében mennyire átgondolt és világos koncepciót vázolnak fel" - mondta a politikus. Javlinszkij hangsúlyozta: el kell ismerni a polgárok jogát ahhoz, hogy nemzeti hagyományaikkal összhangban éljenek, valamint jogukat a nemzeti kultúra és nyelv fejlesztéséhez, a történelmi gyökerek újrafelfedezésé. hez. Nagyon fontosnak tartja, hogy a határokon túl élő nemzetiségeknek legyen saját iskolájuk, újságj u k, rád ió- és televízióadójuk. A politikus ismét bírálta, felelőtlennek nevezte az ország vezetését. Emlékeztetett arra, hogy a frakció mégjanuárban lemondásra szólította fel az államfőt a csecsenföldi háború kitörése miatt. Borisz Jelcin után a kormányt tartja felelősnek a háború áldozataiért és a terrorizmus terjedéséért. MTI MICHAL KOVAC INTERJÚJA A ĽUDOVÉ NOVINYBAN Előrelépésre lehet számítani Michal Kováč szlovák köztársasági elnök biztos abban, hogy a szlovák parlament szeptemberi vagy októberi ülésszakán ratifikálja a magyar-szlovák alapszerződést. A szlovák államfő a Magyarországon élő szlovák kisebbség lapjának, a Budapesten megjelenő Ľudové novinynak nyilatkozva fejtette ki, hogy miután a kisebbségvédelmi keretegyezményt már ratifikálta a szlovák parlament, nincs ok az alapszerződés pozsonyi ratifikálásával kapcsolatos aggodalmakra. A Ľudové novinyban megjelent exkluzív KoVáö-interjút ismertetve a TA SR tudósítója kiemelte, hogy a szlovák államfő szerint most, amikor a nemzetiségi törvényelfogadása után megalakulhatott a magyarországi szlovákok országos önkormányzata, immár alkalom kínálkozik arra, hogy „az utolsó pillanatban mentsük a menthetőt. A magyar törvényhozás most megteremtette ennek megfelelő feltételeit, és én úgy vélem, hogy a magyar térfélen sem kívánnak megmaradni csupán a létrejött feltételek szintjén, így a végrehajtó hatalom, és az egyéb szférák terén is előrelépésre lehet számítani." MTI GYULÁN ÉS BÉKÉSCSABÁN Nemcsak magyarul lehet ügyet intézni A soknemzetiségű Békés megye két városában, Gyulán és Békéscsabán augusztus elsejétől a bíróságon a magyar nyelvet nem vagy nem jól beszélő állampolgároknak lehetőségük lesz kérelmüket, panaszukat szlovák, román vagy német nyelven benyújtani. Többször tapasztalták a hivatalnokok, hogy a fogadónapokon elsősorban az idősebbek nehezen fejezik ki magukat magyarul. Dr. Nagy György, a megyei bíróság elnöke szerint a békéscsabai és gyulai bíróság fogalmazói, irodavezetői és bírái képesek a többnyelvű feladat ellátására. NSZ Átadták a Feszty-körképet Kuncze Gábor belügyminiszter jelenlétében adták át a múlt héten Feszty Árpád A magyarok bejövetele című panorámaképét a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak. Előzőleg nemzetközi zsűri vizsgálta meg a felújított körképet, és a lengyel Ars Antiqua restaurátorcsoport munkáját magas színvonalúnak ítélte. A körkép restaurálása 2,7 millió dollárba került. Ebből 30 millió forintnak megfelelő összeget adott a megye és a szponzorok, a többi állami támogatásból származik. A nagyközönség augusztus 1jétől láthatja a körképet. A nagy vászon története Két év alatt - 1892-1894 között -, a Honfoglalás millenniumára készítette el Feszty'Árpád és csapata a Magyarok bejövetele című körképet, melyet 1894. május 13-án avattak fel , a Városligetben, a Szépművészeti Múzeum helyén. Innen 1898-ban a Londoni Világkiállításra szállították el, majd 1919-ben ismét visszakerült a Városligetbe egy másik ideiglenes körépületbe. A második világháborúban a bombázások következtében az épület tetőszerkezete kigyulladt és a festmény nagy része elégett. A megmaradt darabok állítólag 1945-ig a földön áztak, sőt valaki két 8x15 méteres darabot kivágott a vászonból. A körkép mentésekor nyolc méter széles sávokra vágták a képet és a Művészcsarnok raktárába vitték. Innen került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. 1988ban írtak ki pályázatot a restaurálásra, melyet a Ryszard Wojtowicz vezette 25 tagú Ars Antiqua lengyel restaurátorcsapat nyert meg. A munkálatokat 1991 őszén kezdték meg. Előbb tíz hónapig kellett mosni a képet, utána lehetett megkezdeni a tulajdonképpeni restaurálást. A lyukak és hiányosságok helyére megfelelő méretű és alakú foltokat készítettek és ezt hátulról bevarrták a képvászonba, majd védőréteggel bevonták, hogy a gombák és a mikroorganizmusok ne támadják meg az anyagot. A diorámahatáshoz megfelelő terheléssel megnyújtották a képrészleteket. Ezután a vászon felemelése következett, és ekkor kezdődhetett a képfelület javítása, pótlása. Ehhez nagy segítség volt a Morellí Gusztáv készítette metszet, a körkép hű másolata, valamint egy korabeli fotómester reprodukciósorozata. (Népszabadság) NÉHÁNY SORBAN S

zombaton a japán rendőrség őrizetbe vette az Aum Sinrikjo szekta 21 tagját. Azzal vádolják őket, hogy a szektavezető, Aszahara Soko utasítására törvényellenesen fegyvereket gyártottak. Az őrizetbe vételre egy reggeli razzia után került sor, amelyet a japán rendőrség a szekta telepén hajtott végre a Fudzsijama lábánál. Ennek során 10 000 gépfegyver-alkatrészt, lőszereket, továbbá két Kalasnyikov-géppisztolyt foglaltak le. E

letének hetvenedik évében pénteken váratlanul meghalt Volodimir Romanyuk, Kijev és egész Ukrajna-Rusz pátriárkája, a kijevi központú Ukrán Pravoszláv Egyház feje. A főpap halálának oka szívroham volt jelentette szombaton az Interfax Ukraina hírügynökség. A kijevi patriarkátus fennhatóságát elismerő, mérsékeltebb irányzatot képviselő pravoszláv egyház az egyik legbefolyásosabb ortodox keresztény gyülekezet Ukrajnában. G

yőr határában a magyar rendőrség a szombat esti órákban befejezte egy parkolóban talált IFA pótkocsis teherautó átvizsgálását. A pótkocsiban 18 halottra bukkantak. A szerencsétlenül járt emberek Sri Lanka-iak, halálukat nagy valószínűséggel oxigénhiány és az annak nyomán fellépő fulladás okozta. Németországba akartak eljutni embercsempészek közreműködésével a bolgár rendszámú teherautón, és 800 dollárt fizettek személyenként az embercsempészeknek. Az illegális határátlépők közül 19-en maradtak életben, ők a vontatóban rejtőzködtek. A rendőrség még további három személyt két Sri Lanka-i és egy iraki állampolgárt - keres, mivel a két tamil tolmács közreműködésével folyó kihallgatáson kiderült, hogy a járműszerelvényen összesen negyven személyt kíséreltek meg Nyugat-Európába csempészni. K

ilengésekkel tarkított tüntetéseket tartottak Hebronban tegnapra virradóan zsidó telepesek, tiltakozásul a palesztin önkormányzat egész Ciszjordániára való kiterjesztése ellen. A jeruzsálemi televízió értesülése szerint a rendőrök 25 rendbontót őrizetbe vettek. Izraeli telepesek Hebronban már napok óta tüntetnek a palesztin önkormányzat tervezett kiszélesítése ellen. Tegnap hajnalban a randalírozó telepesek palesztin lakosok házait és gépkocsijait támadták meg. Hebronban 415 bevándorolt zsidó telepes él, míg a palesztin lakosok száma eléri a százezret. Jarre-koncert az Eiffel-toronynál Fantasztikus látványosság szemtanúja volt az az óriási tömeg, amely péntek éjszaka gyűlt össze a párizsi Eiffel-torony közelében, a Mars-mezőn: a híres zeneszerző, Jean-Michel Jarre adott ingyenes koncertet a francia nemzeti ünnep alkalmából, s ennek során az Eiffel-tornyot is különleges fényárba borították. A koncert csak este fél 11-kor kezdődött, de már két órával korábban ötszázezer ember volt a hatalmas füves térségen, magát a rendezvényt pedig a rendőrség adatai szerint 1,2 millióan figyelték a helyszínről. Jarre - egyebek között az „Oxigén," illetve a „Mágneses mezők" szerzője - nagyszabású, s a fényeffektusok tömegét felvonultató koncertjeiről híres, s most is hű maradt ehhez a hírnevéhez. Az egyébként aranysárga színekkel megvilágított Eiffel-tornyot több mint száz reflektor borította hol kék, hol vörös, máskor bordó, lila vagy zöld fényekbe, a Mars-mező teljes hosszában hangfalakat szerelték fel, s a torony első, illetve második emelete közötti térségbe egy hatalmas fehér vásznat feszítettek ki, ahova az előadás alatt mindvégig képeket vetítettek. Természetesen volt lézer, az előadás közben a levegőben tűzijáték-rakéták robbantak, s az egész program azzal indult, hogy a franciák híres műrepülő alakulata, a Patrouille de France - meggyújtott reflektorokkal - kis magasságban elhúzott a tömeg fölött. Zeneszerzői tevékenysége mellett Jarre az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, az UNESCO-nak a tiszteletbeli nagyköveti címét viseli, s a mostani koncert egyik apropóját is az adta, hogy az ENSZ idén ünnepli létrehozásának 50. évfordulóját, MTI A Gestapo-főnök a szovjetek kezére jutott? A hitleri Gestapo főnökét, akiről azt hitték, hogy 1945-ben Berlinben egy bombatámadás következtében meghalt, 1956ban prágai ügynökök rabolták el Argentínából és adták át a szovjeteknek - nyilatkozta Rudolf Barak egykori csehszlovák belügyminiszter a Focus című német hetilapnak. Elmondta, hogy 1955-ben kapott megbízást a KGB főnökétől Heinrich Müller elrablására. Csehszlovák ügynökök 1956-ban az argentínai Cordobában találták meg Müllert. Elkábították és repülőgépen szállították Prágába, ahol átadták a KGB embereinek. Barak meggyőződése szerint a szovjetek elsősorban információkat akartak nyerni Müllertől, hiszen a titkosrendőrség vezetőjeként rendkívül sokat tudott a náci vezetőkről. Különböző, zömmel kétkedő vélemények láttak napvilágot Barak kijelentésével kapcsolatban. Barak újságíró fia elmondta: apja 1959-ben Nyikita Hruscsovval tárgyalt Müllerről, aki akkor állítólag még élt. Müllert eszerint később egy szovjet börtönben német rabtársai gyilkolták meg. Az AP idézte egyebek között Serge Klarsfeld francia náciüldözőt, aki szerint abszurd a sztori. Elképzelhetetlen, hogy Müller ügyét a KGB he használta volna fel propagandacélokra. Egészen más a véleménye Pierre de Villemarest egykori irancia elhárító ügynöknek, aki szerint Müller a háború után szovjet ügynök volt, és segített Moszkvának abban, hogy titokban tartsa azoknak a volt náciknak az adatait, akiket a volt szovjet tömbhöz tartozó kormányok szerveztek be. MTI Az EU-tagállamok külügyminiszterei ma délelőtt Brüsszelben meghozzák a szükséges hivatalos döntést, amellyel engedélyezik az Oroszország és az EU közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodás megkötését. Délután Andrej Kozirev orosz külügyminiszter alá is írja a csecsenföldi háború miatt fél évet késett egyezményt. A dokumentum aláírása lehetővé teszi az EU és az Oroszország közötti partnerségi és