Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-15 / 138. szám, csütörtök

1995. június 15. KULTU R A (úsz

ón A kormánypropagandának semmi sem drága MINISTERSTVO KULTÚRY Okresné úrady Obvodné úrady Kultúrna zväzy Saaotpcivy Školské správy Araáda SR Slovenské inštitúty v zahraničí Zastúpitelaké úrady SR v zahraničí Zastúpitelské úrady cudzích štátov v SR /ČR/ Cirkvi a náboženské spoločenstvá Vážený pán - pani, vláda Slovenskej republiky vo svojom Programovom vyhlásení venuje veľkú pozornosŕ národnostným menšinám. Každý občan Slovenskej republiky má Östavou SR a ostatnými právnymi normami zaručene rovnaké práva a povinnosti. Keďže na území. SR íi jú -j nrt< l"S >íci iných náro«nc»t£ a u mnohých z nich pretrváva z neznalosti štátneho jazyka informačná bariéra, Štátny fond kultúry Pro Slovakia zo svojich prostriedkov financuje v denníkoch Slovenská REPUBLIKA, Hlas ľudu-a v edícii POROZUMENIE prílohy pre národnostné menšiny. V týchto prílohách budú postupne uverejňované rôzna zákony v slovanskom jazyku, ale aj v jazyku maďarskom, nemeckom a ukrajinskom/rusínskom. Uvedené prílohy Vám budú pravidelne bezplatne zasielané, aby mohli tvoriť súčast predpiaov vo Vašom úrade a mohli byt k dispozícii občanom. pozdravom ' 7 Mgr. Ivan R e g u 1 i gnnerälny riadite! sekcie verejných informácií < A SZLOVÁK KÖZTÁRSASAG KULTURÁLIS MINISZTÉRIUMA Járási hivatalok Körzeti hivatalok Kulturális szervezetek Önkormányzatok Tanügyi hivatalok Az SZK hadserege Külföldi szlovák intézetek Az SZK külföldi képviseletei Idegen országok képviseletei az SZK-ban (CSK-ban) Egyházak és vallási közösségek Tisztelt uram - hölgyem, a Szlovák Köztársaság kormánya Programnyilatkozatában nagy figyelmet szentel a nemzetiségi kisebbségeknek. Az SZK Alkotmánya és a többi jogi norma a Szlovák Köztársaság valamennyi polgára számára egyenlő jogokat és kötelességeket biztosít. Mivel az SZK területén más nemzetiségek tagjai is élnek, és sokuknál, az államnyelv nem ismerete következtében, információs korlátok állnak fenn, a Pro Slovakia állami kulturális alap a saját eszközeiből támogatja a Slovenská REPUBLIKA, a Hlas ľudu napilapokban és a MEGÉRTÉS kiadásában a nemzetiségi kisebbségeknek szóló mellékletek kiadását. Ezekben a mellékletekben folyamatosan lesznek közölve a különböző törvények szlovák nyelven, de magyar, német és ukrán/ruszin nyelven is. Az említett mellékleteket Önök rendszeresen és ingyen kapják meg, hogy az előírások részét képezhessék az Önök hivatalában, és a polgárok rendelkezésére állhassanak. Üdvözlettel Mgr. Ivan Reguli a nyilvános tájékoztatás osztályának főigazgatója A fenti, a szlovák kulturális minisztériumban kelt levelet az egyik járási hivatal-kapta a közelmúltban. Vélhetően a többi hivatal és a megszólításban felsorolt címzettek is megkapták, vagy megkapják hamarosan. A levél meglehetősen primitíven fogalmazott tanalmához túl sok hozzáfűznivaló aligha lehet a tények önmagukért beszélnek. A tények pedig kegyetlenek: az országban nincs pénz a műemlékek tatarozására, az épülőfélben levő új pozsonyi színházra, az iskolák festésére, az alternatív színház támogatására, hogy a kisebbségi könyv- és lapkiadást ne is említsük, amelyet jergušferkóš mutogatással igyekeznek a szőnyeg alá söpörni a kulturált minisztériumban. És íme, mégis van pénz, számolatlanul, ha állam- és kormánypropagandát kell csinálni. Magyarán: a Pro Slovakia alap a kisebbségi kultúra támogatására szánt csomagból (melyet törvény szabályoz) nem csupán szlovák kiadók sajtótermékeinek megjelenését támogatja, de még a terjesztés költségeit is magára vállalja. Ingyen osztogatja a Republikát és a Hlas ľudut a ki tudja mekkora intézményhálózatnak. Nincs kedvem megszámolni, hány járási, körzeti, községi hivatal, mennyi katonai alakulat vagy egyházközség található Szlovákiában. Számuk több ezerre rúg, így aztán elgondolkoztató dolog, amit a minisztérium egyik főfője mondott a minap, amikor a magyar lapok remittendájára utalgatott. A minisztérium embere szerint a magyar lapok egyike-másika 70-80 százalékos remittendával jelent meg. Igaz, ez a szám légből kapott, de nagyon jól hangzik a kormánypropaganda szempontjából, amely meg akarja magyarázni a magyarázhatatlant. Az ingyenterjesztésből, ugye, nem származik remittenda. S jut eszébe az embernek (hanem verte meg túlzott feledékenységgel a teremtő): a pártállamban sem volt remittenda, volt viszont kommunista sajtó, amelyet kötelezően rátestáltak a közintézményekre, üzemekre, iskolákra, téeszekre, hogy munkakezdés előtt boldogan és felszabadultan csevegjen a tudásra szomjas meló

s az új és legújabb kommunista párthatározatokról, és önfeledten szidja a rohadt nyugatot, amely a létező rendszerek legjobbikát akarja felforgatni. Felvirradni látszanak tehát a régi, boldog pártállami idők, amelyek nélkül nem élet az élet. Már látom magam előtt a dol gozók okos gyülekezetét, hogyan vágja sarokba a Napot, Új Szót, Új Nőt, Kárpátén Blattot, Sportot, s rohan megszerezni áz ingyen POROZUMENIE legújabb számát De mi van akkor, ha ingyen sem kell neki? Gazdag országban ez sem számít, a cel luiózgyáraknak meg mindig kell a hulladékpapír. Tehát: „más nemzetiségek", vigyázó szemetek jótékony kor mányotokra vessétek, s homályosuljon el a meghatottságtól, milyen jól sáfárkodik az általatok fizetett adókkal. - kövi Tizenegy év lelkesedése Valamikor a nyolcvanas évek elején Csábon Zatyko Ferencné pedagógusnak sikerült egy maroknyi fiatalt megnyernie egy színdarab betanulásához. Akkor még talán ő sem gondolta, hogy az a kis csapat kitart az öntevékeny színjátszás mellett. Bojtos Ferenc, Vido József, Sláviknó Vido Ágnes, Zatyko Fcrenc, hogy csak néhány nevet említsünk, kezdettől fogva oszlopos tagjai a Csemadok csábi alapszervezete színjátszó csoportjának. Pedig időközben sokan férjhez mentek, családot alapi tottak, de nem mondtak le a próbák nehézségeiről, a bemutatók izgalmáról. Idei, tizenegyedik évadjukban Sipos Jenő Bolondóra című háromfelvonásos vígjátékát mutatták be. nagy sikerrel a hazai közönségnek. S hogy a siker ebben az esetben nem csupán a megszokott szóhasználat, bizonyítja, hogy háromszor adták elő a darabot. A szereplők közül említést érdemel még Illés Teréz, György Zsuzsa, György Tamás, Balga Ottó, Tóth Henrik, Zatyko Szilvia és Zatyko Ivett, akik szintén nem első ízben léptek színpadra. Zatyko Ferencné (a színjátszók kedvelt Marika nénije) a sikert egykori diákjai lelkesedésének tulajdonítja, arról viszont szerényen hallgat, hogy időt és fáradságot nem kímélő kitartása nélkül aligha lenne színjátszás tizenegy éve Csábon. (bodzsár) Darvasra várva Hangozzék bármilyen patetikusan is: pár héttel ezelőtt megállt egy percre a magyar színésztársadalom szíve. Darvas Ivánt megműtötték. A szívével. Komoly beavatkozás volt. Életbe vágó. Volt miért, illetve kiért aggódni. Darvas Iván maga a magyar film, a magyar színház, de magánemberként is ugyanilyen értékes. Szavainak hitele van, tetteinek súlya, emberségének tisztító ereje. Ötvenhatban vallott színt először, de egy egész életre. Kaméleonok, köpönyegforgatók, politikai vegyeskereskedők hosszú sorát kerüli azóta is, mindig, minden helyzetben a saját lelkiismeretére hallgatva. Színpadon és filmen a kiválasztottak közé tartó zik pályakezdése óta, a hatalommal viszont sohasem bratyizott. Nem dörgölőzött megbízható elvtársakhoz,.

s ma sem ücsörög minisztériumi előszobákban. Gondolkodásában, magatartásában mindig is keresztény világnézetét érvényesítette, amelyhez neveltetése vezette. Az abszolútumra, a biztonságra, a hitre vágyik ma is. Deres fejjel, de fénylő szemmel szociális elkötelezett ségű, pacifista, baloldali gondolkodású embernek vallja magát. Baloldalinak, ahogy József Attila, Radnóti Miklós, Ady Endre, Káro lyi Mihály vagy Nagy Imre. Vagy mint egykori rabtársai vallották az ötvenhatos rácsok mögött. Élete első felében identitászavarral küszködött. Orosz anya Szentpétervárott született magyar fiaként 1938-ig Prágában élt. Cseh és német gyerekekkel játszott, akik sosem tekintették őt velük azonosnak. Idegenként kezelték, mert más nyelven beszélt. Identitástudatával még azután is baj volt, hogy a család, a Felvidék visszacsatolása után, Budapestre költözött. Kiejtése, orosz édesanyja, prágai gyerekkora miatt magyar környezetben kellett idegennek éreznie magát. Tartott mindez 1956 novemberéig, amikor nem ült be bátyja mellé a határ felé tartó autóba. Maradt, noha tudta, mi vár rá. A börtönben aztán megszűnt mindenfajta identitásgondja. Azóta egyértelműen és végérvényesen magyarnak érzi magát. Darvas, úgy is mondhatnánk, hazatalált. Meglelte önmagát. Hosszú útján olyan filmeket tett le az asztalra, mint a Makk Károllyal forgatott Szerelem vagy az „örökzöld" Liliomfi. A Budapesti tavaszban ő volt az orosz főhadnagy, az Egy magyar nábobban a léha KárpáthyAbellino, a Hideg napok ban a háborús bűnös Tarpataky. De az ő nevéhez fűződik a Baka ruhában, A 9-es kórterem és a televíziós L/szt-sorozat is. Színpadi alakításainak még hosszabb a sora. La Mancha lovagja, Tuzenbach, Versinyin, Antonius, Rezeda Kázmér, Popriscsin, Gauguin, Süskind nagybőgőse, a Furcsa pár furcsa férfi tagja - közben száz meg száz más szerep, és egy nagy rendezés a Művész Színházban, Samuel Beckett drámája, a Godot-ra várva. Mi most őrá várunk, nem Godot-ra. A hetvenéves Darvas Ivánra. Hogy minél előbb felépüljön. Hogy minél előbb újra játsszon. Mert önzőek vagyunk. Szégyentelenül önzőek. És éhesek a jóra. A lehető legeslegjobbra. (sz. g. I.) MÁSOK ÍRTÁK ÉÉ Mégis 2000 éves a turini lepel? az olaszországi La Stampa Kathpress által idézett jelentése szerint elképzelhető, hogy a turini lepel idősebb, mint ahogyan azt az 1988-as radiokarbon-vizsgálat eredményei alapján feltételezték. A texasi egyetem két professzora a lepel textilanyagának vizsgálata közben baktériumokból és gombákból álló lepedéket fedezett fel. Véleményük szerint ezek a mikroorganizmusok olyannyira befolyásolhatták a korábbi életkor-meghatározást, hogy a szakértők a XIII —XIV. századra tették a lepel keletkezésének időpontját. További vizsgálatok során a két texasi tudós négy olyan mikrobafajtát talált a lepel textilanyagán, amelyek az első században Palesztina területén halottak bebalzsamozásához használt kenetekben életképesek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a turini lepel keletkezésének ideje mégis a Krisztus utáni első századra tehető. Brünn mellett Napóleon emlékét idézik. Az egyiptomi hadjárat idején készült egyedülálló értékű naplók a legbecsesebb emléktárgyak a Napóleon és kora című kiállításon, amely nemrég nyílt meg a Brünn melletti Slavkovban, az austerlitzi csata 190. évfordulójához kapcsolódó nagyszabású rendezvények részeként. A kiállított tárgyak között szerepel többek között a császár pecsétje, a Napóleon hajfürtjét őrző szelence, a császári ravatalra tűzött kokárda, az Elba szigetén használt mosdótál, a Marie Antoinette kivégzése előtti üzenetét tartalmazó tapétaszelet. A kiállítás legterjedelmesebb darabja az a nyír- és fűzfából készült szán, amelyen Napóleon 1912 telén Oroszországból menekült. Ajnácskői templomképek szegedi képernyőkön. A szegedi városi televízió a közelmúltban tűzte műsorra Kéri Barnabás és Fischer Gábor félórás filmjét, mely a szlovákiai Ajnácskőn tartott ünnepi aktust örökített meg. A gömöri falu a Magyarok Világszövetségével összefogva római katolikus templomot épít. A szegedi Ybl-díjas építész, Novák István tervei alapján fel épült templom díszítésében, 'kegytárgyainak elkészítésében számos szegedi képzőművész vállalt feladatot. Húsvét vasárnapján szentelték fel a Novák András-Pataki Ferenc művészpáros festette stációképeket, jóval a templom szeptemberi felavatása előtt. Erről az áldásadó ünnepségről, a templom történetéről és természetesen a két művészről, munkájukról szól a szegedieknek bemutatott filmösszeállítás. Kortárs művészet Szarajevóért. Több olasz, euró pai és boszniai város kezdeményezésére „Szarajevó 2000" elnevezéssel nagyszabású művészeti program elindítását határozták el Velencében. A terv az, hogy 2000-re a boszniai fővárosban je-' lentősjKortárs képzőművészeti állandó kiállítást nyissanak meg. Az elképzelések szerint a megnyitásig hátralevő időben minden évben két város a tervet támogató kiállítást rendez. A számítások szerint így 2-300 alkotás gyűlne össze. Ezeket Szarajevónak ajándékozva a város 2000-ben a századvég művészetét bemutató egyik legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkezne. A múzeum abban a város szívében álló monumentális épületben kapna helyet, amely a szarajevói téli olimpia egyik szolgáltatási központja volt. Az épület jelenleg az ENSZ békefenntartó erői számára szol gál laktanyául. Futball - zeneben. Néhány évvel ezelőtt Brazíliában próbálkoztak a futball megzenésítésével. Az első ilyen jellegű musical főhőse a legendás brazil futballkirály, Pelé lett volna, de az elképzelés csak szándék maradt. A szerzőknek rá kellett ébredniük, hogy a színpad nem focipálya. Most két holland próbálkozó akar erre rácáfolni. Az amszterdami vállalkozás az Ajax csapatának az Európa Kupa döntőjébe való jutását kívánja zenés színpadra varázsolni. Állítólag nem hiányzik majd belőle egyik-másik játékos „love story-ja" sem, lenyűgöző balettjelenetek elevenednek meg, felharsannak az Ajaxszurkolók győzelmi himnuszai, a mérkőzésekről készült fimbejátSzásokkal tarkítva. Hogy sikerül-e a feldolgozás - a közeljövő zenéje. Jeszenyinről, az egyedüli élő utód. A közelmúltban Oroszországban járt Alexandr Szergejevics Jeszenyin-Volpin, a költő USA-ban élő fia. Az egykori politikai disszidens a hetvenes évek elején jutott ki nyugatra, s ma elméleti matematikával foglalkozik. Látogatása végén apjáról is nyilatkozott a Novosztyi hírügynökségnek, amely a beszélgetést közzétette cseh nyelven megjelenő lapjában, a Ruské aktualityben. A 71 éves, egyedüli élő utód elmondta, hogy a női szépség iránti szenvedélyben apjával genetikailag azonosak. A költő olyannyira szerette a nőket, hogy valószínűnek tartja: legális kapcsolatokon kívüli gyermekei is születtek. Az apja erőszakos halálával kapcsolatos feltevésekről kijelentette, hog/ azok zavart keltően hatnak rá, mindenesetre ha exhumálásra kerülne sor, jelen akar lenni a ki hantolásnál. Kijelentette, hogy szeretne részt venni az apja születésének centenáriumi rendezvényein, de a közeljövőben esedékes anyagi nehézségeivel számolva, nem tudja, megvalósulhat-e ez. (külföldi hírügynökségek és lapok alapján)