Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám, csütörtök

1995. június 14. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 5 | USA-ÉSZAK-KOREA Elvi egyetértés? MTI-hír Észak-Korea és az Egyesült Államok elvi egyetértésre jutott a ta­valy októberben kötött nukleáris megállapodásukkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről - jelentette tegnap a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A jelentés szerint a két ország képvi­selőinek Kuala Lumpur-i tárgyalásain született megállapodás kiter­jed arra is, hogy milyen típusú könnyűvizes atomreaktorokat kapjon Észak-Korea nukleáris programja befagyasztása fejében. Mostaná­ig ennek a kérdésnek a rendezetlensége jelentette a tavaly október­ben aláírt genfi keretmegállapodás végrehajtásának fő akadályát. A mostani bejelentés azért meglepő, mert Phenjan kedden haza­rendelte küldöttségének több tagját, s megfigyelők szerint Észak­Korea ezt figyelmeztető lépésnek szánta, amiért az USA ragaszko­dott ahhoz, hogy a könnyűvizes reaktorokat Dél-Korea szállítsa. RMDSZ A „belső parlament" ülése előtt Ú] Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTÉNYDE­MOKRATA MOZGALOM szignifi­kánsnak tartja, hogy Max van der Stoel szlovákiai látogatásai során minden alkalommal fél­reértelmezik az EBESZ kisebb­ségi főbiztosának szavait. Bu­gár Béla, az MKDM elnöke a mozgalom tegnapi sajtótájé­koztatóján rámutatott arra, hogy rossz fényt vet Szlovákiá­ra, ha a külföldi diplomatának cáfolnia kell a szlovák csúcspo­litikusok és szóvivőik kijelenté­seit. Bárdos Gyula szóvivő pe­dig arról számolt be, miként zajlott le Max van der Stoel Iá togatása a parlament önkor­mányzati és kisebbségi bizott­ságában. Megtudtuk, hogy a kormánypárti képviselők agyondicsérték Szlovákiát a ki­sebbségi jogok betartását il­letően, az ellenzékiek pedig ar­ra mutattak rá, hogy nem léte­zik az a kisebbségi ügyekkel foglalkozó parlamenti albizott­ság, amelynek megalakulásá­ról, működéséről a kormány­pártiak tájékoztatták a főbiz­tost. Az MKDM furcsállja, hogy kormánypárti képviselők Ľudo­vít Štúr kitüntetésre javasolják egyebek között Ivan Hudecet, Eva Kristínovát, Dušan Slobod­níkot, és hogy a kitüntetésre ja­vasoltak között tizenkét kor­mánypárti, vagy hozzá közel álló sportoló, illetve edző található. Kiderült, több kormánypárti hon­atya is furcsállja, hogy sporto­lók kapjanak ilyen kitüntetést. Az MKDM felhívta a figyelmet az új házszabálytervezetre, amely azt javasolja, hogy a par­lamenti frakciók minimális lét­száma nyolc fő legyen. Bugár ezt nem tartja véletlennek, az MKDM-nek ugyanis hét parla­menti képviselője van. (gágyor) Tréningruhás rendőr kereste fel kedd este Robert Ficót, a TÖRÖKORSZÁG-IRÁN Összetűzés a határon Egy iráni határőr és a szaka­dár Kurd Munkáspárt (PKK) négy tagja életét vesztette az elmúlt héten az iráni-török határon ­adta hírül tegnap az AFP. Az összetűzésre akkor került sor, amikor a PKK egy fegyveres cso­portja iráni területre akart lépni az egyik határállomáson. Irán és Törökország között biztonsági egyezmény van érvényben; en­nek megfelelően Irán lezárta ha­tárait a törökországi kurd ellen­zék tagjai előtt az észak-iraki te­rületen indított török támadást követően. Franciákat gyilkoltak meg Algírban MTI-lelentés Két franciát (egy házaspárt) gyil­koltak meg ismeretlen tettesek tegnap reggel Algírban. Az eset kö­rülményei egyelőre nem ismertek, de a terrorakció tényét Párizs is megerősítette. Ezzel a kettős gyil­kossággal 84-re emelkedett az el­múlt két évben Algériában megölt külföldiek száma. A merénylete­kért a különböző iszlámista szélsőséges csoportokat tartják fe­lelősnek, amelyek már 1993 vé­gén távozásra szólították fel az összes idegen állampolgárt. Azzal vádolják a külföldi államokat (min­denekelőtt Franciaországot), hogy támogatásukkal lehetővé teszik az országot irányító „katonai junta" hatalmon maradását. DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA képviselőjét, aki meg­lepetésében a látogató azo­nosságának ellenőrzése nélkül is elismerte: a DU eléje tárt pe­tíciós ívén az ő aláírása szere­pel. Megzavarta ugyanis a hí­vatlan látogató fellépése: - Azt mondta, rettentően siet, mivel még rengeteg helyre kell el­mennie. Fico reményét fejezte ki, hogy polgártársai tanulnak hibájából, és csak akkor állnak szóba a magukat rendőrnek nevező civilruhás személyek­kel, ha szolgálati okmányukkal igazolják kilétüket. A DBP poli­tikusa elítélte a rendőröket le­kötő politikailag motivált akci­ót. Ezzel szemben a kormány­koalíció nem szentel kellő fi­gyelmet a lakosságot egyre na­gyobb mértékben sújtó bűnö­zésnek. A DBP ezért saját költ­ségén felvilágosító kézikönyvet készül kiadni arró.l, mi a te­endő, ha valaki bűncselek­mény áldozatává válik. A párt MTI-tudósítás Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 30-ra Marosvásárhelyre hív­ta össze a szövetség május végi kongresszusa nyomán megújuló döntéshozó szervnek, a Szövetsé­gi Képviselők Tanácsának első ülését. Az RMDSZ e „belső parla­mentjébe" különböző RMDSZ-tes­tületek jelölnek küldötteket. A kongresszus választott meg 21 küldöttet. Markó Béla felszólította az illetékes RMDSZ-testületeket, a szövetségben képviselt pártokat és platformokat, illetve az ifjúsági tanácsot, hogyjúnius 25-igjelöljék ki képviselőiket. A területi (megyei) szervezetek esetében a Területi jogászai már dolgoznak azon a törvénytervezeten is, amely a börtönök zsúfoltsága miatt szabadlábon tartózkodó elítél­tek számára kötelezővé tenné a közhasznú munkavégzést. Fico egy kérdés kapcsán ál­lást foglalt a Szlovák Nemzeti Pártnak a halálbüntetés felújí­tására irányuló kezdeménye­zésével kapcsolatban: az SZNP olyasmiről akar vitát folytatni, ami megvalósíthatat­lan. A szlovák alkotmány ki­mondja, hogy az alapvető em­beri jogokkal kapcsolatos kér­désekről nem lehet népszava­zást kiírni. Csak akkor nyílna erre mód, ha Szlovákia fel­mondaná az elmúlt években aláírt vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, és az alkot­mányt is megváltoztatná. Kér­déses viszont, hogy ebben az esetben milyen megítélés alá esne Szlovákia. (horváth) Önkormányzati Tanácsok ülését kell összehívni e célból. A szövet­ségi elnök javasolta, hogy ülésezé­sük alkalmával az Országos Ön­kormányzati Tanáccsal egyeztetve tűzzék napirendre a jövő évben sorra kerülő helyhatósági választá­sokkal kapcsolatos előzetes kon­zultációt is, mivel az ősz elején már meg kell kezdeni a felké­szülést a választásokra. * * * Az RMDSZ tájékoztatója szerint a román képviselőház úgy döntött, meghosszabbítja a szövetség nemzeti kisebbségekről és auto­nóm közösségekről szóló törvény­tervezetének megvizsgálására lét­Két nappal a Szocsiban sorra kerülő ukrán-orosz csúcstalál­kozó előtt a kijevi vezetés vilá­gossá tette, hogy nem enged a flottaügyben korábban is han­goztatott feltételekből. A hajó­kat és a parti infrastruktúrát is egyenlő arányban akarja meg­osztani, és csak bérleti le­hetőséget ad Szevasztopolban az orosz egység főhadiszállásá­nak. Ezen kívül ragaszkodik ah­hoz, hogy az orosz egységek ez Kubai Csernobil A csernobilihez hasonló kataszt­rófát okozhat az a kubai atom­erőmű, amelynek építését sebti­ben igyekeznek befejezni a sziget­országban - mutatnak rá amerikai szakértők. Három kubai munkás ­akik korábban az építkezésen dol­goztak, majd az USA-ba távoztak ­arról számolt be, hogy Castro ku­bai vezető az előírások mellőzésé­re kényszeríti a mérnököket az erőmű mielőbbi megépítése, vé­gett. Az egész építkezés a legha­nyagabbul folyt, egyebek között a hűtőrendszer vízcsöveit helytele­nül helyezték el, és pusztán emiatt is katasztrófával fenyegethet az erőmű, ha üzemeltetni kezdik.MTI rehozott parlamenti bizottság mandátumát, amely május 15-én lejárt. Mivel e bizottság 15 hóna­pos huzavona után úgy nyilatko­zott, hogy nincs szükség kisebbsé­gi törvényre, és mind az RMDSZ tervezetét, mind az előterjesztett másik két törvényjavaslatot eluta­sította, az RMDSZ és a többi nem­zeti kisebbségek képviselői a bi­zottságot feleslegesnek tartva, mandátumának meghosszabbítá­sa ellen foglaltak állást. Ennek el­lenére a mandátumot október 15­ig meghosszabbították - felte­hetően azért, mert a kormány sa­játtervezetét akarja a bizottságelé terjeszteni. év novemberéig hagyják el Uk­rajna területét. Moszkva az utóbbi időben azt hangoztatta, hogy egy kikötőben két főhadi­szállás nem lehet, és ezért az ukránoknak kell távozni. Kijevi katonai források a csúccsal kapcsolatban tegnap cáfolták, hogy máris egyezség született volna az Ukrajnában levő stratégiai bombázók Orosz­országnak történő eladásával kapcsolatban. MEGKÉRDEZTÜK Mi változott a kárpótlási jegyek ügyintézésében? Több olvasónk jelezte, hogy változás történt a pozsonyi magyar nagykövetség kárpótlási jegyeket érintő ügyintézé­si gyakorlatában. Ezek lényegéről és okairól kérdeztük Láng Juditot, a magyar külképviselet 1. osztályú titkárát és konzulját. - A változás mindössze ennyi: megszűnik az a korábbi gyakor­lat, amikor is külképviseletünk el­járt azokban az esetekben, ha a magyarországi bankfiókokban lévő kárpótlási jegyek átvételére és átadására felkérték, illetve felhatalmazták az érintett szlo­vák állampolgárok. A nagykövet­ség ezentúl nem fogad el ilyen jellegű felhatalmazást. A koráb­ban beadott és a folyamatban lévő ügyek intézése viszont nem szenved csorbát, hiszen mi meg­kapjuk a kárpótlási jegyeket, és ezeket el fogjuk juttatni azok­hoz, akik bennünket erre felha­talmaztak. Az összes többi kár­pótlási ügy a továbbiakban köz­vetlenül intéződik, vagyis a kár­pótlásra jogosult a jegyét olyan rendszerben fogja megkapni, mint eddig, tehát a kijelölt pénz­intézetnél veheti fel a megítélt jegyeket. • Mi indokolta ezt a válto­zást? - Ez egy megállapodás ered­ménye, amelyet az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatallal és a Budapest Értékpa­pír Befektetési Rt.-vel kötött a magyar külügyminisztérium, amely egyszerűsíti az eljárást, mivel közvetlenül az említett Rt. utalja ki ezeket a jegyeket. Ér­deklődni a következő címen le­AZ MPP ÖNKORMÁNYZATI TANACSAROL A törvényalkotáshoz is hozzászólnak A Magyar Polgári Párt Országos Önkormányzati Tanácsa kedden Gútán megtartott ülésének egyik tervezett prog­rampontja a tanács elnökségének megválasztása volt. Erre mégsem került sor, mivel a tanács határozatképtelen volt. Hogy miért, arra Angyal Bélától, az MPP önkormányzati al­elnökétől kértünk választ. - A határozatképtelenség abból adódott, hogy az országos választ­mány legutóbbi ülésén elfogadott működési szabályzat szerint az ön­kormányzati tanácsnak nemcsak a polgármesterek és alpolgármes­terek, hanem a helyi képviseletek frakcióvezetői is a tagjai lettek, és mivel a jelenlegi ülést munkana­pon szerveztük, közülük nagyon kevesen tudtak eljönni. A tanács pedig akkor határozatképes, ha tagjainak a többsége jelen van. A polgármesterek esetében ez nem lett volna gond, hiszen a hatvanná­rom MPP-s polgármester közül csaknem negyven jelen volt. Úgy gondolom, az országos választ­mányban át kell értékelnünk a működési szabályzatot. • Eltekintve a választások elma­radásától, hogyan értékeli a mostani ülést? - Mindenképpen eredményes­nek, hiszen választási progra­munkban azt ígértük, hogy össze­fogjuk polgármestereinket és kép­viselőjelöltjeinket, és segítséget nyújtunk mindennapi problámáik megoldásában, a törvényalkotás­ban tett javaslataikat pedig továb­bítjuk a parlament felé. Ezt szolgál­ta a jelenlegi ülés is. A polgármes­terek tartalmas előadásokat hall­gathattak, és az őket leginkább érintő kérdéseket vitathatták meg szakemberrel. Hiszen az olyan té­makörök, minta községi adózás, a vízművek privatizálása, a közhasz­nú munkák díjazási lehetőségei, az oktatási és egészségügyi létesít­ményekkel kapcsolatos hatáskö­rök átruházása stb. - rendkívül ak­tuálisak. Végül is, ha nem is válasz­tással, hanem önkéntes alapon, de létrejött az a testület, amely az önkormányzati politika terén a párt legfőbb tanácsadó szerve lesz. • Konkrétan mi lesz a feladata ennek a testületnek? - Tagjainak elküldjük a törvény­javaslatokat, hogy megtehessék ezekkel kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket. Ilyen például a lakások eladásával kapcsolatos törvény módosítása, a területi-köz­igazgatási felosztásról szóló javas­lat, a határ menti regionális együttműködéssel kapcsolatos számos kérdés. Megemlíteném még, hogy az ülésen polgármeste­reink kezébe hasznos segédesz­közöket is adtunk: a Civitas Alapít­vány támogatásával a Nap kiadó gondozásában megjelent két könyvecskét, a A helyi önkormány­zatokat érintő törvények áttekinté­se, és A délnyugat-szlovákiai régió fejlesztési lehetőségei és korlátai címmel. (gaál) het: Paulay Ede utca 38., Buda­pest, illetve a 268-07-11-es vagy pedig a 342-03-79-es bu­dapesti telefonszámokon. Tehát a változástól nem kell megijed­ni, mert technikai jellegű egy­szerűsítésről van szó. A kárpó­toltak többsége a jegyeket eddig is személyesen vette fel a kije­lölt bankfiókokban, vagy pedig alapokat bíztak meg ezzel a fel­adattal. • Az érintettek viszont idős emberek, akiknek gondot okoz, hogy több száz kilomé­terre utazzanak a kárpótlási jegyén... - Nekik azt ajánljuk, fordulja­nak az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz, és kér­vényezzék, hogy a kárpótlási je­gyet egy lakhelyükhöz közelebbi magyarországi bankfióknál ve­hessék át. (p. vonyjk) HORN GYULA AZ EGYESÜLT ALLAMOKBAN: Magyarország két év múlva NATO-tag lehet Horn Gyula magyar kormányfő megítélése szerint az utóbbi egy­másfél év alatt lényeges előrelépés történt a magyar-amerikai kapcsolatokban, elsősorban amerikai részről: úgy látja, hogy az Egyesült Államok komolyan foglalkozik a közép-európai térség problémáival, és nem csak szavakban. Az amerikai látogatáson tartózkodó magyar miniszterelnök újságírók előtt értékelte tárgyalásain szerzett benyomásait. Elmondta, a vitatémák egy ré­sze aköré csoportosult: melyek azok a kormányzati keretintézke­dések, amelyeket az adminisztrá­ció meghozhat a magyar erőfeszí­tések előmozdítására. A kor­mányfő példaként említette, hogy Ronald Brown kereskedelmi mi­niszter megígérte a nyáron lejáró preferencia lis vámelbánás (GSP) meghosszabbításának támogatá­sát; hasonló kijelentés hangzott el az amerikai-magyar fejlesztési alap és a magyar OECD-tagság vo­natkozásában is. Célzott rá, szak­értői vizsgálatok alapján eloszló­ban vannak azok a washingtoni aggályok, amelyek szerint Magyar­ország EU-tagsága hátrányosan érintené az amerikai cégeket. Lényeges tárgyalási kérdéscso­portot képeztek a politikai ügyek. A miniszterelnök kijelentette, hogy amerikai részről is egyetértettek azzal a felvetéssel, amely szerint elsősorban nem arról kell beszélni, hogy a NATO terjeszkedni akar, ha­nem arról, hogy a szövetségnek nyitottnak kell lennie a tagság kö­vetelményeinek megfelelő orszá­gok felé. Ebből a szempontból néz­ve reális lehetőségnek tartotta, hogy a konzultációk után a bőví­tésre esetleg már 1997-ben sor kerülhet - bár garancia nincs rá ­és Magyarország az első hullám­ban csatlakozhat a NATO-hoz. Jelezte, hogy a délszláv válság megvitatásánál magyar részről több javaslatot is előterjesztettek, azokról azonban részleteket nem közölt, mert további diplomáciai egyeztetéseket igényelnek. Meg­említette, hogy a tárgyalásokon az amerikai fél részéről nagyra érté­kelték a szomszéd országok irá­nyában kifejtett magyar igyekeze­tet, és reményüket fejezték ki, hogy a magyar-szlovák alap­szerződés után a magyar-román megállapodás is minél előbb tető alá kerülhet. , MTI A magyar kormányfőt, akit kedden fogadott Bili Clinton elnök, tegnap az amerikai Kongresszus épületébe várták Tom Lantos, a magyar szár­mazású demokrata párti képviselő kalauzolásában. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Kohl­Arafat találkozó MTI-hír Helmut Kohl német kancellár tegnap Jerikóban találkozott Jasszer Arafat palesztin vezetővel. A kancellár ezt a találkozót olyan eseménynek nevezte, amely demonstrálja a békefolyamatot. Egy­ben felhívta az összes érdekelt felet, hogy teljesítsék az eddigi meg­állapodásokat. Kohl szerint Arafatot bátorítani kell, hogy tovább ha­ladjon a béke felé vezető rögös úton. A kancellár azt is közölte: Né­metország egyszeri segélyként 10 millió márkát ad a jerikói és a gá­zai önkormányzat felállításához, s javaslatot tett ipari park létreho­zására is. Kijev: Feltételek flottaügyben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom