Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám, szerda

\ í 6 J ÚJ SZÓ REGIO 1995. június 7. ftľ csökkentsük! Bizony nem szép, hogy éppen e bölcs és okos kor­mány uralkodása alatt nem tudunk mit kezdeni a mun­kanélküliséggel! Nosza ne­ki! Megoldjuk ezt is! Olyan látványosan, hogy majd nézhet mindenki! Még azok a fránya újságírók is, akik minden után annyit szag­lásznak! Majd megmutatjuk nekik, hogy nincs itt akkora zűr, mint ahogy azt terjesz­tik. Először is saját emberün­ket ültetjük a munkahivatal élére. Első feladata legyen parancsba adni, hogy az in­formációk nem oszthatók ám minden jöttment kér­dezőnek - ezt csak ő mond­hassa meg, kinek s kinek nem. Utána hívogassuk be szépen lassan a munkahi­vatalokba a nyilvántartott emberkéket és kínáljunk fel nekik munkát. Lehetőleg olyat, amihez se képesíté­sük, se vonzalmuk nincsen. S ha ők e kecses ajánlatot véletlenül elutasítanák, úgy máris húzzuk ki őket a nyil­vántartásból! Persze köz­ben ne feledkezzünk meg arról, hogy a munkanélkülit ne nevezzük munkanélküli­nek, mégha a statisztikai ki­mutatások majd így kérik is, hanem mondjuk munkahe­lyet keresőknek. így aztán nyugodt szívvel és lélekkel mondhatjuk, hogy a munka­helyet keresőnek nem kel­lett az általunk felkínált munka, aminek következté­ben mi ezután vele nem kí­vánjuk tartani a kapcsola­tot. A kép így majd kezd egy­re szebb színekben megje­lenni, hiszen az újságírót meg tudjuk etetni az egyes csökkenő százalékarányos kimutatással. Hogy eköz­ben mennyi embert küld­tünk el s húztunk ki a mun­kanélküliek lajstromából, azt még a minden hájjal megkent firkászok sem de­rítik itt ki nekünk! Lassan, de biztosan ez az út vezet a kormányprogram teljesítéséhez, s a buksink­ra kiosztott puszihoz. Hogy közben a rejtett munkanélküliek hada ho­gyan és miből él és fizeti a különféle társadalombizto­sítások többszáz koronás tételeit - ez már ne érdekel­jen bennünket! Mert egyre szebbek és jobbak vagyunk s bizony megoldjuk a mun­kanélküliséget! Hogy csak papíron?! Bele ne szóljanak már ebbe is! Ambrus Ferenc HOSSZUSZO Jó mesterek dicsérete Századunk nagy tragédiáinak szomorú emléke hatotta át azt a májusi hosszúszói temetőkerti ünnepséget, ahol a két világhá­ború falubeli áldozatainak tisz­teletére emlékművet avattak. Ennek a gömöri mesterember­nek munkáját dicsérő alkotás­nak létrejöttéről beszélgettem a hat és félszáz lelkes határ menti község polgármesternőjével Kankula Évával. • Mikor és hol vetődött fel a gondolata annak, hogy Hosszúszón ilyen em­lékművet állítsanak fel? - Még a nyolcvanas évek vé­gén egy helyi Csemadok gyűlé­sen hangzott el ez az elképze­lés. Két éve adódott lehetőség arra, hogy e gondolattal komo­lyan foglalkozzunk. Többen megnéztük a csucsomi és a ber­zétei* emlékműveket, majd el­IPOLYFODEMES Krakkói találkozón A hét végén ért véget Lengyelországban egy kétnapos nemzetközi üzletember-találkozó, Hogyan exportálni az Európa Unió tagállamaiba címmel. Számos magyar, szlovák és lengyel üzletember cserélt véleményt az előrelépés, településfejlesztés érdekében. Az itt történ­tekről Molnár Lászlót, Ipolyfödémes polgármesterét kér­deztük. u Mi volt a célja a találkozónak, polgármester úr? - Szükségünk van a tapasz­talatcserére, ismereteink gya­rapítására. Sok előadást hall­gattunk figyelemmel osztrák és német üzletemberektől. A cél mindenekelőtt az, hogy megis­merjük egymást, s ezáltal segí­teni is tudjunk. Számtalan le­hetőség kínálkozik, csak ki kell használni. Ezen ti^l megegyez­tünk a Lengyel-Amerikai Vállal­kozói Klubbal, a jövőben gyak­rabban rendezünk hasonló ta­lálkozásokat. • Lengyelországban is hasonló­ak a vállalkozási lehetőségek, mint nálunk? - Talán nem egészen. Míg Magyarország és Szlovákia a nyugati államok felé összponto­sítja erejét, addig a lengyel kis­vállalkozói szféra terjeszkedik úgy belföldön, mint a keleti or­szágokfelé. Mint tudjuk, a KGST elengedte Lengyelországnak a negyvenmillió dolláros tartozá­sát, ezzel egyidejűlegfellendítet­te a kisvállalkozást. Megtekin­tettünk több kisüzemet, és állí­tom, lehet tanulnunk tőlük. APRÓHIRDETÉS •-Eladó szabadföldi kiültetésre Citrina, Rubínová, Maryša, Slo­vákia paprikapalánta. Cím: Ku­csera János, Čerhát 7,945 01 Ko­márno. Tel.: 0819/46 35, 28 40 vagy 625 89. V-1469 • Eladó Dunaszerdahelytől 3 km-re, Nagyabonyban összkom­fortos családi ház 21 áras telken. Érdeklődni a 0709/52 48 89-es vagy a 0709/52 60 25-ös tele­fonszámon lehet, naponta 20 óra után. V-1691 • ELADÓK kaszálógépek, fűnyírók, kistraktorok, utánfutók, Babetták, Korádo. Kapható: NOVÁTOR, Kas­sa, Omská út 14, tel.: 095/ 760 015. Királyhelmec, Fő út 212. Tel.: 0949/220 58. V-1736 • Eladó LADA 1500-as kitűnő ál­lapotban, valamint vadonatúj keletnémet gyártású fagylalto­zógép (duplaadagoló). Tel.: 0709/525 507. V-1742 • Eladó nagyobb mennyiségben palánta. Karfiol: holland fajták, WHITE TOP, WHITE FOX, PIANA; káposzta téli tárolásra és sava­nyításra alkalmas fajták: PO­LAR, HOLT, karalábé GIGANT faj­ta. Érdeklődni lehet a 0942/979 3 l-es telefonszá­mon. V-1795 • • • Eladó Nagymegyeren (még a szezon előtt) a városközpontban lévő étterem, régi-nevén Corvin. Ár megegyezés szerint. Tel.: 0709/92 21 93, 18 óráig, 0709/92 35 28 vagy 92 36 76, 18 órától. V-1836 • Az ADL Kft. termékforgalmazó­kat keres. Tel.: 0709/52 77 12. V-1671 • SEGA. MINŐSÉG - MEGBÍZHA­TÓSÁG! Autó- és épületriasztók szerelése. 0707/52 73. VS-338 • •> • A MARKÓ UTAZÁSI IRODA ajánlata Lux autóbusszal Spa­nyolországba július 5-től, vala­mint aug. 15-től; 7x szállodai ellátás, svédasztalok. Részvé­teli díj: 7 890 Sk. Gyermekeknek kedvezmény. Telefon: 0709/ 52 80 84. VS-600/1 • • • Rolók, redőnyök kedvező áron. Ergoiex. Tel.: 0819/964 25. V-1531 • •:• • Bérbe adok vagy eladok magas­emelőket. Tel.: 0709/935 173. V-1641 kezdtük tervezni a hosszúszóit. Nem közadakozásból akartuk előteremteni az ehhez szüksé­ges anyagiakat, a községi hiva­talunk állta volna ennek teljes fedezetét, de voltak a faluban, akik pénzzel is hozzá akartak já­rulni. • Az emlékművet alkotó ter­mészetes anyagok: a kő, a fa a maguk nyers megjele­nésében s egyben az értő kezek nyomát viselve ural­ják a falu fölött lévő temető ravatalozó előtti terét... - A tervezés során több hely­színről is beszélgettünk. Volt aki a templomkertben vagy a kultúr­ház melletti kis parkban szeret­te volna látni, végül a te­metőben való felállítás mellett döntöttünk. A közeli borzovai bányában fejtett mészkő volt az, amiből községünk nyugdíjas kőműves­mestere, Babus Dénes nagyon szépen, a helyszínen méretre ki­faragott kőelemekből és csiszolt lapokból elkészítette azt a teret, amibe beállította a két nagy kőtömböt. Az erre helyezett már­ványtáblára került fel az I. és II. világháborúban elesett 12, illet­ve 10 hosszúszói polgár neve. Ezek között magasodik a Rozs­nyón élő Ulman István fafaragó emlékoszlopa. Jó érzés volt hal­lani, hogy a hosszúszóiak hóna­pokon át közügyként kezelték az emlékművet, és sokat segí­tettek a munka során. A. F. • Tudnak a lengyel partnerek eset­leg segítséget nyújtani a szlováki­ai településfejlesztésben? Meggyőződésem, hogy igen. Csak egy példát említenék: a lengyelországi közművesítés sokkal bonyolultabb, mint a szlch vákiai, vagy akár a magyarorszá­gi, hiszen ott tíz-tizenkét telepü­lés képez egy falut. Ebből kifo­lyólag nehezebb megoldani a vízvezeték-hálózatot, telefon­összeköttetést stb. Viszont annyira jó terveik vannak ennek megvalósítására, hogy elképzel­hetőnek tartom azt is, lengyel vállalkozók végezzék el a szlová­kiai kistelepülések közművesí tési munkálatait. Olcsóbban dol­goznak, más technológiával. • Miben egyeztek meg a részt­vevők? - Az export-import igényét fel kell térképeznünk, amihez ne­ves főiskolai és egyetemi taná­rok nyújtanak segítséget. Csak úgy tudunk előbbre lépni, csak úgy tudunk újat létrehozni, ha összefogunk. (turczi) KASSA Privatizálták a Slovan Szállót Kassán az utóbbi hetekben az a hír járta, hogy a privatizá­ció során a Slovan Szállodát Alexander Rezes közlekedési és távközlési miniszter fia veszi meg. Nos, a hivatalos jelentések szerint másképpen alakultak a dolgok. A Nemzeti Vagyonalap versenypályázat útján az Interhotely Košice részvénytársa­ságnak ítélte oda a legnagyobb és legrangosabb helyi ven­dégfogadót - 80 millió koronáért. Az új tulajdonos ebből az összegből 30 milliót egy hónapon belül köteles befizetni az ál­lamnak, míg a maradék 50 milliót pedig célirányosan a szállo­da korszerűsítésére költheti. (g-f) IPOLYSÁG ES KÖRNYÉKÉ Növekvő munkanélküliség Az Ipolysági Munkaügyi Hiva­tal kimutatása szerint az ipoly­sági körzetben az elmúlt hóna­pokhoz képest nőtt a munka­nélküliek aránya. Míg tavaly decemberben 18 százalék volt, addig május végén majd­nem 21. Továbbra is Alsőszemeréden legmagasabb a foglalkozás nél­küliek száma. A falu munkaké­pes lakosságának több mint negyven százaléka van munka nélkül. Szinte arányosan oszlik meg ez a számadat a férfiak és nők között. A legalacsonyabb Tompán, nincs egész 14 száza­lék. Ipolyságon is emelkedik a számadat, mára már több mint tizenkilenc százalék. Összesítve Ipolyságon és a körzetéhez tartozó huszonegy te­lepülésen 1950-en vannak állás nélkül, és ennek jelentős részét a frissen végzett fiatalok képezik. Mindehhez nagy mértékben hoz­zájárult, hogy megszüntették a Lévai Milex tejfeldolgozó ipolysá­gi fióküzemét. További növeke­désre lehet számítani a közel­jövőben, hiszen az ugyancsak Ipolyságon található Kovomont cég tömegesen bocsátja el alkal­mazottait. (turczi) SZENTES A gondok ellenére épül Szentes község korábban is takaros volt, mára még inkább megújult. Az újulás tovább tart, mert a bizonyára nem véletlenül harmadszor is megválasztott Rácz László polgármesternek vannak még tervei. - Tavaly átadtuk a másfél mil­lió koronás, önerővel és köz­munkával felépített halottashá­zat. Hat hónap alatt felépítettük az új tűzoltószertárat négyszáz­hatvanezerért, megépítettünk másfél kilométer járdát, miköz­ben aszfaltoztuk a község utcá­it. A község pályázatot írt ki a gázvezeték lefektetésére. A há­rom pályázó közül kilenc és fél milliós kínálatával a TIPSO Mi­chalovce cég nyert. A szennyvíz­csatorna távoli jövő, ennek költ­ségei nagyon magasak. Nagyka­pos, Királyhelmec és Szentes felvállalta egy korszerű szemét­tároló üzemeltetését, amely megfelel minden környezetvé­delmi elvárásnak. Ez végérvé­nyesen megoldja mintegy ötven­ezer ember szeméttárolási gondját. (d. varga) Rokkantak - átejtve Három éwel ezelőtt örömmel vették a gazdasági csőd szélére került kassai Obzor üzem dolgozói a külföldről felajánlott „men­tőövet". Tudniillik egy olaszországi vállalkozónak, bizonyos Renato Olini úrnak a közreműködésével a 70 százalékban rokkantakat fog­lalkoztató termelő üzemből Gialp­ro Kft.-t hoztak létre. A kassaiak­nakjói jött a segítség, hiszen meg­mentette őket a munkanélküli­ségtől. Legalábbis egy kis időre... A külföldi mecénás értette a dolgát, tudta, mit kell és mit lehet itt tenni - főleg a saját boldogulá­sáért. Az egyezkedéseket kö­vetően a megszűnő Obzor üzem hivatalosan felmondott hatvan al­kalmazottjának. A vezetők mind­ezt formális intézkedésnek mondták, ugyanis Olini úr vállalta, hogy senki sem marad munka nélkül, mert másnap a Gialpro Kft. megköti velük az új szerződést. Az üzem dolgozói valóban nem ma­radtak otthon, folytatták a terme­lést, mintha mi sem történt volna. Közben az olasz vállalkozó is lendületesen dolgozott. Sajnálat­tal közölte az alkalmazottakkal, hogy az új cég bejegyzése körül még van némi tennivaló, ezért amíg az megoldódik, az alkalma­zottakat rövid időre hivatalosan munkanélküliekké kell nyilvání­tani. Másfél hónap elteltével az­tán valóban megkötötte velük a munkaszerződést. Persze köz­ben a munkaügyi hivataltól új munkahelyek létesítése címén felvett 1,75 millió korona állami támogatást. Egy jó fél évig zavartalanul működött, termelt az új néven fu­tó és új tulajdonoshoz tartozó cég. Aztán Olini úr megfeledkezett a kassai üzemről. Nem jelentkezett többé. A helyiek megpróbáltak nélküle is boldogulni, de kevés si­kerrel. Mert csakhamar kiderült, hogy a Gialpro Kft.-nek sok a ren­dezetlen számlája, sok a tartozá­sa. Hónapok óta a bűnüldöző szervek foglalkoznak az esettel. (gazdag) KASSA Újra folyik a meleg víz Az adósság egy részé­nek törlesztése után újra van meleg víz a kassai új­városi kórházban. A hőszolgáltató üzem június első napjaiban azért állí­totta le a szolgáltatást, mert többszöri figyelmez­tetés után sem rendezte a kórház az elmaradt szám­lákat. František Remeftár igazgatóhelyettes szerint a kórház vezetősége a biz­tosítóval karöltve intézke­dett, de továbbra sem biz­tos, hogy a fizetés folya­matos lesz-e. A meleg víz hiánya komoly gondokat okozott, a sebészek több tervezett műtétet elha­lasztottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom