Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-05 / 129. szám, hétfő

41 ÚJSZÓ HÍREK -VÉLEMÉNYEK 1995. június 5. LOSONCON MÁTÓL: Európai fórum Ködösítés ­kultuszminisztériumi „filozófiával" Hová lett a kisebbségi kultúra támogatására szánt 58 mil­lió koronányi összeg? Ez a kérdés foglalkoztatja, jogosan, a Szlovákiában élő kisebbségek kulturális képviseletét, saj­tóját Jó Ideje. A kérdés, néhány Ismert részlettől eltekintve, még mindig megválaszolatlan, s nem kaptunk rá választ a tárca múlt pénteki sajtótájékoztatóján sem. ÚJ Szó-hír Ma kezdődik és június 12-éig tart Losoncon az európai gyógy­pedagógus-fórum, amelyre 14 európai országból, valamint Ka­nadából és az Amerikai Egye­sült Államokból körülbelül 200 résztvevőt várnak a találkozó szervezői. Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 14 órától két ciklusban nyitott előadások is lesznek. Ezeken német, cseh, dán, amerikai, magyar, orosz és szlovák szakemberek mondják el tapasztalataikat és ismerete­iket olyan témakörökben, mint például a nyelvprogramok, a halmozottan sérültek terápiája, a kreativitás terápiája stb. A fó­rumot az Európai Gyógypedagó­gusok Szövetsége szervezi. A hi­vatalos programok mellett a vendéglátók változatos kí­sérőprogramokról is gondos­kodtak. Ezek főleg kulturális és sportrendezvények, kirándulá­sok lesznek, valamint szakmai látogatások a járás gyógypeda­gógiai intézeteiben. (farkas) ^J(ÖZLBJÉN^J Zseliz városa meghívja önt az I. Nemzetközi Kulturális Fesztivál­ra, melyet 1995. június 10-én 16.00 órakor rendez a zselizi sza­badtéri színpadon. A népművé­szeti ünnepi műsoron kívül fellép­nek a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház művészei, valamint Szent­endrei Klára, Virágh József, a De­fekt duó és Kabos László Buda­pestről. Jegyelővétel a zselizi kul­túrházban. K-94 ÚJ Szó-Jelentés A minisztérium jelen lévő öt ve­zető képviselője és szóvivője a té­teles tájékoztatás helyett filozófi­ai és egyéb fejtegetésekbe bo­csátkozott, jórészt azzal kapcso­latban, hogy kinek miért nem jár támogatás, ki hogyan nem teljesí­tette szerződésbeli kötelezettsé­geit, hány alkalmazottja és gép­kocsija volt a Csemadoknak, va­lamint a Rusinská Obrodának, s milyen aránytalanul nagy (több mint 17 és fél milliós) támogatás­ra tartanak igényt a szlovákiai magyar könyvkiadók, mikor az összes többi nemzetiség csupán A riportban említett doktor úr rendelője az iskola szerves ré­szeként 1967. december 27-én lett jóváhagyva, s a diákok meg­előző fogászati ellátását szol­gálta és szolgálja. Ebből eredően ma már csak a minimális higiéni­5 millióra nyújtott be kérvényt a Pro Slovakia alaphoz. E szemte­lenséget súroló aránytalanságok mellett megtudtuk továbbá azt a falrengető „tényt" is, hogy a ma­gyar hetilapok egyike-másika 70­80 százalékos (!) remittendával jelent meg, s ezeket, ugye, nem lehet támogatásban részesíteni. Lehet és kell ugyanakkor a Re­publikát, a Hlas ľudut, a Slo­venský sever és a Slovenský juh című periodikumokat a nemzeti­ségi csomagból (utóbbi kettőt a Kubko-Goral kiadó jelenteti meg). Lapunk kérdésére, hogy mi­lyen „filozófia" alapján kapott pél­dául 8,75 milliót a Slovenská Re­ai követelményeknek felel meg. A Dunaszerdahelyi járásban eddig hat iskolafogász kérvé­nyezte a meglevő rendelő ma­gánrendelőként való működteté­sét. A kérvényezők - beleértve a riportban megszólaltatott doktor publika nemzetiségi melléklete, a szóvivő frappáns választ adott: mert a tárca - úgymond - a meg­értésre törekszik, s ehhez a fent nevezett sajtótermékek felelnek meg leginkább, mivel figyelembe vették az olvasottságukat, pél­dányszámukat, egyebeket. A Hlas ľudu ráadásul nyugat-szlová­kiai kerületi lap, ahol sok magyar él. Ezek a „nemzetiségi mellékle­tek" a közeljövőben az Alkotmány magyarázatával, nemzetközi do­kumentumok megjelentetésével és értelmezésével kívánnak fog­lalkozni. Némi derültséget csupán az váltott ki, amikor hívatlanul meg­jelent Pavol Traubner, a Pro Slo­vakia állami alap tanácsának az elnöke, aki elmondta, csupán a sajtóból értesült a Pro Slovakia minapi üléséről, ahol 27 millió ko­rona támogatás elosztásáról dön­töttek... (k-y) urat is - megkapták a működte­téshez szükséges higiéniai szak­véleményt (engedélyt). Ez is azt bizonyítja, hogy nincs más mér­ce alapján elbírálva az állami és a magán fogorvosi rendelő. Természetesen ha netán meg­változik a rendelő eredeti külde­tése (pl. az iskolában található rendelő a nyilvánosság részére is hozzáférhetővé válik), még más higiéniai követelmények­nek is meg kell felelnie. MUDr. Misányik Tibor körzeti higiénikus Pontosítás Az 1995. Június l-jén megjelent „Foghíjak a szájban és az egészségügyben" cím alatt megjelent írásba - meggyőződé­sem szerint akaratlanul - pontatlan állítás került. Ezért ké­rem, közöljék az alábbi pontosítást: J ITTHON TÖRTÉNT -7 NAP ÁLATT SENKI SE AKAR POLITIKAI HULLA LENNI. Éppen 7 hónap telt el a parlamenti „hosszú éjszaka" óta. Ha a mindennapi politi­kai csetepaték tükrében vesszük szemügyre a helyzetet, úgy tűnik, semmi sem változott; a kormánykoalíció fő ereje ugyana­zokat a módszereket alkalmazza, mint régebben, és az a be­nyomásunk, hogy az ellenzék is ugyanolyan csekély, hatékony­sággal reagál ezekre, mint tavaly ősszel. Ha viszont úgy vizsgál­juk a helyzet változását, hogy összehasonlítjuk a november 4-ei állapotot a maival, felfedezhető, hogy markáns változás követ­kezett be Mečiar lehetőségeiben. Ama őszi éjszaka óta a mi­niszterelnök úgy politizált, hogy közben kénytelen volt lemon­dani régi álmairól, a 83-ak 90-ekre történő „kiegészítéséről". Magának, stílusának köszönheti, hogy megszilárdult a Demok­ratikus Baloldal Pártjának egysége, és ma már csak múlt időben emlegethetjük, hogy Kanis és Fogaš fejében megfordult a kormánykoalícióhoz csatlakozás gondolata. A két politikus, másokkal együtt, úgy tűnik, bölcsebb annál, semhogy a politi­kai hullajelölt szerepre vállalkozna. Hogy Mečiar elriasztotta őket magától, az részint természetéből, részint koalíciója jelle­géből, Slotáék és Luptákék otrombaságaiból következik. Egy magára valamit is adó politikus tisztában van vele, hogy aki e két pártelnökkel szövetségre lép, az már középtávon is a jő hí­rét veszélyezteti. A lasszózás politikája tehát csődöt mondott, így a mozgalom vezére számára nem maradt más megoldás, mint „gázt adni az úthengernek". Általános támadást indítottak Michal Kováč államfő és a DU ellen, és e küzdelem keretében immár a polgárok otthonába is bekopogtatnak. És a kopogta­tás rendőri segédlettel történik, amire (még a koalíció rokon­szenvezői közül is) egyre többen mondják, hogy „ami sok - az sok". Az államelnök népszerűsége kb. 10 százalékkal nagyobb Mečiarénál. Ez, persze, még nem dönti el a küzdelmet. Viszon* a nyomtatott sajtó zömének diktatúraellenes magatartása, az Alkotmánybíróság szolidsága, a polgári kezdeményezések szer­veződése sem elhanyagolható tényező. Kár, hogy a parlamenti ellenzéki egység kialakulása nem tart lépést ezeknek a de­mokrtikus tényezőknek a törekvéseivel. Vajon mi mindent kell még elkövetnie a miniszterelnöknek ahhoz, hogy teljesen egy­séges irányt vegyen a törvényhozási ellenzék fellépése? EGY ASZTALNÁL A DU ÉS AZ MPP. Az ellenzéki együttműkö­dés gyengesége igen nagy mértékben a Demokratikus Baloldal Pártjának, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak és a Demok­ratikus Uniónak a Magyar Koalíció iránti gyanakvásából ered. Pedig nyilvánvaló, hogy parlamenti eszközökkel a 17 magyar képviselő nélkül elképzelhetetlen a parancsuralmi rendszer ki­alakítására törekvő erők legyőzése. A politikai eseményeket fi­gyelők közül igen sokan csodálkoznak azon, hogy miközben egyre nagyobb veszélyben a demokrácia, a Magyar Koalíció pártjai és a szlovák ellenzéki erők között nem indult be a pár­beszéd. E téren némi elmozdulást jelent, hogy az elmúlt napok­ban végre egy asztalhoz ültek a Magyar Polgári Párt és a De­mokratikus Unió vezetői. Ezúttal ne vizsgáljuk, hogy melyik féltől indult ki a kapcsolatfelvétel kezdeményezése. Mind a ma­gyar, mind a szlovák demokratáknak elemi érdeke az együttműködés módjának keresése. Nyilván kedvező benyo­mást keltett a magát liberálisnak minősítő DU-ban, hogy a ma­gyar képviselők egy emberként fellépnek Moravčíkék parla­mentből való kiebrudalása ellen. Ez nem is lehet másképp, ez a létfenntartási ösztön működésének a jele mindkét oldalon. Az MPP vezető testülete úgy döntött, hogy minden ellenzéki erővel szorgalmazza a párbeszédet. E magatartás természetes következménye a kialakult helyzetnek. Az természetellenes, hogy a Magyar Koalíció további két tagja továbbra is várakozó állásponton van, illetve hogy a szlovák ellenzékiek sem tekintik sürgetőnek az egész magyar pártstruktúrával való párbeszéd megkezdését. Ég a ház, és közben azon morfondíroznak a tűzoltók, hogy milyen formájú vödör illene legjobban a kezük­be. Egyesek a dráma magyar statisztái közül már-már arra gya­nakodnak, hogy az idestova egy éve, a választások előtt meg­kötött koalíciós szerződés túlságosan görbére sikerült paragra­fusai gátolják az egységes fellépést. Tény, és ezt már tavaly szeptemberben, a képviselőjelölt-állításnál, illetve -káderezés­nél is tapasztaltuk, mennyire görbék a paragrafusok. Hogy a* MPP vezetői ennek ellenére leültek tárgyalni a DU politikusai­val, és más pártokkal is szorgalmazzák a párbeszédet, azt enge­di sejtetni, hogy meg tudják különböztetni a fontos dolgokat a még fontosabbaktól. TÓTH MIHÁLY A Duna menti kerékpárút új, 68 kilométeres szakaszát nyitották meg szombaton az első érdeklődők előtt. A Pozsonyból startolok Gútor, So­morja és Csölösztő értintésével juthatnak el Medvére. Az új kerékpársza­kaszt az európai természetvédelmi év, az ENCY 1995 keretében nyitot­ták meg a szlovák gazdasági minisztérium idegenforgalmi szekciója és a Duna Menti Államok Társulásának kezdeményezésére. A Duna men­ti kerékpárút a maga nemében a leghosszabb Európában. Hossza az újonnan megnyitott szakaszával együtt immár 168 kilométer. TA SR ERSEKUJVARI MUNKAUGYI HIVATAL: „Garai nem tőlünk szerezte az aláírásokat" Ü] Szó-összeállítás A múlt héten lapunk Is foglalkozott a Szlovákiai Mun­kásszövetség „aláíráshamisítási" ügyével, melyet a szövetségből nemrég kizárt Magdaléna Klszellcová és Otília Karászová Jelentett be e hó első napján. a személyi adatok védel­méről szóló törvény megsér­tését is jelentené" - írja töb­bek között szombati számá­ban a Pravda című napilap, melynek munkatársa meg­szólaltatta Ružena Židziko­váť, a Járási Munkaügyi Hiva­tal igazgatóját és Peter Groscht, a számítógépes há­lózat kezelőjét. Állításuk szerint Ján Garai parlamenti képviselő a Besz­tercebányai Magasépítő Vál­lalat munkásszállójába töb­bek között surányi, kürti, tar­doskeddi, kamocsai és andó­di munkanélküliek névsorá­val érkezett. A munkanélküli­ek adataival állítólag a parla­menti választásokban való indulásukhoz szükséges 10 ezer aláírásból hiányzókra akartak szert tenni. „Ha az ál­lítások beigazolódnának, az A munkaügyi hivatal igaz­gatója szerint lehetetlen, hogy tőlük kerültek ki az ada­tok. Az államigazgatásnak és az önkormányzatoknak kiad­nak ugyan adatokat a mun­kanélküliekről, de nem név­sorok formájában. A hivatal a személyi adatok védelméről szóló törvényt szigorúan megtartja, a hálózatban csak kezelőjének beleegyezésével eszközölhetnek beavatko­zást. -A számítógépes hálózat kezelője sem tartja reálisnak a hálózatból való adatkiszi­várgást. Megjegyezte, hogy nagy különbség van a mun­kaügyi szakosztály - a sajtó így jelölte meg az adatok forrását - és a munkaügyi hi­vatal között. Nemcsak foga­lombeli különbségről van szó, hiszen a munkaügyi szakosztályok már nem is lé­teznek.. VÁLASZ OLVASÓINKNAK Szolgálati utak N. E.: Egy külföldi vállalat szlovákiai kirendeltségén dolgozom üzletkötőként. A megállapodásunk szerint a saját gépkocsim­mal Járok szolgálati utakra, olykor még külföldre is. Egy kollé­gám szerint idén már háromszor emelték a szolgálati utakkal kapcsolatos költségtérítéseket. Igaz ez? Milyen összegű költ­ségtérítés Jár nekem? Az utazási költségtérítésekről szóló 119/1992. Tt. számú tör­vényt utoljára a május 31-én megje­lent 104/1995. Tt. számú munka­ügyi minisztériumi intézkedés mó­dosította, mégpedig úgy, hogy a sa­ját kerékpárok, motorkerékpárok, oldalkocsis motorkerékpárok szol­gálati utakon történő használatáért az eddig kilométerenkénti 90 szlo­vák fillér helyett június elsejétől 95 szlovák fillér jár, a személygépko­csik esetében pedig az eddigi 3,40 helyett 3,65 Sk. Idén, 1995-ben a Törvénytárban már megjelent egy hasonló minisztériumi intézkedés (54/1955 Tt. szám alatt), amely 90 fillérre, illetve 3,40 koronára emelte az említett összegeket. Az idén még további két miniszté­riumi intézkedés jelent meg a Tör­vénytárban, amelyek viszont az úgy­nevezett napidíjakra vonatkoznak, illetve a napidíjak egyes összegeit módosították. A jelenleg érvényes jogi szabályozás értelmében a ha­zai szolgálati útra kiküldött alkal­mazottnak 44 korona összegű na­pidíj (étkezési díj) jár akkor, ha a szolgálati út legalább öt, de legfel­jebb 12 óráig tartott; 70 korona jár akkor, ha a szolgálati út több mint 12 óráig, de legfeljebb 18 óráig tar­tott; illetve 109 korona jár akkor, ha a szolgálati út több mint 18 óráig tartott. Ugyanakkor pedig, ha a munkáltatója a legalább öt óráig tartó szolgálati útra való kiküldés­sel megakadályozza azt, hogy „a szokásos módon étkezzen", akkor valamiféle kárpótlásként 44 koro­nát fizethet ki, illetve téríthet önnek (a munkáltatójának az úgynevezett kilométerpénzt tehát mindenkép­pen ki kell fizetnie, de az utóbb em­lített 44 koronát mindössze „kifizet­heti"). Emellett természetesen még az úgynevezett benzinköltség is jár, amelyet a 119/1992. Tt. számú törvény 7. §-a értelmében a forgal­mi engedélyben feltüntetett üzem­anyag-fogyasztási adatok és az ér­vényes üzemanyagárak alapján számítanak ki. A külföldi szolgálati utaknál ilyen térítés külföldi pénz­nemben jára külföldön 350 kilomé­ternél többett megtett kilométere­kért. (fekete)

Next

/
Oldalképek
Tartalom