Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám, szerda

1995. június 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó [3] Parlamenti maratón lesz? Végre napirendre kerül a ki­sebbségi keretmegállapodás! Az a dokumentum, amelynek parla­menti jóváhagyásától tette függővé •- legalábbis ezt hangoz­tatta - a pozsonyi kormány a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifi­kálását. Képviselői becslések sze­rint a sokszor hivatkozási alapul szolgáló dokumentum jóváhagyá­sa mindössze néhány percet veSz majd igénybe, és talán vita sem alakul ki róla. Zöldet kaphat az alapszerződés programra tűzése is, ha a parlament áldását adja a Szlovákia által már négy hónapja áláírt keretmegállapodásra. Felté­ve, ha valóban „csak" .ez (volt) az akadálya annak, hogy a szlovák törvényhozás nem a magyarral egyi dőben tárgyalta a Nyugat által a térség stabilizációja zálogának tartott államközi szerződést. A ma kezdődő plenáris ülés ­a programból ítélve - akár három hétig is eltarthat, és több megle­petést is tartogat. Izgalmasnak ígérkezik például a titkosszolgá­latot felügyelő parlamenti bizott­ság új elnökének megválasztása. Bár az biztosra vehető, hogy Ivan Lexa utódját csakis a „legmegbíz­hatóbb" mozgalom adhatja, a kormánykoalíció pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy az ellenzéket továbbra is távol tartsa e testülettől. Nincs kizárva az sem, hogy a kormánykoalíció képviselői - a DSZM Országos Választmányának hétvégi állás­foglalása szellemében - ismét le­mondásra szólítják fel. az ál­lamfőt. Elvégre ilyen magas párt­fórumi döntést egy megbízható képviselőnek parancsként kell értelmeznie, az államfővel szem­beni bizalmatlanság fel-felmele­gítése pedig figyelemelterelő manővernek sem utolsó. Merthogy itt-van az új vagyonje­gyes privatizáció helyett kilátásba helyezett kötvényes vagyonosz­tás, amelyről nem lenne jó, ha kitu­dódna: ném más, mint újabb telje­síthetetlen ígéret. Az sem kívána­tos, hogy kiderüljön: a kormány­nak még a múlt évben javaslatot kellett volna tennie a nyugdíjak, valamint a létminimum emelésé­re, pontosabban valorizálására. A parlament tárgyal az illetékeme­lésről, a reklámtevékenység sza­bályozásáról-megzabolázásáról, és a honatyák szavaznak arról, hogy az ország miként fedezi a múlt évi költségvetési hiányt. Minderről a nyári szünet előtti utol­só, maratoninak ígérkező, ma kezdődő parlamenti ülésen lesz szó. GÁGYOR ALÍZ TOBB MINT NEGYVEN NAPIRENDI PONT Új házszabály csak ősszel UJ Szó-tudósítás Több mint negyven pontból áll a szlovák parlament ma kezdődő, nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésének programja. Mint azt Ivan Gašparovič házelnök tegnapi sajtótájékoztatóján elmond­ta, levették a napirendről az ellenzék által sokat bírált új ház­szabály vitáját és a Ľudovít Štúr Érdemrend odaítélését. rületeken kiemelkedő eredményt elérő személyek kimaradtak a ja­vasoltak listájáról. Megtudtuk, hogy továbbra sem lezárt az esedékes nyugdíjemelés mértékének kérdése, és még min­dig folynak az egyeztetések a szo­ciális ügyi tárca, a szakszervezetek és a társadalombiztosító között. A vagyonjegyes privatizáció Mečiar Az előbbi azért került le a napi­rendről, mert. a képviselők közel 400 módosítást tettek. Az utóbbi esetében pedig az ellenzék főleg azt kifogásolta, hogy szinte kizáró­lag a kormánykoalícióhoz közel ál­ló személyeknek, illetve sportolók­nak akarták odaítélni, és egyéb te­AZ AREMELEST NEM USSZUK MEG Üzemel a papírgép ÚJ Szó-tudósítás - Három havi megfeszített munkánkba került, de végül is sikerült teljesíteni vállalásun­kat, hogy a tűzvész után a le­hető legrövidebb időn belül újra munkába álljon a papírgyártó berendezés - jelentette be teg­napi harmaneci sajtóértekezle­tén Miroslav Vais, a Harmaneci Papírgyár vezérigazgatója. A ha­zai piac 85 százalékát ellátó vál­lalat számára a toalettpapír-, papírzsebkendő-, illetve a papír­szalvéta-gyártás alapanyagát biztosító berendezést a február 23-ai emlékezetes tűzvész so­rán sikerült ugyan megóvni, tönkrement viszont a teljes elektromos hálózata. Az alap­anyag-kiesés miatt jelentősen lecsökkent a vállalat termelése, Vladimír Borsek kereskedelmi igazgató szerint ennek ellenére sikerült megtartaniuk hazai, il­letve csehországi szállítóikat. Igaz ennek érdekében sokszor készterméket is vásároltak szá­mukra. Igor Rintel, az igazga­tótanács elnöke szerint a felújí­tást saját forrásaikból fedezik, erre a célra eddig 125 millió ko­ronát biztosítottak. A termelés tehát zavartalanul folyik, a vállalat illetékesei vi­szont kevésbé kedvező hírekkel szolgáltak az árakat illetően. En­nek oka a nyersanyagul szolgáló cellulóz árának világpiaci emel­kedése, bár ennek csak egy kis részét hárítják át a vásárlókra. Az áremelkedés ellenére a válla­lat vezetői bíznak abban, hogy a lakosság hű marad a termékeik­hez, hiszen a tűzvész utáni időben összehasonlíthatta azok minőségét a környékbeli orszá­gokból behozott hasonló termé­kek színvonalával. (tuba) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó-tudósítás A szlovák kormánynak még mindig van esélye arra, hogy ja­vítson politikáján, és pozitív lépé­seket tegyen a magyar nemzeti kisebbséggel szemben - véleke­dett pártja tegnapi sajtóértekez­letén Duray Miklós, az EGYÜTT­ÉLÉS elnöke. A pártelnök ugyan­akkor nyugtalanítónak tartja, hogy a kormány és a Magyar Ko­alíció közti dialógus hiányát Mečiar és politikustársai sajátos módon kívánják megoldani. Olyan partnereket keresnek a szlovákiai magyarok között, akik hajlandók lennének kiállni a kor­mány azon intézkedései mellett, melyekkel szemben a Magyar Koalíció következetesen fellép. Lapunk azon kérdésére, elfogad­hatónak tartja-e a miniszterel­nöknek a magyar pártvezetőkkel való találkozóján elhangzott ajánlatát, hogy vegyenek részt az államnyelv védelméről szóló tör­vény végső változatának kialakí­tásában, Duray kijelentette: - Ha változtatás nélkül fogadja el a kormány a törvénytervezetet, nem látunk okot arra, hogy együttműködjünk a kidolgozásá­ban, mivel ezek az alapelvek tel­jességgel elfogadhatatlanok számunkra. Lapunk további kér­désére válaszolva leszögezte, hogy a miniszterelnök egyér­telműen megmondta, a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifi­kálásához nincs szüksége az el­lenzék támogatására, elegendő lesz a DSZM és a Munkásszövet­ség képviselőinek szavazata, ha az SZNP képviselői távol is ma­radnának a szavazástól. Harna István a washingtoni ki­sebbségi kerekasztal eredmé­nyeit értékelve felhívta a figyel­met arra, hogy.Közép-Kelet-Euró­pa interetnikai problémáit az Egyesült Államok Nemzetbizton­sági Hivatalának munkatársai biztonsági kérdésnek is tekintik. (horváth) kormány által felvetett új koncep­ciójával kapcsolatban Ivan Gašpa­rovič kijelentette: a Nemzetközi Valutaalap eddig nem talált benne kivetnivalót. Az újságírók figyelmét felkeltették Miroslav Maxonnak, a költségvetési bizottság elnökének a szavai, aki nem tartja alkotmány­ellenesnek a befektetési alapok további működését korlátozó ter vezetet. Maxon egyébként azokat a korábbi parlamenti döntéseket sem tartja alkotmányellenesnek, amelyekről az alkotmánybíróság már kimondta: sértik az alaptör­vényt. (gágyor) Pártkapcsolatok ÚJ Szó-hír Szlovákia érdeke, hogy ne ha­logassák a magyar-szlovák alap­szerződés ratifikálását - állapí­tották meg a Szlovákiai Zöldek Pártjának és az Együttélésnek a vezetői tegnapi találkozójukon. A felek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szerződés egyes fejezetei különbözőképpen értel­mezhetőek. A Jozef Pokorný és Duray Miklós elnökök vezette küldöttségek eszmecserét foly­tattak a belpolitikai helyzetről. Megállapították, hogy megvan­nak a feltételek képviselőik par­lamenti együttműködéséhez, és az Együttélés megígérte, hogy tá­mogatni fogja a zöldeknek a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos indítványait. A zöldek küldöttsé­ge ezt követően látogatást tett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom központi irodájában is, ahol Bugár Béla pártelnökkel és a mozgalom több más ve­zetőjével folytatott ugyanezekről a témákról megbeszélést. Kötelest is ellenőrizték ÚJ Szó-hír A rendőrség tovább foly­tatja a DU petíciós ívei hite­lességének ellenőrzését. Szerkesztőségünk tudomá­sára jutott, hogy tegnap es­te Köteles Lászlót, az Együttélés parlamenti kép­viselőjét kereste fel szepsi lakásán egy rendőrtiszt. Kö­teles úr elmondta, a tiszt fe­szengve, éreztetve, hogy ő csak a kötelességét teljesí­ti, kérte meg őt aláírásának hitelesítésére, mégpedig azon az íven, amelyeta ma­gyar parlamenti képviselők közösen írtak alá. Emellett még körülbelül hat ívet szo­rongatott a kezében, ezek valószínűleg a DU választá­sokon való indulását támo­gató szepsi lakosok aláírá­saittartalmazták. (hzs) HORN-MECIAR TALALKOZO Több alkalom kínálkozik MTI-hírek Horn Gyula magyar miniszter­elnök és Vladimír Mečiar szlo­vák kormányfő találkozására a közeljövőben több alkalom is kí­nálkozik, hiszen június 27-én mindketten részt vesznek Can­nes-ban az Európai Tanács (az Európai Unió legfelsőbb szerve) és a közép- és kelet-európai tár­sult országok vezetőinek talál­kozóján. Ezt Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő jelentet­te ki szokásos keddi tájékozta­tóján. Mint mondta, újabb talál­kozóra kerülhet sor - bár erről még nincs döntés -, ha Horn Gyula is részt vesz tíz nap múl­va Szlovákiában a pápa látoga­tása idején tartandó szentté avatási ceremónián. A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy a tervek szerint július elején há­romoldalú találkozóra kerül sor Franz Vranitzky osztrák kancel lár, Horn Gyula és Vladimír Mečiar között. Ezt a találkozót a Kurier című osztrák lap szerint az ausztriai Rust városkában tartanák meg. 1 Románia EU-felvételt kér Az említett cannes-i csúcs alkalmával Románia be kívánja terjeszte­ni hivatalos tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz - jelentette be Gavril losif Chiuzbaian román igazságügy-miniszter Luxembourgban. Chiuzbaian az EU és társult kelet-európai országok igazságügy-, és bel­ügyminisztereinek együttes ülésén tartott felszólalásában utalt erre. A hír kapcsán az ülés helyszínén emlékeztettek arra, hogy a szlovák mi­niszterelnök néhány nappal ezelőtt jelezte: Pozsony is tagfelvételi ké­relmet készül a cannes-i csúcson beterjeszteni. ROMAN HÍRSZERZŐ SZOLGALAT: A levélbombák nem voltak életveszélyesek MTI-Jelentés Frunda Györgynek, az RMDSZ szenátorának interpellációjára vá­laszolva Victor Marcu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezérigaz­gató-helyettese a román szenátus­ban közölte: a romániai nemzeti ki­sebbségi vezetőknek ugyanaz a személy küldött az elmúlt hetek­ben levélbombákat Ausztriából. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tisztelet­beli elnöke, Paul Pjiilippi, a Német Demokratikus Fórum elnöke és Ni­co/ae Gheorghe roma vezető ka­pott ilyen küldeményt, amely egy­egy francia nyelvű könyvbe elhe­lyezett „BOMB" feliratú szerkeze­tet tartalmazott, olyan szövegré­szeknél, amelyek értelemszerűen fenyegetést tartalmaztak. Marcu tábornok véleménye sze­rint a küldeményekben lévő szer­kezet nem tartalmazott igazi és működőképes robbanóanyagot, és nem veszélyeztette a címzettek élétét. A szerző felderítéséhez arra van szükség, hogy a SRI és a ro­mán belügyminisztérium vizsgála­tainak adatait az osztrák illetéke­sek rendelkezésére bocsássák ­mondotta Frunda György kérdésé­re válaszolva a tábornok. P árizsban 84 éves korában el­hunyt Emilé M. Cioran. A vi­lághírű román származású francia író és esszéista már hosszú évek óta Alzheimer-kórban szenvedett. Cioran a Szebeni havasok lábánál fekvő Resinárban (Rasinari) szüle­tett 1911-ben, és 1937 óta élt francia emigrációban. A Gallimard kiadó nemrég jelentette meg összes műveit. Cioran néhány éve felhagyott az írással, mert úgy érezte, hogy csökkent az alkotó­kedve. B udapesten tegnap a nemzeti és etnikai kisebbségi szerve­zetek, valamint önkormányzatok költségvetési támogatásáról szőlő országgyűlési határozat módosítá­sának együttes általános vitájá­ban Horváth Vilmos (SZDSZ), az il­letékes bizottság képviseletében elmondta: a testület igyekezett konszenzusos álláspontot kialakí­tani a kisebbségi szervezetek kie­gészítő támogatásáról. A határo­zatalapján 193 millió 800 ezer fo­rintot osztanak szét a kisebbsé­gek között úgy, hogy az összegek tükrözzék az egy-egy kisebbség ál­tal alkotott önkormányzatok szá­mát. A határozati javaslat mellék­letéből kiderül, hogy a legtöbb tá­mogatást az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat kapja, a legkevesebbet pedig a Bolgár Or szágos Önkormányzat. G ázában mintegy 250 egykori palesztin fogoly és harcos az izraeli börtönökben raboskodó mintegy 6500 palesztin szabadon bocsátásáért tüntetett. A felvonu­lók közül többeket jelképesen a nyakuknál vagy a csuklójuknál fogva összeláncoltak. A tüntetők egyik szónoka közölte, hogy addig nem lesz béke Palesztinában, amíg valamennyi palesztin foglyot el nem engedik. A tüntetés annak a nagyszabású kampánynak a ré­sze, amelyet a foglyok ügyének rendezéséért Jasszer Arafat pa­lesztin vezető indított a hét végén. Razzia Franciaországban MTI-hírek Nagyszabású rendőrségi razzia kezdődött tegnap egész Franciaor­szágterületén a különböző észak­afrikai fegyveres csoportokat tá­mogató iszlám hálózatok felgön­gyölítésére. A rendőrök azokat akarják őrizetbe venni, akik fegy­vervásárlással, csempészéssel, hamis iratok beszerzésével, illetve bármely más módon segítik a fegy­veres harcot vívó iszlám terrorszer­vezeteket, például a külföldiek meggyilkolásával vádolt algériai GlA-t. Igazságügyi körök szerint a mostani hadműveletnek mintegy ötven „célpontja" van, részben Pá­rizsban és Párizs környékén, rész­ben pedig a különböző vidéki nagy­városokban. Összesen mintegy 140 gyanúsítottat vettek őrizetbe: a razziában körülbelül négyszáz rendőr vett részt. A francia belügy­miniszter által kiadott közlemény szerint a rendőrök fegyvereket és számos más anyagot is találtak. 1993 novembere, azaz az algíri francia konzulátus három alkal­mazottjának elrablása óta ez a ti­zenegyedik ilyen razzia Franciaor­szágban. Román állampolgárok nem kaphatnak többé menekültstátust Franciaországban - jelentette be a francia Menekültügyi Hivatal. A szervezet a román politikai rendszerben végbement alapvető válto­zásokkal indokolta a lépést, amelyet - mint közleményében olvas­ható - előzetesen megvitatott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­val is. Az intézkedés nem csupán az ezután érkező, s esetleg mene­déket kérő emberekre vonatkozik; a már Franciaországban élő, ed­dig menekültként kezelt románoktól is megvonják ezt a státust. Igaz, az ő helyzetüket egyenként fogják megvizsgálni, s az érintet­tek adott esetben fellebbezhetnek a döntés ellen. London: a Zsidó Intézet jelentése MTI- és CTK-hír Európában a szélsőjobboldal előretörése jelentette a legna­gyobb veszélyt a zsidó lakosság­ra a múlt évben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában pedig az erőre kapó harcos iszlám funda­mentalizmus, amelynek hagyo­mányos anticionista álláspontja mindinkább nyílt antiszemitiz­musba csap át - egyebek mel­lett ezt állapítja meg a londoni székhelyű Zsidó Intézet és az Amerikai Zsidó Bizottság közös, átfogó nemzetközi felmérése. Az éves összeállítás, amelyet a két befolyásos szervezet a brit fővárosban tegnap tett közzé, általánosságban is a zsidógyűlö­let világszerte tapasztalt fellán­golásáról ad hírt, „s ez Buenos Airestől Londonon át Lübeckig számos súlyos atrocitásban megnyilvánult". A nyegyedik éve rendszeresen kiadott, megle­hetősen terjedelmes összefog­laló készítői ezúttal 61 országot vettek górcső alá, következteté­seik levonásához olyan jelensé­geket taglaltak, mint az antisze­mita pártok tevékenysége, a zsi dóellenesség jelenléte a hivata­los politikában és a sajtóban, valamint a kormányok elszánt­sága a jelenség elleni harcban. Az intézet Szlovákiát - Romá­niával, Törökországgal és Orosz­országgal együtt - azokhoz az országokhoz sorolta, amelyek­ben „aggodalmat kelt a zsidóel­lenes légkör". Ezzel összefüg­gésben a jelentés emlékeztet arra, hogy Szlovákiában és Ro­mániában a zsidóellenes pártok a kormánykoalícióban is helyet kaptak. Ami Szlovákiát illeti, ag­godalomra ad okot - állapítja meg a dokumentum -, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a kabinet tagja. Ám ezt a tényt ellensúlyoz­za, hogy Michal Kováč államfő ismételten elítélte a fajgyűlöle­tet, az antiszemitizmust, vélte a Zsidó Intézet. A 250 oldalas összeállítás­ban mintegy négy oldal foglal kőzik a magyarországi helyzet­tel. A fejezet bőséges teret szentel Csurka Istvánnak, aki „jóllehet komoly tekintélyvesz­teséget volt kénytelen elköny­velni, továbbra is pártja élén áll, s megtartotta a Magyar Fó­rum című lapot is". A jelentés megállapítja: az egykori vezető politikus és pártja rendre visszautasítja az antiszemitiz­mus vádját, Csurka István személyes megnyilvánulásai azonban „ellentmondanak a cáfolatoknak". A kiadvány sa­játos megállapítása szerint Csurka valós politikai hátor­szágát Torgyán József kisgaz­da pártelnökkel fenntartott szövetsége szolgáltatja, „an­nak ellenére, hogy alapállásuk jelentősen különbözik: Tor­gyán maga is szélsőséges na­cionalista, és^ talán ide­gengyűlölő is, de semmikép­pen sem antiszemita".

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom