Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)
1995-05-10 / 107. szám, szerda
1995. május 10. HÍREK - VELEMENYEK ÚJSZ Ó 5J CSEH TAMAS A Dalok Május 3-án zsúfolásig megtelt a pozsonyi Csemadok-székház nagyterme. Azért fontos így kezdeni, mert a puszta ténynél többet jelent, ha tudjuk, hogy Cseh Tamás látogatott Pozsonyba dalaival, melyek 1979 óta nem hangzottak el fővárosunkban. A közönség kor szerinti összetétele a várttal ellentétben nem volt „vegyes" többségben egyetemistákból állt. Ez is jelent valamit. Részben azt, hogy a koncert szervezője a bölcsészhallgatók Pilinszky János Klubja (ismertebb nevén a PIJÁK) volt. Másrészt viszont mélyebb oka is lehet a fiatalok fokozott érdeklődésének. Ezek a dalok - talán nevezhetem őket kelet-európai sanzonoknak is - a magyar valóság 60-as 70-es éveinek pillanatképei. Ama bizonyos „nagy generáció" nagy pillanatainak állomásai. Keserűen reálisak, vagy éppen dacosan optimisták. Olyan konkrét pillanatok, mégis örök igazságok, melyeket legtöbbször csak a kamera lencséje tud hűen rögzíteni. Ritkább esetekben a mikrobarázda is. Mint Cseh Tamás lemezein, amelyek közül az első húsz éve jelent meg. A „Levél nővéremnek" és a többi korong ma már kordokumentum egy nemzedék számára mindenképp. Hogy a mai huszonéveseknek mennyit jelent, az a mostani pozsonyi koncerten derült ki. Bereményi Géza helyzetjelentései róluk és nekik is szólnak, néha bizony hátborzongató időszerűséggel mintha most érte volna utol őket az idő. Bennük van a változtatni akarás, a vágyak és lehetőségek, a szorongás és leplezése, a ború és elhessegetése, a szembefordulás és a mindenek fölötti remény. A világ körülöttünk. Örömmel tölthet el, hogy a mai fiatalok is „veszik az üzenetet", hogy tudnak védekezni a médiákból könyörtelenül hömpölygő értéktelen ál-kultúrával szemben, és a kis csatornákon át folydogáló maradandót választják. Reméljük, a jövőben gyakrabban hallhatjuk Cseh Tamást, a dalnokot, hazai színpadokon is. Hogy egyszerre lehessünk hallgatók és szereplők. JUHÁSZ KATALIN VÁLASZ OLVASÓINKNAK Kártalanítás M. E.: Az édesapámtól az ötvenes években vették el a mezőgazdasági gépeit (valamilyen cséplőgépet, vetőgépet, ekéket, boronákat traktort stb.) Most nemrég hallottunk arról, hogy valamilyen kártalanítást lehet kérni ezekért. A földjeinket már visszakértük, az állami gazdaság bérleti szerződés alapján műveli meg. Az édesapám pedig nem tud visszaemlékezni arra, hogy kérte-e a gépekért járó kártalanítást vagy sem. Hol fogjunk hozzá jogaink érvényesítéséhez? Őszintén szólva attól tartunk, hogy a jogaik érvényesítésére megszabott határidőből már kifutottak. Az 1991. évi 229. Tt. számú földtörvény huszadik paragrafusa szerint a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés üzemeltetését szolgáló élő és holt leltár (felszerelés), illetve készletek eredeti tulajdonosa kárpótláshoz való joggal rendelkezett, amennyiben ezeket a szövetkezetbe bevitte, vagy elvették tőle az 1948. február 25-től 1990. január elsejéig terjedő időszakban. Ennek a kárpótlásnak az eredeti törvényalkotói szándékok szerint azt kellett volna elősegítenie, hogy azok, akik gazdálkodni kezdenek a saját földjeiken, ne induljanak a nulláról, mivel „a kárpótlást ugyanazon vagy összehasonlítható fajtájú és minőségű dolgokban teljesítik és olyan mennyiségben, amely arányos az átvett ingatlannal (vagy annak részével), illetve a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés üzemeltetésének szükségleteivel." A földtörvény a továbbiakban megállapítja, hogy ha ez nem lehetséges, „a kárpótlást a mezőgazdasági termelés biztosítását célzó szolgáltatásokban kell teljesíteni, esetleg a kötelezett jogi személy vagyonán való hányaddal, mégpedig az elvett dolgoknak a jelen törvény hatálybalépése napján érvényes árak szerinti értékének összegéig." A földtörvény 20. §-ának ötödik bekezdése szerint az ilyen kárpótlási igényeket 1992. december 31-ig kellett volna érvényesíteni, és ha ez nem történt meg, akkor a jogigény megszűnt. Az így érvényesített jogigényt a kötelezett személy (vagyis az a jogi személy, amely ezeket a dolgokat elvette, illetve átvette, esetleg ennek a jogi személynek a jogutódja) egy éven belül volt köteles rendezni a kártalanítás megadásával. A levelében említett körülmények alapján konkrétabb válasszal szolgálni sajnos nem tudunk. (fm) TEGNAP OLVASTUK 1 Nem vettek fel, hogyan Júniusban mintegy 90 ezer tanuló hagyja el az alapiskolákat. Az elmúlt hét keddjén és szerdáján már lezajlott a középiskolai felvételik első fordulója. Az érdekelt tanulók és szüleik azóta már tudják, vajon milyen eredményt értek el, felvették vagy sem a tanulót. Vajon mit tegyen az, aki az első megmérettetésen kudarcot vallott? Két út áll a felvételik első fordulójában elbukottak előtt: a fellebbezés vagy a felvételi-kérelem ismételt beadása egy olyan iskolára, ahol lesz második forduló (június 13.-14.). Ha a tanuló szülei a fellebbezés mellett döntenek, akkor tovább? az elutasítás kikézbesítését követő nyolc napon belül kell ezt megtenniük, ráadásul a középiskola igazgatójának közvetítésével. Ha a második forduló mellett döntenek, akkor meg kell állapítani, vajon hol tartanak újabb felvételit. Kivételes esetekben még azoknak a tanulóknak is gondjuk lehet, akik sikeresen vették a felvételi akadályait. Ugyanis lehetséges, hogy kevés jelentkező híján az igazgató úgy dönt: nem nyitnak osztályt. Ebben az esetben azonban egy pótmegoldást kell felajánlania. (JÁN CHLUP, Smena) MEGKÉRDEZTÜK n Mikor jönnek az ötezerkoronások? Ján Onda, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője: - Az új fizetőeszköz kinyomása, majd Szlovákiába történő szállítása (a bankók Németországban készültek) és a kibocsátás között bizonyos idő telik el. A Szlovák Nemzeti Banknak, mint a hazai fizetőeszközök forgalomba hozójának törvény adta joga a kibocsátás időpontjának megállapítása. A dátum már ismert, eszerint a legnagyobb címletű szlovák fizetőeszköz, az ötezerkoronás május 22-én kerül forgalomba. (só) AZ ÖNZETLEN TAMOGATOKNAK KÖSZÖNHETŐ Huszadszor is lesz Duna Menti Tavasz (Ú) Szó-tudósítás) A Duna Menti Tavasz szervezői a dunaszerdahelyi Városházán megtartott munkaértekezletükön a szűkös anyagi lehetőségekhez mérten megállapodtak abban, hogy a gyermekszínjátszók és -bábosok országos fesztiválja az eddigi évfolyamokhoz képest rövidebb időtartamú lesz. Május 17-e és 19-e között a megszokott helyszínen a városi művelődési házban lépnek fel a meghívott gyermekegyüttesek. A tanácskozás időpontjáig a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Színjátszók Társaságát segítve a vendéglátó város, Dunaszerdahely önkormányzata 60 ezer koronát, a Márai Sándor Alapítvány 40 ezer koronát, a marcelházi önkormányzat és a pozsonyi 3F Lámpa- és Bútorstúdió 5-5 ezer koronát, a Paulis magánvállalat 25 ezer koronát, a marcelházi szövetkezet autóbuszt, a dunaszerdahelyi Regionális Kulturális Központ 17 ezer koronát és a propagációt, a Nap Kiadóvállalat a Fürge Irka fesztiválújság és a műsor szórólapjainak az elkészítését és a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ a rendezvény teljes műszaki, színpadi és az épületen belüli szervezési szervizét ajánlotta fel. A DMT szervezői remélik, hogy a rendezvény bankszámlájára - Slovenská sporiteíňa, pobočka Dun. Streda č.ú.: 77042129/0900 - további támogató összegek érkeznek. Ezúttal is köszönik a résztvevő csoportok utaztatásának költségeit átvállaló önkormányzatoknak, iskoláknak, szülői munkaközösségeknek és magánvállalkozóknak az önzetlen segítséget, (d-n) TORNAIJAI FELHÍVÁS Sajó menti példa Úl Szó-tudósítás A Duna Menti Tavaszra gondoltak és az idei megrendezésének érdekében cselekedtek is az elmúlt vasárnap délután a tornaijai kultúrházban összesereglett gyermekek és felnőttek. Az anyák napja tiszteletére rendezett műsor szervezői, a Csemadok tornaijai alapszervezetének képviselői felhívással fordultak a jelenlevőkhöz, akik a kedves ünnepség alatt kétezer koronát gyűjtöttek össze és ajánlottak fel arra, hogy az országos gyermekszínjátszó- és bábcsoportok fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt az idén is megrendezhessék. (ambrus) A BÖNGÉSZŐ nyertese A megváltozott nyerési lehetőséggel újraindult BÖNGÉSZŐ helyes válaszát beküldők közül tegnap Miklósi Péter, a VASÁRNAP vezető szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát Nagy Margit komáromi olvasónknak küldjük. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Fülöp Viktor. FELHÍVÁS A pozsonyi Magyar Gimnázium Igazgatósága értesíti az alapiskolák végzős növendékeit, hogy a gimnáziumi felvételi vizsgák II. fordulóját 1995. június 13-án tartja az iskola épületében. (Tagozatok: nyelvi, matematikával bővített, általános). Cím: Gymnázium s vyučovacím jazykom maďarským, ul. Dunajská 13., 814 84 Bratislava. Tel.: 364-315 K-81 FRICSKA Ugynökmánia A szlovák rádió tegnap déli hírműsora szerint John Major brit kormányfő tegnap Borisz Jelcinnel tárgyalt Oroszország lehetséges NATO-tagságáról. Egy további hír szerint Bili Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke készül Ukrajnába, ahol ismét felmerülne az a téma, hogy a NATO-t esetleg keleti irányban bővítenék. Az említett híreket hallgatva eszembe jutott a Szlovák Nemzeti Párt pénteki sajtótájékoztatója, amelyen a párt egyik alelnöke azzal vádolta meg Václav Havel cseh köztársasági elnököt, hogy idegen hatalmak szószólójaként kifogásolta vagy támadta azt, hogy Oroszország a NATO tagja legyen. Egy-két szlovákiai kollégámmal eltöprengtünk azon, hogy Havel mely idegen hatalmak szószólója, ügynöke lehet, ki fizetheti őt a Szlovák Nemzeti Párt szerint, hiszen az ezt firtató kérdésre nem kaptunk egyértelmű, választ. Jozef Šedovič, a SZNP alelnöke inkább csak úgy körülírta, hogy többek között Szlovákia is a kommunista szatelitállamból most az Észak-atlanti Szövetség csatlósává kívánna vállni, amivel pártja, nem tud egyetérteni. Most viszont amikor már az angol kormányfő, meg Bili Clinton elnök is hajlandó lenne tárgyalni a NATO bővítéséről, számomra csak az jön ki, hogy Havel csakis a vörös Kína európai ügynöke lehet - legalábbis Slotáék külpolitikai filozófiája szerint. Ugyancsak pénteken kirobbant azonban egy másik ügynökbotrány is. A szlovák titkosszolgálatot felügyelő szemfüles parlamenti bizottság néhány töredelmes vallomástételre hajló ügynök szavai alapján előterjesztette a parlamentnek azt a jelentést, amelynek alapján a köztársasági elnöktől az úgymond demokratikus parlamenti többség megvonta a bizalmát. A Václav Havel elleni immár megcáfolt vád kapcsán most már csak azt kell kideríteni, kinek a szolgálatában állnak azok a titkosügynökök, akik oly készségesen vallották fedőneveik védelmét élvezve, hogy az elnök szekerét tolták. Persze, itt is alkalmazhatóak egyes párhuzamok; ha ezek az ügynökök nem az államfőt segítették, akkor ugyan melyik vörös hatalmat szolgálták? FEKETE MARIAN Megjelent a GHÝMES EGYÜTTES legújabb kazettája. Gyerekeknek és felnőtteknek. Megrendelőlap Megrendelem a Ghýmes együttes BENNÜNK VAN A KUTYAVÉR című kazettáját példányban. Név, cím: A kazettát utánvéttel küldjük. Ára 130 korona + postaköltség. Cím: Ghýmes együttes, Svätoplukova 1, 903 01 SENEC AHOGY ÉH LATOM Lóvátett ellenzéki sajtó Bele kell nyugodnunk, Szlovákia olyan ország, ahol a politikai kultúrához szervesen hozzátartozik, hogy a kormányfő, egy-egy miniszter vagy valamelyik napilap főszerkesztője időnként borítékot talál az íróasztalán, és a koperta csupa hétpecsétes titkot tartalmaz. A múlt hét végén is ez történt. Azóta 5 szlovák koronáért már mindenki vásárolhatott hétpecsétes titkokat. A főszerkesztő, aki elsőként közölte a 20-25 gépelt oldalnyi szöveget eleinte bizonyára arra is gondolt, hogy tettéért esetleg be is börtönözhetik. Miután azonban elolvasta a parlamenti „tudósítást", bizonyára fellélegzett. Semmi olyat nem tartalmaz a szöveg, amit akármelyik szerkesztőségi slapaj, vagy figyelmesebb újságolvasó már korábban is ne tudott volna. Elsősorban a miniszterelnök kijelentései alapján... így nem kellett hozzá különösebb kurázsi, hogy a szöveget közzétegye. Sokan azok közül, akik vették maguknak a fáradságot, és elolvasták a „titkos" szöveget, most hüledezve kérdezik: Miért kellett emiatt titkosítani a parlament ülését? És további kérdés: elsősorban kinek állhatott érdekében, hogy megjelenjék a szöveg? A minden lében kanál újságíróknak? Vagy valaki másnak? Már legalább egy hónapja mindenki tudta, hogy a kormánykoalíció két dolgot akar bebizonyítani: 1. Az 1994 márciusi kormányválságot Szlovákiaellenes erők mesterkedése eredményeként robbantották ki; 2. Ebben a mesterkedésben főszerepe volt Michal Kováč köztársasági elnöknek. Tavaly novembere óta nem jelentéktelen erőfeszítést tett ennek a feltételezésnek terjesztése érdekében a kormánykoalíció. Ezt szolgálta az államfő jogkörének megnyirbálása, ezt szolgálta a különleges parlamenti vizsgálóbizottság (0K0) működtetése, és a folyamat azzal érte el tetőpontját, hogy néhány hete Ivan Lexa került a titkosszolgálat élére. A múlt hét végén pedig - minden alkotmányos rendelkezést semmibe véve - nyolcvan kormánypárti képviselő bizalmatlanságát nyilvánította ki a köztársasági elnök iránt. Maga Ivan Gašparovič házelnök is beismerte, hogy ennek semmi jogi következménye nincs a köztársasági elnökre nézve. Közvetve ezzel azt ismerte be, hogy az egész akció célja: a hangulatkeltés. Viszont a bizalmi szavazás után már, ha akart, ha nem, további lépést kellett tennie a kormánykoalíciónak. Nem mondható el róla, hogy nem akart. És éppen ennek az „akarásnak" a fényében kell feltenni a kérdést: Kinek, melyik politikai irányzatnak állt érdekében, hogy a „titkosított" szöveget megismerje az ország lakossága? A terjedelmes beszámoló viszonylag nehezen emészthető titkosszolgálati tolvajnyelven íródott. Aki odacsempészte a főszerkesztők asztalára, nyilván tisztában van vele, hogy az újságolvasók fele nem „figyelmes olvasó" és egyébként is únja a hosszú szövegeket. A másik fele valószínűleg figyelmes olvasó, igyekszik rajtakapni Mečiarékat a hazugságaikon. A kormánykoalíció vezére azonban nem ezt a réteget célozza meg. Nem azokat akarja meggyőzni, akik egyébként is kezdettől fogva megvannak róla győződve, hogy a miniszterelnök cinkelt kártyákkal játszik. Akik ott voltak azon a „titkos" parlamenti ülésen, tudják, hogy úgyszólván minden ellenzéki képviselő zsebében volt magnókészülék. Mečiarék azonban biztosak akartak lenni a dolgukban, és bármiben fogadni mernék, ők gondoskodtak róla, hogy némely főszerkesztők asztalán megfelelő időpontban ott legyen a magnószalag. Ugyanis nem kis dolog kinyilvánítani, hogy a koalíció összes képviselője megvonta bizalmát a köztársasági elnöktől. Az elkápráztatható embereket el kell kápráztatni egy hosszú és alaposnak tűnő, alkotmányjogi fejtegetéseket is tartalmazó szöveggel. Az már mellékes, hogy az újságolvasók jelentős része ezt nem egészen érti meg. A lakosság 40-45 százalékát kitevő Mečiar-, Slota- és Lupták-hívők számára egyébként is teljesen közömbös, hogy tartalmaz-e érdemi bizonyítékokat az a 20-25 oldalnyi jelentés. A kormánypolitikától eltérően gondolkodók véleménye pedig nem érdekli Mečiarékat. Egy sző mint száz: úgyszólván biztosra vehető, hogy a titkosszolgálati jelentést a kormánykoalíció szivárogtatta ki. A demokratikus sajtó pedig beugrott a provokációnak. Kár volt az újságpapírért. Vajon kitől tanulták Lexáék ezeket a kifinomult és tömeglélektani ismereteket sem nélkülöző módszereket? TÓTH MIHÁLY