Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-10 / 107. szám, szerda

1995. május 10. HÍREK - VELEMENYEK ÚJSZ Ó 5J CSEH TAMAS A Dalok Május 3-án zsúfolásig megtelt a pozsonyi Csema­dok-székház nagyterme. Azért fontos így kezdeni, mert a puszta ténynél töb­bet jelent, ha tudjuk, hogy Cseh Tamás látogatott Po­zsonyba dalaival, melyek 1979 óta nem hangzottak el fővárosunkban. A közön­ség kor szerinti összetétele a várttal ellentétben nem volt „vegyes" többségben egyetemistákból állt. Ez is jelent valamit. Részben azt, hogy a koncert szervezője a bölcsészhallgatók Pilinszky János Klubja (ismertebb ne­vén a PIJÁK) volt. Másrészt viszont mélyebb oka is lehet a fiatalok fokozott ér­deklődésének. Ezek a dalok - talán ne­vezhetem őket kelet-euró­pai sanzonoknak is - a ma­gyar valóság 60-as 70-es éveinek pillanatképei. Ama bizonyos „nagy generáció" nagy pillanatainak állomá­sai. Keserűen reálisak, vagy éppen dacosan optimisták. Olyan konkrét pillanatok, mégis örök igazságok, me­lyeket legtöbbször csak a kamera lencséje tud hűen rögzíteni. Ritkább esetek­ben a mikrobarázda is. Mint Cseh Tamás lemezein, ame­lyek közül az első húsz éve jelent meg. A „Levél nővé­remnek" és a többi korong ma már kordokumentum ­egy nemzedék számára mindenképp. Hogy a mai huszonéveseknek mennyit jelent, az a mostani pozso­nyi koncerten derült ki. Be­reményi Géza helyzetjelen­tései róluk és nekik is szól­nak, néha bizony hátborzon­gató időszerűséggel mintha most érte volna utol őket az idő. Bennük van a változtat­ni akarás, a vágyak és le­hetőségek, a szorongás és leplezése, a ború és elhes­segetése, a szembefordu­lás és a mindenek fölötti re­mény. A világ körülöttünk. Örömmel tölthet el, hogy a mai fiatalok is „veszik az üzenetet", hogy tudnak vé­dekezni a médiákból kö­nyörtelenül hömpölygő ér­téktelen ál-kultúrával szem­ben, és a kis csatornákon át folydogáló maradandót vá­lasztják. Reméljük, a jövőben gyakrabban hall­hatjuk Cseh Tamást, a dal­nokot, hazai színpadokon is. Hogy egyszerre lehes­sünk hallgatók és sze­replők. JUHÁSZ KATALIN VÁLASZ OLVASÓINKNAK Kártalanítás M. E.: Az édesapámtól az ötvenes években vették el a mezőgazdasági gépeit (valamilyen cséplőgépet, vetőgépet, ekéket, boronákat traktort stb.) Most nemrég hallottunk ar­ról, hogy valamilyen kártalanítást lehet kérni ezekért. A föld­jeinket már visszakértük, az állami gazdaság bérleti szerződés alapján műveli meg. Az édesapám pedig nem tud visszaemlékezni arra, hogy kérte-e a gépekért járó kártalaní­tást vagy sem. Hol fogjunk hozzá jogaink érvényesítéséhez? Őszintén szólva attól tartunk, hogy a jogaik érvényesítésére megszabott határidőből már kifu­tottak. Az 1991. évi 229. Tt. szá­mú földtörvény huszadik paragra­fusa szerint a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés üzemel­tetését szolgáló élő és holt leltár (felszerelés), illetve készletek ere­deti tulajdonosa kárpótláshoz való joggal rendelkezett, amennyiben ezeket a szövetkezetbe bevitte, vagy elvették tőle az 1948. február 25-től 1990. január elsejéig ter­jedő időszakban. Ennek a kárpót­lásnak az eredeti törvényalkotói szándékok szerint azt kellett volna elősegítenie, hogy azok, akik gaz­dálkodni kezdenek a saját földjei­ken, ne induljanak a nulláról, mivel „a kárpótlást ugyanazon vagy összehasonlítható fajtájú és minőségű dolgokban teljesítik és olyan mennyiségben, amely ará­nyos az átvett ingatlannal (vagy an­nak részével), illetve a mezőgazda­sági vagy erdőgazdálkodási terme­lés üzemeltetésének szükségletei­vel." A földtörvény a továbbiakban megállapítja, hogy ha ez nem le­hetséges, „a kárpótlást a mezőgazdasági termelés biztosítá­sát célzó szolgáltatásokban kell teljesíteni, esetleg a kötelezett jogi személy vagyonán való hányaddal, mégpedig az elvett dolgoknak a je­len törvény hatálybalépése napján érvényes árak szerinti értékének összegéig." A földtörvény 20. §-ának ötödik bekezdése szerint az ilyen kárpót­lási igényeket 1992. december 31-ig kellett volna érvényesíteni, és ha ez nem történt meg, akkor a jogigény megszűnt. Az így érvényesített jogigényt a kötelezett személy (vagyis az a jogi személy, amely ezeket a dolgo­kat elvette, illetve átvette, esetleg ennek a jogi személynek a jog­utódja) egy éven belül volt köteles rendezni a kártalanítás megadá­sával. A levelében említett körül­mények alapján konkrétabb vá­lasszal szolgálni sajnos nem tu­dunk. (fm) TEGNAP OLVASTUK 1 Nem vettek fel, hogyan Júniusban mintegy 90 ezer ta­nuló hagyja el az alapiskolákat. Az elmúlt hét keddjén és szerdáján már lezajlott a középiskolai felvé­telik első fordulója. Az érdekelt ta­nulók és szüleik azóta már tudják, vajon milyen eredményt értek el, felvették vagy sem a tanulót. Vajon mit tegyen az, aki az első megmé­rettetésen kudarcot vallott? Két út áll a felvételik első fordu­lójában elbukottak előtt: a felleb­bezés vagy a felvételi-kérelem is­mételt beadása egy olyan iskolára, ahol lesz második forduló (június 13.-14.). Ha a tanuló szülei a fel­lebbezés mellett döntenek, akkor tovább? az elutasítás kikézbesítését kö­vető nyolc napon belül kell ezt megtenniük, ráadásul a középis­kola igazgatójának közvetítésével. Ha a második forduló mellett dön­tenek, akkor meg kell állapítani, vajon hol tartanak újabb felvételit. Kivételes esetekben még azok­nak a tanulóknak is gondjuk lehet, akik sikeresen vették a felvételi akadályait. Ugyanis lehetséges, hogy kevés jelentkező híján az igazgató úgy dönt: nem nyitnak osztályt. Ebben az esetben azon­ban egy pótmegoldást kell felaján­lania. (JÁN CHLUP, Smena) MEGKÉRDEZTÜK n Mikor jönnek az ötezerkoronások? Ján Onda, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője: - Az új fizetőeszköz kinyomása, majd Szlovákiába történő szállí­tása (a bankók Németországban készültek) és a kibocsátás között bizonyos idő telik el. A Szlovák Nemzeti Banknak, mint a hazai fi­zetőeszközök forgalomba hozójának törvény adta joga a kibocsátás időpontjának megállapítása. A dátum már ismert, eszerint a legna­gyobb címletű szlovák fizetőeszköz, az ötezerkoronás május 22-én kerül forgalomba. (só) AZ ÖNZETLEN TAMOGATOKNAK KÖSZÖNHETŐ Huszadszor is lesz Duna Menti Tavasz (Ú) Szó-tudósítás) A Duna Menti Tavasz szer­vezői a dunaszerdahelyi Város­házán megtartott munkaérte­kezletükön a szűkös anyagi le­hetőségekhez mérten megálla­podtak abban, hogy a gyermek­színjátszók és -bábosok orszá­gos fesztiválja az eddigi évfolya­mokhoz képest rövidebb időtar­tamú lesz. Május 17-e és 19-e között a megszokott helyszínen a városi művelődési házban lép­nek fel a meghívott gyermek­együttesek. A tanácskozás időpontjáig a Csemadok és a Szlovákiai Ma­gyar Színjátszók Társaságát se­gítve a vendéglátó város, Duna­szerdahely önkormányzata 60 ezer koronát, a Márai Sándor Alapítvány 40 ezer koronát, a marcelházi önkormányzat és a pozsonyi 3F Lámpa- és Bútor­stúdió 5-5 ezer koronát, a Paulis magánvállalat 25 ezer koronát, a marcelházi szövetkezet autó­buszt, a dunaszerdahelyi Regio­nális Kulturális Központ 17 ezer koronát és a propagációt, a Nap Kiadóvállalat a Fürge Irka feszti­válújság és a műsor szórólapjai­nak az elkészítését és a duna­szerdahelyi Városi Művelődési Központ a rendezvény teljes műszaki, színpadi és az épüle­ten belüli szervezési szervizét ajánlotta fel. A DMT szervezői remélik, hogy a rendezvény bankszámlá­jára - Slovenská sporiteíňa, po­bočka Dun. Streda č.ú.: 77042­129/0900 - további támogató összegek érkeznek. Ezúttal is köszönik a résztvevő csoportok utaztatásának költségeit átvál­laló önkormányzatoknak, isko­láknak, szülői munkaközössé­geknek és magánvállalkozók­nak az önzetlen segítséget, (d-n) TORNAIJAI FELHÍVÁS Sajó menti példa Úl Szó-tudósítás A Duna Menti Tavaszra gondol­tak és az idei megrendezésének érdekében cselekedtek is az el­múlt vasárnap délután a tornaijai kultúrházban összesereglett gyer­mekek és felnőttek. Az anyák nap­ja tiszteletére rendezett műsor szervezői, a Csemadok tornaijai alapszervezetének képviselői fel­hívással fordultak a jelenlevőkhöz, akik a kedves ünnepség alatt kéte­zer koronát gyűjtöttek össze és ajánlottak fel arra, hogy az orszá­gos gyermekszínjátszó- és bábcso­portok fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt az idén is megrendezhes­sék. (ambrus) A BÖNGÉSZŐ nyertese A megváltozott nyerési le­hetőséggel újraindult BÖN­GÉSZŐ helyes válaszát beküldők közül tegnap Miklósi Péter, a VA­SÁRNAP vezető szerkesztője sor­solta ki a szerencsés nyertes ne­vét. E héten az 1500 koronát Nagy Margit komáromi olvasónk­nak küldjük. Gratulálunk! A he­lyes megfejtés: Fülöp Viktor. FELHÍVÁS A pozsonyi Magyar Gimnázium Igazgatósága értesíti az alapisko­lák végzős növendékeit, hogy a gimnáziumi felvételi vizsgák II. for­dulóját 1995. június 13-án tartja az iskola épületében. (Ta­gozatok: nyelvi, matematikával bővített, általános). Cím: Gymnázi­um s vyučovacím jazykom maďarským, ul. Dunajská 13., 814 84 Bratislava. Tel.: 364-315 K-81 FRICSKA Ugynökmánia A szlovák rádió tegnap déli hírműsora szerint John Major brit kormányfő tegnap Borisz Jel­cinnel tárgyalt Oroszország le­hetséges NATO-tagságáról. Egy további hír szerint Bili Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnö­ke készül Ukrajnába, ahol ismét felmerülne az a téma, hogy a NA­TO-t esetleg keleti irányban bőví­tenék. Az említett híreket hallgatva eszembe jutott a Szlovák Nem­zeti Párt pénteki sajtótájékozta­tója, amelyen a párt egyik alelnö­ke azzal vádolta meg Václav Ha­vel cseh köztársasági elnököt, hogy idegen hatalmak szószóló­jaként kifogásolta vagy támadta azt, hogy Oroszország a NATO tagja legyen. Egy-két szlovákiai kollégámmal eltöprengtünk azon, hogy Havel mely idegen hatalmak szószólója, ügynöke le­het, ki fizetheti őt a Szlovák Nemzeti Párt szerint, hiszen az ezt firtató kérdésre nem kaptunk egyértelmű, választ. Jozef Šedo­vič, a SZNP alelnöke inkább csak úgy körülírta, hogy többek között Szlovákia is a kommunis­ta szatelitállamból most az Észak-atlanti Szövetség csatló­sává kívánna vállni, amivel párt­ja, nem tud egyetérteni. Most vi­szont amikor már az angol kor­mányfő, meg Bili Clinton elnök is hajlandó lenne tárgyalni a NATO bővítéséről, számomra csak az jön ki, hogy Havel csakis a vörös Kína európai ügynöke lehet - leg­alábbis Slotáék külpolitikai filo­zófiája szerint. Ugyancsak pénteken kirob­bant azonban egy másik ügynök­botrány is. A szlovák titkosszol­gálatot felügyelő szemfüles par­lamenti bizottság néhány töre­delmes vallomástételre hajló ügynök szavai alapján előterjesz­tette a parlamentnek azt a jelen­tést, amelynek alapján a köztár­sasági elnöktől az úgymond de­mokratikus parlamenti többség megvonta a bizalmát. A Václav Havel elleni immár megcáfolt vád kapcsán most már csak azt kell kideríteni, kinek a szolgála­tában állnak azok a titkosügynö­kök, akik oly készségesen vallot­ták fedőneveik védelmét élvez­ve, hogy az elnök szekerét tol­ták. Persze, itt is alkalmazható­ak egyes párhuzamok; ha ezek az ügynökök nem az államfőt se­gítették, akkor ugyan melyik vö­rös hatalmat szolgálták? FEKETE MARIAN Megjelent a GHÝMES EGYÜTTES legújabb kazettája. Gyerekeknek és felnőtteknek. Megrendelőlap Megrendelem a Ghýmes együttes BENNÜNK VAN A KUTYAVÉR című kazettáját példányban. Név, cím: A kazettát utánvéttel küldjük. Ára 130 korona + postaköltség. Cím: Ghýmes együttes, Svätoplukova 1, 903 01 SENEC AHOGY ÉH LATOM Lóvátett ellenzéki sajtó Bele kell nyugodnunk, Szlovákia olyan ország, ahol a politikai kultúrá­hoz szervesen hozzátartozik, hogy a kormányfő, egy-egy miniszter vagy va­lamelyik napilap főszerkesztője időnként borítékot talál az íróasztalán, és a koperta csupa hétpecsétes titkot tartalmaz. A múlt hét végén is ez történt. Azóta 5 szlovák koronáért már mindenki vá­sárolhatott hétpecsétes titkokat. A főszerkesztő, aki elsőként közölte a 20-25 gépelt oldalnyi szöveget elein­te bizonyára arra is gondolt, hogy tet­téért esetleg be is börtönözhetik. Miu­tán azonban elolvasta a parlamenti „tudósítást", bizonyára fellélegzett. Semmi olyat nem tartalmaz a szöveg, amit akármelyik szerkesztőségi sla­paj, vagy figyelmesebb újságolvasó már korábban is ne tudott volna. Elsősorban a miniszterelnök kijelenté­sei alapján... így nem kellett hozzá különösebb kurázsi, hogy a szöveget közzétegye. Sokan azok közül, akik vették ma­guknak a fáradságot, és elolvasták a „titkos" szöveget, most hüledezve kér­dezik: Miért kellett emiatt titkosítani a parlament ülését? És további kérdés: elsősorban kinek állhatott érdekében, hogy megjelenjék a szöveg? A minden lében kanál újságíróknak? Vagy valaki másnak? Már legalább egy hónapja mindenki tudta, hogy a kormánykoalíció két dol­got akar bebizonyítani: 1. Az 1994 márciusi kormányválságot Szlovákia­ellenes erők mesterkedése eredmé­nyeként robbantották ki; 2. Ebben a mesterkedésben főszerepe volt Mi­chal Kováč köztársasági elnöknek. Ta­valy novembere óta nem jelentéktelen erőfeszítést tett ennek a feltételezés­nek terjesztése érdekében a kormány­koalíció. Ezt szolgálta az államfő jog­körének megnyirbálása, ezt szolgálta a különleges parlamenti vizsgálóbi­zottság (0K0) működtetése, és a fo­lyamat azzal érte el tetőpontját, hogy néhány hete Ivan Lexa került a tit­kosszolgálat élére. A múlt hét végén pedig - minden alkotmányos rendel­kezést semmibe véve - nyolcvan kor­mánypárti képviselő bizalmatlanságát nyilvánította ki a köztársasági elnök iránt. Maga Ivan Gašparovič házelnök is beismerte, hogy ennek semmi jogi következménye nincs a köztársasági elnökre nézve. Közvetve ezzel azt is­merte be, hogy az egész akció célja: a hangulatkeltés. Viszont a bizalmi szavazás után már, ha akart, ha nem, további lépést kellett tennie a kormánykoalíciónak. Nem mondható el róla, hogy nem akart. És éppen ennek az „akarásnak" a fényében kell feltenni a kérdést: Ki­nek, melyik politikai irányzatnak állt érdekében, hogy a „titkosított" szöve­get megismerje az ország lakossága? A terjedelmes beszámoló viszonylag nehezen emészthető titkosszolgálati tolvajnyelven íródott. Aki odacsem­pészte a főszerkesztők asztalára, nyil­ván tisztában van vele, hogy az újság­olvasók fele nem „figyelmes olvasó" és egyébként is únja a hosszú szöve­geket. A másik fele valószínűleg figyel­mes olvasó, igyekszik rajtakapni Mečiarékat a hazugságaikon. A kor­mánykoalíció vezére azonban nem ezt a réteget célozza meg. Nem azokat akarja meggyőzni, akik egyébként is kezdettől fogva megvannak róla győződve, hogy a miniszterelnök cin­kelt kártyákkal játszik. Akik ott voltak azon a „titkos" parla­menti ülésen, tudják, hogy úgyszólván minden ellenzéki képviselő zsebében volt magnókészülék. Mečiarék azon­ban biztosak akartak lenni a dolguk­ban, és bármiben fogadni mernék, ők gondoskodtak róla, hogy némely főszerkesztők asztalán megfelelő időpontban ott legyen a magnószalag. Ugyanis nem kis dolog kinyilvánítani, hogy a koalíció összes képviselője megvonta bizalmát a köztársasági el­nöktől. Az elkápráztatható embereket el kell kápráztatni egy hosszú és ala­posnak tűnő, alkotmányjogi fejtegeté­seket is tartalmazó szöveggel. Az már mellékes, hogy az újságolvasók je­lentős része ezt nem egészen érti meg. A lakosság 40-45 százalékát ki­tevő Mečiar-, Slota- és Lupták-hívők számára egyébként is teljesen közöm­bös, hogy tartalmaz-e érdemi bizonyí­tékokat az a 20-25 oldalnyi jelentés. A kormánypolitikától eltérően gondol­kodók véleménye pedig nem érdekli Mečiarékat. Egy sző mint száz: úgyszólván biz­tosra vehető, hogy a titkosszolgálati jelentést a kormánykoalíció szivárog­tatta ki. A demokratikus sajtó pedig beugrott a provokációnak. Kár volt az újságpapírért. Vajon kitől tanulták Lexáék ezeket a kifinomult és tömeglélektani ismere­teket sem nélkülöző módszereket? TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom