Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-09 / 106. szám, kedd

Radnót I Vágkirályfa Somorja AJ ÚJ SZ

Ó BETLÉ

R Európai elismerés Mint ismeretes, a múlt évben nyílt meg ismét a teljesen felújított betléri kastély. Lapunkban is írtuk, hogy Gömör egyik legszebb épülete, a hajdani Andrássy-vadászkastély nemrég megkapta a hágai székhelyű Európa Nostra nemzetközi szervezetnek az American Expres Alapítvány által szponzorált díját, mellyel a kastély helyreállítását és a berendezés hozzáértő felújítását értékelték. Erről és a tervekről kérdeztük Lázár Évát, a kastélymúzeum Igazgatónőjét. - Nagyon örülünk az elismerésnek. Igazolása ez annak, amit az 1989-ben kezdődött felújítás során végeztünk - mi, illetve a sok szakember. Igaz, nem kevés pénzbe került: 20 millió koronát költöttünk az építészeti munkákra és további 11 milliót a berendezés felújítására, de megérte, mert gyönyörű a 81 hektáros, ősfákkal teli parkban álló kastély. a A nyitás óta hányan voltak kíváncsiak a megújult kastélyra? - Olyan sokan, hogy néha már féltünk, nem bírja majd az épület a „terhelést". Fél év alatt 121 ezren látták A nemesség lakáskultúrája a XVIII-XIX. században című tárlatot. Egyszerre hat csoportot tudunk kalauzolni átlagosan 35 fővel. Az óriási érdeklődésre jellemző, hogy voltak napok, amikor már reggel kilenc órakor elfogyott minden belépő. m Ki törődik ezzel az értékes épülettel, gyűjteménnyel, parkkal? - Állandó munkatársaink vannak, szám szerint huszonketten, s a nyári hónapokban, amikor a legtöbben látogatnak el Betlérbe, 7 idegenvezető kíséri a csoportokat. m Ami a magyar nyelvű tájékoztatást illeti, több látogatótól hallottunk elmarasztaló véleményt. Lesz-e lehetőség arra, hogy idén másképpen - jobban - menjen? - Sajnos, az idényen kívül nem volt lehetőségünk arra, hogy egy olyan munkaerőt alkalmazzunk idegenvezetőként, aki kielégítené a magyar látogatók igényeit, de mindent megteszünk azért, hogy a nyár folyamán, főként diákokból egy olyan csapatot állítsunk össze, amely felkészültségével és fellépésével méltó módon ad majd információkat a látnivalókról. AMBRUS FERENC SZÜLŐFÖLD 1995. május 9. (NEMES)RADNÓT A rangot „elfújta" a szél ket. A helyi hangosbeszélőn keresztül értesítette az érintetteket - akik dolgozni akarnak, jelentkezzenek a hivatalban. - Az első napon közel negyvenen, a másodikon is majdnem annyian vállaltak közmunkát - folytatta a polgármester. - Sőt azóta nem telt el nap, hogy ne jöttek volna érdeklődni, nem kell-e újabb munkaerő. Megmondom őszintén, kellene, csak a falu pénztárában nincs annyi pénz, hogy a keresetük utáni 38 százalékot előlegezzük az államnak. Ezt mellékesen jegyeztem meg, csak azt akartam hangsúlyozni, hogy ezek az emberek szeretnének dolgozni, de, sajnos, nincs lehetőségük-lehetőségünk. Az állami gazdaság állatállománya Radnótban nagyon lecsökkent, ezzel egyetemben természetesen munkaerő is felszabadult. A vállalkozók, akik földet vettek ki, egy kivételével nem foglalkoztatnak embereket. - Ha álláshirdetésre jelentkezem, rám néznek, látják rajtam, hogy roma vagyok, és nem vesznek fel - panaszolja az egyik fiatalember. - Pedig erős vagyok, és akarok dolgozni. Kérdem én: hogyan tartom így el a családomat? A szociális segélyből? Abból nehéz megélni. Ideig-óráig segítséget jelent, ha közhasznú munkára a polgármesterek alkalmaznak néhány munkanélkülit, de ez még távol áll a végleges megoldástól. Átmenetileg javítja a „statisztikát" is, rá lehet majd fogni, hogy bezzeg ez a kormány csökkenti a munkanélküliséget. Ami igaz is; de mint ahogy az előbb fogalmaztunk: ideig-óráig... FARKAS OTTÓ Az együttműködést jelképező nyírfát ültetett el Somorja főterén Ján Babej polgármester és kollégája, Michael Zonnevylle a holland Leiderdorpból. Három évvel ezelőtt a holland város békemozgalmának küldöttsége Alsókubinba és Dunaszerdahelyre is ellátogatva döntött a felső-csallóközi város mellett. A kapcsolatnak köszönhetően azóta a somorjai rendelőintézet például két kamionra való berendezést, kötszert és gyógyszert, a tűzoltószervezet pedig egy fecskendőt kapott. A főtéren elültetett nyírfát a holland vendégek hozták magukkal, legközelebb a somorjaiak készülnek Leidendorpba, ezúttal a vállalkozók képviselőivel együtt. (tuba; fotó: Frigula Mihály) A gömöri faluban született 145 évvel ezelőtt a nagy mesemondó, költő és hírlapíró, Pósa Lajos. A falunevet jelző „kék" táblára Radnót íródott, de a Pósa-kori levelekben még mindenhol Nemesradnót néven emlegették a települést. A nemesi rangot a falu állítólag a vitézségéért kapta. A török elleni harcokban a község lakossága bátorságáról és hűségéről tett bizonyságot, ezért a falu együttesen kapott nemesi rangot az uralkodótól. Ebben a faluban volt kocsmáros többek között Glattner Jónás, akinek Miklós nevű unokája beírta magát a magyar irodalom történetébe. Miklós gyerekkorában gyakran tartózkodott nagyszüleinél Radnótban, (állítólag) ezért vette fel később a Radnóti nevet. Azóta nemcsak a nemesi név szakadt el Radnóttól, hanem a falu lakosságának összetétele is megváltozott. Az évtizedekkel ezelőtt megindult elvándorlási hullám csak a kilencvenes évek elején állt meg - az üresen maradt házakba zömében cigány családok költöztek. - A falut 82 százalékban romák lakják - mondta Tóth Elemér, a község polgármestere. - A munkanélküliek száma 165; többnyire nők veszítették el állásukat. A lakosság közel háromnegyede a helyi állami gazdaságban dolgozott, de mivel ott is megkezdődött a leépítés, sokan munka nélkül maradtak. Ami a lakosságot illeti, nekem különösebb problémám nincs a romákkal sem. Szót értünk, akármilyen munkát szervezek, jönnek és dolgoznak. Nagy számban vesznek részt minden közös munkában. A munkaközvetítő hivatalban tartott konzultáció után a polgármester közhasznú munkára vett fel munkanélküliéVÁGKIRÁLYFA Háromszáz korona volt a falu kasszájában Tóth Pál már a második megbízatási időszakban tölti be az ezerhatszáz lakosú Vágkirályfa polgármesteri posztját. Az alábbiakban eddigi munkájáról és terveiről beszél. - Nem volt könnyű elkezdeni, men amikor hivatalba léptem, a falu kasszájában 283 korona volt. Megpróbáltuk visszakapni azokat a földterületeket, amelyeket a királyfai víztározó mellett a rendszerváltás előtti utolsó években kiskerteknek mértek ki idegenek számára, és ezzel elválasztották a falut a Vágtól, amellyel mindig is közvetlen kapcsolatban volt. Sajnos, ezeket a területeket már nem kaphatjuk vissza, mert a földtörvény az új tulajdonosoknak kedvez. A beruházások közül megemlítette a gázművesítést; olyan telkek számára is lefektettek vezetéket, amelyek tulajdonosai jelenleg nem akarják bevezetni a gázt. Májusban kezdték el a munkát, és szeptemberben csaknem mindennel elkészültek. Még vagy másfél kilométeres szakaszt kell befejezniük. A másik nagy akció a temető rendbehozatala volt. Hátra van még a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése; a tanulmánytervek most készülnek. Pályázatot írtak ki a művelődési ház felújítására, és májusban meg is kezdik a munkát. Legalább félmillió koronára lesz szükség, további háromszázezret pedig a futballpálya renbehozatalára szánnak. A legfájóbb pont azonban a templom... - A háromszáz éves épülethez a húszas években két oldalhajót építettek, és amióta tőlünk északra megépítették a királyfai víztározót, a faluban annyira csökkent a talajvízszint, hogy az összes kút kiszáradt, több épület süllyedni kezdett - ilyen sorsra jutott a templom két hajója is. Nálunk ellenkező hatást váltott ki a víztározó üzembe helyezése, mint Vágán, ahol a talajvíz megemelkedése okozott problémát. A templom alatt az utóbbi négy évben egy centimétert süllyedt a talaj, a boltozat pedig mintegy öt centiméterrel elvált az épülettől, és a szakemberek is csodálkoznak azon, hogy még nem omlott le. Az a szerencse, hogy az oldalhajók boltozata vasbetonból készült. De a szakemberek is azt mondják, hogy ha idén nem teszünk valamit a süllyedés megállítására, akkor az épület összedől. Persze a szakszerű beavatkozás sok pénzt fog igényelni. Ezt az egyház nem bírja finanszírozni. Még nem tudjuk, mennyibe fog kerülni, egyelőre tanulmányterveket készíttettünk, és gyűjtéssel és egyéb módon próbálunk majd megfelelő anyagi keretet teremteni a tervek megvalósításához. A lakosok többsége nyugdíjas, a falu kezd öregedni, sok fiatal Galántára és Vágsellyére költözött A község két iskolája csak alsó tagozatos, a felsősök Vágsellyére járnak. Sőt a szlovák iskolában összevont osztályokban tanulnak, mert tavaly egyetlen, idén pedig két elsős volt. Az óvodában pedig délelőtt párhuzamos osztályokban, délután pedig összevont osztályban foglalkoznak a magyar, illetve a szlovák gyermekekkel. A fiatalok nem túl aktívak, a sportban is csak a labdarúgócsapat működik rendszeresen. Az önkormányzat felszereléssel látta el az együttest, a futballpálya fenntartásához pedig öntözőberendezést vásároltak. Van egy jól működő nyugdíjasklub, minden ősszel tartanak nyugdíjasnapot: megvendégelik az időseket, kultúrműsort szerveznek számukra, és mindegyikük kap egy százötven koronás vásárlási utalványt, amelyet a falubeli üzletekben válthatnak be. Az énekkar „közvetítésével" a község baráti kapcsolatokat tart fenn a Balaton melletti Zánkával, valamint a Veszprém megyei Gyulafirátóttal. Az éneklőcsoport magyarországi versenyeken is részt vett, sőt 1993-ban az ausztriai magyarok ünnepségén is szerepelt. A faluban 120 munkanélküli van. Munkalehetőség viszont alig. Van ugyan egy kis tésztakészítő, és megemlíthetnénk még a néhány magánvállalkozót autószerelőt, bádogost... - A tervek közül a legfontosabb a templom megmentése, de a közeljövőben a szennyvíztisztító és a hulladékgyűjtő problémáját is meg kell oldanunk - mondta végezetül a polgármester. GAÁL LÁSZLÓ Nagyfokú elégedettség kis csomagolásban Készítmény a célirányos posztemergens alkalmazásra Hatékonyan irtja a kukoricát megtámadó évelő és egyéves fű- és kétszikű gyomnövények túlnyomó többségét mm DuPonl Conoco CS spol. s r.o.. Miletičova 1. 812 08 Bratislava, tel.: 07/2

15 569. lax: 07/2

12 380 DuPont Conoco CS spol. s r.o.. 5. kvitna 65. 140 09 Praha 4, tel.: 02/422 642. lax: 02/612 11 555