Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-31 / 125. szám, szerda

6 I ÚJ SZÓ RÉGIÓK 1995. május 31. HÁRSKÚT Óvodai ellentmondások A Szoroskő az ország egyik legveszélyesebb hegyszorosa. Az elmúlt években, évtizedekben sok áldozatot követelt az erre kanyargó országút. Régen tervezik, hogy közúti alagúttal teszik biztonságosabbá az erre áthaladó déli főútvonal nagy forgalmát, ám a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok között ennek a megépítése a közeljövőben szinte elképzelhetetlen. A Szoroskő rozsnyói medencébe eső tövében fekszik a 600 lelket számláló Hárskút. A falu központjában magasodik a szép katolikus templom, melynek helyén nagy valószínűség szerint már a 12. században is állt egy benedekrendi monostor. így Hárskút - mivel az iménti állítást történelmi források és régészeti leletek is alátámasztják a vidék legrégibb településének tekinthető. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar lakosok részaránya eléri a kilencven százalékot. Ezért mindig megfogalmazódik bennem a kérdés: miért nincs a faluban sem magyar óvoda, sem magyar iskola? A templom mellett áll az iskola régi, szép épülete. Ma az óvoda működik benne. „Dobré ráno!" - köszönnek a reggel hét után érkező gyermekek, majd folytatják egymás között magyarul a társalgást. Mert Hárskúton hivatalosan szlovák tannyelvű az óvoda. A miértről kérdeztem az óvoda igazgatónőjét, Farkas Évát. - Ezt még azelőtt döntötték el a hárskútiak, hogy én a nyolcvanas évek végén idekerültem. Húsz éve szűnt meg a magyar iskola, majd annak épületében 1981-ig működött a kétosztályos - szlovák és magyar - óvoda. Akkor nagyon lecsökkent a gyermekek száma, s dönteni kellett az óvoda sorsáról. Döntöttek: maradt a szlovák osztály, s ez azóta is így van. Jelenleg az egész napos óvodában ketten foglalkozunk a 25 gyermekkel. Valamennyien itt is étkeznek, az épületünkben működik egy konyha is. Szép a környezet, in nen a kis patakon keresztül könnyen kijutunk a kertekbe, a hegyoldalba. - A gyerekek szinte kivétel nélkül magyar környezetből jönnek. Miként folyik az ő nevelésük a szlovák óvodában? - Az idén csak egy testvérpár van, akik szlovák szülők gyermekei, és csak szlovákul beszélnek. Legtöbbjük alig tud egy-két szót szlovákul, amikor idejön. Itt kell őket megtanítanunk, hogy ha iskolakötelessé válnak, a szülők beírathassák őket a szlovák iskolába. Az idén óvodánkban 11 gyermek végez, de csak egyet írattak magyar iskolába, így távolodik el fokozatosan a magyar gyermek az anyanyelPecásoknak FÜLEK Hogyan tovább SZMPSZ? Aktuális szakmai gondokról tárgyaltak hétfőn Füleken a Losonci járás magyar iskoláiban működő pedagógusszövetségek képviselői. Adám Zita tájékoztatott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkájáról, a nyári egyetemekről. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, bár a határidő lejárt, a szövetség még néhány napig elfogadja a jelentkezéseket.' A komáromi nagygyűlésen elfogadott állásfoglalásnak azon pontjával kapcsolatban, hogy a magyar pedagógusok érdekvédelmének hatékonyabbá tétele céljából az SZMPSZ alakuljon át szakszervezetté, az ülésen számos tisztázásra váró kérdés, illetve javaslat hangzott el. Fölvetődött többek között: az SZMPSZ elég erős-e ehhez a feladathoz, továbbá hogy a szakmai érdekvédelemre vagy a szociális kérdésekre összpontosítsa-e majd munkáját, legyen-e tagdíj stb. A résztvevők abban egyeztek meg, hogy a kérdéseket elsősorban az iskolákban a pedagógustársakkal vitatják meg, s a válaszokat továbbítják az SZMPSZ Országos Választmányához. (farkas) IPOLYPÁSZTÓ Jótékonysági hangverseny Szombaton délután ötkor az ipolypásztói református templomban jótékonysági orgonahangverseny lesz. A bevételt a rendezők a község magyar nemzetiségi kultúráját támogató, most létrehozott Pelikán Alapítvány alaptőkéjének a megteremtésére fordítják. A fellépő magyarországi vendégművészek: Bodonyi Katalin, a Magyar Filharmónia Kórusának .másodkarnagya és szólamvezetője, aki a világ sok országában adott koncertet, továbbá Ella István orgonaművész, több nemzetközi verseny győztese, aki Európának majd minden országában koncertezett már, s hangversenyt adott az USA ban, Kanadában, Izraelben és Indiában, miközben számos rádió- és lemezfelvétele készült. Közreműködik Ella Dániel zeneművészeti szakközépiskolai hallgató. A nem mindennapi élményt nyújtó, közhasznú célokat szolgáló hangversenyre szeretettel várja a közelebbi-távolabbi környék lakosságát Ipolypásztó önkormányzata. -ZA párkányi horgászegyesület 1951-ben rendezte első horgászversenyét, s azóta évente megtartják. Előbb a Dunán (a Krizsan Bánya, Rennel Bánya, Kovácspatak szakaszon), majd a Garamon (a Garamtorok, Vashíd, Betonhíd szakaszon) és a 2-es holtágon, legújabban pedig a kéméndi holtág a versenyek színhelye. Ezek kezdettől fogva jó hírnévnek örvendenek, ami nemcsak a jó szervezésnek köszönhető, hanem az értékes díjaknak is. Legalábbis így vélekednek más horgászegyesületek tagjai is, akik számon tartják, s szívesen jönnek ezekre a versenyekre mintegy 100 kilométernyi körzetből, de még külföldről is. A hagyománytisztelet és a hagyományteremtés egyaránt megnyilvánul abban az igyekezetben, hogy a kéméndi holtágon már két versenyt rendeznek. Megmaradt a régi, a csak horgászkellékekkel díjazott verseny, s másfél évtizeddel ezelőtt kezdetét vette' az idénynyitó horgászverseny, ahol a fődíj egy Babetta robogó. Az idén május 7-én már a vétől, kultúrájától. Óvodánkban a foglalkozások során mi mindkét nyelvet használjuk, felváltva olvasunk szlovák és magyar meséket, amiket nagyon szeretnek és kérnek a gyerekek. Megkérdeztem az anyukákat is, akik elkísérték a csemetéiket az óvodába, nem érzik-e ellentmondásosnak, hogy a magyar családok gyermekei szlovák óvodába járnak. Többen nem vállalták, hogy nevüket adják véleményükhöz. Az egyik anyuka határozott elképzelése, hogy szlovák iskolába adja gyermekét, ezért helyesli, hogy a hárskúti óvoda szlovák tannyelvű, a másik ugyanilyen biztosan mondja, hogy gyermeke, ugyanúgy, mint annak idősebb testvére is, magyar iskolába fog járni. A következő anyuka, aki egy közeli magyar községből került ide, beismeri, hogy magyar létére a szülei őt is szlovák iskolába járatták, ahol bizony nem lehetett megtanulni a magyar történelmet és irodalmat. Egyedül Emődi Lászlóné vállalta nevével is a véleményét: - Mi magyarok vagyunk. Úgy látom, itt Hárskúton egy-két fecske nem csinál nyarat. Itt nem értik meg, nem tudatosítják, hogy a gyermek csak az anyanyelvén sajátíthatja el igazán azt, amit a népéről, nemzetéről, meg az őt körülvevő világról tudnia kell. Úgy gondolom, Hárskúton is kellene magyar óvoda." AMBRUS FERENC 15. alkalommal került rá sor, s 210 versenyző küzdött a 15 értékes díjért. A Babetta boldog tulajdonosa Ľudovít Kormos i, a második Molnár János, a harmadik pedig Július Bera lett. VÉRCSE MIKLÓS A Kassa-vidéki járásban lévő Somodi község a múltban egyebek között perecsütő mestereinek ropogós, ízletes termékeiről is közismert volt a Bódva völgyében, valamint a tágabb régióban. Az utóbbi évtizedekben ezt az portékát szellemi „táplálékkal" - a hagyományos Csemadok-nappal - helyettesítve él a köztudatban. E hét végén immár 41. alkalommal találkoznak és adnak Somodiban ízelítőt a tiszta forrásból a széles környék legjobb népművészeti csoportjai - a helyi tánccsoport, az abaújszinai Rozmaring és a nagyidai llosvai együttesek, a szepsi magyar iskola Kincskeresők csoportja, továbbá az áji, csécsi, jánoki, makranci, péderi, restei, szepsi, nagyidai, szesztai és vendégi hagyományőrző énekesek és táncosok. Vendégegyüttes az edelényi (Magyarország) népdalkör lesz. A vasárnapi népművészeti műsor után Koós János és Dékány Sarolta táncdalénekesek lépnek a szabadtéri színpadra. Mindkét napon, tehát szombaton és vasárnap is kirakodóvásár gazdagítja, színesíti az amúgy is változatosnak, színvonalasnak ígérkező Csemadoknap műsorát. (g-f) A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásában csaknem félszáz regionális társulás működik, ezek egyike a Gömöri Falvak és Városok Társulása. A Gömöri Régiónak is nevezett szervezetről annak elnökével, Schwartz Árpáddal beszélgettünk. - A regionális szervezet 1990-ben alakult, és akkor még két járásból, a Rozsnyói, illetve a Rimaszombati járás területéről fogadta be a községeket. Ebben az is közrejátszott, hogy mindkét járás községeinek önkormányzatai a valamikori megyerendszeren alapuló területi-közigazgatási felosztást támogatták. Ez azonban nem jött létre, és szükség volt arra, hogy az önkormányzati és az államigazgatási tevékenység területileg valamelyest fedje egymást, ezért a a Rozsnyói járás különGOMORI REGIO Tudni akarjuk, mire számíthatunk vált a társulástól. A Gömöri Régió ma a Rimaszombati járás területét fedi, és 105 tagközsége van. Ebben kb. fele-fele arányban oszlanak meg a magyarlakta, illetve szlovákok által lakott községek, és közösen próbálunk megoldást keresni a régióban felmerülő problémákra. • Milyen előnyük származik a községeknek abból, hogy a regionális szervezet tagjaivá válnak? - A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása jelenleg nagyon komoly feladatokat képes ellátni, méltó partnere a kormánynak és a parlamentnek, bele tud szólni a törvényhozásba, befolyásolni képes az egyes minisztériumok döntését, és ebben az országos szervezetben bizonyos láncszemként szerepelnek a regionális szervezetek. Olyan országos kongresszusokat, mint amilyet idén áprilisban Eperjesen tartottak, képtelenség évente rendezni, és hogy a sajtón kívül egyéb forrásból is információkhoz jussanak az önkormányzatok, a járásokban, illetve a körzetekben összehívjuk a kollégákat, és tájékoztatjuk őket az egyes tárgyalásokról, a kormánytól kapott ígéretekről, és egyéb konkrét feladatokat is megbeszélhetünk. Nagyon fontos lesz például a jövőben a területi önkormányzatok létrehozása, és meg kell vitatni, hogy ezeknek milyen hatáskörökkel és milyen anyagi bázissal kellene rendelkezniük. A országos társuláson keresztül szeretnénk elérni, hogy a községek egyre csökkenő adórészesedése stabilizálódjon, és legalább egy négyéves időszakra garantálja az állam, hogy melyik adóból mekkora minimális százalékban részesülnek a községek. Nagyobb beruházások esetén nekünk előre kell gondolkodnunk, hiszen az élet nem egy évből áll, és legalább azt kellene tudnunk, hogy egy négy-öt éves hitelt miből fogunk tudni törleszteni. • Segíti-e valamilyen formában a régió a községek, esetleg régiók közötti gazdasági együttműködést? - Részt veszünk ilyen aktivitásokban, de nehéz meghúzni a határt, hogy milyen mértékben képes az önkormányzat beleszólni a gazdasági együttműködésbe. Ezen a téren jelentősebb szerepet játszhatnak a gazdasági kamarák, vagy a vállalkozók szövetsége. Nem vagyunk központi hatalmi intézmény, amely a vállalkozókat dirigálná. Mi a vállalkozókkal szemben inkább információszolgáltatással vagy közvetítőkként léphetünk fel. Magyarországi községekkel is tartunk fenn kapcsolatokat, de ez inkább tapasztalatcserét jelent. Kicseréljük az önkormányzati tapasztalatainkat, megvitatjuk, hogy egyes problémákat ők hogyan oldanak meg, és ez a kapcsolattartás nagyon hasznos. (gaál) LOSONC Kommandósok a téren Érdekes bemutatóra készülnek Losoncon. Szombaton délelőtt a Május 1. teret tűzoltók, rendőrök, autómentők népesítik be, és adnak ízelítőt cseppet sem veszélytelen munkájukból. Látható lesz egyebek mellett a kommandósok helikopteres bevetése elképzelt terroristák ellen, az SOS Slovakia füleki csoportja életmentést mutat be égő járműből, és bemutatót tartanak az olaszországi világbajnokságra készülő poltári fiatal tűzoltók is. Az Európa nevet viselő kultúrházban pedig ezen a napon nyílik kiállítás a tűzoltóság történetéből. (f-o) A holtág felső felén a B szektor versenyzői A szerző felvétele Kassa Milyen volt a kassai vár? A Kassán megjelenő legújabb helyi napilap, a Korzo a múlt szombaton Megvan a bizonyíték a kassai várról címmel fényképes kisriportot közölt arról, hogy Rudolf Schuster, a város főpolgármestere Pavol Mačala régésszel a Várhegyen álló kilátótorony közelében terepszemlét tartott. Nos, a riport címére és a lapban látható fényképes „bizonyítékokra" alighanem csak azok kapták fel a fejüket, akik kevésbé ismerik Kassa történelmét, s a város északi peremterületén lévő erdős-rétes hegyet sem barangolták még be. Ugyanis aki kószált már a Várhegyen, annak nem újdonság a két hektárnyi területet bekerítő alacsony kőfalmaradvány. Az ottani romok eredetét egyes források már az őskorból, mások V. László királynak 1453-ban a kassaiakhoz írt okmányára támaszkodva Giskra idejéből származtatják, megint mások pedig csupán fallal bekerített majorsági épületek rommaradványainak tartják. Egyes feltételezések szerint a Kassával ellenségeskedő Omode szepesi nádor építtette az erődítményt a XIV. század elején. Kétségtelen, az építményről a krónikák kevés említést tesznek, kevés a vele kapcsolatos hiteles dokumentum. Hogy a most folyó ásatások során bástyamaradványként felfedezett romrész valóban bástya volt-e egykor, illetve hogy a kőfalmaradvány valóban egy volt vár alapja lenne, azt a régészeknek, történészeknek még további tényekkel kell bizonyítaniuk. Mindenesetre érdekes munkába kezdtek a tárgyi bizonyítékokra vadászó múltkutatók Kassa határában. (gazdag) CSEMADOK-NAP SOMODIBAN Perec is lesz?