Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-30 / 124. szám, kedd

1995. május 30

. KULTUR

A KATONA ISTVÁN AZ I. PÜNKÖSDI NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁLRÓL „Erkölcsileg gazdagodni fogunk" ÚJSZ

Ó [7 j Kis NYELVŐR K Vallach László felvétele Tízen Jöttek el: négy fiú, hat lány. Hónuk alatt gitár, féltve őrzött könyvek, papírszeletek. Néhányan már tudták a Járást, mások izgatottan keresték, merre van a Komáromi Jókai Színház körterme. Ott zajlott a nagy esemény. Egy válogatott bírálóbizottság előtt Mokos Attila művészeti vezetővel az élen. Az asztal másik oldalán Dráfi Mátyás, Németh Ilona, Varsányi Mária, a színészet után más útra tért Skronka Tibor, a kritikus Szuchy M. Emil, és persze a direktor, Holocsy István, akinek igazgatói minőségben ez az első színészfelvételije. Akiknek nem sikerült Méry Mária (Dunaszerdahely): - Tudtam, hogy nagyok lesznek a követelmények, de nem volt elég időm a felkészülésre, így nem is csalódtam. Tóth Krisztián (Dunaszerdahely): - Csalódott vagyok. Nem gondoltam volna, hogy nem arra lesznek kíváncsiak, miképp mondom a verset, hová rakom a hangsúlyt, hanem csakis arra, hogy mi van bennem. A stílusom érdekelte őket, s nem József Attila, és hogy hogyan mondom a versét. Bíztam magamban, nem hittem, hogy az első kör után kiesek. Akinek félig sikerült Nagy László (Kisudvarnok): Kilencvenkettőben és kilencvenháromban már felvételiztem a színházba, sikertelenül. Idén több lehetőséget adtak, hogy mutassak valamit magamból, mint azelőtt. Próbaidőre vettek fel, legalább ennyi. Tudod, nagyon jó dolog másoknak megmutatni, hogy milyenek, mit csinálnak rosszul, milyen a világ. Ezért szeretem a színházat, s örülök ennek az eredménynek. Akiknek sikerült Baiaskó Edit (Dunaszerdaja, hiszen megrendezésére pünkösdkor, az újjáéledést jelképező időszakban, a Szentlélek eljövetelekor kerül sor. Vagyis a martosi fesztivál minden tekintetben szakít a Zselízről „elköltöztetett" népművészeti fesztivál hagyományaival? - A martosi rendezvény több tekintetben is szakít a zselizi hagyományokkal. Elsősorban azzal, hogy nem a Csemadok központja által szervezett rendezvény, ugyanakkor a néptáncegyüttesek vetélkedése helyett a tartalmas szórakozást helyezi a középpontba. Személy szerint azt szeretném, ha a június első hétvégéjén Martosra látogatók egy igazi juniálisnak lennének az aktív résztvevői. Ha úgy tartja kedvük, élvezhetik a kultúrház előtti vagy a szabadtéri színpadon folyó előadásokat, részt vehetnek a pünkösdi királyné és király megválasztásán, kiválthatják gondűző gyógyszerüketa „Patikában", vagy éppenséggel csónakázhatnak az Öreg-Nyitra holtágán. - Amikor legutóbb a községben jártam, azt tapasztaltam, hogy a hely): - Mennyei érzés! Örülök, hogy felvettek a Jókai Színházba, hogy ezekre a deszkákra állhatok. Igaz, a Fókusz Színpad idei darabjában a Paraszt dekameronban lubickolok az Apáca, az Ördög meg a Lány szerepében. Nem gondoltam volna, hogy első nekifutásra sikerül. Nyers Gyula (Bátorkeszi): Megnyugodtam. Másodszor jöttem színészfelvételire, közben Pozsonyban is próbálkoztam a fősulin, hiába. Ezúttal sikerült. Imádom a színházat, ezért szerettem volna minél előbb színpadközelbe kerülni. Az előkészítő erre remek lehetőség lehet. Egyébként én is amatőr színjátszó vagyok, már második éve az érsekújvári Gumidió Színházban. Idei szerepem Tutálibe Málibe, a kikent-kifent királyficsúr, aki minden mesebeli herceg igazi karikatúrája. Köszönöm Z. Németh Istlakosok egy részének fontos, hogy portája hogyan nézzen ki, de olyan kiskerteket és közterületeket is láttam, amelyeket virágok vagy fű helyett gyomnövények „tarkítanak". A fesztivál időpontjának közeledtével vajon változott-e a kissé feledékenyebb martosiak hozzáállása? - Az utóbbi egy-két hét alatt feltétlenül csinosodott a falu, ami mindenképpen pozitív hozzáállásról és nem utolsósorban az önkormányzat cselekvőképességéről tanúskodik. Ennek ellenére még ma is akad a faluban néhány olyan ember, aki ellenzi a fesztivál megrendezését. Állításaik alátámasztására emberi ésszel felfogható okokat ugyan nem tudnak felhozni, mégis a fesztivál megszervezése ellen agitálnak. Azt hiszem, az ellenzőkből csak az irigység beszél. Nagyon bízom benne, hogy a fesztivál ideje alatt a martosiak kihasználják az idegenek látogatását, és kiteszik az ablakukba a külföldön is ismert martosi rátétessel ékesített térítőkét, párnákat és kelengyéket, hogy az érdeklődők hazavihessék magukkal a martosi népművészeti alkotások egy-egy jelesét. KOSÁR DEZSŐ vánnak, hogy kitalálta. A Jókai Színházban mindenre figyelek majd, szeretnék sok-sok tapasztalatot gyűjteni. Kiss Szilvia (Komárom): - Már volt alkalmam belekóstolni az igazi színházba, fél évig voltam öltöztetőnő a kassai Thália Színházban. Szeretnék megtanulni táncolni, énekelni, beszélni, s mindent, ami ehhez a pályához kell. Az icipici szerepeknek is nagyon fogok örülni. Az pedig, hogy máris bekerültem a „La Mancha lovagja" című nyári produkcióba, melynek június harmincadikán lesz a premierje a Bástya Színházban, külön öröm. Varsányi Mária - Milyen volt ez a mai hét óra? - Fárasztó. A gyerekeknek is, nekünk is, mert nagyon oda kellett figyelni, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretünk a végén. A felvételizőket nagyon sajnáltam, hiszen én is felvételiztem nem egyszer, tudom, hogy ez kínszenvedés. A végeredményt nézve nem szabadna, hogy a vizsgáztató bizottság egyetlen tagjának is lelkiismeretfurdalása legyen. Az egyik fiú esetében érzek némi labilitást. Nagyon ügyes, de némi beszédhibája van. Félállásba vettük fel - próbaidőre. A direktor - Holocsy István miképp értékeli az idei színészfelvételit? - Szerettem volna, ha többen jelentkeznek. A színház művészeti tanácsát arra kértem, úgy értékeljük a munkát, hogy ne csapjunk be senkit. Akik ide kerültek, vállalom értük a felelősséget. Ezt a szakmát nem lehet befejezni, örökké tanulni kell. Nálunk erre lesz lehetőségük, megtehetik az első lépéseket. A színészutánpót lássál nem vagyok elégedett, ám a most felvett fiatalokkal igen. ^ ^ Remélem, Holocsy István szavait Edit, Szilvia, Gyula és László jól megjegyzi. Tanulnak a színpadon elmondott félmondatokból is. Ha tényleg komolyan gondolják, lesz majd, aki életre kelti a színház ünnepének számító darabokat. BÁRÁNYJÁNOS Nyers Gyula Bátorkesziről indul a nagy útra.(Samot Roht fotója) Néhány nap múlva, egészen pontosan Június 3-4-én a Komáromijárás északi részében található Martoson lesz az I. Pünkösdi Népművészeti Fesztivál. A szlovákiai magyarság e rendezvényének elsősorban nem a népművészeti Jellege adja meg a kuriozitását, hiszen folklórközpontú rendezvénnyel több régió is dicsekedhet. A martost rendezvény egyediségét mindenekelőtt az a páratlan kezdeményezés és háttérmunka adja meg, amelyből a fesztivál résztvevői talán a legkevesebbet fognak észlelni. A Katona István által megálmodott népünnepély vagy juniális ugyanis magánkezdeményezéssel Jött létre, úgy, hogy a szervezéshez szükséges anyagiak Javát a martosi Celemantia Kft. adja, és a hamisítatlan falusi miliőben megrendezésre kerülő pünkösdi vigadalmat további 11 magánvállalat támogatja. A pontosság kedvéért azért hadd említsük meg a fesztivál további társrendezőit is, így Martos község önkormányzatát, a Szlovákiai Magyar Folklórszövetséget és a Csemadok martosi, Vecsey Lajos Alapszervezetét. - Vajon egy jól működő élelmiszer-ipari vállalkozás társtulajdonosa, aki kétségkívül nagyon szép néptáncosmúlttal rendelkezik, miért vállalkozik egy előreláthatólag nem nagy nyereséggel kecsegtető népművészeti fesztivál megszervezésére? - kérdeztem Katona Istvántól. - Azzal, hogy a hivatalban levő szlovák kormány megtagadta a nemzeti kisebbségek jogos támogatását, egyértelmű jelét adta annak, hogy a kisebbségnek mint kategóriának a megszüntetésén munkálkodik. Hasonlóképpen a nem szlovák nemzetiségűek elsorvasztását célozza a kétnyelvű oktatás bevezetése és a szlovák nyelvnek a vallási szertartásokba történő kötelező bevezetése is. Ilyen körülmények között eddig sohasem tapasztalt, keserves helyzetbe kerültek a Szlovákiában élő nemzetiségek, így az itt élő magyarság is. Amikor a hatalom már a gyökereinket kezdi ki, nem tehetünk mást, mint harcolunk a megsemmisítésünk ellen. Nem úgy, hogy az állami támogatás megtagadása után lemondunk a több évtizedes hagyományokkal bíró rendezvényeinkről, hanem úgy, hogy újabbakat szervezünk, mégjobban odafigyelünk a hagyományápolásra. Létünk megőrzésének arra a formájára, amely az anyanyelvi művelődés mellett a legjobban biztosítja identitásunk megtartását. Tehát a martosi népművészeti fesztivált nem az önmutogatás, a feltűnéskeltés szülte, hanem a megmaradásunkértfolyó szüntelen küzdelem. - Mekkora anyagi hasznot, esetleg ráfizetést vár a martosi fesztiváltól? - Tudatában vagyok, hogy a fesztivál számomra anyagilag nem sok jóval kecsegtet. Azonban ha pénzbelileg szegényebbek is leszünk, abban biztos vagyok, hogy erkölcsileg gazdagodni fogunk. S ez a tudat ad nekem és a hozzám közel álló, hasonló gondolkodású vállalkozóknak erőt és hitet ahhoz, hogy egy folklórközpontú rendezvényt támogassunk. Szeretném bebizonyítani, hogy egy szórakoztató és megfelelő nívójú fesztivál megrendezése nemcsak az anyagiak mennyiségén múlik. Sőt... De erről szívesebben beszélnék inkább a rendezvény után. - A martosi fesztivál hangulatát nyilván már az időzítése is megadPályázati felhívás A Pegazus Társaság pályázatot hirdet a jubileumi V. PEGAZUSTALÁLKOZÓN való részvételre, amelyet főként a középiskolás korú költők és írók számára szervez 1995. július 13-16. között Komáromban. Pályázni lehet a következő négy kategóriában: 1. VERS (mind kötött formájú, mind szabad verseket lehet küldeni) 2. SZÉPPRÓZA, DRÁMA 3. TANULMÁNY, KRITIKA 4. MŰFORDÍTÁS (az eredeti szöveget mellékelni kell!); A beküldött munkák terjedelme legkevesebb öt - kettes sorközzel gépelt - oldal legyen! A pályaműveket három (géppel írott!) példányban az alábbi komáromi címre kell eljuttatni: PEGAZUS TÁRSASÁG, Polgár u. 10/32, 945 01 Komárno (Bővebb információt a 0819/64-608as telefonszámon nyújtunk.) Beküldési határidő: 1995. május 31. Mivel az öt találkozó legtehetségesebb résztvevőinek műveit antológiában szeretnénk megjelentetni, ezért összejövetelünkre - immár versenyen kívül, tapasztalatcsere céljából - szeretettel várjuk a hajdani győzteseket is, régi és újabb munkáikkal, megjelent köteteikkel együtt. Kérjük mindazokat a magánvállalkozókat, szervezeteket és intézményeket, akik - amelyek elismerik anyanyelvünk ápolásának illetve rendezvényünk szükségszerűségét, hogy - reklámért cserébe - anyagilag támogassák találkozónkat. Jelentkezésüket szintén a megadott fenti címen vagy telefonszámon várjuk. Előre is köszönjük! PEGAZUS TÁRSASÁG Ne feledkezzünk meg a -nak/-nek ragról Nyelvünkben a -nak/-nek viszonyragnak két funkciója van: egyrészt a részeshatározó, másrészt pedig az ún. birtokos jelző ragja. Az első esetben kitétele kötelező, pl. A könyvet Ilonkának adjuk, a másik esetben viszont nem, sőt a birtokos jelző mellől rendszerint el is marad, ha a jelzett szó közvetlenül követi a hangsúlyos jelzőt, pl. A megbeszélést az igazgató irodájában tartották. Ha azonban a birtokos jelző és a jelzett szó közé több más szó ékelődik, a -nak/-nek ragot hagyományosan kitesszük, pl. Művészkörökben nagy megdöbbenést váltott ki a kuratóriumnak semmivel meg nem magyarázható döntése. A nyelvtörténeti kutatások kiderítették, hogy a magyarban a birtokos szerkezet kezdetben jelöletlen volt, a két főnév kapcsolatára az egyszerű egymás mellé helyezés utalt, mint pl. a mai székláb, ablakkeret, libatoli típusú jelöletlen összetett szavakban. A jelzett szó birtokos személyjele, majd a birtokos jelzőhöz kapcsolódó -nak/-nek rag későbbi fejlemény; fokozatos kialakulására utal az, hogy egyik legkorábbi nyelvemlékünkben, a Königsbergi Töredékben a -nak ragot utólag írták be a világ kezdeteitűi szerkezetbe. A XVI-XVII. századi szövegekben viszont már nagy számban fordulnak elő -nak/-nek ragos alakok nemcsak kéttagú szerkezetekben, hanem névutószerű alakulatokban is, pl. annak előtte. A -nak/-nek ragos birtokos jelző „uralma" lényegében a múlt századig tartott, hiszen már a nyelvújítás során elkezdődött a dagályosnak érzett -nak/-nek elhagyása a kéttagú szerkezetekből, de az írásban még sokáig hiányjel érzékeltette a ragot. A múlt század végétől felgyorsult ez a tendencia, sőt napjainkban talán még erősödik is. A kérdéskört legutóbb áttekintő Elekfi László szerint ennek egyik oka, hogy az írott közéleti és hivatalos nyelvhasználatban a leginkább kimutatható e ragunk visszaszorulása, s mivel ez bír bizonyos tekintéllyel, a -nak/-nek rag elhagyása más stílusszinteken is megjelenik. A birtokos jelző ragjának elhagyása bonyolult, olykor többszörös birtokos szerkezetekben nem egy esetben értelemzavaró, mint aztalábbi, a szlovákiai magyar sajtóból származó idézeteink bizonyítják: „... a képaláírás különböző találgatásokra adott okot, ez ellen maga az érintett is tiltakozott, s így helyénvalónak tartottuk, hogy az MKDM parlamenti szavazások során tanúsított magatartásáról bővebben nyilatkozzék"; „Milan Ftáčnik és Pavol Kanis elégedetten könyvelte el, hogy nem változott az MKDM privatizációs törvénnyel kapcsolatos álláspontja"-, „A kormányon kívüli szlovák pártok vezetői... elsősorban azért bíztak a magyar képviselők támogatásában, mert Mečiar magyar ko' alícióval szembeni magatartását vették alapul"-, „A sajtóértekezleten szó esett a miniszterelnök népszavazással kapcsolatos elképzeléseiről is"; „A párt választásokon elért eredményeiről tárgyaltak"; stb. Nyilván nem én voltam az egyetlen, aki az idézett mondatokat kétszer is elolvasta, mert első nekifutásra nem fogta fel az értelmüket. Az ilyesfajta szerkesztésmód különösen akkor zavaró, ha a mondatban még nem szerepelt az alany, ezért a ragtalan birtokos jelzőt a mondat alanyának vélhetjük (például a második idézetben). Az idézetek szerzői megkönnyítették volna az olvasók dolgát, ha a mondatok kérdéses részét így fogalmazzák meg: „az MKDM-nek a parlamenti szavazások során tanúsított magatartásáról bővebben nyilatkozzék"; „nem változott az MKDM-nek a privatizációs törvénnyel kapcsolatos álláspontja"; „Mečiarnak a magyar koalícióval szembeni magatartását vették alapul"; „A sajtóértekezleten szó esett a miniszterelnöknek a népszavazással kapcsolatos elképzeléseiről is"; „A pártnak a választásokon elért eredményeiről tárgyaltak". Néhány mondat kisebb-nagyobb változtatásokkal még áttekinthetőbbé, érthetőbbé tehető, pl.: „... így helyénvalónak tartottuk, hogy bővebben nyilatkozzék az MKDM képviselőinek a por lament/' szavazások során tanúsított magatartásáról; „nem változott a privatizációs törvénnyel kapcsolatos MKDM-álláspont"; „azt vették alapul, milyen magatartást tanúsít Mečiar a magyar koalícióval szemben"; „A sajtóértekezleten szó esett a miniszterelnök népszavazási elképzeléseiről is"; stb. Fentebb már volt arról szó, hogy a birtokos jelző -nak/-nek ragjának elhagyása élő jelenség, az újságolvasók nevében mégis arra kérem lapjaink munkatársait, hogy ahol szükséges - tehát ahol a jelző és a jelzett szó eltávolodott egymástól, s a rag hiánya értelemzavaró - tegyék ki a toldalékot, annál is inkább, mert az olvasók közül kevesen vállalkoznak arra, hogy a szöveget még egyszer elolvassák, elemezzék és értelmezzék. SZABÓMIHÁLY GIZELU SZINESZFELVETELI KOMAROMBAN Első nekifutás