Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-30 / 124. szám, kedd

1995. május 30 . KULTUR A KATONA ISTVÁN AZ I. PÜNKÖSDI NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁLRÓL „Erkölcsileg gazdagodni fogunk" ÚJSZ Ó [7 j Kis NYELVŐR K Vallach László felvétele Tízen Jöttek el: négy fiú, hat lány. Hónuk alatt gitár, félt­ve őrzött könyvek, papírsze­letek. Néhányan már tudták a Járást, mások izgatottan keresték, merre van a Ko­máromi Jókai Színház kör­terme. Ott zajlott a nagy esemény. Egy válogatott bí­rálóbizottság előtt Mokos Attila művészeti vezetővel az élen. Az asztal másik ol­dalán Dráfi Mátyás, Né­meth Ilona, Varsányi Mária, a színészet után más útra tért Skronka Tibor, a kriti­kus Szuchy M. Emil, és per­sze a direktor, Holocsy Ist­ván, akinek igazgatói minőségben ez az első szí­nészfelvételije. Akiknek nem sikerült Méry Mária (Dunaszerdahely): - Tudtam, hogy nagyok lesznek a követelmények, de nem volt elég időm a felkészülésre, így nem is csalódtam. Tóth Krisztián (Dunaszerda­hely): - Csalódott vagyok. Nem gondoltam volna, hogy nem arra lesznek kíváncsiak, miképp mon­dom a verset, hová rakom a hangsúlyt, hanem csakis arra, hogy mi van bennem. A stílusom érdekelte őket, s nem József Atti­la, és hogy hogyan mondom a versét. Bíztam magamban, nem hittem, hogy az első kör után ki­esek. Akinek félig sikerült Nagy László (Kisudvarnok): ­Kilencvenkettőben és kilencven­háromban már felvételiztem a színházba, sikertelenül. Idén több lehetőséget adtak, hogy mutassak valamit magamból, mint azelőtt. Próbaidőre vettek fel, legalább ennyi. Tudod, na­gyon jó dolog másoknak megmu­tatni, hogy milyenek, mit csinál­nak rosszul, milyen a világ. Ezért szeretem a színházat, s örülök ennek az eredménynek. Akiknek sikerült Baiaskó Edit (Dunaszerda­ja, hiszen megrendezésére pün­kösdkor, az újjáéledést jelképező időszakban, a Szentlélek eljövete­lekor kerül sor. Vagyis a martosi fesztivál minden tekintetben sza­kít a Zselízről „elköltöztetett" népművészeti fesztivál hagyomá­nyaival? - A martosi rendezvény több te­kintetben is szakít a zselizi hagyo­mányokkal. Elsősorban azzal, hogy nem a Csemadok központja által szervezett rendezvény, ugyanakkor a néptáncegyüttesek vetélkedése helyett a tartalmas szórakozást helyezi a középpont­ba. Személy szerint azt szeret­ném, ha a június első hétvégéjén Martosra látogatók egy igazi juniá­lisnak lennének az aktív részt­vevői. Ha úgy tartja kedvük, élvez­hetik a kultúrház előtti vagy a sza­badtéri színpadon folyó előadáso­kat, részt vehetnek a pünkösdi ki­rályné és király megválasztásán, kiválthatják gondűző gyógyszerü­keta „Patikában", vagy éppenség­gel csónakázhatnak az Öreg-Nyit­ra holtágán. - Amikor legutóbb a községben jártam, azt tapasztaltam, hogy a hely): - Mennyei érzés! Örülök, hogy felvettek a Jókai Színházba, hogy ezekre a deszkákra állha­tok. Igaz, a Fókusz Színpad idei darabjában a Paraszt dekame­ronban lubickolok az Apáca, az Ördög meg a Lány szerepében. Nem gondoltam volna, hogy első nekifutásra sikerül. Nyers Gyula (Bátorkeszi): ­Megnyugodtam. Másodszor jöt­tem színészfelvételire, közben Pozsonyban is próbálkoztam a fősulin, hiába. Ezúttal sikerült. Imádom a színházat, ezért sze­rettem volna minél előbb szín­padközelbe kerülni. Az előkészítő erre remek lehetőség lehet. Egyébként én is amatőr színját­szó vagyok, már második éve az érsekújvári Gumidió Színházban. Idei szerepem Tutálibe Málibe, a kikent-kifent királyficsúr, aki min­den mesebeli herceg igazi karika­túrája. Köszönöm Z. Németh Ist­lakosok egy részének fontos, hogy portája hogyan nézzen ki, de olyan kiskerteket és közterületeket is lát­tam, amelyeket virágok vagy fű he­lyett gyomnövények „tarkítanak". A fesztivál időpontjának közeledté­vel vajon változott-e a kissé feledé­kenyebb martosiak hozzáállása? - Az utóbbi egy-két hét alatt fel­tétlenül csinosodott a falu, ami mindenképpen pozitív hozzáállás­ról és nem utolsósorban az önkor­mányzat cselekvőképességéről ta­núskodik. Ennek ellenére még ma is akad a faluban néhány olyan em­ber, aki ellenzi a fesztivál megren­dezését. Állításaik alátámasztásá­ra emberi ésszel felfogható okokat ugyan nem tudnak felhozni, mégis a fesztivál megszervezése ellen agitálnak. Azt hiszem, az el­lenzőkből csak az irigység beszél. Nagyon bízom benne, hogy a feszti­vál ideje alatt a martosiak kihasz­nálják az idegenek látogatását, és kiteszik az ablakukba a külföldön is ismert martosi rátétessel ékesí­tett térítőkét, párnákat és kelen­gyéket, hogy az érdeklődők hazavi­hessék magukkal a martosi népművészeti alkotások egy-egy je­lesét. KOSÁR DEZSŐ vánnak, hogy kitalálta. A Jókai Színházban mindenre figyelek majd, szeretnék sok-sok tapasz­talatot gyűjteni. Kiss Szilvia (Komárom): - Már volt alkalmam belekóstolni az igazi színházba, fél évig voltam öltöztetőnő a kassai Thália Szín­házban. Szeretnék megtanulni táncolni, énekelni, beszélni, s mindent, ami ehhez a pályához kell. Az icipici szerepeknek is na­gyon fogok örülni. Az pedig, hogy máris bekerültem a „La Mancha lovagja" című nyári produkcióba, melynek június harmincadikán lesz a premierje a Bástya Szín­házban, külön öröm. Varsányi Mária - Milyen volt ez a mai hét óra? - Fárasztó. A gyerekeknek is, nekünk is, mert nagyon oda kel­lett figyelni, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretünk a végén. A fel­vételizőket nagyon sajnáltam, hi­szen én is felvételiztem nem egy­szer, tudom, hogy ez kínszenve­dés. A végeredményt nézve nem szabadna, hogy a vizsgáztató bi­zottság egyetlen tagjának is lelki­ismeretfurdalása legyen. Az egyik fiú esetében érzek némi la­bilitást. Nagyon ügyes, de némi beszédhibája van. Félállásba vet­tük fel - próbaidőre. A direktor - Holocsy István miképp érté­keli az idei színészfelvételit? - Szerettem volna, ha többen jelentkeznek. A színház művésze­ti tanácsát arra kértem, úgy érté­keljük a munkát, hogy ne csap­junk be senkit. Akik ide kerültek, vállalom értük a felelősséget. Ezt a szakmát nem lehet befejezni, örökké tanulni kell. Nálunk erre lesz lehetőségük, megtehetik az első lépéseket. A színészutánpót lássál nem vagyok elégedett, ám a most felvett fiatalokkal igen. ^ ^ Remélem, Holocsy István sza­vait Edit, Szilvia, Gyula és László jól megjegyzi. Tanulnak a színpa­don elmondott félmondatokból is. Ha tényleg komolyan gondol­ják, lesz majd, aki életre kelti a színház ünnepének számító dara­bokat. BÁRÁNYJÁNOS Nyers Gyula Bátorkesziről indul a nagy útra.(Samot Roht fotója) Néhány nap múlva, egészen pontosan Június 3-4-én a Ko­máromijárás északi részében található Martoson lesz az I. Pünkösdi Népművészeti Fesztivál. A szlovákiai magyarság e rendezvényének elsősorban nem a népművészeti Jellege adja meg a kuriozitását, hiszen folklórközpontú rendez­vénnyel több régió is dicsekedhet. A martost rendezvény egyediségét mindenekelőtt az a páratlan kezdeményezés és háttérmunka adja meg, amelyből a fesztivál résztvevői talán a legkevesebbet fognak észlelni. A Katona István által megálmodott népünnepély vagy juniá­lis ugyanis magánkezdeményezéssel Jött létre, úgy, hogy a szervezéshez szükséges anyagiak Javát a martosi Celeman­tia Kft. adja, és a hamisítatlan falusi miliőben megrende­zésre kerülő pünkösdi vigadalmat további 11 magánválla­lat támogatja. A pontosság kedvéért azért hadd említsük meg a fesztivál további társrendezőit is, így Martos község önkormányzatát, a Szlovákiai Magyar Folklórszövetséget és a Csemadok martosi, Vecsey Lajos Alapszervezetét. - Vajon egy jól működő élelmi­szer-ipari vállalkozás társtulajdo­nosa, aki kétségkívül nagyon szép néptáncosmúlttal rendelkezik, miért vállalkozik egy előrelátható­lag nem nagy nyereséggel ke­csegtető népművészeti fesztivál megszervezésére? - kérdeztem Katona Istvántól. - Azzal, hogy a hivatalban levő szlovák kormány megtagadta a nemzeti kisebbségek jogos támo­gatását, egyértelmű jelét adta an­nak, hogy a kisebbségnek mint kategóriának a megszüntetésén munkálkodik. Hasonlóképpen a nem szlovák nemzetiségűek el­sorvasztását célozza a kétnyelvű oktatás bevezetése és a szlovák nyelvnek a vallási szertartásokba történő kötelező bevezetése is. Ilyen körülmények között eddig sohasem tapasztalt, keserves helyzetbe kerültek a Szlovákiában élő nemzetiségek, így az itt élő magyarság is. Amikor a hatalom már a gyökereinket kezdi ki, nem tehetünk mást, mint harcolunk a megsemmisítésünk ellen. Nem úgy, hogy az állami támogatás megtagadása után lemondunk a több évtizedes hagyományokkal bíró rendezvényeinkről, hanem úgy, hogy újabbakat szervezünk, mégjobban odafigyelünk a hagyo­mányápolásra. Létünk megőrzé­sének arra a formájára, amely az anyanyelvi művelődés mellett a legjobban biztosítja identitásunk megtartását. Tehát a martosi népművészeti fesztivált nem az önmutogatás, a feltűnéskeltés szülte, hanem a megmaradásun­kértfolyó szüntelen küzdelem. - Mekkora anyagi hasznot, esetleg ráfizetést vár a martosi fesztiváltól? - Tudatában vagyok, hogy a fesztivál számomra anyagilag nem sok jóval kecsegtet. Azonban ha pénzbelileg szegényebbek is leszünk, abban biztos vagyok, hogy erkölcsileg gazdagodni fo­gunk. S ez a tudat ad nekem és a hozzám közel álló, hasonló gon­dolkodású vállalkozóknak erőt és hitet ahhoz, hogy egy folklórköz­pontú rendezvényt támogassunk. Szeretném bebizonyítani, hogy egy szórakoztató és megfelelő ní­vójú fesztivál megrendezése nem­csak az anyagiak mennyiségén múlik. Sőt... De erről szívesebben beszélnék inkább a rendezvény után. - A martosi fesztivál hangulatát nyilván már az időzítése is megad­Pályázati felhívás A Pegazus Társaság pályázatot hirdet a jubileumi V. PEGAZUSTALÁLKOZÓN való részvételre, amelyet főként a középisko­lás korú költők és írók számára szervez 1995. július 13-16. között Komáromban. Pályázni lehet a következő négy kategó­riában: 1. VERS (mind kötött formájú, mind sza­bad verseket lehet küldeni) 2. SZÉPPRÓZA, DRÁMA 3. TANULMÁNY, KRITIKA 4. MŰFORDÍTÁS (az eredeti szöveget mellékelni kell!); A beküldött munkák terjedelme legke­vesebb öt - kettes sorközzel gépelt - ol­dal legyen! A pályaműveket három (gép­pel írott!) példányban az alábbi komáromi címre kell eljuttatni: PEGAZUS TÁRSASÁG, Polgár u. 10/32, 945 01 Komárno (Bővebb információt a 0819/64-608­as telefonszámon nyújtunk.) Beküldési határidő: 1995. május 31. Mivel az öt találkozó legtehetségesebb résztvevőinek műveit antológiában sze­retnénk megjelentetni, ezért összejövete­lünkre - immár versenyen kívül, tapasz­talatcsere céljából - szeretettel várjuk a hajdani győzteseket is, régi és újabb munkáikkal, megjelent köteteikkel együtt. Kérjük mindazokat a magánvállalkozó­kat, szervezeteket és intézményeket, akik - amelyek elismerik anyanyelvünk ápolásának illetve rendezvényünk szük­ségszerűségét, hogy - reklámért cserébe - anyagilag támogassák találkozónkat. Jelentkezésüket szintén a megadott fenti címen vagy telefonszámon várjuk. Előre is köszönjük! PEGAZUS TÁRSASÁG Ne feledkezzünk meg a -nak/-nek ragról Nyelvünkben a -nak/-nek vi­szonyragnak két funkciója van: egyrészt a részeshatározó, más­részt pedig az ún. birtokos jelző ragja. Az első esetben kitétele kö­telező, pl. A könyvet Ilonkának ad­juk, a másik esetben viszont nem, sőt a birtokos jelző mellől rendsze­rint el is marad, ha a jelzett szó közvetlenül követi a hangsúlyos jelzőt, pl. A megbeszélést az igaz­gató irodájában tartották. Ha azonban a birtokos jelző és a jel­zett szó közé több más szó ékelődik, a -nak/-nek ragot hagyo­mányosan kitesszük, pl. Művész­körökben nagy megdöbbenést váltott ki a kuratóriumnak semmi­vel meg nem magyarázható dön­tése. A nyelvtörténeti kutatások kide­rítették, hogy a magyarban a birto­kos szerkezet kezdetben jelölet­len volt, a két főnév kapcsolatára az egyszerű egymás mellé helye­zés utalt, mint pl. a mai székláb, ablakkeret, libatoli típusú jelölet­len összetett szavakban. A jelzett szó birtokos személyjele, majd a birtokos jelzőhöz kapcsolódó -nak/-nek rag későbbi fejlemény; fokozatos kialakulására utal az, hogy egyik legkorábbi nyelvemlé­künkben, a Königsbergi Töredék­ben a -nak ragot utólag írták be a világ kezdeteitűi szerkezetbe. A XVI-XVII. századi szövegekben vi­szont már nagy számban fordul­nak elő -nak/-nek ragos alakok nemcsak kéttagú szerkezetek­ben, hanem névutószerű alakula­tokban is, pl. annak előtte. A -nak/-nek ragos birtokos jelző „uralma" lényegében a múlt szá­zadig tartott, hiszen már a nyelv­újítás során elkezdődött a dagá­lyosnak érzett -nak/-nek elhagyá­sa a kéttagú szerkezetekből, de az írásban még sokáig hiányjel ér­zékeltette a ragot. A múlt század végétől felgyorsult ez a tendencia, sőt napjainkban talán még erősö­dik is. A kérdéskört legutóbb átte­kintő Elekfi László szerint ennek egyik oka, hogy az írott közéleti és hivatalos nyelvhasználatban a leginkább kimutatható e ragunk visszaszorulása, s mivel ez bír bi­zonyos tekintéllyel, a -nak/-nek rag elhagyása más stílusszinte­ken is megjelenik. A birtokos jelző ragjának elha­gyása bonyolult, olykor többszö­rös birtokos szerkezetekben nem egy esetben értelemzavaró, mint aztalábbi, a szlovákiai magyar saj­tóból származó idézeteink bizo­nyítják: „... a képaláírás különböző találgatásokra adott okot, ez ellen maga az érintett is tiltakozott, s így helyénvalónak tartottuk, hogy az MKDM parlamenti szavazások során tanúsított magatartásáról bővebben nyilatkozzék"; „Milan Ftáčnik és Pavol Kanis elégedet­ten könyvelte el, hogy nem válto­zott az MKDM privatizációs tör­vénnyel kapcsolatos álláspontja"-, „A kormányon kívüli szlovák pár­tok vezetői... elsősorban azért bíz­tak a magyar képviselők támoga­tásában, mert Mečiar magyar ko­' alícióval szembeni magatartását vették alapul"-, „A sajtóértekezle­ten szó esett a miniszterelnök népszavazással kapcsolatos el­képzeléseiről is"; „A párt válasz­tásokon elért eredményeiről tár­gyaltak"; stb. Nyilván nem én voltam az egyetlen, aki az idézett mondato­kat kétszer is elolvasta, mert első nekifutásra nem fogta fel az értel­müket. Az ilyesfajta szerkesztés­mód különösen akkor zavaró, ha a mondatban még nem szerepelt az alany, ezért a ragtalan birtokos jelzőt a mondat alanyának vélhet­jük (például a második idézet­ben). Az idézetek szerzői meg­könnyítették volna az olvasók dol­gát, ha a mondatok kérdéses ré­szét így fogalmazzák meg: „az MKDM-nek a parlamenti szava­zások során tanúsított magatar­tásáról bővebben nyilatkozzék"; „nem változott az MKDM-nek a privatizációs törvénnyel kapcso­latos álláspontja"; „Mečiarnak a magyar koalícióval szembeni ma­gatartását vették alapul"; „A saj­tóértekezleten szó esett a minisz­terelnöknek a népszavazással kapcsolatos elképzeléseiről is"; „A pártnak a választásokon elért eredményeiről tárgyaltak". Né­hány mondat kisebb-nagyobb vál­toztatásokkal még áttekint­hetőbbé, érthetőbbé tehető, pl.: „... így helyénvalónak tartottuk, hogy bővebben nyilatkozzék az MKDM képviselőinek a por la­ment/' szavazások során tanúsí­tott magatartásáról; „nem válto­zott a privatizációs törvénnyel kapcsolatos MKDM-álláspont"; „azt vették alapul, milyen maga­tartást tanúsít Mečiar a magyar koalícióval szemben"; „A sajtóér­tekezleten szó esett a miniszter­elnök népszavazási elképzelése­iről is"; stb. Fentebb már volt arról szó, hogy a birtokos jelző -nak/-nek ragjának elhagyása élő jelenség, az újságolvasók nevében mégis arra kérem lapjaink munkatársait, hogy ahol szükséges - tehát ahol a jelző és a jelzett szó eltávolodott egymástól, s a rag hiánya értelem­zavaró - tegyék ki a toldalékot, annál is inkább, mert az olvasók közül kevesen vállalkoznak arra, hogy a szöveget még egyszer elol­vassák, elemezzék és értelmez­zék. SZABÓMIHÁLY GIZELU SZINESZFELVETELI KOMAROMBAN Első nekifutás

Next

/
Oldalképek
Tartalom