Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-29 / 123. szám, hétfő

1995. június 1197. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 | A KORMÁNY A VARSÓI UTCAI OSSZETUZESEKROL Mérlegelik a Szolidaritás követeléseit MTI-hírek Szombaton rendkívüli ülésen vitatta meg a lengyel kor­mány az előző napi varsói tüntetés következményeit és a Sziléziában kialakult helyzetet. A Szolidaritás sziléziai szer­vezete pénteken több ezer bányászt és kohászt utaztatott a fővárosba, és a minisztertanács épülete előtt a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. A kormány ülése előtt Józef Oleksy miniszterelnök újság­íróknak kijelentette: „Ez a kormányülés a jó szándék kifeje­zése, azért jöttünk össze ugyanis tanácskozni, hogy elejét vegyük az újabb tiltakozásoknak. Az erőszak légköre egyre növekszik, márpedig az utcán nem tárgyalhatunk." lem végső határáig önmagát megtartóztatva viselkedett a tüntetők egy részének támadá­sával szemben. A miniszter sze­rint a minisztertanács épülete előtt a tüntetés elvesztette tör­vényes jellegét, miután némely tüntetők megsértették a törvé­nyeket. Minthogy a rendőrök két ellenzéki szejm-képviselővel szemben is felléptek, az újság­írók most megkérdezték, erről mi a belügyminiszter vélemé­nye. Milczanowsky közölte: a tüntetőkhöz csatlakozó képvi­selők nem próbálhatják meg utasítgatni a törvényesség vé­delmében fellépő rendőröket. A minisztertanács ülésén jelen lévő Józef Zych, a szejm elnöke bejelentette, hogy a közel­jövőben Sziléziába utazik, és ot­tani konzultációja után mielőbb Kiemens Scierski ipari mi­niszter véleménye szerint szük­ségtelen a tüntetők által köve­telt bizottság megalakítása, a problémákat folyamatosan kell megoldani. Szilézia gondjainak megoldásához nincs szükség másra, mint igen sok pénzre. Grzegorz Kolodko miniszerel­nök-helyettes, pénzügyminisz­ter kijelentette, hogy a sziléziai problémákat a regionális politi­ka keretei között kell kezelni. „Ezt jól tudják a Szolidaritás ve­zérei, érthetetlen tehát, hogy miért titkolják el szakszerveze­tük tagjai előtt". Andrzej Milczanowski belügy­miniszter a háromórás kormány­ülés. után kijelentette, hogy a tüntetésen a rendőrség a türe­Markó az RMDSZ elnöke (Folytatás az 1. oldalról) az volt a célja, hogy a kritikát megszívleljék. Mindazonáltal fel­készült arra az esetleges „csodá­ra," hogy elnök lesz belőle, és a felkészülés során eljutott néhány új tapasztalathoz a döntéshozó munkát illetően is. Ezeket az eredményeket kész Markó Béla rendelkezésére bocsátani, akár­csak bármilyen szervezési vagy koncepciós munkával segíteni. A végül elfogadott szabályzat szerint négyévenként kerül sor kongresszusra, amely megválaszt­ja a szövetségi elnököt. Ugyanak­kor közvetlenül a szavazás előtt a nemzeti liberális irányzatú Reform Tömörülés, a keresztény nemzeti Erdélyi Magyar Kezdeményezés (ez az RMDSZ két platformja) több ifjúsági csoport és székelyföldi de­legációk küldöttei attól tették függővé részvételüket a szavazás­ban, hogy mindenképpen mód nyíljék a mandátum esetleges le­rövidítésére. Távolmaradásuk két­ségessé tette volna a szavazás ér­vényességét, mivel a teljes kül­döttlétszám kétharmadára volt szükség. Fellépésük eredménye­ként a kongresszus végül határo­zatot fogadott el, amely kötelezővé tette két év múlva egy rendkívüli kongresszus összehívását. így a most megszavazott elnöki man­dátum a rendkívüli kongresszusig lehet érvényes. A további döntés ettől a testülettől függ. Az új sza­bályzat szerint ilyen rendkívüli kongresszust a Szövetségi Képvi­selők Tanácsa jogosult összehív­ni, kétharmados többséggel. Az alapszabály megerősítette az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tiszt­ségét, amelyet a szövetség létre­jötte, tehát 1990 januárja óta fo­lyamatosan Tőkés László tölt be. Arról is döntött, hogy munkáját szakértők segítsék — de nem fo­gadták el Csapó József szenátor javaslatát, amely tiszteletbeli elnö­ki hivatallá léptette volna elő ezt a szakértői gárdát. A javaslat ellen érvelők azt hangoztatták, hogy párhuzamos intézmények létesíté­se (Szövetségi Elnöki Hivatal már van) az egység rovására mehet. Az újonnan elfogadott prog­ram részletesebb meghatáro­zást adott az RMDSZ által célul kitűzött és törvényhozási úton elérendő autonómiaformákról, köztük a területi autonómiáról, ugyanakkor a terjedelmes doku­mentum a romániai magyarság mindenirányú célkitűzéseit is tartalmazza. tárgyalásokat kezd, ám bízik benne, hogy erre nem tünteté­sek idején kerül sor. Józef Oleksy a rendkívüli mi­nisztertanácsi ülés utáni sajtó­konferenciáján ígéretet tett, hogy a kormány sürgősen vá­laszt ad a Szolidaritás minden követelésére. A kormány készen áll, hogy tárgyaljon a szakszer­vezetekkel — közölte Oleksy, és bejelentette, hogy már a héten hajlandó találkozni a szakszer­vezeti vezetőkkel, hogy szemé­lyesen megtárgyalja velük a kö­veteléseket. Az utcai összecsapás után Oleksy most az egész kormány nevében fordult a szakszerveze­ti emberekhez, mértéktartást és önuralmat kért tőlük. Egy­idejűleg kijelentette, hogy a rendőrség akciója teljes mérték­ben törvényes és indokolt volt. Lech Walesa elnök szombatra virradó éjszaka Keszthelyről te­lefonon beszélt Oleksy minisz­terelnökkel. Felajánlotta, hogy megszakítja magyarországi út­ját, és visszatér Varsóba, ha a kormányfő nem ura a helyzet­nek. Az elnöki sajtószóvivő sze­rint a miniszterelnök biztosította Walesát, hogy a helyzeten úrrá tudnak lenni. v Hotelttíz halottakkal (Folytatás az 1. oldalról) kan úgy élték túl a borzalmakat, hogy a füst elől — a szédítő ma­gassággal dacolva — kibújtak a mindössze húsz centiméter szé­les párkányra. A tűzoltósági diszpécserközpont ügyeletese a cseh televíziónak adott nyilat­kozatában azt mondta: borzal­mas belegondolni, hogy mi tör­tént volna, ha a tűz éjszaka üt ki a szállodában. A tűzoltók — mint­egy 120-an — a riasztás után öt perccel a helyszínen voltak, mégis csak mintegy kétórás küzdelem árán tudták eloltani a lángokat, és hat embert már csak holtan tudtak kihozni az épületből. Utóbbiak halálát füst­mérgezés okozta, és a 26 kór­házba szállított szállodavendé­get is füstmérgezési tünetekkel ápolják. A hatóságok minden erőt be­vetettek az épületben tartózko­dott mintegy 600 ember menté­séhez, a felső emeleteken szo­rult vendégeket rendőrségi heli­kopterek menekítették ki. SZAHALINI FOLDRENGES Köd nehezíti a mentést MTI-hír A Szahalint a hétvégén megrázó földrengés következ­tében a helyi polgári védelem illetékeseinek közlése szerint a halálos áldozatok és a sebe­sültek száma elérheti a 2,5 ezret. A Richtér-skála szerint 7,5-es erősségű rengések kö­vetkeztében szinte teljesen megsemmisült a háromezer lakosú Nyeftyegorszk városa, ahol mintegy két és fél ezer ember van a romok között. A földrengés után néhány órá­val egyelőre 500 túlélőt talál tak. Vitalij Gomilevszkij, Szahalin helyettes kormányzója elmondta az Interfax hírügynökségnek, hogy a mentési munkálatokat rendkí­vüli módon megnehezíti a városra telepedett sűrű köd is. A szahalini területi polgárőrség közlése sze­rint Nyeftyegorszkban összedőlt több 16 emeletes épület. Máshol hatalmas repedések jelentek meg házfalakon. A Richter-skála szerint 7,5 fokozatú földrengés epicentruma Oha várostól 70 kilo­méterre északra volt. A KGB „emberi fegyverei" A szovjet KGB annak idején titkos módszert dolgozott ki, amely a katonákat és a rendőröket képes volt „élő fegyverré" változtatni. A németországi ARD televízió egyik adása szerint az orosz rendőrség még ma is használja ezt a módszert. A pszichofegyver részben hip­nózison, részben magas frekvenciájú rádióhullámokon alapszik, amely az embereket félelem és lelkiismeret nélküli harcoló gépek­ké „alakítja át" — állította a német televízió riportere. A módszert az 1970-es években fejlesztették ki, nagy titokban, s csupán most került nyilvánosságra, a Gorbacsov-féle Glasznoszty Alapítvány egyik konferenciáján. A módszer egyik kitervelője, Vale­rij Kanjuka a német televíziós programnak nyilatkozva elismerte, hogy „az emberi intellektus szétrombolásáról" van szó. Természe­tesen most már sajnálja, hogy részt vett a módszer kifejlesztésé­ben, amelyet az afgán háborúban is használtak. Az ARD műsora szerint a módszert most is alkalmazzák egyes különleges orosz rendőri alakulatok, mielőtt akcióra indulnak a tüntetők ellen. Alekszandr Kutcsurov, az orosz parapszichológiai kutatások inté­zetének vezetője kijelentette az adásban, hogy az eljárás blokkol bizonyos agyműködéseket, és képes érzés nélküli bábokká formál­ni embereket. A módszer alkalmazását Gorbacsov 1988-ban meg­tiltotta, de titokban néha még ma is használják. Miután az ügy nyilvánosságra került, korábbi szovjet katonák, rendőrök és KGB-ügynökök százai indítottak pert, elpanaszolva, hogy egészségkárosodást szenvedtek: gyakori fejfájásról és halluci­nációkról panaszkodnak. MTI-PANORÁMA B elgiumban II. Albert király tegnap délben Jean-Luc Dehaene eddigi miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással. A hírt a királyi ház jelentette be hiva­talos közleményben, miután az uralkodó kihallgatáson fogadta a politikust. Dehaene felkérése a „levegőben lógott," mivel mind pártja — a Flamand Keresztény­szocialista Párt —, mind pedig az általa vezetett négypárti koalíció váratlanul jól szerepelt a május 21-jei törvényhozási választáso­kon, biztos többséget szerezve Belgium első föderatív alapokon szerveződő parlamentjében. T égnap az ötödik forduló­ban sem értek el jelentős haladást a Kuala Lumpurban az észak-koreai atomreaktorok le­cseréléséről folyó ameri­kai-észak-koreai tárgyalásokon, jelentette az UPI. Az amerikai kül­döttség vezetője elmondta, hogy tervezik a megbeszélések folyta­tását, ám konkrét dátumot nem jelölt meg. A Washington, Szöul és Tokió által tavaly elért egyez­mény keretében felajánlott, 4,5 milliárd dollár értékű reaktorok villamosenergia előállítására használhatók, melléktermékként nem keletkezik atombomba gyár­tására alkalmas anyag. A tavalyi egyezmény értelmében Észak­Korea könnyűvizes reaktorokat kapna cserébe azért, hogy leállít­ja atomprogramját. Észak-Korea azonban elutasítja a Dél-Korea ál­tal gyártott reaktorokat, és ameri­kaiakat kér. M ario Soares portugál ál­lamfő szombaton este elesett és a vállizület közelében eltört a jobb karja. A baleset a Lisszabontól 25 kilométerre fekvő Cascais városban történt, ahol az elnök egy nemzetközi kiállítás zá­róünnepségén mondott beszédet. Soares éppen az emelvényre akart felmenni, hogy elmondja be­szédét, amikor hirtelen megcsú­szott, és elesett. Ennek ellenére megtartotta felszólalását, s csak utána vitték kórházba. A 7 egykori keletnémet ál­M ĺ , lambiztonsági miniszté­rium, a Stasi iratait feldolgozó hi­vatal legújabb elemzésében arra a következtetésre jut, hogy Gregor Gysi, a reformkommunisták egyik vezetője, bizonyíthatóan tíz éven át dolgozott a Stasinak. A politikus a leghatározottabban tagadja, hogy besúgó lett volna. A német törvényhozás mentelmi bizottsá­gához eljuttatott elemzésben a hi­vatal azt állítja, hogy a Stasi három különböző fedőnéven, „Gregor," „Notar" és „Sputnik" gyűjtötte az információkat Gysitől. A politikus minden becsűletsértési pert meg­nyert az őt Stasi-besúgóként minősítő politikai ellenfelekkel szemben. Az iratokat elemző hiva­tal szóvivője szerint most először sikerült egyértelműen azonosítani­uk a fedőneveket Gysivel. Közép-Európa felett derűs az ég. a kisebb felhőátvonulások­ellenére, nyárias, meleg a/, idő. Dél felől kellemetlen széllöké­sekre számíthatunk, nagyobb viharfelhőkkel. A időjárás vál­tozásaira érzékeny olvasóinkat kérjük, ne nézzék a televízió hírműsorait. Valahogy így kezdődne az időjárás-jelentés Keszthelyen, ha elfogadnánk Peter Handke publicista véle­ményét, amely szerint Közép­Európa csak meteorológiai szempontból tekinthető egység­nek. Persze a keszthelyi találko­zón részt vevő nyolc köztársa­sági elnök jelenléte egyér­telművé tette, hogy - Václav Havel szavaival élve - ez a tér ség minden gondja, nacionaliz­musa. széthúzása ellenére Euró­pa lelkiismerete maradt. A találkozó talán semmi újat nem hozott volna, ha az „infor­mális" eszmecserék intellektuá­lis nyugalmát nem zavarta vol­na meg a péntek délutáni órák­Keszthelyi időjárás-jelentés ban érkezett hír: a szerb ag­resszió Istent s embert nem is­merve odáig jutóit, hogy a bé­kefenntartók katonáit élő pajzs­nak, túsznak használja fel. A helyszínen tartózkodó megfi­gyelők már-már attól féltek, hogy egy újabb protokolláris rendezvényről kell majd talál­gató jelentéseket küldeniük, amikor kiderült: legalább egy kérdésben, a/, agresszió és a barbarizmus elítélésében, az ENSZ és a NATO katonai akci­óinak támogatásában a közös nyilatkozatig is eljulottak. A nyolc elnök nyolc gazdasá­gilag és politikailag is jócskán különböző országból érkezett. Mindannyian kis jogkörökkel (Lech Walesát kivéve), parla­menti rendszerű országban leg­feljebb tanácsadói szereppel rendelkeznek, néhány helyen viszont olyan morális tekintélyt képviselnek, hogy társadalom­formáló erejük nem elhanyagol­ható. Nem hagyható tehát fi­gyelmen kívül Roman Herzog német államfő többszöri kije­lentése arról, hogy a nyugati felzárkózás folyamatában Ma­gyarország a legesélyesebb. E kijelentés korántsem csak a vendéglátónak kijáró bők, az EU-ban meghatározó szerepet játszó Németország nem szorul udvarlásra Magyarországon. Ugyanígy figyelemre méltó vi­szont, hogy a kis Szlovénia, amely annyira, de annyira Nyu­gat felé tart, hogy a nemzeti bruttó össztermék, az egy főre eső nemzeti jövedelem és az át­lagbérek tekintetében szépen le­körözte posztkommunista kol­légáit, sehol sem szerepel az EU- és NATO-lagságol mérle­gelő felsorolásokban. Kučan el­nök éppen ez.érl figyelmeztetett arra, hogy a fiatal kis országok esetében az integrációs félel­mek a szuverenitás féltését je­lentik, nem pedig azt, hogy a posztkommunista államok eset­leg Ázsia felé kacsingatnának. Michal Kováé mindezt azzal te­tézte, hogy a kis nemzetek iden­titástudata nem áll ellentétben a felzárkózással, hiszen a régió­hoz, nemzethez, államhoz tarto­zás melleit egy új, európai di­menzióval bővülhet a térség la­kóinak hovatartozási élménye. Kemény dió européernek len­ni. Mást jelent azok szemében, akik a két világháború között nevelkedtek, mást azok számá­ra, akik alapvető élményeiket a jaltai rendezés után szerezték, és mást azon fiatalok számára, akik most, a megnyílt határok­nak és a különböző támogatá­soknak köszönhetően egészen más ismeretekhez juthatnak, nyelvekel tanulhatnak. Keszt­helyen a ČTA tudósítója mond­ta mosolyogva, hogy kisfia megkérdezte: Apa, mi az a vám­és devizanyilatkozat'.' Nos, ez. is Európa. Mégpedi'g az az Euró­pa, amelyet ugyan a politikusok alakítanak, amelyei viszont mi, állampolgárok élünk meg. S hogy mely politikusok alakítják sorsunkat, az a mi szavazatain­kon múlik - ez azonban más lapra tartozik. Az európai integráció koránt­sem a közgazdászok kizáróla­gos ügye. Elsősorban az emberi, kulturális értékek azok, ame­lyek az új európaiságot segíthe­tik elő - ezen értékeket tapossa sárba a boszniai háború. Nem mindegy, balkanizálödik-e Eu­rópa keleti része, a nacionaliz­mus és a feszültségkeltés lesz-e meghatározó, vagy azok a de­mokratikus értékek, amelyekre működőképes társadalmak ala­pozzák élelüket, nem is olyan messze tőlünk. A nyugat-euró­pai jólét el kell hogy érje térsé­günket is, mert az éhes ember talán kevésbé fogékony az emlí­tett értékekre. Ha ezt gondolta a gazdag Németország első pol­gára, ha ezt gondolta „jogigény­nek" Közép-Európában az oszt­rák államfő, és ha ezzel (is) mentek haza a Nyugat felé te­kintő kommunista utódállamok elnökei - akkor, de csak akkor volt értelme a találkozónak. S lesz értelme jövőre, Lengyelor­szágban, hogy Közép-Európa valóban ne csak a meteorológiá­ban legyen egységnek tekint­hető terület. LOVÁSZ ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom