Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-27 / 122. szám, szombat

1.2 j Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. május 27. Bugár Béla és Duka Zólyomi a Lépésekben Uj Szó-hír A Szlovák Televízió vasár­napi Lépések c. műsorában "ezúttal az európai kisebbsé­gi kérdésekről folyik majd a vita. A kerekasztal-beszélge­tésnek két magyar részt­vevője is lesz, Bugár Béla (MKDM) és Duka Zólyomi Ár­pád (Együttélés) parlamenti képviselő személyében. DS ZM-N AGYGYU LES: Mečiar nélkül is zajos Új Szó-tudósítás A szlovák kormány tagiainak tegnapi munkalátogatása a ko­máromi járásban két nagygyűlés­ben csúcsosodott ki. Az SZNP mi­niszterei Újgyallán találkoztak szimpatizánsaikkal, a DSZM mi­niszterei pedig Komáromban, a városi művelődési központban vettek részt egy lakossági fóru­mon. Ivan Gašparovič parlamenti el­nök a komáromi nagygyűlésen ki­jelentette: a DSZM fórumának semmi köze sincs a köztársasági elnököt támogató nagygyűlések­- hez. Ľudovít Hudek belügyminisz­ter a komáromi rendőrségen tett látogatásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a járásban az elmúlt évekhez képest csökkent a nyilvántartott bűnesetek szá­ma, de egyre erőteljesebben je­lentkeznek a szervezett bűnözés jelei. Sergej Kozlík miniszterei nök-helyettes szerint a szlovák pénznem előreláthatólag a jövő év elejétől konvertibilis lesz. Arra a kérdésre, a szlovák tör­vényhozás mikor ratifikálja a szlo­vák-magyar alapszerződést, Gašparovič az időpontot nem árulta el, azt azonban igen, hogy ratifikálni fogják. Szerinte az alter­natív oktatás bevezetése az alap szerződés egyetlen pontját sem sérti meg. Katarína Tóthová miniszterel­nök-helyettes a szlovák nyelvnek államnyelvvé minősítésével kap­csolatban kijelentette: a szlovák nyelv gyakorlatilag már ma is ál­lamnyelv. Azonban mielőbb szük­ség van egy olyan törvényre, amely minden szlovák állampolgár szá­mára kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát az államigazga­tásban, az iskolákban és az egyhá zi szertartásokon is. (kosár) It. kiadás Lapzárta: 22.00 Mečiar az alkotmánybíróságról és a rendőri akcióról CTK- és TA SR-hír Vladimír Mečiar tegnapi, szo­kásos péntek délutáni rádiónyi­latkozatában többek között szólt az alkotmánybíróság e heti dön téséről, mely alkotmányelle­nesnek minősítette a jelenlegi parlamentnek azt a határozatát, mellyel hatálytalanította a Mo­ravéík-kormány által jóváhagyott 50 privatizációs tervezetet. A kormányfő azt mondta, az alkot mánybírósági döntésnek semmi­lyen gyakorlati következményei nem lesznek: Mečiar szerint „nem keletkezik belőle senkinek anyagi kára, mivel az ellentét a (Moravčík-)kormány határozatai­nak érvényességével kapcsolat ban merült fel, és ezeket a hatá­rozatokat a (jelenlegi) kormány az alkomtánybíróság döntése előtt már rég hatályon kívül he­lyezte". A rádiónyilatkozatban a kor­mányfő a Demokratikus Uniót tá­mogató petíciós íveken szereplő aláírások felülvizsgálatára indí­tott rendőrségi akcióra is kitért. Nem tudom, hány jogász hallgatta a Szlo­vák Rádió déli műsorában Vladimír Mečiar kormányfő jogi eszmefuttatásait a Demokra­tikus Unió petíciós ívein szereplő aláírások valódiságát felülvizsgáló, páratlan mértékű rendőrségi akcióval kapcsolatban. A talán csak Sztálinhoz mérhető univerzális közgaz­dasági, polititológiai, történelmi, lingvisztikai stb. ismeretekkel rendelkező jogászdoktor­kormányfő ezúttal is csak szokása szerint „elengedve magát" megállapította: „a bün­tetőeljárásban részt vevő szervek határoza­tait senki sem vonhatja kétségbe, és ezt nem teheti meg még az alkotmánybíróság sem!" Közismert tény, hogy Mečiar „az állam ÉN va­gyok" filozófiából kiindulva, az úgynevezett állam testén élősködő rákfenének tekinti az alkotmánybíróságot, de a tegnapi kijelentése meghaladta már azt a határt (is), amelyet egy műkedvelő jogász vagy jogtudattal rendel­kező közember sem lépne át, még sör mel­lett sem. (fekete) Márkus Tornaiját fenyegeti Uj Szó-hír Tornaija város önkormányzati testülete csütörtöki ülésén töb­bek között határozatot fogadott el, mellyel megbízta Schwartz Árpádot, a város polgármeste­rét, hogy válaszoljon Jozef Mar­kušnak, a Matica slovenská el nőkének a levelére, amelyet a múlt héten a városi önkormány­zati testületnek küldött. A tornaijai önkormányzati ta­gok határozottan elutasítják, hogy egy társadalmi szervezet vezetője levélben fordul váro­sukhoz, és ebben a város erede­ti, 1990-ben demokratikus úton visszakapott nevének megvál­toztatását szorgalmazza. A vá­rosvezetők felháborítónak tart­ják, hogy a Matica slovenská el-> nöke ezt fenyegető hangnem ben teszi, a Tornaija név hasz­nálatát szélsőségesen szeren­csétlen, a város és az állam kö­zötti kapcsolat szempontjából perspektíva nélküli megoldás­nak tartja. A tornaljaiak - mint azt pol­gármesterüktől megtudtuk - a múltban és ma is készen állnak arra, hogy ünnepeljék P. J. Šafá­rikot, a szlovákság jeles szemé­lyiségét, de nem hajlandók elfo­gadni a Matica slovenská és el­nöke durva beavatkozásait a vá­ros ügyeibe. (ambrus) Nyilatkozat „Szomorú, hogy Szlovákia leg­felsőbb képviselőjének szájába olyan szavakat adnak, amelyek nem ellenőrzött tényeken alap­szanak, és nyilvánvaló céljuk a la­kosságfelbosszantása" - szögezi le többek között a kulturális mi­nisztérium nyilatkozata Michal Kováč államfőnek a napilapok ban megjelent kijelentésével kap­csolatban, miszerint „nyugtalan­sággal tölti el őt a nemzetiségi kulturális társulásokra és médi­ákra fordítandó pénzeszközök elosztási módja". Ezt az államfő május 23-án, a Csemadok és az SZMPSZ képviselőivel való talál­kozón mondta. A kulturális minisztérium állás­foglalása leszögezi, hogy az álla­mi költségvetésről szóló törvény nem ismeri a „nemzetiségi kultu­rális társulások és médiák" fogal­mat, hanem a „kulturális kisebb­ségek" fogalmat használja. Egyút­tal hangsúlyozza, hogy a miniszté­rium a kisebbségi kultúrára szánt pénzt csakis erre a célra adja. Véres szerb megtorlás (Folytatás az 1. oldalról) lőtték Szarajevó egyik lakónegye­dét. A harckocsigránátok a váro­si televízió és a posta épülete kö­rül robbantak, ahol most az ENSZ parancsnokság székel. A szarajevói rádió szerint két sze­mély meghalt. A szerb vezetés ugyanakkor tovább fenyegetőzik. Közölték, hogy megölik a nem­zetközi megfigyelőket, amennyi­ben folytatódik a bombázás. Karadzsicsék tegnap reggel megszálltak 9 fegyverraktárát, s gyakorlatilag túszul ejtették az ENSZ-őrséget. Mintegy 170 kék­sisakos békekatonának megpa rancsolták, hogy maradjanak veszteg, mert ellenkező esetben lőnek rájuk. GYARMATI JÓZSEF Oroszország ellenezte a bosz­niai szerbek állásai elleni csü­törtöki NATO légicsapást. Ezt Borisz Jelcin orosz elnök jelen­tette ki tegnap. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint elmondta azt is, hogy Moszkva, tudván az ENSZ és a NATO vezetésének döntéséről, előzetesen figyel­meztette a szerbeket a készülő légitámadásról. Viktor Cserno­mirgyin orosz kormányfő pedig kijelentette: „Nyilvánvalóan semmi jót nem ígér az a helyzet, amikor már megtorló légicsapá­sokhoz kell folyamodni... Orosz­ország mindkét fél vezetőivel tárgyalásokat folytatott, hogy megelőzze a harcok olyan elfa­julását, amikor már elkerülhe­tetlenné válnak a iégicsapá sok... Mindaz, ami tönént, igen sajnálatos." A német kancellár és a brit miniszterelnök tegnap közös üzenetben kérte fel az orosz el­nököt, hogy vesse latba befolyá­sát a szerbeknél a rendkívül veszélyes boszniai helyzet eny­hítése érdekében. Helmut Kohl hangsúlyozta, hogy a drámai fej­lemények miatt határozták el magukat erre a szokatlan lépés­re, és telefonon is tárgyaltak Borisz Jelcinnel. MTI Milyen autonómiát? (Folytatás az 1. oldalról) te célnak, és teljesen alaptalan­nak minősítette az „etnikai kri tériumú területi autonómiára irányuló követeléseket". Ez a formula az államfő megfogalma zása szerint antidemokratikus és alkotmányellenes, és „Romá­nia súlyos destabilizálására ve­zetne, csorbítaná egységét és területi integritását". „Az RMDSZ IV. kongresszusá­nak felelőssége igen nagy. Arra kérem a küldötteket, hogy Beth­len Gábor hagyományainak megfelelően, felelősségük tuda­tában vitázzanak, és bölcsen döntsenek. Kövessenek el min­dent, hogy megőrizzék — az er­délyi magyarság és minden ma­gyar érdekében — szervezetük minden színét, az erdélyi társa­dalom sokféleségét kifejező gazdagságát, de ugyanakkor egységét is" - állt a magyar ál­lamfő üzenetében. „A magyarországi pártokkal és intézményekkel, a magyar kor mánnyal való viszonyunk egyik kiindulópontja, hogy ugyanah­hoz a nemzethez tartozván aka­dálytalan kapcsolatokat kívá­nunk fenntartani - hangsúlyoz­ta beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök. - Ebből az elvből következik - fűzte hozzá - a kétoldali garanciák igénylé­se is, az, hogy az általunk kidol­gozott koncepciók politikai tá­mogatását elvárjuk a mindenko­ri magyar kormánytól. Az alapszerződéssel kapcso­latban továbbra is az a vélemé­nyünk, hogy a két ország viszo­nyának mélyreható rendezésé­hez csak úgy vezethet el a doku­mentum, ha tartalmazza a Ro­mániában élő magyarok helyze­tének rendezéséhez szükséges három alapelemet: a megfelelő elveket, az ezekből következő megfelelő megoldásokat és az alkalmazáshoz szükséges meg­felelő garanciákat. Az 1201-es ajánlás ehhez az elengedhetet­len elvi minimum. Egy jogfosztott közösség jogai­ért kitartó politikai küzdelmet csak erős, összefogott, egységes szervezet tud igazán eredménye­sen folytatni" ^ hangsúlyozta a szövetségi elnök, leszögezve ugyanakkor, hogy véleményplu­ralizmus nélkül a szövetségben hosszú távon nem lehetséges az egység, annak hiányát nagyon hamar megszenvedné az egész romániai magyar közösség. ÉSZAK-ATLANTI KÖZGYŰLÉS BUDAPESTEN A NATO „lágy bővítése" Budapesten tegnap megnyílt a NATO-parlament, az Észak­atlanti Közgyűlés (ÉAK) tavaszi ülésszaka. A testület negy­venéves fennállása alatt először történik meg, hogy nem NATO-országban tanácskozik. Az interparlamentáris fó­rum, a NATO „civil szárnya" döntéseket nem hoz, de taná­csokat ad, befolyással van a NATO-n belüli politikai és ka­tonai döntésekre. MTI-hírek Karsten Voigt, az EAK német elnöke nemzetközi sajtókonfe­renciáján jelképesnek minősí­tette, hogy a tavaszi ülésszakot a magyar fővárosban tartják: Magyarország, bár csak 1990 óta rendelkezik „társult delegá­tusi" státussal, még a rendszer­váltás előtt felvette a kapcsola­tot az észak-atlanti testülettel, s Kelet-Európából elsőnek a mos­tani kormányfő, Horn Gyula szó­lalhatott fel egyik bizottságának ülésén. Voigt kiállt amellett, hogy a NATO egyértelmű csatlakozási menetrendet készítsen: az idei év belső vitái és tisztázásai után jövőre vagy 1997 elején kezdődjenek mega belépési tár­gyalások az arra érdemes orszá­gokkal, a ratifikációs eljárások lezárása után pedig 1998-ban vagy 1999 elején új tagokkal bővüljön a NATO-család. A szoci­áldemokrata politikus ismét ki­fejtette a NATO „lágy bővítésé­re" vonatkozó nézetét: béke­időben nem szükséges nukleá­ris fegyvereket és idegen csapa­tokat telepíteni az új tagok terü­letére, hadgyakorlatokat azon­ban tarthatnak. Voigt elnök az általános felfo­gással megegyezően az új tagok köréből kizárta Oroszországot, de síkraszállt amellett, hogy Moszkva és Európa kapcsolatai jók és az eddiginél szorosabbak legyenek. Bili Clinton amerikai elnök nagy érdeklődéssel tekint Horn Gyula miniszterelnök június eleji washingtoni látogatása elé ­mondotta Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyet­tes tegnap délután a magyar kormányfőnek, zárt ajtók mögöt­ti tanácskozásuk kezdetén, még a sajtó jelenlétében. Horn Gyula is kifejtette, hogy rendkívül so­kat vár amerikai útjától, mejd gratulált Holbrooke-nak abból az alkalomból, hogy ezen a hét vé­gén Budapesten köt házassá­got. (Az amerikai politikus jö vendő felesége magyar, értesü­léseink szerint újságíró.) A városatyákra nem jutott idő (Folytatás az 1. oldalról) rég kinevezett új igazgatójá­val, a vámhivatal dolgozóival és néhány bankigazgatóval folytatott eszmecserét. Eva Slavkovská iskola­ügyi miniszter látogatását a komáromi tanügyi hivatak ban kezdte, ahol az alig né­hány napja kinevezett elöl­járókkal folytatott eszme­cserét. Járt a megalakulá­sának 50. évfordulóját ün­neplő szlovák gimnázium­ban, illetve a Határőr utcai és a Komenský utcai szlo­vák alapiskolákban is. A Ki­rálypüspök utcai magyar gimnáziumban egy szlovák­nyelvórán vett részt, és né­hány szót váltott Ipót Bar­nabással, az iskola igazga­tójával. A szlovák órán lá­tottakat és hallottakat a mi­niszter asszony nem kom­mentálta. A szlovák sajtó­ügynökség előzetes jelen­tése szerint Slavkovská na­pi programjában szerepelt a komáromi Eötvös utcai magyar alapiskola felkere­sése is, arra azonban, egyelőre ismeretlen okból, nem került sor. A Szlovák Nemzeti Párt aktivistái né­hány nappal ezelőtt a Mun­ka utcai magyar alapiskola igazgatóját is értesítették, hogy készüljön fel a minisz­ter látogatására, ám a beje­lentett tárcavezető oda sem érkezett meg. Ugyancsak a munkalá­togatásra érkezett 15 kor­mánytag „elfoglaltságát" bizonyítja az a tény is, hogy egyikük sem talált időt a Komárom város elöl­járóival való találkozásra. (kosár) Egyesítsed szellemeddel... (Folytatás az 1. oldalról) rendezvény során lehetőség nyílott ar ra, hogy bemutatkozzon a Gazeta Wyborcza, a Lidové noviny, a Sme és a Magyar Hírlap közös közép európai melléklete, valamint a pozsonyi Kai iigram Kiadó. „A melléklet 1994-ben képletesen a visegrádi négyek sírján alakult" - mondta a szerkesztők ne­vében Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete. Hang­súlyozta: a melléklet olvasott, nép­. szerű, egymilliós példányszámban je lenik meg és továbbra is hiányt pótló. Bár bővítésre készül, más lapokban való megjelentetését egyelőre a pénz­hiány akadályozza. Lapunk kérdésé re válaszolva Chmel kiemelte, hogy a közel nyolcvanmilliós német, vagy a kisebb, de érdeklődést mutató spa­nyol piacon is megjelennek a Közép­Európát érintő kérdések - nem egy­szer éppen a négy lap közös mellékle­téből véve az írásokat. Grendel Lajos, a Kalligram be mutatása során kiemelte, hogy a kiadó elsősorban olyan műveket je­lentet meg több nyelven, amelyek a közép-kelet-európai országok bármelyikének nyelvén még soha nem láttak napvilágot. Ezek közül is a Visegrád sorozatot ajánlotta a résztvevők figyelmébe. A kora esti órákban, megszakítva a két és többoldalú tárgyalásokat, a nyolc államfő a Festetics-kastély parkjában elültette Közép-Európa fá­ját, majd az elnöki találkozó a balato­ni hajókirándulással folytatódott. Az európai integrációt csak olyan tényezők veszélyeztetik, amelyek a demokráciát általában - vélte a teg­napi találkozón Michal Kováč szlo­vák államfő. Mint az európai integrá­ciós folyamatok egyik gátja a szuve­renitás és annak korlátozása jelenik meg - tolmácsolta lapunknak az ál­lamfő véleményét Vladimír Štefko szóvivő. Hozzátette, Nyugaton vala­mivel rugalmasabban fogják föl a szuverenitás részleges korlátozását, mint Kelet-Európa új államaiban. „A demokrácia egyik veszélyeztetője a többség fogalmának helytelen értel­mezése is lehet" - mondta az elnök nevében a szóvivő. Egyetértünk abban, hogy Euró­pának egyesülnie kell, kérdés vi­szont hogyan, és milyen hatékony­sággal történjen ez meg - foglalta össze a nap eseményeit Lech Wa­lesa lengyel elnök. Hangsúlyozta, meg kell keresni a térség azon te­rületeit, amelyek a feszültségek forrásai, és mindent meg kell tenni azért, hogy a helyzet e helyeken megváltozzék. A volt szocialista országoknak Thomes Klestil osztrák államfő sze­rint joguk van az európai felzárkó­zásra. Szerinte a volt Jugoszlávia te­rületén zajló válság eleve fontossá teszi Közép-Európa biztonságának kérdését. Európa legnagyobb pró­bájának tartja a boszniai válság ren­dezését Václav Havel cseh elnök is. Reméli, hogy ennek kapcsán a talál­kozón közös nyilatkozat is születik. Havel egyébként azt a szellemi és történelmi dimenziót emelte ki, amelyre az egyesülést építeni lehet. Az alapelvek közt, mint mondta, a valódi egyenjogúság és az ennek alapján történő kooperáció szere­pel. Fontosnak tartja, hogy az 1996­os brüsszeli EU-konferencián szót kapjanak a keleti tagjelöltek is. Milan Kucan szlovén államfő kije­lentette: országa nem azért vált önállóvá, mert el akart zárkózni. Ha­zája számára nem lát más esélyt, mit az EU-ba való felzárkózást. A kér­dés - véli Kucan - ugyancsak a fel­zárkózás módja, valamint az, hogy az EU hajlandó-e befogadni Szlovéni­át vagy sem. Oscar Luigi Scalfaro örömmel vet­te tudomásul, hogy hazája komoly belpolitikai gondjai ellenére legalább tegnap Keszthely vendége lehetett. „Államfők vagyunk és az alkotmá­nyok meghatározzák jogköreinket, javaslatokat viszont előterjeszthe­tünk, és a gondolatazonosság jegyé­ben sokat tehetünk javaslataink megvalósításáért. Mi az európai pol­gárrá válás folyamatában lehetünk egymás segítségére" - mondta. A nyolc közép-európai államfő ta­lálkozója ma két és többoldalú tár­gyalásokkal folytatódik. A résztvevők nagy valószínűséggel közös nyilatko­zattal zárják a rendezvényt. LOVÁSZ ATTILA (Munkatársunk útját a vágsellyei TYGRA stúdió támogatja.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom