Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)
1995-05-27 / 122. szám, szombat
1.2 j Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. május 27. Bugár Béla és Duka Zólyomi a Lépésekben Uj Szó-hír A Szlovák Televízió vasárnapi Lépések c. műsorában "ezúttal az európai kisebbségi kérdésekről folyik majd a vita. A kerekasztal-beszélgetésnek két magyar résztvevője is lesz, Bugár Béla (MKDM) és Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) parlamenti képviselő személyében. DS ZM-N AGYGYU LES: Mečiar nélkül is zajos Új Szó-tudósítás A szlovák kormány tagiainak tegnapi munkalátogatása a komáromi járásban két nagygyűlésben csúcsosodott ki. Az SZNP miniszterei Újgyallán találkoztak szimpatizánsaikkal, a DSZM miniszterei pedig Komáromban, a városi művelődési központban vettek részt egy lakossági fórumon. Ivan Gašparovič parlamenti elnök a komáromi nagygyűlésen kijelentette: a DSZM fórumának semmi köze sincs a köztársasági elnököt támogató nagygyűlések- hez. Ľudovít Hudek belügyminiszter a komáromi rendőrségen tett látogatásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a járásban az elmúlt évekhez képest csökkent a nyilvántartott bűnesetek száma, de egyre erőteljesebben jelentkeznek a szervezett bűnözés jelei. Sergej Kozlík miniszterei nök-helyettes szerint a szlovák pénznem előreláthatólag a jövő év elejétől konvertibilis lesz. Arra a kérdésre, a szlovák törvényhozás mikor ratifikálja a szlovák-magyar alapszerződést, Gašparovič az időpontot nem árulta el, azt azonban igen, hogy ratifikálni fogják. Szerinte az alternatív oktatás bevezetése az alap szerződés egyetlen pontját sem sérti meg. Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettes a szlovák nyelvnek államnyelvvé minősítésével kapcsolatban kijelentette: a szlovák nyelv gyakorlatilag már ma is államnyelv. Azonban mielőbb szükség van egy olyan törvényre, amely minden szlovák állampolgár számára kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát az államigazgatásban, az iskolákban és az egyhá zi szertartásokon is. (kosár) It. kiadás Lapzárta: 22.00 Mečiar az alkotmánybíróságról és a rendőri akcióról CTK- és TA SR-hír Vladimír Mečiar tegnapi, szokásos péntek délutáni rádiónyilatkozatában többek között szólt az alkotmánybíróság e heti dön téséről, mely alkotmányellenesnek minősítette a jelenlegi parlamentnek azt a határozatát, mellyel hatálytalanította a Moravéík-kormány által jóváhagyott 50 privatizációs tervezetet. A kormányfő azt mondta, az alkot mánybírósági döntésnek semmilyen gyakorlati következményei nem lesznek: Mečiar szerint „nem keletkezik belőle senkinek anyagi kára, mivel az ellentét a (Moravčík-)kormány határozatainak érvényességével kapcsolat ban merült fel, és ezeket a határozatokat a (jelenlegi) kormány az alkomtánybíróság döntése előtt már rég hatályon kívül helyezte". A rádiónyilatkozatban a kormányfő a Demokratikus Uniót támogató petíciós íveken szereplő aláírások felülvizsgálatára indított rendőrségi akcióra is kitért. Nem tudom, hány jogász hallgatta a Szlovák Rádió déli műsorában Vladimír Mečiar kormányfő jogi eszmefuttatásait a Demokratikus Unió petíciós ívein szereplő aláírások valódiságát felülvizsgáló, páratlan mértékű rendőrségi akcióval kapcsolatban. A talán csak Sztálinhoz mérhető univerzális közgazdasági, polititológiai, történelmi, lingvisztikai stb. ismeretekkel rendelkező jogászdoktorkormányfő ezúttal is csak szokása szerint „elengedve magát" megállapította: „a büntetőeljárásban részt vevő szervek határozatait senki sem vonhatja kétségbe, és ezt nem teheti meg még az alkotmánybíróság sem!" Közismert tény, hogy Mečiar „az állam ÉN vagyok" filozófiából kiindulva, az úgynevezett állam testén élősködő rákfenének tekinti az alkotmánybíróságot, de a tegnapi kijelentése meghaladta már azt a határt (is), amelyet egy műkedvelő jogász vagy jogtudattal rendelkező közember sem lépne át, még sör mellett sem. (fekete) Márkus Tornaiját fenyegeti Uj Szó-hír Tornaija város önkormányzati testülete csütörtöki ülésén többek között határozatot fogadott el, mellyel megbízta Schwartz Árpádot, a város polgármesterét, hogy válaszoljon Jozef Markušnak, a Matica slovenská el nőkének a levelére, amelyet a múlt héten a városi önkormányzati testületnek küldött. A tornaijai önkormányzati tagok határozottan elutasítják, hogy egy társadalmi szervezet vezetője levélben fordul városukhoz, és ebben a város eredeti, 1990-ben demokratikus úton visszakapott nevének megváltoztatását szorgalmazza. A városvezetők felháborítónak tartják, hogy a Matica slovenská el-> nöke ezt fenyegető hangnem ben teszi, a Tornaija név használatát szélsőségesen szerencsétlen, a város és az állam közötti kapcsolat szempontjából perspektíva nélküli megoldásnak tartja. A tornaljaiak - mint azt polgármesterüktől megtudtuk - a múltban és ma is készen állnak arra, hogy ünnepeljék P. J. Šafárikot, a szlovákság jeles személyiségét, de nem hajlandók elfogadni a Matica slovenská és elnöke durva beavatkozásait a város ügyeibe. (ambrus) Nyilatkozat „Szomorú, hogy Szlovákia legfelsőbb képviselőjének szájába olyan szavakat adnak, amelyek nem ellenőrzött tényeken alapszanak, és nyilvánvaló céljuk a lakosságfelbosszantása" - szögezi le többek között a kulturális minisztérium nyilatkozata Michal Kováč államfőnek a napilapok ban megjelent kijelentésével kapcsolatban, miszerint „nyugtalansággal tölti el őt a nemzetiségi kulturális társulásokra és médiákra fordítandó pénzeszközök elosztási módja". Ezt az államfő május 23-án, a Csemadok és az SZMPSZ képviselőivel való találkozón mondta. A kulturális minisztérium állásfoglalása leszögezi, hogy az állami költségvetésről szóló törvény nem ismeri a „nemzetiségi kulturális társulások és médiák" fogalmat, hanem a „kulturális kisebbségek" fogalmat használja. Egyúttal hangsúlyozza, hogy a minisztérium a kisebbségi kultúrára szánt pénzt csakis erre a célra adja. Véres szerb megtorlás (Folytatás az 1. oldalról) lőtték Szarajevó egyik lakónegyedét. A harckocsigránátok a városi televízió és a posta épülete körül robbantak, ahol most az ENSZ parancsnokság székel. A szarajevói rádió szerint két személy meghalt. A szerb vezetés ugyanakkor tovább fenyegetőzik. Közölték, hogy megölik a nemzetközi megfigyelőket, amennyiben folytatódik a bombázás. Karadzsicsék tegnap reggel megszálltak 9 fegyverraktárát, s gyakorlatilag túszul ejtették az ENSZ-őrséget. Mintegy 170 kéksisakos békekatonának megpa rancsolták, hogy maradjanak veszteg, mert ellenkező esetben lőnek rájuk. GYARMATI JÓZSEF Oroszország ellenezte a boszniai szerbek állásai elleni csütörtöki NATO légicsapást. Ezt Borisz Jelcin orosz elnök jelentette ki tegnap. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint elmondta azt is, hogy Moszkva, tudván az ENSZ és a NATO vezetésének döntéséről, előzetesen figyelmeztette a szerbeket a készülő légitámadásról. Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő pedig kijelentette: „Nyilvánvalóan semmi jót nem ígér az a helyzet, amikor már megtorló légicsapásokhoz kell folyamodni... Oroszország mindkét fél vezetőivel tárgyalásokat folytatott, hogy megelőzze a harcok olyan elfajulását, amikor már elkerülhetetlenné válnak a iégicsapá sok... Mindaz, ami tönént, igen sajnálatos." A német kancellár és a brit miniszterelnök tegnap közös üzenetben kérte fel az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását a szerbeknél a rendkívül veszélyes boszniai helyzet enyhítése érdekében. Helmut Kohl hangsúlyozta, hogy a drámai fejlemények miatt határozták el magukat erre a szokatlan lépésre, és telefonon is tárgyaltak Borisz Jelcinnel. MTI Milyen autonómiát? (Folytatás az 1. oldalról) te célnak, és teljesen alaptalannak minősítette az „etnikai kri tériumú területi autonómiára irányuló követeléseket". Ez a formula az államfő megfogalma zása szerint antidemokratikus és alkotmányellenes, és „Románia súlyos destabilizálására vezetne, csorbítaná egységét és területi integritását". „Az RMDSZ IV. kongresszusának felelőssége igen nagy. Arra kérem a küldötteket, hogy Bethlen Gábor hagyományainak megfelelően, felelősségük tudatában vitázzanak, és bölcsen döntsenek. Kövessenek el mindent, hogy megőrizzék — az erdélyi magyarság és minden magyar érdekében — szervezetük minden színét, az erdélyi társadalom sokféleségét kifejező gazdagságát, de ugyanakkor egységét is" - állt a magyar államfő üzenetében. „A magyarországi pártokkal és intézményekkel, a magyar kor mánnyal való viszonyunk egyik kiindulópontja, hogy ugyanahhoz a nemzethez tartozván akadálytalan kapcsolatokat kívánunk fenntartani - hangsúlyozta beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök. - Ebből az elvből következik - fűzte hozzá - a kétoldali garanciák igénylése is, az, hogy az általunk kidolgozott koncepciók politikai támogatását elvárjuk a mindenkori magyar kormánytól. Az alapszerződéssel kapcsolatban továbbra is az a véleményünk, hogy a két ország viszonyának mélyreható rendezéséhez csak úgy vezethet el a dokumentum, ha tartalmazza a Romániában élő magyarok helyzetének rendezéséhez szükséges három alapelemet: a megfelelő elveket, az ezekből következő megfelelő megoldásokat és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő garanciákat. Az 1201-es ajánlás ehhez az elengedhetetlen elvi minimum. Egy jogfosztott közösség jogaiért kitartó politikai küzdelmet csak erős, összefogott, egységes szervezet tud igazán eredményesen folytatni" ^ hangsúlyozta a szövetségi elnök, leszögezve ugyanakkor, hogy véleménypluralizmus nélkül a szövetségben hosszú távon nem lehetséges az egység, annak hiányát nagyon hamar megszenvedné az egész romániai magyar közösség. ÉSZAK-ATLANTI KÖZGYŰLÉS BUDAPESTEN A NATO „lágy bővítése" Budapesten tegnap megnyílt a NATO-parlament, az Északatlanti Közgyűlés (ÉAK) tavaszi ülésszaka. A testület negyvenéves fennállása alatt először történik meg, hogy nem NATO-országban tanácskozik. Az interparlamentáris fórum, a NATO „civil szárnya" döntéseket nem hoz, de tanácsokat ad, befolyással van a NATO-n belüli politikai és katonai döntésekre. MTI-hírek Karsten Voigt, az EAK német elnöke nemzetközi sajtókonferenciáján jelképesnek minősítette, hogy a tavaszi ülésszakot a magyar fővárosban tartják: Magyarország, bár csak 1990 óta rendelkezik „társult delegátusi" státussal, még a rendszerváltás előtt felvette a kapcsolatot az észak-atlanti testülettel, s Kelet-Európából elsőnek a mostani kormányfő, Horn Gyula szólalhatott fel egyik bizottságának ülésén. Voigt kiállt amellett, hogy a NATO egyértelmű csatlakozási menetrendet készítsen: az idei év belső vitái és tisztázásai után jövőre vagy 1997 elején kezdődjenek mega belépési tárgyalások az arra érdemes országokkal, a ratifikációs eljárások lezárása után pedig 1998-ban vagy 1999 elején új tagokkal bővüljön a NATO-család. A szociáldemokrata politikus ismét kifejtette a NATO „lágy bővítésére" vonatkozó nézetét: békeidőben nem szükséges nukleáris fegyvereket és idegen csapatokat telepíteni az új tagok területére, hadgyakorlatokat azonban tarthatnak. Voigt elnök az általános felfogással megegyezően az új tagok köréből kizárta Oroszországot, de síkraszállt amellett, hogy Moszkva és Európa kapcsolatai jók és az eddiginél szorosabbak legyenek. Bili Clinton amerikai elnök nagy érdeklődéssel tekint Horn Gyula miniszterelnök június eleji washingtoni látogatása elé mondotta Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes tegnap délután a magyar kormányfőnek, zárt ajtók mögötti tanácskozásuk kezdetén, még a sajtó jelenlétében. Horn Gyula is kifejtette, hogy rendkívül sokat vár amerikai útjától, mejd gratulált Holbrooke-nak abból az alkalomból, hogy ezen a hét végén Budapesten köt házasságot. (Az amerikai politikus jö vendő felesége magyar, értesüléseink szerint újságíró.) A városatyákra nem jutott idő (Folytatás az 1. oldalról) rég kinevezett új igazgatójával, a vámhivatal dolgozóival és néhány bankigazgatóval folytatott eszmecserét. Eva Slavkovská iskolaügyi miniszter látogatását a komáromi tanügyi hivatak ban kezdte, ahol az alig néhány napja kinevezett elöljárókkal folytatott eszmecserét. Járt a megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő szlovák gimnáziumban, illetve a Határőr utcai és a Komenský utcai szlovák alapiskolákban is. A Királypüspök utcai magyar gimnáziumban egy szlováknyelvórán vett részt, és néhány szót váltott Ipót Barnabással, az iskola igazgatójával. A szlovák órán látottakat és hallottakat a miniszter asszony nem kommentálta. A szlovák sajtóügynökség előzetes jelentése szerint Slavkovská napi programjában szerepelt a komáromi Eötvös utcai magyar alapiskola felkeresése is, arra azonban, egyelőre ismeretlen okból, nem került sor. A Szlovák Nemzeti Párt aktivistái néhány nappal ezelőtt a Munka utcai magyar alapiskola igazgatóját is értesítették, hogy készüljön fel a miniszter látogatására, ám a bejelentett tárcavezető oda sem érkezett meg. Ugyancsak a munkalátogatásra érkezett 15 kormánytag „elfoglaltságát" bizonyítja az a tény is, hogy egyikük sem talált időt a Komárom város elöljáróival való találkozásra. (kosár) Egyesítsed szellemeddel... (Folytatás az 1. oldalról) rendezvény során lehetőség nyílott ar ra, hogy bemutatkozzon a Gazeta Wyborcza, a Lidové noviny, a Sme és a Magyar Hírlap közös közép európai melléklete, valamint a pozsonyi Kai iigram Kiadó. „A melléklet 1994-ben képletesen a visegrádi négyek sírján alakult" - mondta a szerkesztők nevében Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete. Hangsúlyozta: a melléklet olvasott, nép. szerű, egymilliós példányszámban je lenik meg és továbbra is hiányt pótló. Bár bővítésre készül, más lapokban való megjelentetését egyelőre a pénzhiány akadályozza. Lapunk kérdésé re válaszolva Chmel kiemelte, hogy a közel nyolcvanmilliós német, vagy a kisebb, de érdeklődést mutató spanyol piacon is megjelennek a KözépEurópát érintő kérdések - nem egyszer éppen a négy lap közös mellékletéből véve az írásokat. Grendel Lajos, a Kalligram be mutatása során kiemelte, hogy a kiadó elsősorban olyan műveket jelentet meg több nyelven, amelyek a közép-kelet-európai országok bármelyikének nyelvén még soha nem láttak napvilágot. Ezek közül is a Visegrád sorozatot ajánlotta a résztvevők figyelmébe. A kora esti órákban, megszakítva a két és többoldalú tárgyalásokat, a nyolc államfő a Festetics-kastély parkjában elültette Közép-Európa fáját, majd az elnöki találkozó a balatoni hajókirándulással folytatódott. Az európai integrációt csak olyan tényezők veszélyeztetik, amelyek a demokráciát általában - vélte a tegnapi találkozón Michal Kováč szlovák államfő. Mint az európai integrációs folyamatok egyik gátja a szuverenitás és annak korlátozása jelenik meg - tolmácsolta lapunknak az államfő véleményét Vladimír Štefko szóvivő. Hozzátette, Nyugaton valamivel rugalmasabban fogják föl a szuverenitás részleges korlátozását, mint Kelet-Európa új államaiban. „A demokrácia egyik veszélyeztetője a többség fogalmának helytelen értelmezése is lehet" - mondta az elnök nevében a szóvivő. Egyetértünk abban, hogy Európának egyesülnie kell, kérdés viszont hogyan, és milyen hatékonysággal történjen ez meg - foglalta össze a nap eseményeit Lech Walesa lengyel elnök. Hangsúlyozta, meg kell keresni a térség azon területeit, amelyek a feszültségek forrásai, és mindent meg kell tenni azért, hogy a helyzet e helyeken megváltozzék. A volt szocialista országoknak Thomes Klestil osztrák államfő szerint joguk van az európai felzárkózásra. Szerinte a volt Jugoszlávia területén zajló válság eleve fontossá teszi Közép-Európa biztonságának kérdését. Európa legnagyobb próbájának tartja a boszniai válság rendezését Václav Havel cseh elnök is. Reméli, hogy ennek kapcsán a találkozón közös nyilatkozat is születik. Havel egyébként azt a szellemi és történelmi dimenziót emelte ki, amelyre az egyesülést építeni lehet. Az alapelvek közt, mint mondta, a valódi egyenjogúság és az ennek alapján történő kooperáció szerepel. Fontosnak tartja, hogy az 1996os brüsszeli EU-konferencián szót kapjanak a keleti tagjelöltek is. Milan Kucan szlovén államfő kijelentette: országa nem azért vált önállóvá, mert el akart zárkózni. Hazája számára nem lát más esélyt, mit az EU-ba való felzárkózást. A kérdés - véli Kucan - ugyancsak a felzárkózás módja, valamint az, hogy az EU hajlandó-e befogadni Szlovéniát vagy sem. Oscar Luigi Scalfaro örömmel vette tudomásul, hogy hazája komoly belpolitikai gondjai ellenére legalább tegnap Keszthely vendége lehetett. „Államfők vagyunk és az alkotmányok meghatározzák jogköreinket, javaslatokat viszont előterjeszthetünk, és a gondolatazonosság jegyében sokat tehetünk javaslataink megvalósításáért. Mi az európai polgárrá válás folyamatában lehetünk egymás segítségére" - mondta. A nyolc közép-európai államfő találkozója ma két és többoldalú tárgyalásokkal folytatódik. A résztvevők nagy valószínűséggel közös nyilatkozattal zárják a rendezvényt. LOVÁSZ ATTILA (Munkatársunk útját a vágsellyei TYGRA stúdió támogatja.)