Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-23 / 118. szám, kedd

1995. május 23. KULTURA fjjszó na EVADZARO BEMUTATÓ Filumena a Tháliában A jubileumi évad utolsó bemutatóját tartja a Kassai Thália Színház. Eduar­do De Filippo komédiáját, a Filumena Marturanót, Házasság olasz módra címmel Csorna Sándor fordításában játsszák a kassaiak. Az ízig-vérig nápolyi De Filippo - aki századunkkal lenne egyidős - 1984­ben egy interjúban ezt nyilatkozta: - Színész vagyok. Egyáltalán nem tanok igényt a rendező megszólításra. A darabjaimat egyébként sem nehéz rendezni, mert eleve minden instrukci­ót beleírok. írni pedig azért kezdtem el, mert nem találtam készen mindazt, amit el akartam mondani... Én a hét­köznapi emberekkel foglalkozom min­dig, akik léteznek nemcsak Nápoly­ban, hanem Párizsban, Londonban, mindenütt, és ugyanazok a dolgok ér­deklik őket ott is, mint itt, ugyanazok a gondjaik mindenütt, mint itt... Nem tu­dom, érti-e, mire gondolok? Arra, hogy az emberek mindenütt a világon csa­ládban élnek, közösségben, ahol ugyanúgy éreznek, gondolkodnak. Valóban a magyar nézők tetszését is elnyerte a moziban, ahol Sophia Loren keltette életre Filumenát, a színházak­ban sikert hozott Sulyok Máriának, 01­savszky Évának, Tímár Évának és má­soknak. A kassai színpadon most Kö­ves di Szabó Mária játssza a női fur­fangról és a férfiúi lelkiismeretről szóló komédia főszerepét. Szellemes tréfák, vérbő pajzánkodás, komikus helyzetek és makacs perlekedés, szívós harc a boldogságért, a szerelemért, a csalá­dért, a gyermekékért - ez a Házasság olasz módra. Mese arról, hogyan győzi le Filumena Marturano leleménnyel, taktikával, szerelemmel a makacsko­dó Domenico Sorianót (Pólós Árpád), miképpen szerez önmagának férjet és három gyermekének apát. Tanulságos mese, amelyen hol önfeledten kaca­gunk, hol a szemünk sarkát törölget­jük, és érezzük: nevetni jó, sírni jó, főként pedig - élni jó. Kövesdi Szabó Mária és Pólós Ár­pád mellett a Dezsényi Péter rendezte előadásban fontos szerepet játszik még Galambos Ilona, Várady Béla, Ér­sek György és a fiatalok: Bartollás Ka­talin, Tóth Tibor f. h„ Petrik Szilárd f. h., Illés Oszkár, Tóth Éva, Varga Anikó, Bárta Sándor. A díszletek és jelmezek megálmodója a vendég Gyarmathy Ág­nes, asszisztensei a Nyíregyházi Művé­szeti Szakközépiskola két végzős nö­vendéke: Csolti Klára és Lengyel Vero­nika, akik a színház ösztöndíjasaiként szereztek szcenográfusi képesítést. A De Filippo-komédia bemutatója csütörtökön este 7 órakor lesz Kas­sán. -tó Magyar előadóművészek a Prágai Tavaszon A Prágai Tavasz nem­zetközi zenei fesztiválon hagyományosan fellépnek a magyar zenei élet jól is­mert egyéniségei is. Míg tavaly Ránki Dezső zongo­raművésznek tapsolhatott a fesztivál közönsége, az idén a budapesti Acade­mia Brass Quintett, vala­mint az Auer Quartett mu­tatkoznak be a cseh fővá­rosban. A Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál szervezőbizottságával szorosan együttműködik a prágai Magyar Kulturális Központ, és ennek a mun­kának az eredménye a magyar előadóművészek szereplése a világhírű ze­nei rendezvényen. Ezzel a munkával kap­csolatban beszélgettünk dr. Reményi Krisztinával, a prágai Magyar Kulturális Központ igazgatóhelyette­sével. - Mióta dolgozik együtt a Magyar Kultürális Köz­pont a zenei fesztivál szervező bizottságával? - A magyar és a cseh zenei élet előadóinak a kölcsönös budapesti, illet­ve prágai koncertjein már régebben együtt dolgo­zunk. Ennek ellenére csak 1991-től adódott igazán lehetőség arra, hogy a Prágai Tavaszon a magyar zeneművészet a lehető legmagasabb szín­vonalon legyen képvisel­ve. - Az idei fesztiválon Magyarországról az Auer Quartett és az Academia Brass Quintett lépnek fel... - Mindkét említett e­gyüttes jól imert a nemzet­közi zenei életben. Míg az Aeuer Quartett, amely napjainkban a harmadik legjobb vonósnégyes Ma­gyarországon és a tagjai első alkalommal szerepel­nek Prágában, az Akadé­mia Rézfúvósötösének már volt hangversenye a cseh fővárosban, mégpe­dig tavaly decemberben, amikor a Prágai Tavasz Baráti Köre meghívásá­nak tettek eleget. Mivel a rézfúvóskultúrának Cseh­országban nagyobb ha­gyományai vannak, mint Magyarországon, minden­képpen nagy elismerést jelent számukra, hogy koncertet adhatnak a Prá­gai Tavaszon. - A cseh zenei élet ki­válóságai közül kik adnak a jövőben hangversenyt Budapesten? - Jelenleg folynak a tár­gyalások a Cseh Filharmó­niával, akik jövőre, a cen­tenáriumi év ünnepségei­hez tartozó Budapesti Ta­vaszon adnának hangver­senyt a magyar főváros­ban. A Budapesti Tavasz nemzetközi zenei feszti­vál ugyan csak néhány éves hagyománnyal ren­delkezik, ennek ellenére szeretnénk, ha továbbra is sikerülne tartani a jó kapcsolatokat a cseh és magyar zenei élet kiváló­ságai között. KUBÁNY ÉVA FIGY€L€M! FERRUM s.r.o., Trnovo Skladovo 12 acéllemezeken árusítunk: - acélcsöveket - acélprofilokat • hirdetésfelvétel Pribinova 25 819 15 Bratislava tel.: 07/210 44 46 07/210 44 55 07/210 44 76 fax: 07/210 44 31 Telefon + fax: 0805/211 81 telefon: 0805/265 75 Magas színvonalú lakások magántulajdonba eladók május végéig még a régi áron. 75 éves hitel, n 12,5% -os knmut feltételei biztosítottak. INWEST KG Obchodná 743/5 Telefon: 0709/52 79 05 VK-567 ZS. NAGY LAJOS: EDENI VIHAR A vidám pesszimista Zs. Nagy Lajos merészen il­leszkedik bele a szlovákiai ma­gyar irodalomba. Szatirikus nyelvezete egyénien tör az olva­sók lelki világára. Harminc év termése: öt kötet, valamint a legújabb versei egy egészbe varrva. Mindez zsénagyosan. Zs. Nagy a szlovákiai magyar irodalom kétkulacsos költője. Míg az első kulacsa tele vers­sel, a második meglepetések­kel. Tud meglepetést, csaló­dást, vágyat, kínt okozni. Ügye­sen játszik és tiszteli olvasóját. S az Édeni vihar mindezt tartal­mazza. Bár 1958-as antológia­beli bemutatkozása után hat évvel később megjelent Ének a tisztaságról című kötete a kora­beli kritika szerint kevésbé volt mindent elsöprő alkotás, a költő ennek ellenére vállalja a harminc évvel ezelőtt írott sora­it. Végül is miért ne tenné? Később bebizonyította, hogy a szlovákiai magyar líra élvonalá­ba tartozik. A '68-ban megje­lent Tériszony és ennek folyta­tása, a '71-ben napvilágot látott Üzenet a barlangból című köte­teivel érzékeltette a külvilággal, hogy lényeges változás állt be nyelvezetében, megújult erővel hívta életre a lírai groteszket. Az Isapur dalai '77-ben még telje­sebb lett. A költő érzéseinek parancs­szava, félig öntudatlan álomvilág ga kialakítja képzeleti képeit. Már az inspirációban fogant első benyomásban benne van művé­nek egész anyaga, s ettől fogva szervesen fejlődik. Minden vál­toztatás csak arra való, hogy meglátásait minél szabatosab­ban kifejezhesse, közölhesse. És mindezt nem a részletekből az áttetszőnek érzett, ködös egy­ség felé, hanem alapvonásaiban kész egységből az egyre ponto­sabb részletek irányába teszi. „Te csontjaimban robbanó, / vi­rágban pengét forgató, / rigóm csőrére dért verő, / végzetem hittel büntető, // kék villámod­ból oltalom / gyanánt szakad a fájdalom, / nyilad süvítve metszi át / nyerítő álmom vékonyát" ­írja A megtalált cimbora első két strófájában. Ez a nyolc nyolcszó­tagú sor jellemzi talán legponto­sabban Zs. Nagy Lajost. És jön a folytatás, a Nagy­képütlenségek '92-ben. „kint hull a hó és fázik bent a fény" ­írja Bogáncsok című versében. Megfáradtan, de kimerítően szórja szét gátlások nélküli gon­dolatait: a kopár, sivár valóságot ábrázolja mindenféle köntörfala­zás nélkül. '94-es versei, az Új versek, ráhangolódnak a bogán­csos ízre, s tisztázza magát olva­sói előtt: „olyan borúlátó vagyok, mint egy parabolaantenna / bo­rúlátó / akár valami hazafias költő" (Vidám pesszimizmus). Költőnk ekkorra megtanulta a hatáskeltést alkalmazni, tehát nem csak az érzések pillanatnyi domborulatait ábrázolja, hanem egymáshoz való viszonyaikat is, amelyeket ügyesen ad vissza, fi­nom fokozatokban, hogy elér­hesse célját. Azt írja, amit lát. Verseiben a szín és az árnyék kap előteret, s ha már a hasonla­toknál tartunk: verseiben a víz az árnyékban sokkal jobban tük­röződik, mint a fényben. Hát ez Zs. Nagy Lajos titka. Se több, se kevesebb. Tükrözi az igazságot, noha esti homályban teszi, még­is kivehetően. Biztonsággal adja vissza a nyugodt víz tisztaságát, mely megengedi, hogy átnézhes­sünk rajta, azaz megpillanthas­suk a fenekét. Zs. Nagy Lajosnak színe van. Színt ad és színt nyer. (Madách Posonium 1994) TURCZI ÁRPÁD ^^([SNYEütöl^^ Ne szavazzunk bizalmatlanságot! Az elmúlt időszak talán legna­gyobb vihart kavart belpolitikai eseménye az volt, hogy a parla­menti többség megvonta a bizal­mat az államfőtől. A kérdéssel, il­letve annak bel- és külpolitikai kö­vetkezményeivel mind az írott, mind az elektronikus sajtó nagy terjedelemben foglalkozott. Nem kívánom az e témájú cikkek sorát szaporítani, írásomban az ese­mény sajátos nyelvi vetületéről lesz szó. Ha felmerül a probléma, hogy egy vagy több személy, vezető bír­ja-e még egy testület bizalmát, vagy sem, a testület tagjai szava­zással dönhetík el a kérdést. A szlovák nyelvben ezt az aktust így nevezik: hlasovanie o dôvere/ne­dôvere (niekomu), vysloviť, vyjadriť dôveru/nedôveru nieko­mu. A szlovák lapok tehát a szó­ban forgó eseményről így számol­tak be: Parlament vyslovil nedôve­ru prezidentovi republiky; NR SR prijala uznesenie, ktorým sa vyjadruje nedôvera prezindentovi; stb. A szlovák szerkesztésmód a szlovákiai magyar sajtó szóhasz­nálatára is kihatott, hiszen mind a rádióban, mind lapjainkban talál­kozhattunk ilyen példákkal: bizal­matlansági szavazás, bizalmat­lanságot szavaz az államfőnek. Nem egyedi és egyszeri előfordu­lásról van szó, ezt az is mutatja, hogy egyik lapunk múlt évi számá­ban is már ezt olvashattuk: „bizal­matlanságot szavazott a Demok­rata Párt Végrehajtó Tanácsa a pán elnökének". A szóban forgó szlovák kifejezé­sekre - mint fentebb láthattuk - a „szimmetrikus" szerkesztésmód a jellemző, hiszen a hlasovať, vyjadriť, vysloviť igékhez kapcsol­ható mind a dôvera, mind ellenté­te, a nedôvera szó. A magyarban viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen létezik ugyan bi­zalmatlansági indítvány (pl. Az el­lenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett elő), az idevonatkozó többi kifejezésben viszont már csak a bizalom szó szerepel(het): bizalmi kérdés, bizalmi szavazás (pl. A kormány bizalmi szavazást kér), bizalmat szavaz valakinek. Ha valaki szavazatával azt nyilvá­nítja ki, hogy nem bízik a vezetés­ben, az illető vezetőben, azt mondjuk: megvonta a bizal­mat/bizalmát valakitől, nem sza­vazott bizalmat valakinek. Tapasztalatom szerint a bizal­matlanságot szavaz valakinek tü­körkifejezés egyelőre inkább még csak a fordításokban bukkan fel, ügyelnünk kell azonban arra, hogy ne terjedjen tovább. SZABŐMIHÁLY GIZELLA HÍRVIRÁGOK Becsvágyó városok. Már ismeretes, hogy mely városok nyerik el az évezred végéigaz évente odaítélt Európai kultúra fővá­rosa címet, de már ostrom indult a 2000. évért is. Ezzel kapcsolat­ban újdonságnak számít, hogy mindeddig csak a nyugat-európai nagyvárosok ügye volt e cím megszerzése, most viszont az olaszor­szági Bologna és a franciaországi Avignone mellett az egykori vas­függöny mögötti két város, Krakkó és Prága is az érdeklődők között van. Arról, hogy melyik lesz a győztes és a velejáró kulturális ren­dezvények színhelye, s hogy az a változatosság kedvéért az öreg kontinens közepe lesz-e, ez év végéig születik döntés. Mit láttak az Élyseé-palota falai? Sokat meséi hetne az egymást váltó francia uralkodók és elnökök magánéle­téről a patinás párizsi államfői rezidencia. Az épületet 1718-ban emelték, s a történelembe akkor került be először, amikor XIV. La­jos híres szeretője, Madame Pompadour megvásárolta. A rezsim ellenfelei nem is rejtették véka alá felháborodásukat: feliratot füg­, gesztettek az épület kapujára, amelyen kissé finomítva, szabad fordításban ez állt: „A király kitartottjának otthona". A palotát először Louis Bonaparte tette székhelyévé 1848-ban, de a csá­szárrá koronázás után a Tuilleriákba költözött, s az Élyseé-palotát titkos találkahelyül használta, ahol barátnőit fogadta. A köztársa­ság 1870-ben történt helyreállítása után sem csökkent az épület rossz híre: Felix Faure elnök is itt lelte halálát, mégpedig szeretője karjaiban. Az első világháború idején állítólag egy elszabadult goril­la tévedt a palotába, és az akkori elnök, Raimond Poincaré felesé­gét is bántalmazta. A most leköszönt államfő, Francois Mitterrand - hasonlóan nagy elődjéhez, de Gaulle-hoz - nem nagyon szerette az Élyseé-t. Az épület magánapartmanjai helyett inkább a Szajna partján levő lakásába, vagy a titkos szeretőjével, Mazarine nevű lá­nyának anyjával mégosztott lakásba vonult vissza éjszakánként. Az elnöki intézmény számára már régóta szűknek bizonyuló palota manapság is titokzatos események rossz hírű színhelye: itt köve­tett el 1994-ben öngyilkosságot Mitterrand közeli barátja és ta­nácsadója, Francois de Grossouvre, legutóbb pedig egy állítólagos lehallgatási botránnyal hívta fel magára a figyelmet. Zengett a cimbalom, A morvaországi Valašské Meziŕíčí­ben nemzetközi gálakoncerttel ért véget az április 11-én kezdődött cimbalomfesztivál. A városnak nem volt olyan előadóterme, ahol ne zengett volna a több mint 80 vendégművész jóvoltából a cimba­lom. A fellépéseken kívül szakmai tanácskozások is folytak. A szó­listák és zenekutatók Szlovákiából, Magyarországról és Belorusszi­ából érkeztek. A cseh cimbalmosok közül öt hölgy is nagy sikert aratott. Ez a tény is bizonyítja - hangsúlyozták a rendezők a ČTK munkatársának hogy e minden tekintetben nehéz hangszer nemcsak a férfiak kiváltsága. A svájci gárdának is van pisztolya, ií. János Pái pápa kiegészíti haderejét, persze nem azt, amelyet Sztálin kigú­nyolt, amikor megkérdezte, hány hadosztálya van a pápának? A haderő kis létszámú zsoldos alakulat, a svájci gárda tagjaiból áll, akiknek elődei 500 évvel ezelőtt léptek a Vatikán szolgálatába. A gárda tagjainak előzőleg le kell tölteniük svájci katonai szolgálatu­kat, és legkevesebb kétévi szolgálatot kell vállalniuk a Vatikánban. Fizetésük ugyanaz, mint az olasz rendőröké, a kezdő fizetés körül belül 900 dollár. A pápa ünnepélyes szertartás keretében 27 új gárdistát avat fel, s ezzel a hagyományos százra egészíti ki az ala­kulatot. Az újoncok esküt tesznek, hogy „szükség esetén életüket adják a Szentatya és utódai védelmében". Ez a haderő nem ellen­séges csapatokkal harcol, inkább fényképezőgépüket kattogtató turistákkal. Színes egyenruhájukkal ők maguk is turistalátványos­ságotjelentenek, de emellett őrzik a Vatikánváros bejáratait. Egyik osztaguk elkíséri a pápát külföldi utazásain. Ilyenkor polgári ruhát viselnek, és beretta pisztolyt hordanak, a szokásos alabárd he­lyett. A vatikáni biztonsági szolgálat embereivel együtt elvegyülnek a Szent Péter téren, kezükben fémdetektorokkal ellenőrzik a za­rándokokat. Klaus képes lenne éhségsztrájkba kezdeni, ha... A prágai képzőművészeti főiskola tanáraival és diákjaival találkozva tett ilyen kijelentést a cseh kormányfő, megnyugtatás­nak szánva azt. A főiskola rektora ugyanis élesen bírálta Pavel Tig­rid kultuszminisztert az állítólagos ismételt lebecsülő megnyilatko­zása miatt az U hybernu palota kulturális értékeivel kapcsolatban. Klaus kormányfő arra célzott, hogy amennyiben valaki e patinás történelmi épület lebontását szorgalmazná, ő maga folyamodna a polgári tiltakozás jelzett formájához. Az empire stílusú épület, mely ma kiállításoknak ad otthont, tulajdonképpen átépítés eredménye, azon a helyen emelték, ahol a XVII. században odatelepedett ír fe­rences szerzetesek temploma állt. A palota elnevezését onnan kapta, hogy Írországot latinul Hiberniának nevezték. (Külföldi hírügynökségek alapján)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom