Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-23 / 118. szám, kedd

Perbenyik Guszona Bussa Dunatőkés SZULOFOLD GUSZONA A kommunista párt állíttatta LUKANÉNYE Regionális önkormányzati tanács Az Ipoly menti községek érdekvédelmi szervezetének idei lukanényei tanácskozásán az önkormányzati képviselők úgy döntöttek, hogy önkormányzati regionális tanácsot alakítanak. Mint ismeretes, március elején Apátújfaluban ez meg is történt. A tanács elnökévé Híves Györgyöt, Lukanénye polgármesterét választották. [ 6 I ÚJSZÓ BUSSA Falumúzeum nyílik Az ornitoiógusok szerint Szlovákiában a legtöbb gólya a Nagykürtösi járásban, azon belül pedig Bussa községben él. Persze nemcsak ez az egyedüli Jellegzetessége a közvetlenül a szlovák-magyar határ szomszédságában elterülő, 1300 lelket számláló településnek. A művelődési ház előtti téren felállított emlékoszlop szövege hirdeti, hogy a község szülötte Zsélyi Aladár, az első magyar repülőkonstruktőr. Sántha Jolán polgármester asszonnyal elsősorban a Jelen feladatairól, gondjairól beszélgettünk. m Már a második megbízatási időszakban áll a falu élén... - Az 1993 februárjában megtartott pótválasztások után kerültem a lemondott polgármester helyére. Ezt megelőzően is a községházán dolgoztam hivatalvezetőként, tehát volt áttekintésem mindazokról a gondokról, problémákról, amelyek megoldásra vártak. És csak azért jelöltettem magam újra a tavalyi őszi helyhatósági választásokon, hogy a lehetőségekhez mérten jól fejezzem be a korábban megkezdett munkát. • Most hol tartanak? - Az új lakótelepen tavaly fejeztük be a vízvezeték építését, a község határában folyamatosan halad a hulladéktároló építése, amely részben már üzemel is. A környező falvakból szintén ide szállítják a hulladékot. Mivel nem teljesen használtuk fel szolgáltatóházunk kapacitásait, ezért úgy határoztunk, hogy megfelelő átalakítás után ide költöztetjük az egészségügyi központot a gyógyszertárral együtt. A körzeti orvos, a fogorvos és szakorvosok már itt rendelnek. A képviselő-testület döntése alapján nem kérünk tőlük bérleti dijat az épület használatáért. Az egészségügyi központ épületében pedig a falumúzeum és a Zsélyi Aladár-emlékszoba kap helyet. Ha minden az elképzeléseink szerint halad, akkor június 18-án, a község fennállásának 750. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen nyitjuk meg újra a falumúzeumot és az emlékszobát. • Az elkövetkező időszakban mik a terveik? - Jól megbirkózni a gázművesítéssel járó feladatokkal. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy az első szakasz megépítéséhez szükséges pénz meglesz, és a jövő évben elkészül a fővezeték. BODZSÁR GYULA - A járás településeit két csoportra osztották. Az egyik az Ipolymente regionális szövetséghez tartozik, ennek székhelye Ipolyság, a másik csoport pedig a járás községeinek regionális szervezetéhez, ennek székhelye Nagykürtös. A megosztottságból természetesen rengeteg hátrányunk származik, ezek ellensúlyozására 1993-ban a járás 33 vegyes lakosságú településének a bevonásával létrehoztuk az Ipoly menti községek érdekvédelmi szövetségét. Időközben az MKDM-en belül létrejött az önkormányzati tanács központi bizottsága, ezért az érdekvédelmi szövetség utolsó ülésén szorgalmaztuk az önkormányzati regionális tanács megalakítását. Az Apátújfaluban megrendezett alakuló ülésen az említett 33 községből 30 település képviseltette magát. Hogy ne legyen két szerv, az érdekvédelmi szövetség és a regionális tanács egybeolvadt. - Milyen feladatot szánnak vagy szántak az önkormányzati regionális tanácsnak? - A tanács tájékoztatja a különböző járási szerveket és bizottságokat azokról a regionális gondokról, amelyek a járás déli részén merülnek fel. Egyúttal továbbítja a járási szervektől származó információkat a falvak vezetőinek. Azt szeretnénk elérni, hogy a vegyes lakosságú településeknek legyen olyan képviselete, amely tudja és meri védeni a lakosság érdekeit. Mint ismeretes, a Nagykürtösi járás ipari, infrastrukturális és egyéb fejlettség tekintetében eléggé lemaradt. Szinte minden jelentős ipari létesítményt Nagykürtösre telepítettek, így alakították ki „művárosként" a járási székhelyet. A járás területén Nagykürtös kivételével sehol nem épült csatornarendszer; a járás „északi" településein van vezetékes ivóvíz, a vegyes lakosságú településeken nincs. Nagycsalomján, Ipolynyéken és községünkben is csak az elmúlt években építettük ki a vízhálózatot, tudtommal más magyarok lakta településen most sincs. - Hol és milyen formában tudják képviselni a tanácsba tömörülő falvak érdekeit? - A járási hivatalnak nincs egyetlen magyar nemzetiségű dolgozója sem, ezért a különböző bizottsági és egyéb megbeszélésekre időnként meghívják a politikai mozgalmak és pártok képviselőit. Sajnos, ők nem rendelkeznek elegendő információval a régió településeinek az életérőt. Nos, ezeken az üléseken szándékozunk részt venni, hiszen itt hoznak fontos döntéseket, s ezekbe eddig nem volt beleszólásunk, a szakbizottságokban hozott intézkedésekről nem voltak megfelelő információink. - Az alakuló ülésen megfogalmazott állásfoglalásukban a régió fejlesztésére helyezték a hangsúlyt... - Követeléseink nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok érdekeit is szolgálják. Sokszor akartak éket verni közénk, de nem sikerült. Mindenkit egyformán sújt az infrastruktúra hiánya. A dokumentumot átadtuk a járási és a körzeti hivatal vezetőjének, valamint elküldtük a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának is. Egyesek azonban helyi szinten igyekeznek félremagyarázni követeléseinket, és nemzetieskedéssel vádolnak bennünket. Szerintem azzal a céllal, hogy működésképtelenné tegyék a regionális önkormányzati tanácsot. F. 0. 1995. május 23. PERBENYIK Lesz-e határátkelő? A perbenyiki önkormányzat öt évvel ezelőtt kezdeményezte a falu és Lácacséke közötti határátkelő felújítását és újramegnyitását. Mint ismeretes, az átkelő 1949-ben szűnt meg. Ekkor került sorompó a két község közé. Fetyko Lóránt polgármester az előzményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a háború után, az új határ meghúzását követően még egy ideig átjártak innen az emberek Magyarországra földet művelni. Az 1949-ben megírt jegyzőkönyv azonban pontot tett az „ingázás" végére. A polgármester közlése szerint folytatódik a határátkelő felújítása: - Több tárgyalásunk, levélváltásunk volt a külügyi szervekkel. A térség lakói tudják, és az illetékeseknek is elmondtuk, hogy az észak-déli főútvonal Perbenyiket érintve Cigándon keresztül Kisvárda felé a legrövidebb. Személyi kishatárforgalomról volna szó a szlovák-magyar megállapodás szerint. Az 1993. május 25-i 335. számú kormányhatározat Nagykövesd-Pácin, illetve Tótújhely-Sátoraljaújhely mellett Perbenyik-Lácacsékét is besorolta a megnyitásra váró határállomások közé. Köztudott, hogy a két előbbi már működik... - Nálunk csupán annyiban változott a helyzet, hogy a központi vámigazgatóság felvásárolta a határsávba eső magánterületeket. Ez ugyan a szándék kinyilvánításának pozitív jele, de más érdemleges dolog nem történt az első negyedévben - folytatta Fetyko Lóránt. Ezért újból a központi vámhatósághoz fordultak, hogy tájékoztassák őket további terveikről. Tudniillik a kassai vámhivatal képviselője egy februári ülésen arról számolt be, hogy a kormány tárcaközi megtárgyalásra javasolta a község kérelmét. Lényege, hogy a Perbenyik-Lácacséke (személyforgalom), illetve Dobra-Damóc (kamionforgalom) ügyét párhuzamosan kívánják kezelni. - A mi meglátásunk viszont az, hogy önállóan kellene, ugyanis a személyforgalmi átkelő megépíthető egy év alatt és húszmillióért, a teherforgalmi ennél jóval tovább tart, és több mint száz millióba kerül. Szerintünk a kettő nem zárja ki, hanem kiegészíti egymást. D. VARGA LÁSZLÓ Perbenyiket még két sorompó választja el Lácacsékétői (A szerző felvétele) DUNATOKES Önkéntesek tűzbarátsága A tűz mellett a vízzel is meg kellett küzdeniük az osztrák és a hazai tűzoltóknak a múlt hét végén Csótfán. Pénteken és szombaton ugyanis a határ menti osztrák körzetek kétszázötven önkéntes tűzoltója szinte megszállta az alig kétszer annyi lakosú Dunatőkést, hogy vásárúti, dióspatonyi, somorjai és nagymagyari kollégáikkal, illetve a dunaszerdahelyi hivatásosokkal együtt gyakorolják a balesetek során előadódó helyzetekben teendőket. Leginkább persze a tűzoltást. Ez nem is mindig volt egyszerű dolog, tekintve, hogy a kellemetlenül szitáló eső miatt az állami gazdaság gyakorlótérként kijelölt telepén néha csak többszöri próbálkozásra sikerült feléleszteni a „vörös kakast". Tőkésen talán nem mindenki vette jó néven a lelkes osztrákok serénykedését. Czajlik József, az önkéntes tűzoltók dunaszerdahelyi járási bizottságának ügyvezető alelnöke, a falu polgármester-helyettese viszont nem leplezte elégedettségét. Ez érthető is, hiszen az osztrákok úgy döntöttek a Csallóköz mellett, hogy előtte gondosan végigjárták a határhoz közeli régiókat. „Ránk is fér egy kis elismerés - mondta. - A korábbi évtizedek nemzeti frontos világa jócskán lerontotta az önkéntes tűzoltóság becsületét. így aztán hiába van még ma is a járásban 12 testületben 3300 tagunk, szinte alig figyelnek ránk. Attól tartok, hogy évtizedek telnek majd el, amig ezeket a lelkes embereket újra kellőképpen becsülni kezdik." Múlt pénteken és szombaton mindenesetre a csallóközi tűzoltók összemérhették tudásukat a szomszédokkal. Ebben nem is volt nagy különbség, nem úgy a felszerelésben, mert bizony még a kis osztrák faluk „freiwill" legénységei is olyan felszereléssel érkeztek, amilyeneket gyakran még a dunaszerdahelyi profik is legfeljebb kiállításokon vagy katalógusokban láttak. Ettől függetlenül ez a felszerelés még feltűnhet nálunk. Legalábbis akkor, ha esetleg olyasvalami történne, ami miatt igénybe kellene venni az egyezményekbe foglalt határ menti segítség nyújtást. Legutóbb a nagy hegyháti erdőtűz során voltunk ehhez a legközelebb. Akkor az osztrákok már indulásra készen álltak, amikor az egész országból összegyűlt hazaiak végül legyőzték a vészt. Reméljük, még sokáig nem lesz szükség az ilyen „baráti" segítségre. Ehelyett inkább az lenne jó, ha Csótfán tűzoltóbarátságok alakultak volna ki. így ugyanis ezen a téren is kapcsolatot szereznénk Ausztria felé. Sajnos, ettől az országtól negyven évig el voltunk vágva, s félő, hogy a hétköznapi kapcsolatok szintjén ez az állapot továbbra is fennmarad. Azontúl ugyanis, hogy a vasfüggöny lehullása után adódó lehetőségek jó részét Magyarország halászta el, aki manapság valamelyik község vagy iskola számára igyekszik partnert találni, hamar rájön, hogy a szomszédos területeken az esetlegesen fennmaradó lehetőségek jó részét már a csehek foglalták le. Ezért jó alkalom számunkra az alsó-ausztriai falvak és kisvárosok érdeklődése a Csallóköz iránt, hiszen ha a tűzoltók látogatni kezdenék egymást, követhetnék őket diákok, énekkarok, tánccsoportok, végül pedig talán családok is. TUBA LAJOS — „Dicsértessék a Jézus_Krjsztus" - olvasható a táblán. A vésett szöveg szerint a keresztet, amely a Guszona határában levő Lukvapusztán áll, 1948-ban állíttatta a kommunista párt helyi szervezete. Úgy látszik, akkor még másképpen képzelték az évtizedekig uralkodó párt szerepét. A táblát a legkeményebb vallásellenes időszakban sem távolították el a kereszt talapzatáról, pedig azóta jó néhányszor átfestették. Biztosan azért, mert az „illetékesek" rá sem néztek „akkor" a keresztre. Kép és szöveg: FARKAS OTTÓ