Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-19 / 115. szám, péntek

1995. május 19. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 I Megkerült milliók Titkolózik Ivan Hudec kulturális miniszter úr. Még azt sem hajlandó elárulni, hogy kik a Pro Slo­vakia kulturális alap kuratóriumának a tagjai. Nem akarja őket kitenni különböző támadások­nak, amelyek bizonyosan nem is érnék őket, ha egyértelmű szakmai kritériumok alapján döntené­nek, majd nyilvánosságra hoznák, hogy miként osztották szét a nemzetiségi kultúrák támogatá­sára szánt 58 milliót. A hallgatás és a mellébeszé­lés mindig feszültséget gerjeszt, ezért a miniszter az elmúlt héten annyit azért kegyeskedett közölni, hogy csurran valami a Kalligramnak, az Irodalmi Szemlének, a Cserkésznek és az Ifinek. Összesen kapnak talán kétmilliót. A Tábortűz egy fityinget sem, mert - tessék megkapaszkodni - ez a lap kommersz. Tudom, hogy ez nonszensz, de a mi­niszter mondta. így hát nincs apelláta. Kom­mersz, és punktum. Úgyis engedett már az ötven­nyolcból. Mert nyilván azért számára is zsenánt lenne, ha minden hazai magyar lap azonnal megszűnne... Hiába titkolózik Ivan Hudec kulturális miniszter úr. Csak kitudódott néma és vendégnemszerető intézményéből, hogy az 58 millió nagy részét már állítólag elosztották. Szájról szájra terjedő hírek szerint legalább húszmilliót propagandára költe­nek Bölcs kormányunk bölcs nemzetiségi politiká­jának a népszerűsítésére. Méghozzá négy nyel­ven: szlovákul, németül, magyarul és ukránul. Ele­tem végéig ki nem találtam volna, hogy melyik ki­adó jegyzi majd ezt a hamis gyöngyszemet. Hiába, a miniszter íróember, gondoskodott gyilkos poén­ról: ezt a kiadványt állítólag a SALUS Kft. jelenteti meg heteken belül. Amely ugyebár a Slovenská republika kiadója... Ma még nem létező kiadványról nincs mit írni, ám annyi bizonyos: az a nap, amikor megjelenik, tragikomikus sajtótörténeti érdekesség lesz. Mert azért az nem semmi, hogy az a kiadó, amelynek lapja naponta uszít, nyelvtörvényről, alternatív is­kolákról hozsannázik, most majd azt harsogja, mennyire jó nekünk, és mennyire kell örülnünk annak, hogy a mai kormánypártiak iskoláinkra, templomainkra, anyanyelvünkre törnek. És erre akad sokmillió korona. Ráadásul a mi adóinkból... (szilvássy) ERVEK A KETNYELVU OKTATASSAL SZEMBEN Lépnünk kell A Mécs László Alapítvány és a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom szombaton Érsekújvárott közösen rendez konferenciát Identitásunk alapja az anyanyelvű oktatás címmel. Mi a célja ennek a rendezvénynek? ­kérdeztük Szigeti Lászlót, az MKDM képviselőjét. - Amikor az ún. alternatív oktatás bevezetése a kor­mányprogramba is bekerült, mozgalmunk számára egyér­telművé vált, hogy maximális figyelmet kell szentelnie az oktatásügynek. A Mécs László Alapítvánnyal közösen január­ban egy rendezvénysorozatot indítottunk, amely kizárólag az oktatásügy, s ezen belül az ún. alternatív oktatás kérdé­seivel foglalkozik. Az első ta­lálkozón az egyházi iskolák igazgatóit szólítottuk meg, az ezt követőn pedig a közép- és ipariskolák igazgatóit. Az utóbbi találkozón született meg az ötlet, hogy olyan ren­dezvényre van szükség, amely hathatós érveket sorakoztat fel a kétnyelvű oktatás ellen. • Kiknek szól az érsekújvári konferencia? - Elsősorban a pedagógu­soknak, de természetesen a szülőknek is, és mindenkinek, aki szívügyének tekinti a ma­gyar nyelvű oktatást. Mindnyá­jan érezzük azt a veszélyt, amelyet iskoláink kétnyelvűsí­tése jelent számunkra. Ezzel a rendezvénnyel, amelyre mint­egy száz embert várunk, azt szeretnénk elérni, hogy ava­tott szakemberek megalapo­zott véleményét hallják az érintettek, és a konferencián elhangzottak alapján maguk is érvelni tudjanak az ún. alter natív oktatással szemben. A kérdéskör legavatottabb is­merőit kértük fel egy-egy előadásra, ők számolnak be a kétnyelvű oktatás lélektani ha­tásairól, az ezzel kapcsolatos külföldi tapasztalatokról, a szlovák iskolát látogató ma­gyar gyerekek nyelvhasznála­tát elemző felmérésről és azokról a következményekről, amelyeket ez a lépés előidéz. Lanstyák István, Vámos Ág­nes, Bajnok István és Szabó­mihály Gizella előadását vita követi, amelybe remélhetőleg sokan bekapcsolódnak. Az előadásokat brosúrában is szeretnénk megjelentetni, sta­tisztikai adatokkal kiegészítve, legkésőbb június közepéig. • De ezzel, ha jól tudom, még nem fejeződik be a rendezvénysorozat. - Júniusban a Zoboralja és Nyitra vidéke oktatásügyi hely­zetéről rendezünk tanácsko­zást. Az érsekújvári konferen­ciának Kassán, augusztusban lesz folytatása. Ez az időpont nem véletlen, ugyanis az ál­lamnyelvről szóló törvény ki­dolgozói annak hatályba lépé­sét szeptember elsejére sze­retnék időzíteni, s nem kétsé­ges, hogy épp az alternatív ok­tatás bevezetése miatt siet­nek ennyire. Ezért nekünk is lépnünk kell. -vk­ROMÁN ISKOLAŰGYI TÖRVÉNY Végre vita MTI-tudósítás A román szenátus teg­nap - csaknem egy évvel azután, hogy a képvi­selőház megszavazta ­megkezdte az oktatási tör­vénytervezet vitáját. Liviu Maior oktatási miniszter közölte, hogy a kormány a képviselőház által tavaly június 23-án jóváhagyott változatot fogja támogatni a szenátusban, „néhány szükséges módosítással". Az RMDSZ, mint ismere­tes, élesen bírálta a képvi­selőház által elfogadott tervezetnek a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó előírásait, és ta­valy szeptemberben saját törvénytervezetet nyújtott be, csaknem félmillió alá­írással. A tervezetet a sze­nátus mindeddig nem vizs­gálta meg, mivel a hatósá­gok máig sem fejezték be az aláírások ellenőrzését. Gheorghe Dumitrascu, a szenátus oktatási bizott­ságának elnöke a bizott­ság jelentését előterjeszt­ve kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek nyel­vén oktató iskolákra vonat­kozólag a törvénytervezet tiszteletben tartja azoknak a nemzetközi egyezmé­nyeknek az előírásait, amelyekhez Románia is csatlakozott, továbbá az erre vonatkozó összes ér­vényes nemzetközi jogi ok­mányt. CSECSENFOLD Dúlnak a harcok, menekül a lakosság A napok óta tartó állandó orosz tüzérségi és légitámadások miatt tömegesen menekülnek a polgári lakosok a Csecsenföld déli részén levő településekről. Philippa Flet­chernek, a Reuter helyszínen tar­tózkodó tudósítójának jelentése szerint a Groznijtól 50 kilométerre délre fekvő Satoj körzetéből már a lakosok 80 százaléka elmenekült észak felé azon a biztonságos fo­lyosón, amelyet egy megállapodás alapján sem az orosz, sem a cse­csen fél nem támad. Csecsen hivatalos személyek közlése szerint az orosz tüzérség gyakorlatilag folyamatosan lövi Sa­tojt és környékét, s tegnapra virra­dó éjjel a légierő gépei nyolc hul­lámban bombázták a települést és két közeli falut. Mint Movladi Udu­gov, a lázadók szóvivője telefonon közölte az angol hírügynökség tu­dósítójával, az éjszakai harcokban tízen meghaltak, a sebesültek szá­ma 10 és 40 közé tehető. A Groznijtóí 35 kilométerre dél­keletre fekvő Bamut ellen tegnap hajnalban rakétatámadást intéz­tek az orosz helikopterek. Az AP nazranyi jelentésében ezt egy újabb orosz offenzíva kezdetének tekinti. A Reuter értesülése szerint szer­dán egy magas rangú orosz tiszt közölte, hogy a különleges ejtőernyős egységek hamarosan átfogó támadást indítanak a cse­csenek hegyi állásai ellen. Egy héttel Fred Cuny feltétele­zett holttestének Geldugin telepü­lés közelében való megtalálása után tegnap reggel újabb kísérletet tettek a grozniji állandó EBESZ-kép­viselet tagjai, hogy eljussanak Sa­toj településre a holttest azonosítá­sa céljából. A csecsenek csak az EBESZ képviselőinek hajlandók ki­adni a holttestet. Fred Cuny a múlt hónap elején tűnt el Bamut térsé­gében az őt elkísérő orosz tol­mácsnővel, illetve két orosz orvos­sal együtt. MTI Walesa és Oleksy Katynba utazik MTI-tudósítás Az idei Katyn-emlékév csúcse­seményére kerül sor június 4-én. Ezen a napon a szovjet NKVD által lemészárolt lengyel tisztek katyni sírjánál magas rangú lengyel kül­döttség részvételével ünnepi meg­emlékezést tartnak. A rendezvé­nyen részt vesz Lech Walesa köz­társasági elnök és Józef Oleksy kormányfő is - jelentette be Andr­zejZakrzewski, az elnöki hivatal tit­kára. Moszkvában nagyon való­színűnek tartják - bár még végle­ges döntés nincs -, hogy Borisz Jelcin orosz elnök is ott lesz Katyn­ban. Az Oroszországba utazó 400 fős lengyel delegáció tagjai között lesznek továbbá a lengyel hadse­reg képviselői, az áldozatok csa­ládtagjai, valamint egyházi szemé­lyiségek, élükön Józef Glemp bíbo­ros prímással. Zakrzewski elmondta, hogy az államfő nem csupán a lengyel tisz­tek sírja előtt kíván koszorúkat el­helyezni, hanem lerója kegyeletét az ugyancsak brutálisan legyilkolt szovjet katonák sírja előtt is. AZ ÉSZAK-ATLANTI KÖZGYŰLÉS BUDAPESTI ULESE ELŐTT Voigt javaslata a NATO kibővítésére Norvégia különleges NATO-tag­sága modellként szolgálhat a Szö­vetség keleti kibővítéséhez, és megtörheti az új tagok felvételével kapcsolatos orosz ellenállást - vé­li Karsten Voigt, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke. A német szoci­áldemokrata politikus emlékezte­tett arra, hogy Oslo békeidőben nem engedi idegen csapatok tar­tózkodását országa területén. - E példát követve a tagságra pályázó közép- és kelet-európai államok már 1998-ban csatlakozhatnának a Szövetséghez. Ezzel egyidejűleg rögzíteni lehetne, hogy Oroszor­szág határai közelében nem fog­nak nyugati csapatok állomásozni - mondotta a Közgyűlés elnöke. Karsten Voigt javaslatát az Észak-atISnti Közgyűlés május vé­gén Budapesten tartandó tavaszi ülésszakán vitatják meg a NATO­országok és az együttműködő álla­mok parlamenti képviselői. MTI Román-szlovák egyetértés MTI-tudósítás A Magyarországgal való kapcso­latok távlatai is szóba kerültek azon a megbeszélésen, amelyet Ján Sitek szlovák védelmi minisz­terrel folytatott tegnap Nicolae Va­caroiu román kormányfő. A két fél újra leszögezte, hogy - az európai szinten bevezetett normák teljes mértékű tiszteletben tartása mel­lett - kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait is­merik el. Ján Sitek tárgyalásokat folyta­tott Gheorghe Tinca román nem­zetvédelmi miniszterrel és Teodor Melescanu külügyminiszterrel is. A témák között szerepelt a NATO-bé­kepartnerség keretében való együttműködés, továbbá a hadii­pari együttműködés is. Mindkét fél hangsúlyozta az euroatlanti bizton­sági struktúrákba való integráló­dás fontosságát. ANGOLA Savimbi visszatáncol Jonas Savimbi, az angolai fegy­veres ellenzék, az UNITA vezetője tegnap Fokvárosban úgy nyilatko­zott, hogy elfogadja az 1992-es vá­lasztási eredményeket, amelyek miatt annak idején felújította a fegyveres harcot a luandai kor­mány ellen - közölte az AFP. Az UNITA vezetője egynapos látoga­tást tett Fokvárosban, és többórás megbeszélést folytatott Nelson Mandela dél-afrikai elnökkel. A tá­vozásakor rendezett sajtóértekez­leten kijelentette: „Az országot ki­merítette a 30 esztendei háborús­kodás. Fogadjuk el az eredménye­ket." Mandela értékelése szerint An­golában nem lehet béke Savimbi nélkül, akinek, mint a dél-afrikai vezető megállapította, a kormány tagjai közé kell kerülnie. Az ENSZ-felügyelettel lefolyta­tott 1992-es törvényhozói válasz­tásokon az MPLA 53 százalékot kapott az UNITA 34 százalékával szemben. Savimbi ekkor újabb polgárháborút robbantott ki. MTI fff* Balkan Holidays ÚJ SZÓ Négy hét négy kérdés Eredményhirdetés a holnapi számunkban! PARLAMENTI LEVÉL A múlt év őszén szabad, de­mokratikus és többpártrendsze­ren alapuló parlamenti választá­sok útján újjáalakult Szlovákia törvényhozó testülete, és meg­kezdődött az önálló Szlovák Köz­társaság első választási idősza­ka. Minden feltétele megvolt an­nak, hogy a nyolc parlamenti frak­cióba tömörülő képviselők a par­lamenti demokrácia szellemé­ben, megtartva a parlamenti eti­ka elveit, megkezdjék törvényho­zói munkájukat. A hatalomra került kormányko­alíció az elmúlt több mint fél év alatt nehezen összetákolt parla­menti többségével mindent tönk­rezúzott és elsöpört, ami szent egy demokratikus rendszerben. Az eddigi parlamenti üléseken bebizonyosodott, hogy még a tör­vényként tisztelt házszabálynak is fittyet hánynak. Az ellenzék ál­tal előterjesztett módosító javas­latokat, függetlenül attól, hogy konstruktívak és ésszerűek-e a Veszélyben a demokrácia módosítások vagy sem, szemel­lenzősen egytől-egyig elutasítják. Sőt mégolyan komikus helyzetek is keletkeznek, hogy az ellen­zéktől származó ésszerű javasla­tot elutasítják, de rögvest meg­szavazzák, amint azt valamelyik kormánypárti képviselő szó sze­rint megismétli. így volt ez a parlament 7. ülésé­nek programvitájában, az egyes törvényjavaslatok vitáját követő szavazások során is. Tizenöt kie­gészítés hangzott el az előterjesz­tett programhoz. Köztük olyan fontos kérdések, mint például a "SZISZ-t felügyelő parlamenti bi­zottság összetételének a parla­menti erőviszonyoknak megfe­lelő, arányos átalakítása. Hason­lóan meddő volt az igyekezet, hogy a képviselők feloldják a fényképezési tilalmat vagy enge­délyezzék az ülések rendszeres tv­közvetítését. Szégyenletes volt az első napirendi ponttal kapcsola­tos huzavona, amikor a második világháború befejezésének 50. évfordulójához előterjesztett nyi­latkozatszövegétvitattuk. A nem­zeti erők, a Tiso-féle Szlovákiát dicsőítő képviselők határozottan elutasították az olyan megállapí­tást, hogy a jelenlegi parlament elítéli a német fasizmussal együttműködő rendszereket, és elhatárolja magát képviselőik múltbeli és jövőbeli ünneplésétől. Cirkuszba illő, de a parlamen­ti etikát tekintve elkeserítő na­pokat kellett átélnünk. Az egyik a szigorúan titkosként kezelt programponttal kapcsolatos, amikor Urbán képviselő előter­jesztette a SZISZ-t felügyelő par­lamenti bizottság jelentését. Ki­derült, indokolatlan volt a titko­lózás, hiszen a jelentés a köztár­sasági elnök elleni vádaskodá­sokon kívül semmi különösebb államtitkot nem tartalmazott. Arra viszont elegendő volt, hogy Móric képviselő kezdeményezze az elnökkel szembeni bizalmat­lanságot, amit végül a 83-ak meg is szavaztak. Csak később döbbent rá a közvélemény, hogy egyedül a Magyar Koalíció kép­viselői viselkedtek helyesen: ki­vonultak a teremből, és nem vettek részt ebben az alkotmány­ellenes procedúrában. Ugyan­is az Alkotmány nem ismeri a Köztársasági elnökkel szembeni bizalmatlanság fogalmát. A kor­mánykoalíciónak láthatóan egy célja van: lemondásra kénysze­ríteni az államfőt, és erre bármi­lyen eszközt felhasználnak. Ezt bizonyítja a másik „megle­petés" is a parlament 7. ülésén. A vizsgálóbizottság valótlansá­gaira reagálni kívánó köztársa­sági elnök szólni kívánt a hona­tyákhoz, amire az Alkotmány ér­telmében joga van. A kormány­koalíció képviselőinek elnök el­leni támadása, az elnöki intéz­mény megalázása és tisztelet­len sértegetése minden képze­letet felülmúlt. Azt, hogy miként értelmezik és alkalmazzák itt a parlamenti demokráciát, illetve etikát, a hazai és külföldi tudósí­tókkal zsúfolt karzat is láthatta és hallhatta. Ebből következik, hogy azt hírül is adták. így akar ják a hatalom képviselői javítani Szlovákia hírnevét?! Merre halad ez az ország, meddig fokozhatja még a hata­lom az emberi és polgári jogokat semmibevevő, a demokrácia alapjait romboló kormány politi­káját? DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD Együttélés TÁDZSIK BELVISZÁLY Kabuli kísérlet Egyedülálló lehetőség a biza­lom megteremtésére a tádzsik ellenfelek, a dusanbei kormány és iszlámista ellenzéke között. Ez új távlatokat nyithat a tádzsi­kokat megosztó viszály rende­zése számára - így értékelik megfigyelők az Emomali Rah­monov tádzsik elnöknek és Szajed Abdullah Nurinak, a lá­zadók vezérének szerdai első találkozóját Kabulban. A sebté­ben létrejött találkozó célja, hogy személyes kapcsolat ala­kuljon ki a két vezető között, akik eddig sohasem találkoz­tak. A tárgyalásokon Burhanud­din Rabbani afgán államfő köz­vetít. Az első megbeszélés Rah­monov és Nuri között még szer­dán lezajlott. Tegnap a két ve­zető ismét összeült, a tárgyalá­sok ma is folytatódnak, de való­színűtlen, hogy három nap alatt igazi megegyezés jönne létre. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom