Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-03 / 101. szám, szerda

1995. május 3. RIPORT ÚJ SZ Ó M KÉSZÜLŐDÉS A KATONAI DISZSZEMLERE Aki nem lép egyszerre... A szenei úton, Szene és Diószeg között a délelőtt erre hala­dó autós kénytelen visszafordulni - katonai forgalomirányí­tók tartóztatják fel. Mielőtt még méltatlankodni kezdene, hogy miért nem engedik tovább, észreveszi: jobb ha nem erőszakoskodik, mert a szemben jövő forgalom erősebb ­kettes sorokban, az út teljes szélességét elfoglalva, lánctal­pas katonai járművek oszlopa közeledik. A bukósisakos „forgalmis" megnyugtatja a sofőrt: nem kell megijedni, nem valamiféle invázióról van szó, csupán a május hatodikai ka­tonai díszszemlére gyakorolnak a járművekkel. Gyalog, keréken, szárnyakon... - A katonai díszszemle nem egy öncélú akció, hanem a há­ború befejezése és a fasizmus felett aratott győzelem ötvene­dik évfordulója alkalmából tar­tandó rendezvények szerves része - világosít fel Imrich Modrocký alezredes, a dísz­szemlét előkészítő bizottság sajtószóvivője. - Nem is a had­sereg kezdeményezéséből ke­rül rá sor, hanem a kormány határozata alapján. A díszszemlén részt vevő ka­tonák felkészítését már régeb­ben elkezdték az otthoni lakta­nyákban, nagyobb alakulatok­ban azonban már Pozsonyban folytatják a gyakorlatozást, ezért április 18-án és 19-én az ország összes alakulatától ér­keztek á résztvevők a főváros­ba. A gyalogosok, mivel nagy „placcra" van szükségük, az ivánkai reptéren gyakorlatoz­nak. Az öt zászlóaljból álló bri­gádban a katonai főiskolák, a katonai középiskolák, az össz­fegyvernemi ezredek, a speciá­lis egységek, valamint a belügy­minisztérium polgári védelmi egységeinek képviselői pará­déznak majd május 6-án Po­zsonyban, a Bajkalská utcai díszemelvény előtt. (Azért 6-án, mert a díszszemle nem folyhat le a köztársasági elnök jelenlé­te nélkül, ő pedig május nyolca­dikára már elígérkezett a moszkvai ceremóniára.) Állítólag a harci alakulatok képviselői, a tőketerebesi és a nagymihályi kaszárnyákból ér-' kezett bakák a legjobb mene­telők. A szervezők azonban re­mélik, hogy a „fellépésig" a töb­biek is elérik a kellő színvonalat, s ennek érdekében igyekeztek megfelelő körülményeket bizto­sítani a számukra. Az idegenből érkezetteket a szőllősi kaszár­nyák épületeiben, és az épüle­tek között felállított sátortábo­rokban szállásolták el. „Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére..." mondja a nóta. Hogy rétest kapnak-e a Pozsonyban gyakorlatozó kis­katonák, azt nem tudom, de állítólag igen jó koszton tartják őket, s ha rétest nem is, süte­ményt és sok gyümölcsöt is kapnak, szellemi táplálékukról pedig színházi előadással, filmvetítéssel, előadóművé­szek fellépéseivel gondoskod­nak, egyenesen a szálláshe­lyen. A sátortábor egyébként sem néz ki valami kényszerlé­tesítménynek, hiszen tévével, videóval próbálják otthono­sabbá tenni. A gyakorlatozás naponta reggel fél kilenctől délután fél kettőig tart, s ha a bakák nem túl fáradtak, este akár kimenőre is mehetnek a városba. Ezerötszáz fordulaton Éppen időben érkezünk a ré­gi szenei útra, ahol egy csoport ezredes és alezredes vigyázza a közeledő lánctalpas csapat­szállítókat. A tisztek között a legmagasabb beosztású Jozef Žitňanský ezredes, a díszszem­lét előkészítő stáb vezérkari főnökének helyettese. Tőle kérdezem, mennyire elégedett a előkészületekkel. - Az alakulatok tisztessége­sen felkészülve érkeztek Po­zsonyba, persze bizonyos szint­beli különbségek vannak. Ta­lán a nagymihályi lövészek vagy a szeredi utászok felké­szültségét emelhetném ki, de itt Pozsonyban minden feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy jó hatékonysággal folytathas­sák a gyakorlatokat. A fővárosi magisztrátusnak és a közleke­dési rendőrségnek is köszöne­tet kell mondanunk, hogy segí­tettek a jó feltételek megterem­tésében. Beszélgetésünket elnyomja a mellettünk elhaladó lánctal­pas csapatszállítók robaja. Nem irigylem a gépkocsiban ál­ló, feszesen tisztelgő katoná­kat, hiszen a szikrázó tavaszi napsütésben igencsak mele­gük lehet. A csapatszállítókat önjáró légvédelmi lövegek kö­vetik, de hogy a harci techni­kán kívül mást is megmutassa­nak, mögöttük az utászok ha­talmas markológépei sorjáz­nak, majd a pontonhidak kö­vetkeznek és terepjáró gépko­csik zárják a sort. Éppen az előírt kocsisorse­bességet - óránként 15 kilo­méter - gyakorolják. A harci járműveknél nem is a sebessé­get, hanem a motor fordulat­számát kell betartani, mert motorjaik olyan egyformán vannak beállítva, hogy ha mindkét vezető pontosan tart­ja az ezerötszázas fordulatszá­mot, akkor a járművek hajszál­pontosan egy vonalban halad­nak. Éppen azért választották a gyakorlat helyszínéül a Szene és Diószeg közötti útszakaszt, hogy kíméljék a közutakat, mert itt, a főúton csak egyenes irányban haladnak a járművek, a fordulásokat azonban a közútként már nem használt, ún. régi szenei úton végzik. Ugyanis éppen a fordu­lások teszik tönkre az utakat, és a hadsereg nem engedheti meg magának, hogy kárt okoz­zon. Ezen oknál fogva a felvo­nuláson nehéz tankok nem is vesznek részt, csak megszem­lélhető, megmászható kiállítá­si tárgyakként lesznek jelen. A díszszemle után pedig egy bi­zottság felméri az utakban tett károkat, és a javításokért be­nyújtja a számlát a hadsereg­nek. A gyalogosan masírozok és a járművek parádéja között légi­parádé is lesz: helikopterek és repülőgépek hármas csopor­tokban repülnek el a város fel­ett. A nehezebb gépek a ku­chiňai, a kisebb repülők és a helikopterek a pöstyéni repté­ren készülnek a légiparádéra. Szlovákiában kerek tíz éve nem volt hasonló díszszemle, hát nem csoda, hogy most meg akarják mutatni a katonák, mit tudnak. GAÁL LÁSZLÓ Jozef Žitňanský: Nem vallunk szégyent Már itt kéne lenniük (Prikler László felvételei) Libasorban. PALÓC MAJALIS - IMMÁR HARMADSZOR Mikor léphetik át a határt? Mint arról annak idején beszámoltunk, 1993. május 8-án, a Palóc Majális keretén belül „Kalondai Kistájegység" néven településszövetség alakult Kalondán. Az alakuló ülésre 32 polgármestert hívtak meg, ebből tízet Magyarországról. Az akkor elfogadott felhívás szerint a tágabb értelemben vett Palóc Régió községei is csatlakozhatnak a településszö­vetséghez. A felhívásra két település polgár­mestere reagált; az egyik, Perse község, akkor társult tagként je­lentkezett. Mivel az alakító bizott­ság munkája kívánnivalót hagy ma­ga után, a településszövetség ügye azóta nem mozdult előre. Ezért hív­ta meg Papp Sándor, Kalonda pol­gármestere május 7-re a tágabb ér­telemben vett Palóc Régió polgár­mestereit, mivel úgy érzi, hogy pó­tolni kell a hiányosságokat. - Csak a településszövetség tevékenységének az előmozdítá­sáról lesz szó, vagy más téma­kört is megtárgyalnak? - kérdez­tük a szervezőt. - A polgármesterek találkozó­ja a III. Palóc Majális rendezvény keretében valósul meg. Az ülés legfőbb programpontja a Kalon­da-lpolytarnőc határátkelőhely újranyitása lesz. - Tehát sikerült meggyőzni a gazdákat, és végül mégis bele­egyeztek a villanyvezeték meg­építésébe? - Igen, azóta elkészült a vil­lanyvezeték, s ha ilyen ütemben folytatódnak a munkálatok, au­gusztusra elkészül a fogadóállo­más épülete meg az út feletti vasszerkezet. Tudtommal a tarta­lékolt pénzösszeg a határát­kelőhely megépítésére elegendő lesz. - Ha a határátkelőhely építése problémamentesen folytatódik, miért és főleg mit szükséges megvitatni? - Bár az előrejelzések és a té­nyek biztatóak, én azonban óva­tosan fogalmaznék, ha megkér­dezné, mikor léphetjük majd itt át a határt. A határnyitáshoz ugyanis egy újabb államközi szerződésre lesz szükség a két ország között. Éppen ezért május 7-én, itt Kalondán, a részt vevő polgármesterekkel nyilatkozatot hagyunk jóvá, amelyben támo­gatjuk a határátkelőhely megnyi­tását. Ebben kérjük majd a Szlo­vák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az építkezés befejezése után miha­marább adják át rendeltetésé­nek a határátkelőt. Továbbá sze­retnénk felkészülni a határnyitás­ra. A polgármestereknek és ven­dégeknek lehetőségük lesz kap­csolatépítésre. Hiszen ha meg­nyílik a határ, a körülményeink is megváltoznak. Nagyobb le­hetőségeink lesznek gazdasági, kulturális, sport- és más kapcso­latok kialakítására. Ezzel az összejövetellel részben ebben is szeretnénk az érdeklődőknek se­gíteni. - Milyen programmal készül­nek még a Palóc Majálisra? - Délelőtt megkoszorúzzuk az I. és II. világháború kalondai áldo­zatainak emelt emlékművet, dél­után pedig kultúrműsort láthat a közönség. Szombaton és vasár­nap (május 6. és 7.) 8-tól 21 órá­ig a Kalonda és Ipolytarnóc kö­zötti határátkelőhely ideiglenes jelleggel üzemelni fog. FARKAS OTTÓ II. Népzenei tábor­Kazincbarcikán A kazincbarcikai EGRESSY BÉNI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT és KÖNYVTÁR 1995. július 6-16. között népzenei tábort rendez hazai, valamint határainkon túl élő magyar népzenei csoportok és szólis­ták részére, kezdő és haladó szinten, az alábbi csoportosításban: - citera - vonós hangszerek - furulyajáték - ének Amennyiben más hangszercsoportokból elegendő számú je­lentkező lesz, akkor azokat is felvesszük a tábor programjába. Szállást 4-ágyas faházban tudunk biztosítani, illetve sátorral ér­kezőknek sátorhelyet biztosítunk. A tábor zenei vezetője: Borsi Ferenc főiskolai tanár. A tábor színhelye: KAZINCBARCIKA - Billatáró. Jelentkezési határidő: 1995. május 10. Részvételi díj: Kőház: 6.500.- Ft; faház: 6.000.­Ft; sátorhely: 5.000.-Ft. (Az összeg magában foglalja: napi 3 ét­kezést, a szállást, a tábori költséget). A jelentkezéseket május 10-ig lehet eljuttatni az alábbi címre: Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár 3700 Kazincbarcika, Fő tér 5. Az utalványon „népzenei tábor" megjegyzéssel jelezni kell az összeg rendeltetését. A részvételi díjat legkésőbb június 10-ig kell befizetni. További részletes információ kérhető a művelődé­si központ címén, vagy a 48/312-413, ill. 312-384 telefonon Bartha Istvántól. e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom