Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-12 / 86. szám, szerda

L_G

J ÚJSZÓ OLVASOIN

K O

LD

ALA 1995. április 834. Nagy távolság kis lelkesedés Az EBRD napjai alighanem meg vannak számlálva, legalábbis jelenlegi létezési formájában. A kelet-európai országok átalakítási folyamatának támogatására négy évvel ezelőtt alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank mostarii londoni éves közgyűlésén tett erre utaló kijelentést az amerikai helyettes pénzügyminiszter, aki szerint a privatizálási folyamat a posztkommunista országokban nem fog örökké tartani, s ezért a bank szakembereinek is el kellene gondolkodnia afelett, mihez kezd a későbbiekben. Lawrence Summerce rögtön saját ötlettel is szolgált, mégpedig ajánlotta, hogy a pénzintézetet ezután sürgősen privatizálják. Kiderült azonban, hogy a bank európai részvényesei, a franciák, a britek és az olaszok nem sietnék el ennyire a dolgot, ők inkább belemennének a tőkeemelésbe, ahogy azt a közgyűlésen részt vett közép-európai országok képviselői szorgalmazták. Óvatosabban kezelték viszont az alaptőke megemelésének kérdését a japánok és a kanadaiak. A bank alaptőkéjét összeadó fejlett államok tehát valahogy úgy viszonyulnak az egészhez, hogy földrajzilag minél távolabb vannak Európától, annál inkább elzárkóznak attól, hogy saját adófizető polgáraik közpénzével az eddiginél nagyobb összeggel beszálljanak a bankba. A tanácskozás ugyan lapzártánk időpontjában még tartott, de a bank részvényeseinek háromféle magatartása közül a jövőben nyilván a tőkeemeléstől elzárkózó álláspont győzedelmeskedik majd a gondolattól nem idegenkedőkével, illetve a habozókéval szemben. A washingtoni álláspont felülkerekedése törvényszerű, hiszen az Egyesült Államok adta az alaptőke döntő hányadát. Egyébként az emelést egyértelműen ellenző fehér házi magatartás valamire utal is, nevezetesen arra, hogy a Clinton-kormányzat a bankon keresztül vélhetően azért nem hajlandó több hitelt áramoltatni térségünkbe, mert az EBRD pénztőkéjének eddigi hasznosítását nem tartja épp a leghatékonyabbnak. Várható ezért, hogy a jövőben méginkább nagyító alá veszik az EBRD londoni székházában a keleti hitelkérelmeket, és nem fog olyan könnyen csordogálni a pénz, mint eddig. P.VONYIK ERZSÉBET TÁDZSIK-AFGAN HATAR Újabb harcok Újabb összecsapások robbantak ki tegnap a tadzsik-afgán határon. Orosz források szerint három orosz határőr meghalt, tíz pedig megsebesült. Az afgán hátteret maguk mögött tudó, iszlám tádzsik gerillák halottainak száma tizenhét. Az afgán rádió azt jelentette, hogy hétfő este orosz repülőgépek Afganisztán északkeleti részén fekvő tartományokat bombáztak. A határ tádzsik oldalát zömmel orosz, kisebb részben kazah (valamint más FÁK-országokhoz tartozó) határőrök őrzik. A harcok a múlt pénteken újultak ki, s azóta már több mint százan vesztették életüket. MTI Orosz szakszervezeti tiltakozó akciók UTUtír Orosz munkások ma országszerte akciók sorozatával kívánnak tiltakozni a kifizetetlen bérek és a munkanélküliség ellen. Az akciók különfélék lesznek, egyes településeken kétórás sztrájkot tartanak, másutt blokádot vonnak a helyi közigazgatás épületei köré - mondták szakszervezeti vezetők. Moszkvában ötezren körülveszik a kormány „főhadiszállását," Szentpéterváron pedig százezren vonulnak fel a városközpontban. Bár a szakszervezet jelszavai csupán a kifizetetlen bérek és a munkanélküliség ellen tiltakoznak, egyes területeken az akciókban résztvevők követelni fogják a kormány lemondását és az elnök menesztését - tették hozzá a szakszervezeti vezetők. A CSEH SAJTÓBÓL B Václav Havel nem gondolja, hogy az Észak-atlanti Szövetségnek bármi oka lenne arra, hogy atomfegyvert telepítsen a Cseh Köztársaságba, az országnak a NATO-ba való felvétele után. A cseh elnök szerint ez a lehetőség csak egy nemzetközi válságban merülne fel. Mégis úgy véli - mint az a Týden című cseh hetilapnak adott nyilatkozatából kiderül - , hogy „ha az ország a szövetség teljes jogú tagja akar lenni, akkor vállalnia kell az ebből adódó kötelezettségek többségét is". Havel szavai szerint idő előtti, teoretikus vitáról van szó. Havel megfogalmazásával szemben valójában máris heves vita folyik Prágában e kérdésről. Miloš Zeman, az ellenzék vezető erejének tartott szociáldemokraták (ČSSD) elnöke múlt pénteken, a Rudé právónak adott nyilatkozatában egyértelműen elutasította, hogy a NATO atomfegyvert telepítsen Csehországba. Arafat lefegyverzi a szélsőségeseket MTI-hír A Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság úgy döntött, hogy lefegyverzi a szélsőségeseket a Gáza-övezetben - közölte tegnap a palesztin igazságügyi „miniszter". „Ultimátumot adunk mindenkinek a fegyverek beszolgáltatására, nem engedélyezünk egyetlen katonai akciót sem, és nem létezhet egyetlen katonai szervezet sem. Be fogjuk tartatnia törvényt, az övezetben nem lehet két hatóság" - tette hozzá. A rendőrség Gázában tovább folytatta a szélsőségesek letartóztatását, és a vasárnap elkövetett két merénylet óta több mint 200 szélsőségest vett őrizetbe. CSEHORSZÁG Szociális támogatás rászorultság szerint A cseh kormány négy koalíciós pártjának vezetője megállapodott abban, hogy a családi pótlékot a jövő évtől jövedelemtől függően folyósítja majd az állam. Egyezségük szerint a családok mintegy 25 százaléka kapna az eddiginél magasabb; 50 százaléka az eddiginek megfelelő; 20 pedig az eddiginél alacsonyabb családi pótlékot. A családok fennmaradó 5 százaléka semmilyen támogatásra nem lesz jogosult - közölte újságírókkal Václav Klaus miniszterelnök. Elmondta: a koalíció kompromisszumra jutott a kormány által előterjesztett szociális támogatási törvényjavaslat néhány további módosításának kérdésében is, valamint abban, hogy a szociális támogatások rendszerét távlatilag összekapcsolják az adótörvényekkel. MTI Martinez Bukarestben A nemzeti kisebbségek jogvédelme terén a Románia által is aláírt keretegyezmény alkotja az alapvető dokumentumot, ám azt kiegészítő eszközök egész sorával együtt kell alkalmazni, amelyek elsősorban a kisebbségek kulturális jogainak védelmét érintik - jelentette ki hétfőn az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, miután Bukarestbe érkezett. Az ITAR-TASZSZ szerint Martinez úgy vélte, hogy Románia nem marad el más országoktól e kiegészítő instrumentumok alkalmazásában, de hozzátette: a kisebbségi probléma Romániában jóval összetettebb kezelést igényel, mint más országokban. MTI Irak biológiai fegyvereket gyárt Az iraki fegyverprogramok felszámolásáért és ellenőrzéséért felelős ENSZ-bizottság véleménye szerint a bagdadi kormány katonai célokra importált biológiai anyagokat, nem pedig orvosi kutatásokra, ahogy állítja. A bizottság ugyanakkor kinyilvánította, hogy az iraki hadiipari üzemekben hosszú távú megfigyelésre kiépített ellenőrző rendszer megfelelően működik, és az iraki hatóságok segítőkésznek bizonyultak a munkálatok során. A Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentés rámutat, hogy Irak csaknem harminckilenc tonna, baktérium- és vírustenyésztésre szolgáló anyagot vásárolt 1988ban külföldön, de eddig csak huszonkét tonnával számolt el - tizenhét tonna még mindig „hiányzik". Márpedig az eltűnt mennyiségből több mint másfél tonna, biológiai hadviselésre alkalmas hatóanyag nyerhető. Ami a nagy hatótávolságú iraki rakétákat és a vegyi fegyvereket illeti, a megfigyelő bizottság szerint elfogadható biztonsággal ki lehet jelenteni, zömüket sikerült megsemmisíteni MTI Egyesült Államok: A Biztonsági Tanács tagjai nem hivatalos konzultációikon megállapodtak annak a határozattervezetnek a szövegében, amely különböző biztosítékokat helyez kilátásba a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államoknak arra az esetre, ha atomtámadás érné őket. A javaslatot az öt nukleáris nagyhatalomnak - a testület öt állandó tagjának - a képviselői nyújtották be, hogy megnyerjék a fejlődő országok támogatását az atomsorompó-egyezmény (NPT) meghatározatlan időre történő meghosszabbításához. A több mint százhetven országot átfogó szerződés felülvizsgálati értekezlete a jövő héten kezdődik a világszervezet székhelyén. Kína: Kilencven évesen elhunyt Csen Jün, a Kínai Kommunista Párt veterán vezetője - jelentették be tegnap Pekingben. Csen volt a KKP reformellenes erőinek vezetője, Teng Hsziao-ping legfőbb politikai ellenlábasa. A „nyolc halhatatlan" közé, vagyis ama legfelsőbb kommunista vezetők közé tartozott, akik kezdettől részt vettek a Vörös Hadsereg oldalán a kínai polgárháborúban, és részesei voltak az úgynevezett Hosszú Menetelésnek. 1987-ben névleg visszavonult, de valójában óriási maradt a befolyása. A nyugalmazott konzervatív pártbürokraták és tábornokok „árnyékpártjának" elismert vezetője volt. Mexikó: Tízezrek emlékeztek meg Mexikóvárosban Emiliano Zapatáról, Mexikó legendás forradalmár vezetőjéről halálának 76. évfordulóján. A megmozdulás résztvevői eltorlaszolták Mexikóváros fő ' közlekedési útvonalait. A felvonulók „Zapata él! Folytatjuk a harcot!" jelszavakkal haladtak át a belvároson, tiltakozva a kormány stabilizációs tervei ellen. Sokan támogatásukról biztosították a kormánnyal szemben álló zapatista felkelőket. Közben az ország keleti részén zapatista felkelők és helybéli lakosok között robbanttak ki összecsapások, a zavargásoknak négy halálos áldozata van. Dél-Afrika: Winnie Mandela asszony, Nelson Mandela köztársasági elnök elvált felesége pert indított az elnök ellen a kormányból történt menesztésének visszavonásáért - közölte az AFP. Mandela asszony a művészeti, kulturális, technológiai és tudományos miniszter helyettesének tisztét töltötte be ez év március 27-ig, amikor az elnök indoklás nélkül felmentette. Döntéskényszerek Soha nem búcsúztak amerikai államférfitól olyan hosszú gyászmenetek a világ nagyvárosaiban, mint ötven évvel ezelőtt - Franklin Delano Roosevelttől. A tokiói rádió adását megszakítva jelentette be halálhírét, s a háborús végvonaglásban, az esküdt ellenségnek számító hadviselő fél első embere iránti tisztelet és kegyelet jeléül perceken át gyászzenét sugárzott. A hitleri főkolomposok, a germán miszticizmustól eltelve a csillagok állásából áradó üzenetet véltek felfedezni: hogy íme bekövetkezik a számukra kedvező fordulat a háború végkimenetelében. A szellemi élet kiválóságai, így többek között Albert Einstein és Thomas Mann az egyszerű emberek őszinte veszteségérzetének közvetlenségével egybeolvadva adóztak a kivételes akaratú ember és elhivatott politikus nagyságának. Franklin Delano Roosevelt neve valószínűleg akkor is történelmi maradandósággal csengene, ha nem négyszer megválasztott amerikai elnökként zárul le életútja, ha elnöki hivatal vise lése nem 12 évre nyúlva, hanem annál kurtább időszakot átfogva ér véget. Hisz az a politikai tekintély, amit akaraterejével vívott ki, dacolva a 39 éves korában rátörő gyermekbénulással, mely élete végéig tolószékhez kötötte, önmagában is erkölcsi és politikatörténeti magaslatokba emelte volna. Roosevelt vállalta - a fasizmus egyetemes civilizációromboló rettenetét felismerve - a George Washingtontól eredeztetett amerikai be nem avatkozás politikájával szakító elkötelezettséget. Felismerte, hogy a háború megnyeréséhez és a béke megőrzéséhez szükség van a Szovjetunióval való együttműködésre. De naivan hitt a Kelet-Európa függetlenségének betartását ígérő sztálini megnyilatkozásoknak. Mára talán tévedései is ösztönzésként szolgálhatnak. A Nixonközpont által nemrégen Washingtonban szervezett külpolitikai eszmecsere rendkívül érzékletes képet nyújtott azokról a választási kényszerűségekről, amelyek az egypólusú világban kísérik az amerikai világszerepet: vállalni az etnikai feszültségekkel terhes nemzetközi viszonyrendszert, vagy visszavonulni a saját gondjainak orvoslásába merülve? Az árnyalt megközelítések egyaránt megkívánják a határozottságot és a felelősségteljes elhatározásokat, de úgy, hogy az eltökéltség ne váljék rögtönzéssé, az óvatosság pedig halogatássá. Úgy tűnik, a mai amerikai világhatalmi döntéskényszerben ugyancsak fel-felvillan az egyik leghíresebb roosevelti jelszó: „Nem szabad mástól félnünk, csak magától a félelemtől!" KISS JÓZSEF Walesa, a legendaromboló MTI-hír Az utóbbi időben gyakorta tűnik úgy, mintha Lech Walesa lengyel köztársasági elnök szándékosan le akarná rombolni a nevét övező legendát - írja keddi számában a szociáldemokrata Trybuna. Az államfő intézkedéseit sorra ítéli el az alkotmánybíróság, egykor odaadó munkatársai fokozatosan elhagyják, s sikertelennek bizonyulnak gazdasági, jogi és személyi vonatkozású döntései is. Legújabban a külpolitika van soron, Walesa ugyanis azzal kísérletezik, hogy kezébe vegye a lengyel politikusok külföldi látogatásainak ellenőrzését, s maga szabhassa mega határokon kívül tett megnyilatkozások tartalmát. Az elnököt eközben az is hidegen hagyja, hogy parlamenti képviselőről, kormánytagról vagy pártvezetőről van szó. A Trybuna szerint ilyen lépések láttán csak az államfő népszerűségének további csökkenése várható. ERDELYI VELEMENY EGY ROMAN TORVENYROL Damoklész kardja Miként gondolkodik egy erdélyi magyar értelmiségi arról a nemrég elfogadott román törvényről, mely szerint Románia területén bűncselekménynek számít idegen nemzet Jelképeinek feltüntetése, illetve himnuszának éneklése? A minap Matekovits Mihály aradi tanárral, RMDSZ-politikussal beszélgettem - neki tettem fel a kérdést. - Legyünk őszinték: ez kimondottan a magyar himnuszra és a magyar jelvényekre vonatkozik. Senki sem gondolja, hogy valaki Burundi vagy Uruguay címerét viseli titokban a kabátja hajtókája mögött. Ez a törvény szerintem annyira gyerekes, hogy a kívülálló, a külföldi, ezen csak mosolyoghat. Mi azonban, akik „belül állunk", tudjuk, hogy ez egy hagyományos román politikai módszer. Biztos vagyok benne: a román hatóságoknak nem az lesz az első lépésük, hogy emberek százait büntetik meg azért, mert a himnuszt énekelik vagy piros-fehér-zöld szalagot tűznek ki, hanem majd felírják őket egy „kis könyvecskébe", s valószínűleg ismét a Ceat/sescu-korszakból jól ismert módszerhez folyamodnak. Mindenkiről tudnak valamit, s majd akkor szólnak, amikor félre akarják állítani az illetőt, emlékeztetve rá: „öt évvel ezelőtt, délután négykor ezt és ezt követted el". Egyfajta Damoklész kard-szerű belügyis politika ez: mindenkiről írnak a kiskönyvbe - vagy a „nagykönyvbe" - néhány sort, és akkor melegítik fel, ha lapátra kell tenni az illetőt. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy templomban ne lehessen elénekelni a magyar himnuszt, hiszen még a legvadabb Ceausescu-rendszer sem tudott beleszólni abba, hogy a templomban milyen imát mondjunk, a Himnusz pedig tudvalevőleg egy imádság. A magyarországiak teljesen értetlenül néznek erre a törvényre, hiszen Gyulán nagyon sok román él, és ott a temetéseken még a legnagyobb kummunizmus idején is román zászlót vittek a fekete zászló mellett. A román húsvétkor pedig a gyulai, az eleki vagy más magyarországi román falvakban a házakra is kiteszik a román zászlót. Nem a címereset, nem Romániájét, hanem a piros-sárga-kék román zászlót. Ez senkit nem zavar, ahogyarr az sem zavarna senkit, ha a bolgárok bolgár zászlót tűznének ki. Lehet, hogy ez a törvény el fog tűnni a süllyesztőben, mert nálunk csak „frissiben" szokás a törvényeket betartani, ám ha szükség van rá, akkor - szokásosan - érvként előhúzzák. (gaál) Európai Utas-est Prágában Bár a mostani időszak nem nagyon kedvez egy szorosabb közép-európai kulturális együttműködésnek, sőt egyes kelet-európai politikusok szerint erre nem is nagyon van szükség, nekünk, a kultúra embereinek be kell bizonyítanunk: ez nem így van, a régió népei közt léteznek kapcsolatok, kulturális értékeink cseréje fontos és szükséges, s kölcsönösen van is rá igény. Egyebek közt erről beszélt Pomogáts Béla, neves irodalomtörténész hétfőn este Prágában az Európai Utas, negyedévente megjelenő színvonalas budapesti kulturális folyóirat szerkesztőségi estjén. A magyar kulturális intézményben megrendezett eszmecsere, baráti találkozó házigazdája, dr. Reményi Krisztina igazgatóhelyettes szerint a jelenlévők többsége magyar volt, de szép számban akadtak csehek is. Az Európai Utas szerkesztősége ismételten felhívta a csehországi cseh és magyar tollforgatókat, hogy megfelelő írásaikat szívesen fogadja és közli. A prágai Európai Utasestről készült felvételt a Magyar Televízió április 20-án tervezi műsorra tűzni. KOKES JÁNOS, Prága