Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-10 / 84. szám, hétfő

1995. április 10. KALEIDOSZKÓP ÚJ SZ

Ó | 5 1 A CSEMADOK ORSZÁGOS VALASZTMANYA: Felhívás A Csemadok-tagok a szervezet közel fél évszázados fennállása óta a szlovákiai magyar nemzeti .közösség identitásának fejlesztői, anyanyelvének védői, hagyományainak ápolói, nemzeti emlékeinek és emlékhelyeinek őrzői, oktatási és kulturális intézményeinek támogatói, az eltérő kultúrájú és nyelvű polgárok közötti tolerancia szükségességének hirdetői. Veszélyben van a szlovákiai magyar kultúra, iskoláink, könyvkiadásunk, lapjaink, információs rendszerünk. A kormány illetékes szervei, különösen a Kulturális Minisztérium, magyarellenes nemzetiségi politikát gyakorolnak. Elfogadhatatlan a művelődési miniszter magatartása, aki önkényesen kezeli a nemzetiségi intézmények támogatására törvény által biztosított összeget. A Csemadoknak a szlovákiai magyar nemzeti közösség érdekeit és egyben Szlovákia javát szolgáló munkáját nagyban fékezik, s nem egy esetben szinte lehetetlenné teszik a következők: - a Csemadok tisztázatlanná vált jogi helyzete; - a szlovákiai magyar művelődés és kultúra fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges állami juttatások csökkentése; - fokozatos kizárásunk anyanyelvi kultúránk és oktatásunk irányításából; - Dél-Szlovákia egyes járásainak egyre súlyosabbá váló szociális helyzete. A politikai és gazdasági megszorítások, az SZK Kulturális, valamint Oktatási- és Tudományügyi Minisztériuma által tervbe vett intézkedések és az utóbbi hónapokban a társadalmi légkört mérgező tudatos propagandahadjárat, alapjaiban veszélyeztetik anyanyelvi kutúránkat és oktatási rendszerünket, valamint az ország demokratikus rendjét is. Az ország belső nyugalmát és valamennyi polgárának érdekeit szem előtt tartva javasoljuk a Szlovák Köztársaság kormányának, hogy terjesszen az SZK Nemzeti Tanácsa elé törvényjavaslatot a nemzetiségi kulturális szövetségekről, amely a Matica slovenskáról szóló törvényhez hasonlóan rendezné a kulturális szervezetek egyesületei és intézményei jogi helyzetét és anyagi támogatását az állami költségvetésből. A Csemadok Országos Választmánya e tények elemzése és mérlegelése alapján a veszélyeztetettség egyik fő okát a nemzetiségi kultúra alapellátása csökkenésében, illetve a kulturális minisztérium magatartásából következő hiányában látja. Követeljük: - hogy a parlament s a kormány nyilvánítsa ki, hogy az anyanyelvi kultúrára, a művelődésre, és az iskolarendszerre szükséges anyagi eszközökhöz a magyar nemzeti kisebbségnek számaránya és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása arányában joga van; - hogy a kormány szavatolja a parlament által törvénnyel elkülönített költségvetési tételben meghatározott összeg hozzáférhetőségét; - hogy a szlovákiai magyar kultúra megtartására és fejlesztésére fordított összeg odaítéléséről, felhasználásáról a parlamenti képviselők, ill. a magyar intézmények delegált személyeiből alakult testület határozzon. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni: - hogy művelődésünk, kultúránk megtartására és fejlesztésére szükséges pénz nem a hatalom adománya, hanem természetes jogunk; - hogy az 1995-ös év első negyedévében kialakult „támogatási gyakorlat" törvényellenes. Tiltakozunk: - a magyar tanítási nyelvű iskolarendszer felszámolására irányuló nyílt és burkolt támadások folytatása ellen, mely asszimilációs törekvések egyértelműen sértik alkotmányosjogainkat; - hogy az intézmények vezetőit nemzetiségi hovatartozásuk miatt törvényellenesen leváltsák, és számunkra elfogadhatatlan, hogy a problémát nem ismerő és nemzetiségünkhöz ellenségesen viszonyuló személyeket nevezzenek ki nemzetiségi intézmények élére; - hogy az anyagi eszközök visszatartásával leépítsék a Csemadok központi és járási szerveit, és ennek következtében elsorvasszák országos és területi kulturális rendezvényeinket. Az elmúlt közel fél évszázad alatt a hatalom többször is megpróbálta a Csemadokot saját céljaira felhasználni és saját szolgálatába állítani, s amikor ez a Csemadok-tagok ellenállása miatt meghiúsult, mindig arra tett kísérletet, hogy szervezetünket felszámolja. A Csemadok megtartó erejét a tagok tízezrei képezik! Csemadok akkor lesz, ha a több mint ötszáz olyan községben, ahol mi magyarok éltünk, élünk és élni fogunk, tevékeny, és ha kell, anyagi áldozatokat is vállaló emberek akarják, hogy a Csemadok legyen! Ennek az akaratnak a szóval, írással és tettekkel való kinyilvánítására szólítunk fel minden szlovákiai magyar nemzetiségű állampolgárt, de minden szlovák nemzetiségű, a demokráciát, a toleranciát és az együttélést igénylő állampolgárt is azzal, hogy jogaink védelmében egyénileg és csoportunk más tagjaival együtt is nyilvánítsák ki, hogy az e felhívásban foglaltakat támogatják, s megvalósításuk érdekében minden törvényes lehetőséggel élni fognak. Községi önkormányzataink és polgármestereinktöbbsége már felismerte, hogy a Csemadok nemzeti közösségünk megtartó ereje, és létünk nemcsak a parlamenttől, a kormánytól és az államhatalom egyéb képviselőitől, hanem tőlük is függ. Kérjük polgármestereinktől, hogy képviselő-testületi ülésük napirendjére vegyék fel községük kulturális életének és a Csemadok működésének anyagi támogatását. Anyanyelvi kultúránk és oktatásügyünk veszélyeztetett helyzetére való tekintettel felhívunk minden Csemadok-tagot és a szövetségünk célkitűzéseit támogatókat, hogy jövőnk biztosítása érdekében vegyenek részt az 1995. április 22-én Komáromban, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen szervezett tiltakozó nagygyűlésen. a fasizmus ellen A Matica slovenská pozsonyi múzeumában rendezett „Altötting - a külföldi szlovákok búcsújáró helye" elnevezésű kiállítás kép- és dokumentációs anyaga ellen tiltakozott szombaton fiatalok egy csoportja, mivel a tárlat nyíltan Jozef Tisót, s ezáltal a fasizmust dicsőíti. A fiatalok a kiállítás paneleit teleragasztották fasisztaellenes jelszavakkal. Altötting volt egyébként az a helység, ahol Tiso utoljára tartózkodott szabadlábon. (Kép és szöveg: Vlado Gloss) I ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT ^ MASZEK TITKOSSZOLGÁLAT. A hírszerzési és kémelhárítási főnök kinevezésének új törvényszabályozása kapcsán kirobbant parlamenti vitában expressis verbis nem hangzott el a köztársasági elnök neve. Vladimír Mečiar azonban gondoskodott róla, mindenki tisztában legyen vele, hogy amikor „közjogi méltóságok megfigyeltetéséről" beszélt, mindenki elsősorban arra gondoljon, hogy Michal Kováč volt a megfigyeltető. És tette ezt abban a történelmi pillanatban, amikor már biztos lehetett benne, hogy a SZISZ igazgatójának és vezetőinek kinevezése az ő hatáskörébe került, illetve amikor nyilvánvalóvá lett, hogy a titkosszolgálat működésének ellenőrzése törvényhozási feladat helyett koalíciós (sőt egypárti) feladattá válik. Jelentős lépés ez az államfő teljes ellehetetlenítése, végső soron pedig az alkotmányos berendezkedés megváltoztatásához vezető úton. Könnyen előfordulhat, hogy már a közeljövőben sor kerül a miniszterelnök által említett „megfigyeltetési ügyek" parlament általi kivizsgálására, és már most megjósolható, hogy ennek során mind a kivizsgálok, mind a tanúk, mind pedig a döntéshozók ugyanabból a politikai szekértáborból kerülnek ki. így nem kétséges, hogy melyik pártokból vétetnek majd elmarasztaltak, illetve a felmagasztaltak. És történik majd mindez egy olyan rendszerben, amely parlamentárisnak, többpárti demokráciának minősíti magát. Persze, előfordulhat, hogy majd az ellenzékből is jelentkeznek tanúk, emiatt azonban a legkisebb mértékben sem fáj a kormányelnök feje, hiszen ő (illetve az ő embere) határozza meg, hogy mely tanúvallomásokat kell szigorúan titkosnak minősíteni. Egyértelmű utalások történtek az ellenzék részéről arra, hogy a „széles bázisú politikai középerőnek" külön bejáratú titkosszolgálata működik. Ha van (volt) ilyen, ezt most már akár szélnek is ereszthetik, vagy átcsoportosíthatják az állami titkosrendőrség struktúrájába. A PUBLICISTÁK BÁTRABBAK A POLITIKUSOKNÁL. Az alapszerződés aláírása óta naponta tapasztalhatjuk, hogy azok a napilapok, amelyek annak idején, tiltakozásul a cenzúra egy alattomos formájának bevezetése ellen, fehér címoldallal jelentek meg, még bátrabbá váltak, és a publicisták olyan kérdésekhez is elfogulatlanul hozzá mernek nyúlni, amelyek tabunak számítottak a Tátra és a Duna közötti térségben. A szerzők fel merik tenni a kérdést, hogy például valós veszélyt jelent-e a szlovák állam számára, hogy a magyar pedagógusok szervezete nem államnyelven, hanem magyarul tanácskozik. Állásfoglalásaik egyértelműen nekünk, magyaroknak kedveztek, és elmarasztalták azokat a maticás, illetve szlovák nemzeti párti megnyilvánulásokat, amelyek értelmi szerzői a közismert rozsnyói incidenssel próbálták bizonyítani, mennyire káros hazánkra nézve a szlovák-magyar alapszerződés megkötése. Politikai bátorságban az ellenzéki pártvezetőket pillanatnyilag messze túlszárnyalják a publicisták. A politikusok (például Čarnogurský és Moravčík, de mások is) úgy általánosságban helyeslik a szerződés megkötését, az Európa Tanács 1201-es ajánlását illetően azonban egy húron pendülnek Slotával. Majd csak a ratifikálás napján derül ki, hogy ezt átmeneti politikai meggondolásból teszik-e, vagy stratégiai megfontolásból. Persze, még az sem biztos, hogy kiderül, melyik képviselő ellenzi, illetve támogatja a szlovák-magyar kiegyezést. Ugyanis már több Slota-párti politikus is kilátásba helyezte: javasolja, hogy a ratifikációról való szavazás titkos legyen. Ha ezt sikerül elérniük, megtörténhet, hogy az ellenzékiek (és nemcsak a szlovákok) egy része nemzetileg „megtáltosodik", és a szerződés ellen voksol. Már a titkos szavazásról való döntés során is sok kiderül arról, hogy kiben mi lakozik. TÓTH MIHÁLY KÖZLEMÉNYEK A nagykaposi Városi Művelődési Házban ma 15 órakor nyílik a Lefkovičné Braun Irén festőművész műveiből rendezett kiállítás, amely tizenegy napig tart. * * * A kassai Thália Színház holnap a királyhelmeci gimnáziumban bemutatja Márai Sándor két egyfelvonásos darabját Szerep - Családi kérdés címmel. Pályázat A Rákóczi Szövetség Győr-Moson-Sopron Megyei Tagozata és a Gyurcsó István Alapítvány pályázatot hirdet a Szlovákiában élő magyar anyanyelvű állampolgárok részére ifjúsági és felnőtt kategóriában. (Az ifjúsági kategóriába tartoznak a közép- és felsőoktatási intézetek hallgatói, illetve a 25. életévüket el nem ért fiatalok.) IPOLYSÁG Mécs László Emléknapok Emlékmű lesz Tornaiján Ú] Szó-Információ A pályázat célja: felkutatni és feldolgozni a szlovákiai magyarság történeti emlékeit (település-, oktatástörténet, népi hagyományok, szokások, kulturális hagyományok stb.), valamint mai életét az alább javasolt témákban: • Egy település művelődéstörténete • Egy járás vagy város művelődéstörténete a XIX. vagy a XX. században • Egy egyesület története • A szlovákiai magyar művelődés műhelyei • Egy pedagógus vagy egy példamutató személyiség életútja, pályája • Egy falu gyermekvilága • Régi mesterségek (szénégetés, mészégetés, kovácsmesterség stb.) leírása • Hagyományos gazdálkodás (szántás-vetés, aratás, szőlőművelés stb.) leírása • Művelődési kisközösségek (művészeti csoportok, szakkörök, klubok) tevékenységének elemző leírása • A 8-14 éves gyermekek olvasási szokásai és olvasmányai (egyéni vizsgálat alapján) • Egy ifjúsági folyóirat egy évfolyamának elemző feldolgozása Más pályázaton részt vett vagy nyomtatásban megjelent dolgozatok nem vehetnek részt a pályázaton. A bíráló bizottság pályadíjat visszatarthat, illetve összevonhat. Az írásos pályázat beküldendő a Rákóczi Szövetség Győr-Moson-Sopron Megyei Tagozata részére, a Hazánk Könyvkiadó vagy a Gyurcsó István Alapítvány címén: Új Szó-tudósítás Mécs László, a kiváló szlovákiai magyar papköltő születésének 100. évfordulója tiszteletére a hét végén rendezte meg Ipolyságon, a Jászóvári Premontrei Apátság védnöksége alatt a Szlovákiai Magyar Pax Romana - Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Társasága, a Szlovákiai Magyar Színjátszók Egyesülete, a Magyar Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és több társszervező a Mécs László Emléknapokat. Az ünnepség szombaton az ipolysági Nagyboldogasszonytemplomban Bartal Károly Tamás jászővári apát szentmiséjével kezdődött. Vasárnap dr. Turczel Lajos a költő sorsáról és költészetéről, Ocskay Gyula, az Esztergomi Mindszenty József Altalános Iskola pedagógusa Mécs László magyarságverseiről beszélt, Rédli Richárd Imre premontrei papnövendék pedig felolvasta a neves magyarországi Mécs-kutató, Fényi Ottó premontrei plébános előadását. A délutáni órákban került sor a Mécs László Országos Versmondó Verseny ünnepélyes eredményhirdetésére és a díjátadásra. A zsűri hosszú mérlegelés után három kategóriában értékelt, valamint egy fődíjat adott ki. Ez utóbbit Mécs László versének legszebb tolmácsolásáért Schvardy Laura kapta. A rendezvénysorozat a verseny győzteseinek, a magyarországi vendégversmondók és az Ipolysági Művészeti Alapiskola tanárainak és diákjainak a fellépésével ért véget. (turczi) Az elmúlt napokban telt le annak a versenyfelhívásnak a határideje, amelyet Tornaiján hirdettek meg ez év márciusában. Az ország különböző részeiből érkezett 15 érdeklődő átvette a városi hivatalban a meghirdetett pályázat feltételeit. Ebben a pályázat kiírója részletesen felsorolja, hogy a Tornaija főterén felállítandó, a II. világháborúban elesettek emlékművét milyen feltételekkel alkothatják meg. A pályázóknak 1995. május 2-ig kell benyújtaniuk a részletes terveket. Az érdeklődők viszonylag nagy száma arra enged következtetni, hogy a tornaljaiaknak lesz miből választaniuk. A győztes pályázónak 1995. augusztus 15-ig kell elkészítenie a 65 elesett nevét is tartalmazó emlékművet. . (ambrus) Hazánk Könyvkiadó Gyurcsó István Alapítvány Pf. 45. Csemadok TV 9002 Győr P.O. BOX. 16. Magyarország 929 01 Dunajská Streda A pályázatok beküldési határideje: 1995. május 31. A pályázat díjai: Felnőtt kategória: Ifjúsági kategória: 1. díj 20 000 Ft 1. díj 20 000 Ft II. díj 10 000 Ft II. díj 10 000 Ft III. díj 8 000 Ft III. díj 8 000 Ft