Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)
1995-04-05 / 80. szám, szerda
1995. áprili s 789. KALEIDOSZKÓP ÚJ SZ Ó [S] Esterházy nem volt hazaáruló „Még mindig a cseh ítélet a mérvadó?" címmel a közelmúltban közöltük Esterházy Aiice-nak, Esterházy János gróf lányának a véleményét édesapja perújrafelvételével kapcsolatban, melyben a sajtóban kiszivárogtatott cseh történészvélemény kapcsán a grófnő kifejezi csodálkozását, amiért Szlovákiában olyasmiért kívánják elmarasztalni Esterházy Jánost, amiért Tisót és társait nemzeti hősként tisztelik. A cikk megjelenése után egy fölöttébb érdekes levelet kapott szerkesztőségünk Zó. lyomból, melyben írója azt állította, személyesen tanúsíthatja, hogy Esterházy János nem volt hazaáruló. A 95 éves Ján Medveď lapunk rendszeres olvasójaként szerzett tudomást az Esterházy János perújrafelvételével kapcsolatos legújabb fejleményekről, így arról a szakvéleményről is, amelyben cseh történészek mintegy „rábizonyítják" a grófra a hazaárulás vádját. - Mélyen felháborított a hír, annál inkább, mivel személyesen ismertem Esterházy grófot, és több alkalommal volt szerencsém vele és a Magyar Párt más vezetőivel találkozni itt, Zólyomban - jelentette ki személyes találkozásunk alkalmával az egyébként szlovák nemzetiségű, ám magyarul kitűnően beszélő férfi. - Zólyomban a háború előtt számos magyar család élt, a legnagyobb egyetértésben a szlovákokkal - tette hozzá, majd a következőképpen folytatta: - Én magam is egy ilyen családban éltem 25 éven keresztül. Puskás István református esperes édesanyám korai halála után fogadott be családjába. Én, a katolikus szlovák fiú nevelt gyermekként nőttem fel náluk, de édes szüleimtől sem kaphattam volna több jóságot és szeretetet, mint tőle és áldott feleségétől. Emberségből, a mások iránti megértésből, türelemből egyaránt sokat tanulhattam tőlük. Náluk minden egyes étkezés alkalmával eggyel több teríték volt az asztalon, arra számítva, hátha éppen akkor toppan be valaki. Hozzájuk soha nem érkezhetett váratlanul sem ismerős, sem ismeretlen, és üres kézzel sem mehetett el tőlük senki. A zólyomi magyarok szívelelke volt ez az ember. Gyakran keresték fel őt ügyes-bajos dolgaikkal, vagy csak egy kis beszélgetés kedvéért. Nem véletlen, hogy éppen náluk alakult meg a Magyar Párt zólyomi alapszervezete. Elnöke Szél Sándor volt, titkára Puskás István esperes úr. Nála, a parókián tartotta a párt rendszeres összejöveteleit, itt ismerkedtem meg Esterházy János gróffal, dr. Szüllő Gézával, akik gyakran útba ejtették Puskás István házát szolgálati útjuk alkalmával. Nemegyszer tanúja voltam beszélgetéseiknek, és nyugodt lelkiismerettel állíthatom: valótlanság a vád, hogy Esterházy hazaáruló volt. Szlovákia-szerte, de konkrétan itt, Zólyomban is számos megaláztatásban volt részük a szlovákoknak a cseh hivatalnokok részéről. A bánásmód miatt a szlovákok autonómiát, politikai, gazdasági, illetve kulturális autonómiát kértek ezt a követelésüket támogatta Esterházy János is. Véleményét nyíltan hangoztatta, nem titkolva persze, hogy az autonóm Szlovákiában nagyobb garanciát réméi az itteni magyarok helyzetének javulására is. Trianont a magyarok nem tudták elfogadni, a bécsi döntés azonban nem oldotta meg, csak tovább bonyolította a helyzetet. A szlovákok érthetően nem örültek a bécsi döntésnek, a Szlovák Államban maradt magyaroknak szintén bele kellett nyugodniuk a kialakult új helyzetbe. Ennek ellenére nem emlékszem, hogy a zólyomi magyarok részéről irredenta, államellenes megnyilvánulásokkal találkoztam volna, még ezekben az években sem. A Magyar Párt összejövetelein - már amelyeken részt vettem - politikáról nem is igen esett szó. A párt zólyomi alapszervezetének munkája főleg kulturális és karitatív tevékenységben merült ki - különböző kulturális rendezvényeket, jótékonysági akciókat, gyűjtéseket szerveztek. Az itteni magyarság egymáshoz való viszonyát a családiasság, a szolidaritás, az összetartás jellemezte, de tevékenységük soha semmilyen formában nem irányult a zólyomi szlovákság ellen. Végső soron szlovákként így tapasztaltam ezt Puskás István családjában és környezetében egyaránt. Én akkor és ott nem úgy ismertem meg Esterházy János grófot, mint Szlovákia és a szlovák nép ellenségét, hanem épp ellenkezőleg: úgy akarta a magyarok javát, hogy közben a szlovákoknak se ártson. Mélységesen megdöbbentem, mikor tudomásomra jutott, hogy hazaárulóként a pozsonyi bíróság halálra ítélte. Rehabilitálását teljesen jogosnak, sőt nagyon is indokoltnak tartom, és őszintén remélem, hogy, mielőbb semmisnek nyilvánítják ezt a tragikus és szégyenteljes ítéletet. S. FORGON SZILVIA Csontritkulás ellen MTI-hír ~ Egy természetes hormon, a kalcium anyagcseréjét elősegítő mellékpajzsmirigyhormon erősíti a csontokat. Kísérleteik alapján San Franciscó-i kutatók jutottak erre a megállapításra. A California Egyetem kutatói csontritkulásban szenvedő patkányokat kezeltek ilyen hormoninjekciókkal, és ennek hatására kísérleti alanyaik visszanyerték egészséges csontoza tukat. A mellékpajzsmirigy-hormonnal végzett kezelés az első olyan gyógymód - idézte az UPI a kutatókat amelynek köszönhetően teljesen helyrehozható a csontritkulás okozta károsodás. Ez a betegség különösen a változás korába lépő nőket fenyegeti. A patkányokon kipróbált hormonkészítménnyel a kutatók most klinikai kísérleteket folytatnak. Szándékos károkozás? Nemrég rövid hírben beszámoltunk arról, hogy Szőllőskén népművelői továbbképző tanfolyamot szervezett a Csemadok Királyhelmeci Területi Választmánya. Ennek egyik előadója volt a magyarországi Gy. P. pszichológus, akinek bizonyára emlékezetes marad a bodrogközi út. Hogy tulajdonképpen mi történt, ezt Hogya György, a Csemadok területi választmányának titkára mondta el, aki - vendéglátó lévén az ügyben végigjárta a hivatali labirintust. - Mit mondjak, rosszul indult a rendezvényünk, mivel az első napon kellemetlen incidens érte vendégelőadónkat. Történt ugyanis, hogy miután megérkeztünk szálláshelyünkre, a szőllőskei mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumába, nem sokkal később riasztottak bennünket, hogy a magyarországi rendszámú személygépkocsinak nekitolatott egy katonai teherautó. • Hogyan került a hadsereg tehergépkocsija az iskola területére? - Úgy, hogy a környékbeli vasúti építkezésen dolgozó alsókubíni katonai alakulat a szóban forgó iskola kollégiumában kapott átmeneti szállást. A kiskatona, vagyis a teherautó sofőrje, abba a parkolóba akart betolatni, ahol az említett kollégánk személykocsiján kívül további négy-öt autó parkolt. A furcsa az egészben az, hogy pont a magyar rendszámú kocsit nyomta össze, holott, amint említettem, további kocsik is álltak a tágas helyen. • Esetleg figyelmetlen volt a sofőr. - Ez kizárt. Egyrészt nyílt, belátható parkolóról van szó, ott volt a két visszapillantó tükör is, és a teherautó platóján ültek a kiskatonák. • Fennáll a szándékosság gyanúja? - Sajnos, ez nem zárható ki. Tudniillik a kiskatonák esti közös csevegésén állítólag olyan is elhangzott, hogy „ha két magyar autó áll ott, akkor a másiknak is nekihajtott volna". Persze, az elkövetőt este már el sem érhettük, mivel kimenőt kapott. Azt már mi tesszük hozzá, reméljük, hogy ez nem „jutalomkimenő" akart lenni. De folytassuk: - Itt még nincs vége a történetnek. Ezután a parancsnokukhoz, egy őrnagyhoz mentünk, de ő sem volt valami készséges velünk szemben. A bodrogszerdahelyi rendőrőrsön, merthogy az eset nem tartozik hozzájuk, a járási közlekedésrendészeti osztályra irányítottak. A szolgálatos tiszt mondván, megzavartuk szabadságra készülés közben - először azzal próbált elhárítani bennünket, hogy mivel az eset nem közúton, hanem zárt területen történt, nem tud velünk mit kezdeni. Végül mégis felvette a jegyzőkönyvet. Terebesről áthajtottunk a hatvan kilométerre lévő királyhelmeci biztosítóba, innen vissza a nyomtatványokkal Szőllőskére. Amikor az űrlapok kitöltéséhez értünk, a parancsnok nem tudott választ adni arra, hogy alakulatuk melyik biztosítóval kötött balesetbiztosítást. Az az érzésem, hogy hozzáállása miatt sokáig elhúzódik a kárrendezés ügye, ami számomra is nagyon kellemetlen. Közben sikerült telefonkapcsolatot teremtenünk Koníček őrnaggyal, a katonai építkezési alakulat parancsnokhelyettesével, aki, ahogy mondta, bár részleteiben nem ismeri az esetet, arról tudomása van, hogy a jegyzőkönyvet és biztosítási űrlapokat továbbították felettes szervükhöz, illetve a biztosítóhoz. Reméljük, hogy a hadsereg, no meg a biztosító ezúttal rugalmas lesz, igyekszik eloszlatni a kárvallottak kételyeit. 0. VARGA LÁSZLÓ A FUNDAMENT - INVEST Befektetési Alap, Rt. (821 04 Pozsony, Galvani u. 10, IČO 30 774 543) a befektetési alapokról és befektetési társaságokról szóló 248/1992 Tt. törvény 25. §-a értelmében közzéteszi az 1994. december 31-hez kötődő gazdasági eredményeit. 1. Vagyoni helyzet a/ értékpapírok 33 170 ezer Sk b/ egyéb vagyon 6 931 ezer Sk c/ kötelezettségek 199 ezer Sk d/ a vagyon tiszta értéke 39 902 ezer Sk 2. Értékpapírok helyzete a vagyonon belül 73 720 db 3. Egy részvény tiszta értéke 541 Sk 5. Befektetésekből származó bevételek - osztalékok 352 ezer Sk - értékpapírok eladása 6. Egyéb bevételek (hozamkamatok) 97 ezer Sk 7. A befektetési alap kezelésének költsége 256 ezer Sk A portfolió összetétele 1994. december 31-én A portfolió piaci értékének 34,5 százaléka a Szlovák Köztársaságban, 65,5 százaléka pedig a Cseh Köztársaságban kibocsátott részvényekre esik. A részvények névértéke alapján a helyzet fordított, a részvények 62,5 százalékát bocsátották ki a Szlovák Köztársaságban, 37,5 százalékát pedig a Cseh Köztársaságban. A névérték alapján a portfolión belül a legnagyobb részaránnyal a pénzügyi szféra, kereskedelem és a szolgáltatások részesednek - 37,9 százalékkal, ezeket követi a fafeldolgozó, illetve a cellulóz- és papíripar 21.2 százalékkal, a gépipar 17,4 százalékkal, az élelmiszeripar 12.3 százalékkal, az üvegipar 3,03 százalékkal és egyéb iparágak 8,16 százalékkal. VK - 364
