Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-04 / 79. szám, kedd

1 1 6 I ÚJ SZÓ SZULOFOLD 1995. április 4. LUKANENYE Történelmi borvidék A község körülbelül azonos távolságra fek szik a lévai és az ipolysági nagyforgalmú úttól. Észak felöl Csábtól szőlőtőkék mellett haladva juthatunk el ide. Történelmi borvidék ez, borai valamikor a budai királyi udvar asztalán is ismertek voltak. Ma a világ több országába exportálnak belőlük. Északról a korponai hegyek, délnyugatról a Cserhát, délről pedig a Mátra nyúlványai húzódnak. A honfoglaláskor hat törzsnek a tagja kapott birtokot a környéken (Nyék, Kürt, Keszi, Gyarmat, Tarján és Hont), t. Dobák, a falu hűbérura a Keszi törzsből származott. Halála után utódai - Luka és Dacsó - uralták a birtokot. Tőlük ered a község neve is. A településnek három része van: Lukanénye, Dacsónénye és Házasnénye (Egyházasnénye). A tiszta és rendezett utcák arról tanúskodnak, hogy jó gazdája akadt a falunak. Pedig a politikai fordulatot követő új időszak rossz hírrel köszöntött be Lukanényére. A falut 1990ben törölték a gázművesítési listáról. A községi vagyon ügye is rendezetlen. - Az elmúlt megbízatási időszakban az önkormányzat legfőbb feladata a falu gazdasági fejlesztése volt - tájékoztatott Híves György polgármester. Felújítottuk az útburkolatot, járdákat építettünk, befejeztük a községi vízvezeték építését, megkezdtük a szennyvíztisztító és csatornahálózat kivitelezését. Felépítettük a régió legkorszerűbb hulladéktárolóját. A község ősi címeréről és zászlójáról először 1990-ben egy berlini, később pedig egy budapesti irattár dokumentumaiból szereztek tudomást. Az anyagokat elküldték a belügyminisztérium heraldikai bizottságának, amely tudomásuk szerint első nem városi jellegű címerként a lukanényeit hagyta jóvá. A község önkormányzata támogatja a kis- és középvállalkozásokat a faluban, némelyiket anyagilag is. Ennek ellenére nemrégiben megszűnt a 35 alkalmazottat foglalkoztató varroda. Esetleges további üzemeltetéséről már tárgyaltak osztrák, angol és német cégek képviselőivel. Mint azt a polgármester megjegyezte: sajnos, a potenciális beruházókra még várni kell. FARKAS OTTÓ - Šemmi šem tökéletes... (Fotó: Farkas Ottó) IPOLYFODEMES Felébredt a falu Ipolyfödémes kissé északkeletre található Ipolyságtól. A község polgármesterének, Molnár Lászlónak az elmúlt öt esztendő alatt sikerült felhívnia a figyelmet a községre. Jártak már itt amerikai üzletemberek, francia turistacsoport, pedig, minta tájon mondani szokás, Ipolyfödémes az Isten háta mögött terül el. A polgármestert legújabb terveiről faggattuk. - A választási kampány során nem hangzatos jelszavakkal próbáltam a lakossághoz szólni. Elsődleges célom az volt, hogy Ipolyfödémest felrázzam. Mert a falu tíz éve tartó álomból ébredt. Ezt a tíz esztendőt egy nagyközséghez való tartozás jelentette. Ha most visszatekintek az elmúlt öt évre, örvendetes, hogy valamennyire sikerült éberebbé tenni az embereket. Látja a lakosság, hogy munkánknak van értelme. Kevés pénzzel, közel egymillió koronás évi költségvetéssel is tudunk produkálni. Pénz nélkül is sok dolgot el lehet kezdeni. A programom egy része ebből indul ki. A községnek kell a reklám. Választási programomban elsősorban az állt, hogy folytatni kell az „ébresztést", a választópolgárok meggyőzését arról, hogy a község nincs elveszve. Az ifjúság általában itthagyja szülőfaluját, mert egyszerűen nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy élni tudjon: nincsenek munkahelyek, telkek stb. A munkanélküliség 27 százalékos. A népszámláláskor a falunak 425 lakója volt, ma csak 411. De olyan időszak is volt már, például 1970-ben, amikor 620 lakosa volt Ipolyfödémesnek. Most sorolhatnám a község problémáit, azt, hogy nincs teljes területfejlesztési tervezetünk - csak az első része készült el. A vízvezeték a tervezés stádiumában van, bár nincs rá pénzünk, de hát csak lesz valahogy. Sikerült megegyeznünk a kivitelező céggel, s amint BATKA módunk nyílik rá, folyamatosan fizetünk. • Gondoltak-e a gáz bevezetésére? Tudjuk, hogy néhány kilométerre húzódik a központi vezeték. - Igen. Befektettünk 50-60 ezer koronát, hiszen elkészíttettük a tervjavaslatot. De leálltunk, mivel kiderült, hogy a gázvezeték megépítése nem tartozik a leggazdaságosabb beruházások közé. Természetesen kíváncsiak voltunk a lakosság véleményére. Amikor a polgárok megtudták, mennyibe kerül egy gázkazán, gondolkodóba estek, és mindössze a lakosság 35 százaléka döntött mellette. Mint ismeretes, a gázművek csak akkor engedélyezi a vezeték megépítését, ha a lakosok több mint hetven százaléka igényli. így hát más megoldás után kellett néznünk. Sikerült is megismernem egy osztrák módszert a kisközségek távfűtésével kapcsolatban. Biológiai hulladék, tehát szalma, kukoricaszár, erdei gallyak felhasználásával lehet működtetni egy speciális kazánt. Elkezdtem keresni a megfelelő embert ennek megvalósításához, és meg is találtam. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán Húska docenst, aki az agroturizmus egyik úttörője Szlovákiában. Ő foglalkozik közvetlenül a biológiai hulladék felhasználásával, és vele együtt egy pozsonyi cég is, amely osztrák és dán szakemberekkel együttműködve szeretné Szlovákiában ezt a módszert meghonosítani. Ipolyfödémes volt az első község, ahol Szlovákiában erről komolyabban tárgyaltunk a közelmúltban. • Ez a kazán kifűtené a község összes épületét? - Ez egy dán találmány, amely feldolgozza és elégeti a már említett hulladékot, és az ebből keletkezett hőenergiát családi házak, objektumok, üvegházak, fóliasátrak, gabonaszárítók fűtésére használják fel. Egy mázsa szalmából ugyanannyi hőt lehet ezzel az eljárással nyerni, mint például egy mázsa barnaszénből. Sajnos, egy ilyen dán kazán hetvenötmillió korona. De minél több a fogyasztó, annál gazdaságosabb a működtetése. Ipolyfödémesen van 145 ház, ebből százhúsz lakott csak állandó jelleggel. Próbáltam tárgyalni a környező községek vezetőivel, Szécsénkével és Kelenyével, valamint az ipolybalogi szövetkezettel is. • Kaphatnának ennek megvalósítására állami támogatást? - Ez egy olyan tervezet, melyhez ötven százalékban hozzájárul a földművelésügyi minisztérium. Február 24-én összehívtam egy találkozót, amelyre hivatalosak vol tak az említett falvak polgármesterei, a szövetkezetek és az erdészet képviselői. Sajnos, csupán két polgármester jelent meg. Az erdészet viszont érdeklődik. • Gondolom, munkahelyek is létesülnének. - Bár a kazánház teljesen automatizált, de van egy hatalmas raktára, ahová fel kell halmozni a tüzelőanyagot, természetesen emberi és gépi erővel. Be kell gyűjteni a hulladékot, s ehhez a munkaerő nélkülözhetetlen. • Milyen megállapodásra jutottak az említett találkozón? - Megegyeztünk a pozsonyi céggel és a mezőgazdasági főiskolával, hogy ingyenesen kidolgoznak egy tanulmányt arról, megéri-e üzembe helyezni Ipolyfödémesen a kazánt. TURCZI ÁRPÁD 'Obást Lukanénye Ipolyfödémes Virt VIRT Ismét ö Virt kisközség Komáromtól mintegy 18 kilométerre keletre található. 332 lakosával nem tartozik igazán a mértékadó települések közé. Viszont minden év novemberében, az Erdélyből Felvidékre került költőnek, Baróti Szabó Dávidnak köszönhetően mégis hallatja hangját az egykoron pusztaként számon tartott falu. Minden évben, november 21-én, halálának évfordulóján ugyanis megkoszorúzzák az 1819-ben elhunyt költő sírját, ugyanakkor a szomszédos Dunaradványon előadásokat és kiállítást szerveznek Baróti emlékére. Lassan már öt éve annak, hogy a Dunaradvánnyal évtizedekig közös igazgatású Virt elszakadt a választott vagy fogadott „nagyobb testvérétől". - Az 1990-es döntés vajon hasznára vagy kárára vált a községnek? - kérdeztük Kovács János polgármestertől. - Ma még nagyon nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre. Az mindenképpen pozitívum, hogy a község ügyesbajos dolgaiban helyben születik döntés. Ami viszont az anyagiakat illeti, abból, mi is ugyanúgy hiányt szenvedünk, mint dunaradványi kollégáink. Már most tudjuk, hogy a választási programban kitűzött célok eléréséhez kevés lesz az a pénz, amit az államtól kaptunk, illetve amit különféle adók címén a lakosoktól beszedünk. - Zökkenőmentes volt-e az elszakadás? Senki sem nézte rossz szemmel a kisközség „függetlenségi harcát"? - A község önállósulása valójában a lakosok spontán megnyilvánulásának az eredménye. Az elszakadás végső soron összhangban volt a dunaradványi egyesített szövetkezet szétesésével is. A virti szövetkezet - a községhez hasonlóan - levált a dunaradványíról. A község önállósodásakor vagyonelosztásra ugyan nem került sor, de abban megegyeztünk, hogy használhatjuk a dunaradványi hulladéktárolót. Sőt a későbbiek folyamán arról is határoztunk, hogy az új, szigetelt tárolót Dunaradvánnyal közösen építjük fel. Tehát kapcsolatunk az egykori testvérközséggel ma is nagyon jó; ahol tudunk, együttműködünk. - Mit sikerül megoldaniuk az elmúlt megbízatási időszakban? - "Szinte rekordidő alatt lefektettünk 7 kilométer hosszú gázvezetéket, ami azt jelenti, hogy a községet 11 hónap alatt teljesen behálóztuk. Ugyanakkor a vízvezetéket is lefektettük. Erre elsősorban azért volt szükség, mert közegészségügyi szakemberek megállapították, hogy a túlzott vegyszerhasználat következtében a megengedett érték fölé emelkedett az ivóvíz nitráttartalma. Az ivóvizet ma még Dunamocsról kapjuk, de már egyre több szó esik arról, hogy rákapcsolódunk a karvai kutakra, amelyekben kiváló minőségű víz található. - A közművesítés után még milyen feladatok várnak önökre? - A már említett hulladéktároló felépítése mellett nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani az utcakép javítására. Tervezzük a temető rendbetételét is. Igaz, valamikor a római katolikus egyházé volt, s most a restitúció keretében visszaigényli. Mivel az egyháznak és a községnek egyaránt érdeke, hogy rendezett temetőnk legyen, ezt a kérdést nyilván közösen kell majd megoldanunk. KOSÁR DEZSŐ Nonstop vállalkozás A „nonstop" angol kifejezés főleg az utóbbi négy-öt évben terjedt el, honosodott meg nálunk. Leginkább akkor használjuk, amikor valamely szolgáltatás, elárusítóhely szünet nélküli, folyamatos üzemelését kívánjuk hangsúlyozni. Bátkában egy temetkezési vállalat udvarán látható „cégtáblán" olvasható a nonstop felirat. Külsőleg egyszerű lakóház, hasonló, mint bármelyik a soron. Udvara tágas, a porta tiszta s feltűnően rendezett. - Kempný László vagyok - mutatkozik be egy tizenéves fiatalember az épület bejáratában. - Ha a mamát keresi, mindjárt jön, bevásárolni ment. Valóban, alig telik el néhány perc, és kis csomaggal a kezében megérkezik a 64 esztendős Burszká Etela. - Nem én vagyok a tulajdonos - magyarázza -, hanem a lányom, Erzsike. Úgy három-négy évvel ezelőtt döntötték el: vállalkozni fognak. Eljött hozzám a lányom, és tanakodni kezdtünk, hogy mibe fogjunk - kanyarodik vissza a történet elejére. - A lányomnak jutott eszébe a temetkezési vállalat. Bérbe vették a helyi halottasházat, s a hozzátartozók kérésére bármikor, tehát éjszaka is elszállítják a halottat. - Megtörtént,'hogy késő este, éjszaka vagy kora hajnalban csengettek be hozzánk - folytatja. - Hirtelen meghalt egy idős hölgy, a család még éjszaka vásárolt koporsót, a lányom pedig elszállította a ravatalozóba a halott nénit. A közelben nincs hasonló szolgáltatás, csak Tornaiján és Rimaszombatban. Sok esetben a hozzátartozók nem tudják egyszerre kifizetni a temetkezési költségeket. Eddig azért még mindenki megadta a tartozását. Burszká asszonytól végezetül megtudjuk, hogy a legtöbb koporsót általában szombaton és vasárnap adják el. Ilyenkor távolabbi vidékékről is felkeresik őket. (farkas) Burszká asszony (A szerző felvételei)