Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-26 / 96. szám, szerda

B ő/sző RIPORT 1995. április 26. ÉRSEKÚJVÁR POLGÁRMESTERE: „A munkanélküliségnek nem szabad emelkednie!" A Szlovák Köztársaság Városainak és Falvainak Társulása mintegy 2500 várost és falut tömörít a 2850 település kö­zül. A taglétszám különösen a tavaly májusban tartott közgyűlés után emelkedett, miután a központi szervek, elsősorban a minisztériumok, a kormány, elfogadták part­nerül a Társulást. így lényegében az önkormányzatokra vonatkozó minden törvényjavaslat véleményezésre kerül hozzájuk; a 14 munkacsoport - polgármesterek és szak­emberek - együttműködnek az egyes minisztériumokkal. Csahda Eridre, Érsekújvár polgármestere, a társulás első alelnöke egyúttal, a pénzügyi és gazdasági munkacsoport vezetője. A közelmúltban a kormány és a Társulás között egyezmény született. Mit jelen­tett ez a Társulás számára? ­kérdeztem Csanda Endrétől. - Először is azt, hogy a kor­mány tudatosította: a Szlováki­ai Városok és Községek Társu­lása erős szervezet, másodsor­ban egy lakosra 58 korona pluszt. Ez az évi adórészese­dés emelése. Ha ezt összeha­sonlítjuk a tavalyival, akkor még mindig kevés, de legalább azt elértük, hogy ezt a parla­mentben és a bizottságokban is támogatták. Lényegében kompromisszumos megoldás volt, hogy a részesedést 900 koronáról 958-ra emelik. Ta­valy 1121 koronát kaptunk. • Évenként változtatták a beszedett adók - magán­személyek jövedelmi adója, útadó, jogi személyek adója - elosztását, illetve hogy mi marad meg az államnak, és mi az, amit szétosztanak a községek között. - Az önkormányzati szervek számára elfogadhatóbb lenne, ha hosszabb távra szabnák meg az elosztás mértékét, nem pedig minden évben kü­lön. Szabjuk meg a normákat, hogy az önkormányzat működ­tetéséhez mennyi pénz kell, hogy a község tudjon tervezni: ennyire van szükség, a bevéte­le viszont csak ennyi, tehát a különbözetet az állam köteles biztosítani. Fontos tárgyalási pont volt az is, hogy bizonyos adómentességet kapjunk ­gondolok itt a nem lakáscélú helyiségek bérléséből szárma­zó jövedelmekre, ugyanis ezt az állam adókötelességgel akarja terhelni. Tudvalevő, hogy az önkormányzatok bevé­tele arra sem elég, hogy az ön­kormányzat zökkenőmentes működtetését fedezzék belőle, a fejlesztésre nem is gondol­hatnak. Elértük azt is, hogy a lakások árát ne regulálják köz­pontilag, hogy a lakásokat több szempontból pontozzák, és ezek alapján állapítsák meg az árat. Vagyis elértük, hogy mindkét fél úgy érzi: szükség van a 182-es számú, a lakások eladásáról szóló törvény átér­tékelésére. És hogy ne legyen kötelező a telek eladása, az maradjon a jelenlegi tulajdo­nos birtokában. • Az önkormányzatok álla­mi támogatást is kapnak. - Ez elhanyagolható. A maxi­mum ötezer lelket számláló községek kapnak támogatást - mivel a kisebb falvakban nincs elég vállalkozó, bevétel sincs. A támogatás országos viszonylatban 210 millió koro­na, és nálunk a községek több mint háromnegyede ezer la­kost sem számlál. • Mennyit kap mondjuk egy ezerlakosú falu? - Az még a polgármester fi­zetésére sem elég! Az előző években a kisprivatizációban eladott tulajdon jelentős része a községek és városok jövedel­mét gyarapította. Kilencven­kettőben több milliárdot osz­tottak szét - a lakosság száma szerint, tehát nem ott, ahol va­lóban eladták. Érsekújvárott nagyon sok ingatlant eladtak, de a befolyt összegből az egész járás részesedett. De a városok előnyben vannak, mert nagyobb vagyonnal ren­delkeznek, nagyobb adót tud­nak mozgatni. Vállalkozási szempontból a város mindig érdekesebb. Érsekújvár példá­ul tavaly több mint 17 millió korona értékben adott el ingat-" lant. • Nem kár érte? - A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy szükség van-e arra az ingatlanra, vagy sem. Ha az önkormányzat az ingat­lant nem használja, az értékét veszti. • Érsekújvár lakossága negyvenháromezer. Mennyi­ből gazdálkodik az önkor­mányzat? Egy új havilap csak NEKED lóval és képpé MINDENKINEK AZ ELSŐ SZÁM TARTALMÁBÓL: A hónap témája - Szex, szerelem, sokféle megközelítésben Bolondvilág - Kényes riport a pelsőci elmegyógyintézetből A hónap sulija, osztálya - Hidaskürt, Szepsi Csak semmi póz, képviselő úr - Beszélgetés Bárdos Gyulával Rémes - Vámpírok pedig... Poszteren Mark Owen, a Take That üdvöskéje Csak lányoknak.... és fiúknak - Divat, autók, testépítés Sorsok, esetek - A steril apa gyermekei, a kis Rambo címlapsztorija Rejtvények, játékok, nyeremények, sőt még s háromdimenziós kép is. Meg rengeteg humor. ^ Ilyen még nem volt!!! 20 féle nyeremény a hegyibiciklitől a pop kitűzőig 30 000 korona értékben, és csak játszani kell értük. - Az infláció ellenére is - le­felé mutató költségvetéssel dolgozunk. Az önkormányzat megalakulása óta a legmaga­sabb költségvetésünk 1993­ban volt, amikora költségveté­si bevételünk 208 millió koro­nát tett ki, a kiadásaink pedig közel 204 milliót. Eddig mind a négy évet költségvetési nye­reséggel zártuk. Tavaly 181,5 millió volt zárószámlánkon a bevétel, és 177 millió korona a kiadás. A négy év alatt ennek átlagban a 40 százalékát for­dítottuk beruházásokra. Az idén kiegyenlített 155 milliós költségvetéssel számolunk. • A munkanélküliség orszá­gos gond. Újvárban mi a helyzet? - Az országos átlag fölött vagyunk. Az országos átlagot Pozsony javítja, ahol még akad munkahely, de Dél-Szlo­vákiában... Ezen a vidéken a munkanélküliség mértéke a mezőgazdasági munkától is függ. Az utóbbi két-három év­ben megfigyeltük, hogy a téli hónapokban többen folya­modnak segélyért, mint télen. A téli időszakban a magánter­melők is munkanélkülivé vál­nak - mind a magángazdálko­dók, mind a mezőgazdasági szövetkezetek nyáron vesznek fel munkásokat. Sajnos, az ér­sekújvári régió is azok közé tartozik, ahol az utóbbi időben emelkedett a munkanélküli­ség. Újvárban 18 százalék fö­lött van. Én úgy látom, végbe­mentek úgyegkedő privatizálá­sok, amikor egy jól működő cégnek nem éppen jó me­nedzsmentje került a vezetés­be, következésképp a további „fejlődés" zuhanórepülés volt. Mindig pozitívumként emlege­tek két dolgot Érsekújvárott, s azt hiszem, erre érdemes fel­hívni a figyelmet. Mezőgazda­sági terület vagyunk, értékes a termőföldünk. A helyi mezőgazdasági szövetkezet ésszerű politikával meggyőzte az embereket arról, hogy érde­mes nevesíteni a tulajdont, és részvényesként dolgozni a szövetkezetben. A szövetke­zet nyereséggel működő rész­vénytársaság. A másik pozitív példa a Plasted. Kisüzem volt, valamikor a városi nemzeti bi­zottsághoz tartozott, körülbe­lül négyszáz embert foglalkoz­tatott. Ma már többet. A me­nedzsment bekapcsolódott a privatizációba, és továbbfej­lesztette a céget. • Sok vállalkozó visszaadta az engedélyét. Újvárban is? - Sajnos, a községeknek, városoknak nincs áttekinté­sük arról, hány vállalkozó van a területükön. A szlovákiai vál­lalkozói törvény értelmében ez az állam kezében van, az ál­lam adja ki az engedélyeket. Én magam csak azt tudom, hogy milyen a mozgás. Nem hiszem, hogy sokan visszaad­ták volna, inkább arről van szó, hogy ha csődbe ment az egyik vállalkozás, mással pró­bálkoznak. Újvárban elég jó a vállalkozási kedv, és a vállal­kozói kultúra is jó. Ehhez mi is hozzájárultunk. Olyan létesít­ményeket teremtettünk, hogy a vállalkozó induláskor ne kényszerüljön nagyobb köl­csön felvételére. Konkrétan a kaszárnyák átépítésére gon­dolok, ahol butikokat létesítet­tünk, illetve a városban meg­engedtük kisebb üzletek épí­tését. Elértük, hogy a. közterü­leteken virágon és könyvön kí­vül mást nem árusítanak. A pi­acokat ellenőrizzük, csakis en­gedéllyel rendelkezők árusít­hatnak - kivéve a mezőgazda­sági terményfelesleg értékesí­tését. A tizennyolc százalékos mun­kanélküliség annak (is) a követ­kezménye, hogy a nagyobb cé­geknek problémáik vannak, lét­szám-leépítéssel foglalkoznak... De azt is meg kell mondani, hogy van egy réteg, amely való­ban a munkanélküliséget tartja a legjobb foglalkozásnak. De ez egy embernek - különösen fia­talnak - nem lehet életcélja. A város próbál segíteni, ahol le­het. Nem konkrét vállalatok ala­pítására gondolok, hanem arra, hogy támogatjuk azokat, akik a városban akarnak befektetni. Közhasznú munkákkal is enyhí­tünk a munkanélküliségen, pil­lanatnyilag harminc embert fog­lalkoztatunk, de szeretnénk ugyanennyivel növelni a számu­kat. • Véleménye szerint Érsek­újvárban az év végéig csökken vagy növekszik a munkanélküliség? - Csökken. Ha a je­lentősebb nagyüzemek priva­tizálása megoldódik, a munka­nélküliségnek nem szabad emelkednie... (kopasz) MEZOGAZDASAGI TÁRSULÁS AZ IPOLY VÖLGYEBEN Nemcsak cseppen, csurran is A nyolcvankilences események után az ipolygalsai mezőgazdasági szövetkezet tagjai Nyeste Kálmán elnök leváltását követelték. Egye­sek kommunistának, mások kulák­nak titulálták, a fiát pedig, aki szin­tén a szövetkezetben dolgozott, ku­lákszármazéknak. - Nem hallgattuk a rágalmakat, inkább otthagytuk a szövetkezetet - mesélte a történetet Nyeste Kál­mán. Ipolynyitrai születésű va­gyok, itt van a földem, a birtokom, ide vónultam vissza. Ipolynyitra akkor még közigazga­tásilag is Ipolysághoz tartozott, és közös volt a két szövetkezet is. Nyeste Kálmán 1954-től 1972-ig, a szövetkezet összevonásáig volt az ipolynyitrai mezőgazdasági üzem el­nöke, majd az ipolygalsai egyesített szövetkezet elnöki posztját töltötte be. Egészen 1990-ig, amikor mege­légelte a rágalmakat, és otthagyta a szövetkezetet. - Ipolynyitrán 1991-ben indítot­tuk be a kis gazdaságunkat - foly­tatta az idős mezőgazdász. - Tízen társultunk tulajdonosok, kiváltunk az ipolygalsai szövetkezetből, és létrehoztuk a társulásunkat. A kez­déshez 7 millió 313 ezer korona hi­telt vettünk fel, amelynek a felét egy éven belül visszafizettük. Ta­valy már csak 600 ezer korona ban­ki tartozásunk maradt. A hosszú le­járatú hitelek, amelyeket beruhá­zásra vettünk fet Az elmúlt két év­ben új permetezőgépet, vetőgépet, gabonakombájnt, tárcsát, szénafor­gatót stb. vettünk. Mivel a kezdés­kor a sertéstenyésztés veszteséges ágazatnak bizonyult, a 3 sertésólat csirkefarmmá alakítottuk. Jelenleg három épületben nevelünk csirké­ket, hozzáteszem, hogy nyeresége­sen. A tehenészetben az első évben gyenge volt a fejési átlagunk. Kise­lejteztük a fejősteheneket, tavaly már 3800 litert fejtünk egy te­héntől. Az idén január kivételével minden kifejt tejet a maximális áron értékesítettünk, a 97 százalékát az első osztályban adtuk el. A 3 száza­lék „megingás" januárban volt. Gé­pesíthető növénytermesztéssel fog­lalkozunk, cukorrépát, zöldségfélé­ket nem termesztünk. A tulajdono­sokkal együtt társulásunknak 25 tagja van, és lényegében mindenki­nek érdeke, hogy jó eredményt ér­jünk el. A kimutatások szerint tavaly átla­gosan 5800 koronát kaptak kézhez a dolgozók, ezen kívül fejenként 20 mázsa termést, persze ingyen. De­cemberben 13. fizetést osztottak: minden dolgozó évi átlagkeresetét kapta. Ezenkívül a „szövetkezet­ben" lévő vagyonára 2 százalék ka­matot kapott. A földtulajdonosok­nak pedig, akik a társulásnak adták bérbe a földjüket, egy hektár mezőgazdasági terület után 3 má­zsa termést mértek. Háztáji földet azonban senki nem kap. Az idén kísérletezünk egy újfajta napraforgó termesztésével - foly­tatja Nyeste Kálmán. - Németor­szágba exportáljuk, mázsánként el­érhető akár az 1000 korona eladá­si ár is. Tavaly 436 ezer korona nyere­séggel zárták az évet, ami a Loson­ci járásban egyedülálló a mezőgaz­dasági üzemek között. Amint azt a társulás elnöke elmondta, megválo­gatják, kit vesznek fel. Mostani al­kalmazottaik többsége évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. A kö­zösség 500 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodik. FARKAS OTTÓ APRÓHIRDETÉS MmmmMM Hálás szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokon­nak, ismerősnek és mindenkinek, akik 1995. április 5-én el­kísérték utolsó útjára a somorjai temetőbe a szerető édesa­nyát és nagyanyát, NAGY SÁNDORNÉ szül. ANDRÁSSY ERZSÉBETET, nyugalmazott sárosfai tanítónőt, akit a halál 76 éves korában szakított ki szerettei köréből. Köszönjük a vigasztaló szavakat, a sok koszorút és virágot. A gyászoló család V-1344 műrmyMí • Érdekes munka! Tel.: 07/ 497 846, 0707/58 03. V-1132 • Fém- és műanyag-esztergá­lyos munkát vállalok. Tel.: 0707/931 18, az esti órákban. V-1255 • Somorjai tervezőiroda fiatal építészmérnököt keres. Tel.: 62 27 33. VS-440/a m a szeretett férjre, édesapára, Fájó szívvel emlékezünk nagyapára és apósra, SZAMARÁNSZKY BÉLÁRA (Dunaszerdahely), aki 1994. április 22-én örökre eltávozott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú első évfordulón. Emlékét örökké őrző felesége és családja V-1326 • Cseh és szlovák részvényeket vásárolunk. Azonnal fizetünk. Tel.: 0708/62 41 46. VS-444 • Eladók külföldi típusú hasz­nált vetőgépek, ekék, perme­tezők és más mezőgazdasági haszongépek. Tel.: 0706/962 223. V-1281 • Eladó futó- és hagyományos muskátli, petúnia és szalvia. Marczell István, Horná Potôň 279. Tel.: 0709/936 10. V-1299 • Eladó görögdinnye- és sárga­dinnye-palánta. Uzsák Ernő, Per­bete, Keszi út 11. Tel.: 0818/933 88. V-1303 • Eladó saját tulajdonban levő négyszobás lakás (telefon + vízóra). Érdeklődni lehet 10­től 17 óráig a 0709/52 86 17­es telefonszámon. V-1325 Tlšľij • Figyelem! Alumínium reluxa és külső redőny még a régi áron. ERGOLEX. Tel.: 0819/964 25. V-1138

Next

/
Oldalképek
Tartalom